Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-18 / 105. szám
2 Dunántúli napló 1979. április 18., szerda Rendelkezés a politikai képesítésről Megjelent a Minisztertanácsnak a politikai képzettségről szóló rendelete. Az új rendelkezés értelmében o jövőben a marxizmus—leninizmus esti egyetemek hároméves általános tagozatán megszerzett végbizonyítványok középfokú politikai végzettséget tanúsítanak, a szakosított tagozat eredményes elvégzésével pedig felsőfokú politikai képesítést lehet szerezni. Azok, akik tanulmányaikat már folytatják, a korábbi rendeletnek megfelelően államvizsga letételével főiskolai oklevéllel egyenértékű diplomát szerezhetnek 1983., június 30-ig. 1977-ben adta közre a Minisztertanács az államigazgatási vezetők és ügyviteli dolgozók képesítési rendszeréről szóló rendeletét. Ennek alapján számos minisztérium meghatározta a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai és politikai képesítést. A mostani rendelkezés ehhez kapcsolódóan rögzíti a közép- és a felsőfokú politikai képesítést nyújtó oklevelek körét. Felsőfokú politikai képzettségnek fogadják el mindenekelőtt a politikai főiskolán, a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosított tagozatán, valamint a közgazdaságtudományi egyetemi és 1950-től az egyetemek állam- és jogtudományi, illetve bölcsésztudományi karain megszerzett oklevelet. A politikai képesítés egységes rendszere szükséggessé teszi a felsőoktatási intézményekben továbbtanulókkal szembeni követelmények módosítását is. Az Oktatási Minisztérium ezért a közeljövőben szabályozni fogja a különböző tagozatokon továbbtanulók számára a marxizmus—leninizmus tantárgyak előadásainak látogatását, a gyakorlati foglalkozásokon való részvételt és a vizsgák alóli felmentést, il etve a felmentés módjait. Mulasztások a MIL-lap körül A dolgozó beperelheti a vállalatot Új rendelet a MIL-lapról A munkavállalói igazolási lapot, vagy rövidebb és ismertebb nevén, MIL-lapot akkor kapja kézbe a dolgozó, ha a vállalattól kilép, amikor munkahelyet változtat. Régebben a MIL- lap csak arra szolgált, hogy feltüntessék rajta a dolgozó tartozásait. Akinek ilyen nem volt, annak esetleg csak annyit jegyeztek be a munkakönyvébe, hogy: „MIL-lap kiállítására szükség nincs.” Az új rendelet ezt nem teszi lehetővé. A MüM. 18/1976. (XII. 18.) számú rendelete kimondja, hogy a vállalat a munkaviszony megszűnése után köteles a dolgozó részére a munkavállalói igazolási lap elnevezésű űrlapot kiállítani és a munkakönyvvel együtt c dolgozónak két példányban kiadni. Érthető, hisz az új, 1977. január 1. óta forgalomban levő MIL-lap nagyon fontos adatokat tartalmaz. Az SZTK például c?. itt feltüntetett — bér, prémium és jutalék ősz- szege alapján folyósítja a dolgozónak o táppénzt. Ha ezek 02 adatok tárgy évre és az azt megelőző naptári éve nincsenek pontosan feltüntetve, akkor a dolgozó ha új munkahelyén megbetegszik, gyakran egy két hónapot 's várhat a táppénzre. Ilyenkor, míg a nyomozás folyik, az SZTK kénytelen pár száz forint táppénzelőleget folyósítani a betegnek. Arra is volt több példa, hegy a dolgozó beperelte előző vállalatát. Baranyában is sok a reklamáció, a ponasz, a pontatlanság és a munkáltatói mulasztás, vagyis nincs minden rendben a MIL-lapok kitöltése körül. A megyében több, mint 213 000 munkavállaló van, s ezek 20-25 százaléka változtat évente munkahelyet, egy kisebb részük egynél többször is. Tehát több ezer embert érint a MIL-lap rendelet. A Baranya megyei Tanács munkaügyi osztálya és a SZOT Pécsi