Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-13 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 101. szám 1979. április 13., péntek Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tíz perc! | emrég egy jelentős értekezleten vettem részt. A tisztségviselőknek előre meg. határozott kérdésekre kellett válaszolniok — röviden, lényeg, re törően. A kérdések az üzem, a vállalat politikai, gazdasági helyzetét, az eredményeket, a gondokat „szondázták”. A résztvevők alaposan felkészültek a „ikérdezz-feleletre": magukkal hozott jegyzeteikből pontos számokkal, százalékokkal is „szolgáltak”. Egy-egy válasz nem tarthatott és nem tartott tíz percnél tovább. Nem volt idő a bőbeszédűségre. A ténymegállapító válaszokból kiderült, hogy a „kérdezettek" vállalatuk, üzemük életének alapos ismerői. Ez a pécsi városi pártbizottságon megtartott értekezlet a legteljesebb mértékben elérte célját: átfogó képet, értékelést adott az éves munka kezdetének hogyanjáról és a további tennivalókról. „Bárcsak minden értekezlet ilyen volna! — hallottam a szünetben a tanácskozás résztvevőitől. — Mert nemegyszer olyan esetben is hosszú tanácskozásra ülünk össze, amikor a lényeget sokkal rövidebb idő alatt is megbeszélhetnénk”. Megbeszélni közös dolgainkat — elengedhetetlen és hasznos az egységes szemlélet kialakítása érdekében. Nélküle botladozik az egységes cselek, vés, amelyet pedig a munka megkövetel. Különösen az év első hónapjaiban sűrűsödnek az értekezletek — amikor a különböző fórumokon meg kell határozni a feladatokat és végrehajtásuk mikéntjét. Megbeszélik a tennivalókat termelési értekezleten, összejönnek a szocialista brigádok vezetői, a fiatalok ... és megannyi tanácskozáson kialakul a cselekvés fő iránya. így helyes ez: megvitatni és utána a legjobb tudása szerint mindenkinek cselekedni! Kétségtelen, hogy van mit megbeszélni „menetközben” is, de senki sem vágyik a tartalmatlan, a „cigarettafüstben fuldokló" értekezletekre. Különösen nem akkor, ha a résztvevők ott az értekezleten hallanak először arról a témáról, amelyhez hozzá kellene szólniok. Egy értekezlet, tanácskozás sikerének előfeltétele: az alapos előkészítés. Vannak erre már követésre méltó jó példák. Régebben a megvitatásra előterjesztett téma írásos anyaga túlságosan terjedelmes volt, nemegyszer „a részletekben elveszett a lényeg”. Azóta csökkent a terjedelem, tartalmasabb lett az előterjesztés. Az előkészítéshez tartozó számos jó példát tapasztaltam, hadd említsem meg. Például a párttaggyűlések írásos beszámolóját több üzemben „előre kiadják” a pártcsoportok vezetőinek, akiknek így lehetőségük van ar. ra, hogy a csoportok tagjaival azt megbeszéljék, megvitassák. A tagok tájékozódnak, miről lesz szó, felkészülhetnek hozzászólásaikra. A taggyűlés lényegében tehát már a hozzászólásokkal kezdődhet. Időt lehet ezzel megtakarítani, a tanácskozás színvonalát pedig emelni I Sokan vállalnak társadalmi megbízatást, szabad idejük jelentős részét áldozzák erre. Tisztelet és megbecsülés az önkén, tes munkáért. De tény az is, hogy többen vannak, akiknek „féltucatnyi” társadalmi tisztségükkel járó munkájuk következtében az értekezletek sokaságán kell résztvenniök. Ez fárasztó. „Egy-két társadalmi tisztséget szívesen átadnék — mondják — mert valamennyi kötelezet'tségnek eleget tenni nagyon nehéz”. Vállalati, politikai, gazdasági szervek feladata megvizsgálni: kinek milyen társadalmi tisztsége, munkája van és szélesíteni a társadalmi munkások körét. Mert számos alkalommal megtörténik: ugyanazon arcokkal lehet találkozni különböző értekezleteken. így aztán nem csoda, ha egyik, másik értekezlet résztvevői mór fá. radtan ülnek asztalhoz. gy üzemi fórum tanácskozásán az elnök javasolta: határozat, bat rögzítsék a tennivalókat. „De erről van nekünk már egy határozatunk, szükségtelen most ugyanezt megismételni. Jobban tennénk, ha elővennénk a régit és azt vizsgálnánk meg, hogyan hajtottuk végre!" mondta az egyik felszólaló. „Dehát akkor minek jöttünk össze?” — kérdezték a