Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-18 / 105. szám

2 Dunántúli napló 1979. április 18., szerda Rendelkezés a politikai képesítésről Megjelent a Minisztertanács­nak a politikai képzettségről szóló rendelete. Az új rendel­kezés értelmében o jövőben a marxizmus—leninizmus esti egyetemek hároméves általá­nos tagozatán megszerzett végbizonyítványok középfokú politikai végzettséget tanúsíta­nak, a szakosított tagozat eredményes elvégzésével pe­dig felsőfokú politikai képe­sítést lehet szerezni. Azok, akik tanulmányaikat már folytatják, a korábbi rendeletnek meg­felelően államvizsga letételé­vel főiskolai oklevéllel egyen­értékű diplomát szerezhetnek 1983., június 30-ig. 1977-ben adta közre a Mi­nisztertanács az államigazga­tási vezetők és ügyviteli dol­gozók képesítési rendszeréről szóló rendeletét. Ennek alap­ján számos minisztérium meg­határozta a különböző munka­körök betöltéséhez szükséges szakmai és politikai képesítést. A mostani rendelkezés ehhez kapcsolódóan rögzíti a kö­zép- és a felsőfokú politikai képesítést nyújtó oklevelek kö­rét. Felsőfokú politikai kép­zettségnek fogadják el min­denekelőtt a politikai főisko­lán, a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosított tago­zatán, valamint a közgazda­ságtudományi egyetemi és 1950-től az egyetemek állam- és jogtudományi, illetve böl­csésztudományi karain meg­szerzett oklevelet. A politikai képesítés egysé­ges rendszere szükséggessé teszi a felsőoktatási intézmé­nyekben továbbtanulókkal szembeni követelmények mó­dosítását is. Az Oktatási Mi­nisztérium ezért a közeljövő­ben szabályozni fogja a kü­lönböző tagozatokon tovább­tanulók számára a marxiz­mus—leninizmus tantárgyak előadásainak látogatását, a gyakorlati foglalkozásokon va­ló részvételt és a vizsgák aló­li felmentést, il etve a felmen­tés módjait. Mulasztások a MIL-lap körül A dolgozó beperelheti a vállalatot Új rendelet a MIL-lapról A munkavállalói igazolási lapot, vagy rövidebb és ismer­tebb nevén, MIL-lapot akkor kapja kézbe a dolgozó, ha a vál­lalattól kilép, amikor munkahe­lyet változtat. Régebben a MIL- lap csak arra szolgált, hogy fel­tüntessék rajta a dolgozó tar­tozásait. Akinek ilyen nem volt, annak esetleg csak annyit je­gyeztek be a munkakönyvébe, hogy: „MIL-lap kiállítására szükség nincs.” Az új rendelet ezt nem teszi lehetővé. A MüM. 18/1976. (XII. 18.) számú rendelete ki­mondja, hogy a vállalat a munkaviszony megszűnése után köteles a dolgozó részére a munkavállalói igazolási lap elnevezésű űrlapot kiállítani és a munkakönyvvel együtt c dolgozónak két példányban ki­adni. Érthető, hisz az új, 1977. január 1. óta forgalomban le­vő MIL-lap nagyon fontos adatokat tartalmaz. Az SZTK például c?. itt feltüntetett — bér, prémium és jutalék ősz- szege alapján folyósítja a dol­gozónak o táppénzt. Ha ezek 02 adatok tárgy évre és az azt megelőző naptári éve nincsenek pontosan feltüntet­ve, akkor a dolgozó ha új munkahelyén megbetegszik, gyakran egy két hónapot 's várhat a táppénzre. Ilyenkor, míg a nyomozás folyik, az SZTK kénytelen pár száz fo­rint táppénzelőleget folyósí­tani a betegnek. Arra is volt több példa, hegy a dolgozó beperelte előző vállalatát. Baranyában is sok a rekla­máció, a ponasz, a pontat­lanság és a munkáltatói mu­lasztás, vagyis nincs minden rendben a MIL-lapok kitölté­se körül. A megyében több, mint 213 000 munkavállaló van, s ezek 20-25 százaléka változ­tat évente munkahelyet, egy kisebb részük egynél többször is. Tehát több ezer embert érint a MIL-lap rendelet. A Baranya megyei Tanács mun­kaügyi osztálya és a SZOT Pécsi Társadalombiztosítási