Társadalombiztosítási Igazgatósága emiatt öt nagy vállalatnál megvizsgálta a MIL-lap kiállítási fegyelmet. A közelmúltban Pécsett megtartott kétnapos tanácskozáson további 275 munkáltató képviselőjével vitatták meg a rendelet végrehajtásának tapasztalatait. A felmérést végző szervek tegnap délután a megyei tanács munkaügyi osztályán összegezték a tapasztalatokat. E szerint a munkáltatók többsége a táppénz kiszámításához szükséges adatközlési kötelezettségének nem a rendeletben előírtaknak megfelelően tesz eleget. Pontatlant és hiányosan tüntetik fel az adatokat, sok vállalatnál még azt sem tisztázták, kinek a kötelessége a MIL-lapot kitölteni. A vállalatok 40 százaléka nem küldi el a dolgozó régi munkahelyére a MIL-lap D szelvényét, amit pedig a rendelet szigorúan előír. A vállalatok — tekintve, hogy többségük táppénz kifizetőhely is — így egymás munkáját is akadályozzák. Vannak jó példák is. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinátban például vezérigazgatói rendelet szabályozza a MIL- lap kitöltését, amely ennél a vállalatnál példásan fegyelmezett. Nemcsak a dolgozók, de a vállalatok érdeke is a rendelet következetes végrehajtása, az egységes gyakorlat kialakítása. A MIL-lap ügy apró ügy olyan nagyvállalatoknál, mint például az építőipar vagy a szénbányák. Annál érthetetlenebb. hogy egy 30 filléres űrlapot miért nem lehet pontosan, a rendelkezésnek megfelelően kitölteni? Mert csak ennyi kellene a rendelet végrehajtásához. — Rné — Trikóban és szűrben Pécsett szerepelt a BudapestTáncegyüttes Beszélgetés Simon Antallal Kedden este a Pécsi Nemzeti Színházban mutatta be műsorát a Budapest Táncegyüttes. Simon Antal igazgató-művészeti vezetővel — aki egyébként hosszú ideig a Mecsek Táncegyüttes vezetője volt —, röviddel megérkezésük után ültünk le beszélgetni.- A néptáncművészetben ma két párhuzamos, egyesek által ellentétesnek vélt irányzatról beszélhetünk: az egyik a paraszti táncokat eredetiségükben a leghívebben megőrizve kívánja színpadra állítani, a másik képviselői a néptáncot anyanyelvnek tekintik, s ennek segítségével próbálják gondolataikat a közönség számára tolmácsolni, ön e szempontok figyelembevételével hol jelölné meg a Budapest Táncegyüttes helyét a néptáncművészetben? — Az együttes alapfelállásában az elsőrendű cél a hagyományok gyűjtése, ápolása. A programunk kétharmadát ilyen táncok teszik ki. Évente körülbelül százhúsz előadást tartunk idehaza, ebből kilencven az eredeti néptánc bemutatását célozza. Néhány éve törekszünk csak arra, hogy a műsor egynegyedét tartalmilag is megkomponált, valamilyen gondolatot kifejező táncokkal töltsük ki. Nálunk ez a kettő szoros egységben van, óvakodunk a végletektől. A negyvenes évek végén, amikor az egész néptáncmozgalom elindult, mindent egy lapra, a színpad szerű ség re, mondhatnám a színpadiasságra tettek föl. Akkor, amikor az eredeti anyagot nem is ismerték. A hetvenes évek elején bontakozott ki a paraszttóncok reneszánsza, akkor a másik oldalon esett túlzásba néhány együttes: a táncos csak a zenésznek táncolt, a táncrendet szigorúan betartották, a zenész hamisan játszott, ha éppen úgy szólt a felvételen. Számunkra az a fontos, hogy a lényeg ne vesszen el. Nem a látványt hajszoljuk, de azt is tudomásul kell venni, hogy a néptánc ma már színpadi művészet. Bartók mondta, hogy ha pódiumra állítjuk, a népdalt „föl kell öltöztetni", így vagyunk a néptánccal is, hiszen olyan dobogókon kell helyt állnunk, ahol előttünk a New York City Balett, vagy a Bostoni Filharmonikus zenekar