résztvevők. A példa figyelmeztet: lehet az értekezletek számát csökkenteni azzal is, ha körültekintőbben választjuk meg a témát és amit már egyszer elhatároztunk, annak ismételt „elhatározására” semmi szükség. És az idejét úgy, hogy ki-ki tíz perc alatt mondja el, mi a lényeg. Most már cselekedni kell! Garay Ferenc Vietnami-kínai tárgyalások — A kínai tárgyalóküldöttség szombaton, április 14-én, várhatóan a déli órákban érkezik Hanoiba Han Nien-Lung külügyminiszter-helyettes vezetésével, és ha rajtunk múlik, akár közvetlenül a megérkezés után is megkezdődhetnek a tárgyalások — jelentette ki Phan Hien vietnami külügyminiszter-helyettes csütörtökön Hanoiban. — Vietnam jóakarata nyilvánvaló. Bár kínai csapatok változatlanul 15 körzetet tartanak megszállva, folytatják fegyveres provokációikat, kémeket dobnak át, erődítményeket és utakat építenek a határ közvetlen közelében, mi ítészek vagyunk tárgyalni. Célúnk az, hogy a helyzet lehetőleg stabilizálódjék és helyreállítsuk normális kapcsolatainkat. Most nem teszünk mást, mint várunk, s majd meghallgatjuk a kínai magyarázatot — mondotta a vietnami külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: Vietnam kedvező légkört akar kialakítani a tárgyalások megkezdéséhez, s re^ méli, hogy a tárgyalások jó eredményhez vezetnek. Phan Hien kijelentette: Vietnam a Kínához intézett jegyzékekben már javasolta, hogy a határtérség békéjének biztosításához szükséges sürgős intézkedésekről és a két ország közötti normális kapcsolatok helyreállításáról tárgyaljanak. Mi készek vagyunk megvitatni bármilyen, a két ország viszonyát érintő kérdést. Haderőcsökkentés Az elmulasztott lehetőségek fordulója Becsben Csütörtökön a 201. plenáris üléssel befejeződött Bécs- ben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsö. nős csökkentéséről szóló tárgyalássorozat 17. ülésszaka. A belga küldöttség vezetője, Luc Smolderen nagykövet elnökletével tartott tanácskozáson előbb Nyikolaj K. Ta- raszov nagykövet — a szovjet, majd pedig Jonathan Dean nagykövet — az amerikai küldöttség vezetője szólalt fel. Taraszov nagykövet a most lezárult ülésszakot az „elmulasztott lehetőségek fordulójának" nevezte. Több mint tíz hónap telt el azóta — mondotta, — hogy 1978. június 8-án négy szocialista ország átfogó, fontos kompromisz- szumokat tartalmazó javaslatot terjesztett elő, amelyre a nyugati országok mindez- ideáig sem hivatalos választ nem adtak, sem pedig ellenjavaslatot nem nyújtottak be. A nyugati fél ezzel fékezte a tárgyalások menetét és továbbra is hátráltatja a megállapodás kidolgozását. Ezen túlmenően a NATO- országok a tárgyalások témakörét igyekeznek leszűkíteni a „kollektivitásról” és a létszámadatokban feltételezett eltérésekről folyó vitákra. Fenntartották arra vonatkozó korábbi követelésüket is, hogy a Szovjetunió a majdani megállapodásban konkrét kötelezettségeket vállaljon csapatainak csökkentésére, a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia és más nyugat-európai országok ugyanakkor csak kollektív kötelezettségek vállalására hajlandók, és az egyes országokra háruló kötelezettségeket a NATO keretein belül határoznák meg. A szocialista országok elvetik a csapatcsökkentésre vonatkozó jövőbeni előírások ilyen diszkriminatív meghatározását — mondotta beszédében a szovjet küldöttség vezetője. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő fordulója május közepén kezdődik meg. Népfronttanácskozás a várossá válásról Nem egy-egy várost, hanem Magyarország valamennyi települését kell az urbanizáció előnyeiben részesíteni — fogalmazták meg a fejlesztési teendőket a Hazafias Népfront Országos Elnöksége településpolitikai albizottságának csütörtöki ülésén. A HNF OT székházában megtartott fórumon a várossá válás folyamatát vették górcső alá Körmendy Klára minisztériumi tanácsosnak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezető-helyettesének előadása nyomán. A nagyközségek várossá válása az urbanizációs folyamat egyik ágát jelenti — húzta alá a vitaindító. A