Igazgatósága emiatt öt nagy vállalatnál megvizsgálta a MIL-lap kiállítási fegyelmet. A közelmúltban Pécsett megtar­tott kétnapos tanácskozáson további 275 munkáltató kép­viselőjével vitatták meg a ren­delet végrehajtásának tapasz­talatait. A felmérést végző szervek tegnap délután a me­gyei tanács munkaügyi osztá­lyán összegezték a tapaszta­latokat. E szerint a munkálta­tók többsége a táppénz ki­számításához szükséges adat­közlési kötelezettségének nem a rendeletben előírtaknak meg­felelően tesz eleget. Pontat­lant és hiányosan tüntetik fel az adatokat, sok vállalat­nál még azt sem tisztázták, ki­nek a kötelessége a MIL-la­pot kitölteni. A vállalatok 40 százaléka nem küldi el a dolgozó régi munkahelyére a MIL-lap D szelvényét, amit pedig a rendelet szigorúan előír. A vállalatok — tekintve, hogy többségük táppénz kifi­zetőhely is — így egymás munkáját is akadályozzák. Vannak jó példák is. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát­ban például vezérigazgatói rendelet szabályozza a MIL- lap kitöltését, amely ennél a vállalatnál példásan fegyel­mezett. Nemcsak a dolgozók, de a vállalatok érdeke is a rendelet következetes végre­hajtása, az egységes gyakor­lat kialakítása. A MIL-lap ügy apró ügy olyan nagyvállalatoknál, mint például az építőipar vagy a szénbányák. Annál érthetetle­nebb. hogy egy 30 filléres űrlapot miért nem lehet pon­tosan, a rendelkezésnek meg­felelően kitölteni? Mert csak ennyi kellene a rendelet vég­rehajtásához. — Rné — Trikóban és szűrben Pécsett szerepelt a BudapestTáncegyüttes Beszélgetés Simon Antallal Kedden este a Pécsi Nem­zeti Színházban mutatta be műsorát a Budapest Táncegyüt­tes. Simon Antal igazgató-mű­vészeti vezetővel — aki egyéb­ként hosszú ideig a Mecsek Táncegyüttes vezetője volt —, röviddel megérkezésük után ültünk le beszélgetni.- A néptáncművészetben ma két párhuzamos, egyesek által ellentétesnek vélt irányzatról beszélhetünk: az egyik a pa­raszti táncokat eredetiségük­ben a leghívebben megőrizve kívánja színpadra állítani, a másik képviselői a néptáncot anyanyelvnek tekintik, s ennek segítségével próbálják gondo­lataikat a közönség számára tolmácsolni, ön e szempontok figyelembevételével hol jelöl­né meg a Budapest Táncegyüt­tes helyét a néptáncművészet­ben? — Az együttes alapfelállásá­ban az elsőrendű cél a hagyo­mányok gyűjtése, ápolása. A programunk kétharmadát ilyen táncok teszik ki. Évente körül­belül százhúsz előadást tar­tunk idehaza, ebből kilencven az eredeti néptánc bemutatá­sát célozza. Néhány éve törek­szünk csak arra, hogy a műsor egynegyedét tartalmilag is megkomponált, valamilyen gondolatot kifejező táncokkal töltsük ki. Nálunk ez a kettő szoros egységben van, óvako­dunk a végletektől. A negyve­nes évek végén, amikor az egész néptáncmozgalom elin­dult, mindent egy lapra, a szín­pad szerű ség re, mondhatnám a színpadiasságra tettek föl. Ak­kor, amikor az eredeti anyagot nem is ismerték. A hetvenes évek elején bontakozott ki a paraszttóncok reneszánsza, ak­kor a másik oldalon esett túl­zásba néhány együttes: a tán­cos csak a zenésznek táncolt, a táncrendet szigorúan betar­tották, a zenész hamisan ját­szott, ha éppen úgy szólt a fel­vételen. Számunkra az a fon­tos, hogy a lényeg ne vesszen el. Nem a látványt hajszoljuk, de azt is tudomásul kell venni, hogy a néptánc ma már szín­padi művészet. Bartók mondta, hogy ha pódiumra állítjuk, a népdalt „föl kell öltöztetni", így vagyunk a néptánccal is, hiszen olyan dobogókon kell helyt állnunk, ahol előttünk a New York City Balett, vagy a Bostoni Filharmonikus zenekar szerepelt egy bérleti sorozat­ban. Az