szerepelt egy bérleti sorozatban. Az együttes alapítója, Molnár István is azért nyúlt Bartók, Kodály, Liszt zenéjéhez, hogy a táncot a feldolgozással erre a fokra emelje, amellett, hogy az eredetiségét megőrzi. Külföldre csak néptáncot viszünk, a Táncszínház produkcióit egyelőre itthon mutatjuk be. Ezt is főleg ott, ahol márkialakult a közönség körében egy olyan mag, amely elfogadja a kísérleteinket. Akik a műsort látták, meggyőződhettek róla, hogy a Budapest Táncegyüttes Simon Antal, Kricskovics Antal Erkel-dí- jasok, valamint Molnár Lajos 'Liszt-díjas táncos és koreográfus által készített műsorával rangos és érdekes tényező néptáncművészetünkben. Havasi J. Lisztcsomagolás automatikusan A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat évente tizenegyezer tonna lisztet csomagol egy-, illetve kétkilós zacskókba. A rendkívül munkaigényes kézi tasako- lás helyett a jövőben egy automatikus kiszerelőgéppel kívánják megoldani a lisztcsomagolást. A mintegy tízmillió forintba kerülő berendezést a pécsi gőzmalomban állítják majd munkába, amely növeli a termelékenységet és a továbbiakban kevesebb munkáskézre lesz szükség e területen. Megváltozik az IBUSZ nyári jugoszláviai programja A Kotori-öböl és környéke — ahol a vasárnapi földrengés a legnagyobb pusztítást okozta - a magyar turisták kedvelt üdülőhelye, évenként több ezren nyaraltok itt. Az IBUSZ-nál arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy az idén a jugoszláv utazási irodákkal kötött szerződés szerint csaknem háromezren üdülhettek volne ezen a vidéken, Kotorban, Sutomoren és Tiva- ton. Az első csoport májusban indult volna útna^- Erre természetesen, a katasztrófa miatt nem kerülhet sor, az iroda azonban kárpótolja utasait. Felvette a kapcsolatot jugoszláv partnereivel, akik a lehetőségek szerint más tengerparti üdülőterületen igyekeznek nyárra helyet biztosítani a magyar vendégeknek és erről néhány napon belül értesítik az IBUSZ-t. Ameny- nyiben átcsoportosításra nem lenne mód, az IBUSZ felajánlja utasainak, hogy átválthatják az adriai üdülést a Fekete-tenger partjára, vagy visszatéríti a befizetett összeget. Minden érintett utast az iroda külön értesít a választási lehetőségekről. A kár: 600 ezer forint Leégett egy raktár Kővágószőlősön Vasárnap este 20.00 órakor telefonhívás érkezett a pécsi tűzoltóság ügyeletére. A bejelentő — mint később kiderült egy sorkatona — Kővágószőlősre riasztotta a tűzoltókat, ahol kigyulladt a Baranya megyei Baromfifeldolgozó Vállalat egyik raktára. A tűzoltók öt fecskendős kocsival 13 perc alatt a helyszínre értek és az önkéntes tűzoltókkal együtt hozzáláttak a lángok megfékezéséhez. A szemtanúk elmondották, hogy már korábban észlelték a tüzet, meg is próbálták eloltani, de sikertelenül. Akkor jött a katona, aki azonnal értesítette a tűzoltóságot. A tűzoltók a kései tűzjelzés miatt beszakadt tetőszerkezetet és kidőlt falakat találtak, a több tízezer kartondoboz tárolására szolgáló göngyölegraktár már javában égett. Csaknem egyórás erőfeszítés után sikerült eloltani a tüzet, még mielőtt átterjedt volna a szomszédos raktárra, amely a cukorgyár lerakató. Az eddigi megállapítások szerint ma még ismeretlen okból kapott lángra az épület, mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a raktárt nem kerítették el, ablakain jóformán védőháló vagy üveg sem volt, és az éjjeliőr irodája is távol esett a leégett göngyöleg-tárolóhelytől. A kővágószőlősi tűzeset ügyében a rendőrség a tűzoltóság bevonásával folytatja a vizsgálatot. — hl — Baleset - személyi sérülés - nem történt. Az anyagi kár néhányszáz forint. Egy motor kormánya, lábtartója, fékje, lámpája görbült el, horzsolódott meg. Ennyi lenne az egész, ha nem olyan — sajnos nem egyedi - esethez kötődne, amikor önbíráskodással próbálják rendezni a közlekedési konfliktust. Egy eset, amely tegnap reggel történt Pécsett, a Megyeri út és a dr. Veress Endre út kereszteződésében. A Wartburg a Megyeri útról — a sorompó felől jövet — kanyarodott a Veress Endre útra. Elsőbbsége volt a motorkerékpárossal szemben, aki a Mártírok útján Önbíráskodás az utakon jött és egyenesen akart továbbmenni. Hogy intettek-e egymásnak vagy sem, jelen esetben közömbös. A lényeg : a személygépkocsi vezetője „megorrolt" az eléje kerülő motorosra, megállította, aztán kivette annak indítókulcsát a járműből és eldobta. Ezt követően a motorkerékpárt - miközben már kocsijába visszaült — hátratolatva feldöntötte. Aligha vitatható, hogy a Wartburg vezetőjének nem volt igaza. Már maga az, hogy a feldöntött motort otthagyta vezetőjével együtt, a KRESZ szerint hiba. A mi szempontunkból azonban az önbíráskodás érdemel figyelmet, ami megengedhetetlen. A szakemberek mondják: sok minden közrejátszik abban, hogy valaki elveszíti a fejét, s nem tud magán uralkodni. Személyes gondjai, idegrendszerének állapota, frontátvonulás, csúcs- forgalom. S ilyenkor néhány járművezetőnek elég az utolsó csepp a pohárba, és az indulatai kirobbannak. Csakhogy a közlekedés veszélyes „társasjáték”. Szigorú szabályokkal, behatárolt lehetőségekkel. Olyany- nyira, hogy a sok-sok szabály — mondjuk így — feleslegessé teszi az önbíráskodást. Nincs rá szükség, s nem is szabad, hogy érvényesülni engedjék. Ez mellett azonban számos tény szól ellene, többek között az is, hogy az országút nem ring az „erős” embereknek, ahol az agresszivitásukat szabadjára engedhetik. Ismerik a jelenséget a közlekedéssel foglalkozó szakemberek, s nem véletlenül hangzott el egy olyan vélemény, hogy megfontolandó: megtarthatja-e a jogosítványát az „országúti box- bajnok”? Az agresszivitás egyike a gyakori baleseti forrásoknak, amelynek a közlekedésben nincs helye. Különösen feltűnő és elítélendő, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az ilyen, kisebb károkkal járó koccanások rendezésének is megvan a módja. Gyors és egyszerű megoldást kínálnak a lehetőségek. Ennek alkalmazása pedig része kell hogy legyen közlekedési kultúránknak. Még frontátvonulás esetében is. M. A. Nyitvatartás este 8-ig Csütörtök bevásárlónap Minden elköltött 100 forintból ötvenötöt ruházati és műszaki cikkekre költünk. Ehhez a vásárlási arányhoz igazodik a legújabb rendelkezés az iparcikküzleteíc nyitvatartásának módosításáról, amelyet április 19-től vezetnek be Pécsett és Baranyában. Az ország valamennyi városának a főútvonalain, a belvárosokban, a közlekedési csomópontokban a ruházati és iparcikk üzletek, valamint az áruházak ezentúl minden hét csütörtökén este 8 óráig tartanak nyitva. Ennek megfelelően minden csütörtökön Pécsett a ruházati és iparcikk szakboltok, az áruházak — így a Konzum, a Mecsek, a Szliven, Lvov-Kertvá- rosban az iparcikk áruház este nyolc óráig tart nyitva. A főútvonalak mentén és a belvárosban, a Kossuth utcai, a Sal- lai utcai, a Bajcsy-Zsilinszky utcai és az Irányi Dániel téri üzletek lesznek nyitva. Szigetváron, Siklóson, Mohácson, Komlón hét óráig tartanak nyitvaaz érintett üzletek. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a kereskedelemben dolgozók munkaideje továbbra se lépje túl a heti 44 órát.