felszabaduláskor 56 várost tartottak nyilván, s az elmúlt 34 évben 46 nagyközség kapta meg az Elnöki Tanácstól a városi címet. A kormány hosszútávú településfejlesztési koncepciója szerint az ezredfordulóra előreláthatóan 130 városa lesz Magyarországnak. A szakemberek tavaly 47 „sorban álló" nagytelepülésnek a helyzetét mérték fel, megvizsgálva, hogy milyen beruházások kellenek a következő években. A várossá váláshoz ugyanis szigorú, az ellátás minden területén mércét emelő követelményrendszer teljesítésén át vezet az út. Ügy tűnik, hogy az urbanizációs fejlődés mostani szakaszában már nem a városok népességének növelése az elsődleges cél, hanem az, hogy a központokban és a vonzáskörzetben élők egyaránt részesüljenek a fejlődés előnyeiből. A vitában felszólalók — köztük a nemrégiben várossá vált települések tanácsi és népfront képviselői — egyaránt hangsúlyozták: a várossá válás nem rang, hanem kötelesség. A várossá válást kérők közül néhányon azonban csak a vitathatatlan előnyöket várják: a nagyobb központi fejlesztési támogatást, a látványos beruházásokat, a vezetők magasabb rangját. Pedig — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — csakis az egységes település- fejlesztésnek, a népgazdaság teherbíró képességének megfelelően lehet újabb településeknek a városi státuszt megadni. Mértéktartó és megfontolt döntéssel elsősorban a megyeközpontok terheit csökkentő, alsó- és középfokú szerepkört ellátó települések „előléptetését" javasolták az albizottság tagjai. A tanácskozás résztvevői tetszéssel fogadták Kara Pálnak, az érdi városi tanács végrehajtó bizottsági titkárának beszámolóját. Hangsúlyozta: nagyon sok még a tennivalójuk azért, hogy a tavaly még „Európa legnagyobb falujának,, titulált 40 ezres település széles körű szolgáltatásaiban is ténylegesen város legyen. A rangot, s a vele járó megnövekedett támogatást az érdiek előlegnek tekintik. Tíz, egyenként 60 vagonos fémsilót építenek Szentlőrincen, a gabonatárház mellett. Erb János felvétele Jelentős beruházások a malomiparban Szerelik az új mohácsi malom acél vázszerkezetét Raktárbővítés Sellyén és Szentlőrincen Jelentős beruházásokkal gazdagodik ebben a tervciklusban a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Új malom épül Mohácson, továbbá Sellyén és Szentlőrincen jelentősen bővítik a raktározási teret. Az említett három beruházás mintegy kétszázmillió forintba kerül. Mohácson, az elmúlt esztendőben kezdte meg a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a 72 tonna/nap kapacitású új malom építését, közel a Duna-parthoz. A kivitelezési munkák folyamatosak, jelenleg az épület acélváz-szerke- zetének szerelési munkáit végzik a BÉV szakemberei. A tervek szerint az év végére a beruházás készültségi foka eléri a hatvan százalékot, ami azt jelenti, hogy a jövő esztendőben megkezdődhetnek a technológiai szerelési munkálatok. Az új malom átadása a jövő év végére várható, amely több mint százötvenmillió forintba kerül. Az V. ötéves tervben előirányzott raktárfejlesztések szerves részeként valósul meg Sellyén az ötezer tonna gabona befogadóképességű tároló építése. A kivitelező, a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat, amely ez év szeptemberére ígéri az új magtár átadását. A mintegy tizenötmilliós beruházás jelentős mértékben segíti a Sellye környéki mezőgazdasági termelőszövetkezetek gyors áru- átadási lehetőségeit. Ugyancsak tervszerűen halad a szentlőrrnci telepen, a hatezer tonna befogadóképességű fémsilók építése is. Az acélszerkezetű tárolók közül négy már szinte a végleges képet mutatja, a további hat köralakú raktár alapja is elkészült. A huszonnégymillió forintos beruházás munkálatait várhatóan ez év végére fejezi be a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat: ezt követően az új gabonasilók is fogadhatják a terményt. Pécsett, a Szigeti vámnál az úttest déli oldalán, a hídtól a kereszteződésig letérő öblöt építenek ki. Ezzel remélhetőleg meggyorsul a forgalom a 6-os út egyik legkritikusabb szakaszán.