együttes alapítója, Molnár István is azért nyúlt Bartók, Kodály, Liszt zenéjéhez, hogy a táncot a feldolgozással erre a fokra emelje, amellett, hogy az eredetiségét megőrzi. Külföldre csak néptáncot vi­szünk, a Táncszínház produk­cióit egyelőre itthon mutatjuk be. Ezt is főleg ott, ahol márki­alakult a közönség körében egy olyan mag, amely elfogad­ja a kísérleteinket. Akik a műsort látták, meg­győződhettek róla, hogy a Bu­dapest Táncegyüttes Simon An­tal, Kricskovics Antal Erkel-dí- jasok, valamint Molnár Lajos 'Liszt-díjas táncos és koreográ­fus által készített műsorával rangos és érdekes tényező nép­táncművészetünkben. Havasi J. Lisztcsomagolás automatikusan A Baranya megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat évente tizenegyezer tonna lisztet csomagol egy-, illetve kétkilós zacskókba. A rendkí­vül munkaigényes kézi tasako- lás helyett a jövőben egy auto­matikus kiszerelőgéppel kíván­ják megoldani a lisztcsomago­lást. A mintegy tízmillió fo­rintba kerülő berendezést a pécsi gőzmalomban állítják majd munkába, amely növeli a termelékenységet és a további­akban kevesebb munkáskézre lesz szükség e területen. Megváltozik az IBUSZ nyári jugoszláviai programja A Kotori-öböl és környéke — ahol a vasárnapi földren­gés a legnagyobb pusztítást okozta - a magyar turisták kedvelt üdülőhelye, évenként több ezren nyaraltok itt. Az IBUSZ-nál arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy az idén a jugoszláv utazási iro­dákkal kötött szerződés sze­rint csaknem háromezren üdül­hettek volne ezen a vidéken, Kotorban, Sutomoren és Tiva- ton. Az első csoport május­ban indult volna útna^- Erre természetesen, a katasztrófa miatt nem kerülhet sor, az iroda azonban kárpótolja uta­sait. Felvette a kapcsolatot jugoszláv partnereivel, akik a lehetőségek szerint más ten­gerparti üdülőterületen igye­keznek nyárra helyet biztosí­tani a magyar vendégeknek és erről néhány napon belül értesítik az IBUSZ-t. Ameny- nyiben átcsoportosításra nem lenne mód, az IBUSZ fel­ajánlja utasainak, hogy át­válthatják az adriai üdülést a Fekete-tenger partjára, vagy visszatéríti a befizetett össze­get. Minden érintett utast az iroda külön értesít a válasz­tási lehetőségekről. A kár: 600 ezer forint Leégett egy raktár Kővágószőlősön Vasárnap este 20.00 órakor telefonhívás érkezett a pécsi tűzoltóság ügyeletére. A be­jelentő — mint később kiderült egy sorkatona — Kővágószőlős­re riasztotta a tűzoltókat, ahol kigyulladt a Baranya megyei Baromfifeldolgozó Vállalat egyik raktára. A tűzoltók öt fecskendős ko­csival 13 perc alatt a helyszín­re értek és az önkéntes tűz­oltókkal együtt hozzáláttak a lángok megfékezéséhez. A szemtanúk elmondották, hogy már korábban észlelték a tüzet, meg is próbálták eloltani, de sikertelenül. Akkor jött a ka­tona, aki azonnal értesítette a tűzoltóságot. A tűzoltók a kései tűzjelzés miatt beszakadt tetőszerkezetet és kidőlt falakat találtak, a több tízezer kartondoboz táro­lására szolgáló göngyölegraktár már javában égett. Csaknem egyórás erőfeszítés után sike­rült eloltani a tüzet, még mi­előtt átterjedt volna a szom­szédos raktárra, amely a cukor­gyár lerakató. Az eddigi meg­állapítások szerint ma még is­meretlen okból kapott lángra az épület, mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a raktárt nem kerítették el, ablakain jó­formán védőháló vagy üveg sem volt, és az éjjeliőr irodája is távol esett a leégett gön­gyöleg-tárolóhelytől. A kővágószőlősi tűzeset ügyé­ben a rendőrség a tűzoltóság bevonásával folytatja a vizsgá­latot. — hl — Baleset - személyi sérü­lés - nem történt. Az anya­gi kár néhányszáz forint. Egy motor kormánya, láb­tartója, fékje, lámpája gör­bült el, horzsolódott meg. Ennyi lenne az egész, ha nem olyan — sajnos nem egyedi - esethez kötődne, amikor önbíráskodással pró­bálják rendezni a közleke­dési konfliktust. Egy eset, amely tegnap reggel történt Pécsett, a Megyeri út és a dr. Veress Endre út kereszteződésében. A Wartburg a Megyeri út­ról — a sorompó felől jövet — kanyarodott a Veress Endre útra. Elsőbbsége volt a motorkerékpárossal szem­ben, aki a Mártírok útján Önbíráskodás az utakon jött és egyenesen akart to­vábbmenni. Hogy intettek-e egymásnak vagy sem, jelen esetben közömbös. A lé­nyeg : a személygépkocsi vezetője „megorrolt" az elé­je kerülő motorosra, megál­lította, aztán kivette annak indítókulcsát a járműből és eldobta. Ezt követően a mo­torkerékpárt - miközben már kocsijába visszaült — hátratolatva feldöntötte. Aligha vitatható, hogy a Wartburg vezetőjének nem volt igaza. Már maga az, hogy a feldöntött motort otthagyta vezetőjével együtt, a KRESZ szerint hiba. A mi szempontunkból azonban az önbíráskodás érdemel fi­gyelmet, ami megengedhe­tetlen. A szakemberek mondják: sok minden közrejátszik ab­ban, hogy valaki elveszíti a fejét, s nem tud magán uralkodni. Személyes gond­jai, idegrendszerének álla­pota, frontátvonulás, csúcs- forgalom. S ilyenkor néhány járművezetőnek elég az utolsó csepp a pohárba, és az indulatai kirobbannak. Csakhogy a közlekedés veszélyes „társasjáték”. Szi­gorú szabályokkal, behatá­rolt lehetőségekkel. Olyany- nyira, hogy a sok-sok sza­bály — mondjuk így — fe­leslegessé teszi az önbírás­kodást. Nincs rá szükség, s nem is szabad, hogy érvé­nyesülni engedjék. Ez mel­lett azonban számos tény szól ellene, többek között az is, hogy az országút nem ring az „erős” embereknek, ahol az agresszivitásukat szabadjára engedhetik. Is­merik a jelenséget a közle­kedéssel foglalkozó szakem­berek, s nem véletlenül hangzott el egy olyan véle­mény, hogy megfontolandó: megtarthatja-e a jogosít­ványát az „országúti box- bajnok”? Az agresszivitás egyike a gyakori baleseti forrásoknak, amelynek a közlekedésben nincs helye. Különösen fel­tűnő és elítélendő, ha tisz­tában vagyunk azzal, hogy az ilyen, kisebb károkkal já­ró koccanások rendezésének is megvan a módja. Gyors és egyszerű megoldást kí­nálnak a lehetőségek. En­nek alkalmazása pedig ré­sze kell hogy legyen köz­lekedési kultúránknak. Még frontátvonulás esetében is. M. A. Nyitvatartás este 8-ig Csütörtök bevásárlónap Minden elköltött 100 forint­ból ötvenötöt ruházati és mű­szaki cikkekre költünk. Ehhez a vásárlási arányhoz igazodik a legújabb rendelkezés az iparcikküzleteíc nyitvatartásának módosításáról, amelyet április 19-től vezetnek be Pécsett és Baranyában. Az ország valamennyi városá­nak a főútvonalain, a belváro­sokban, a közlekedési csomó­pontokban a ruházati és ipar­cikk üzletek, valamint az áru­házak ezentúl minden hét csü­törtökén este 8 óráig tartanak nyitva. Ennek megfelelően minden csütörtökön Pécsett a ruházati és iparcikk szakboltok, az áru­házak — így a Konzum, a Me­csek, a Szliven, Lvov-Kertvá- rosban az iparcikk áruház este nyolc óráig tart nyitva. A fő­útvonalak mentén és a belvá­rosban, a Kossuth utcai, a Sal- lai utcai, a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai és az Irányi Dániel téri üz­letek lesznek nyitva. Szigetvá­ron, Siklóson, Mohácson, Kom­lón hét óráig tartanak nyitvaaz érintett üzletek. Mindezt úgy kell megvalósí­tani, hogy a kereskedelemben dolgozók munkaideje továbbra se lépje túl a heti 44 órát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom