Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-04 / 62. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. MÁRCIUS 4. Eltűnnek a „rozsdások" a pécsi utcákról Több az autóbusz, mégis óriási a zsófnltság II lépcsőzetes munkakezdés kiterjesztése sokat segíhetne Már csak rövid idő kérdése, hogy Pécs utcáiról eltűnjenek a régi, kivénhedt, szürke autóbu­szok, az ún. FAO-csuklósok (hol van már a névadó, a kettőből egyet csináló Fővárosi Autóbusz üzem?), amiket a sofőrök a lé­nyegre tapintva csak úgy egy­szerűen „rozsdásnak" neveznek. Tehát befejeződik az eszköz- váltásként emlegetett jármű­park-korszerűsítési folyamat a Volán 12, vállalatnál, 1973-ban érkeztek az első Skoda autó­buszok, 1976-ban a piroscsíkos Ikarusok, majd megjelentek a 260-as szólók és a 280-as csuk­lósok, a sárgák. 1979 elején gondolkodás nélkül rávághat­juk, hogy Pécs tömegközlekedé­sét igen korszerű járműpark — a még várt tízzel együtt pon­tosan 164 autóbusz — látja el. Sokszor mégsem vagyunk elé­gedettek. Több autóbusz fut a pécsi ut­cákon, ezek az újak jóval na­gyobb befogadóképességűek a régieknél, mégis óriási a zsú­foltság — természetesen csúcs­forgalmi időben. Az utas, aki c tömegben nem lát tovább an­nál, hogy elöl, hátul, jobbról és balról szoros présben van, könnyen kimondja: miért nincs több busz? Miért is? Először is azért, mert ennél többet már aligha bírna el a pécsi úthálózat. Az­tán azért, mert csúcsforgalom­ra nem lehet, nem is szabad méretezni a járműparkot; ezt a gazdasági megterhelést nem lehet elviselni. Mielőtt a zsúfoltság okainak boncolgatásába fognánk, vé­gezzünk egy kis gazdasági szá­mítást. Induljunk ki abból, hogy — a Volán megállapítása sze­rint — Pécsett a bérletezésben tetőzés van, azaz a bérletvá­sárlók száma elenyészően cse­kély mértékben emelkedik, de a készpénzes utasok száma is in­kább stagnál, mint emelkedik. A bevételi oldalon tehát szá­mottevő növekedés nincs. Az utaztatás költsége azonban ál­landóan emelkedik. Drágább maga az eszköz, az autóbusz — az új szólóbuszok 1,1 milli, a csuklósok 1,5 millió forintba kerülnek -, de drágább az üze­meltetési költsége is. Ezt a nép­gazdaság is elismeri azzal, hogy az eszközváltás befejez- téig — a Volán által bonyolított helyközi közlekedés is beleszá­mít ebbe — ezer férőhely-kilo­méterenként 16 forintos árki­egészítést kap a vállalat. Az új autóbuszok munkába- állítósával együtt emelkedő ár- kiegészítés ellenére is évről év­re csökken a tömegközlekedés jövedelmezősége. 1977-ben még 11,7, 1978-ban már 4,1 százalékos volt, erre az évre pedig csupán 1,6 százalékot terveztek. Forintban kifejezve: a 2,5 millió forint szűkén ele­gendő egy új csuklós és egy új szóló autóbusz vásárlására, 1977-ben azonban még tíz csuklós buszra telt volna az eredményből. (A személyközle­kedést bizonyos értelemben a teherfuvarozás „tartja el". A mostani 600 helyett kétszer eny- nyi tehergépkocsira lenne szük­sége a Volánnak, hogy vállala­ti szinten egyensúly jöjjön lét­re.) Mit mutatnak viszont a tö­megközlekedés jellemző muta­tói? A férőhely az 1975-ös, 150 autóbusz által produkált 11 820-ról az idei 164-es állo­mánynál 15 099-re emelkedik. A forda szerinti napi gépkocsi­szükséglet akkor 120 volt, ma 132, a naponta indított jára­tok száma 3063-ról 3860-ra nőtt, ebből csúcsforgalmi időben 1640 helyett 2343 fut a pécsi utakon. A hasznos kilométer­ből és a dinamikus férőhelyből számított férőhelykilométer-tel- jesítmény 592 000-ről 862 000-re nőtt, az utaskilométer 310 000- ről 358 000-re; a kettő hánya­dosából kapott kihasználtsági százalék viszont 52,4-ről 41,6- re csökkent. Látható, hogy eb­ben a fő mutatóban lényeges változás nincs. Viszont jó tud­ni, hogy a 41,6-ben benne van a csúcsforgalmi 120—130 száza­lékos zsúfoltság csakúgy, mint a „holt idő”-beli 5—10 utas. Dehát akkor mi történt? Több az autóbusz, több utast síállít­hatnak, több a járat napi át­lagban és csúcsforgalomban egyaránt, csökkent a kihasz­náltsági százalék . . . Elvileg te­hát a korábbi évekhez viszo­nyítottan mindenképpen ké­nyelmesebben kellene utaz­nunk. És mégis — nem az utas, hanem maga a Volán mondja — „az elért eredmények hang- súlyozása mellett a tömegköz­lekedés jelenlegi helyzetével nem lehetünk elégedettek”. A csúcsforgalmi zsúfoltság ma nagyobb Pécsett, mint a ki­emelt nagyvárosok bármelyiké­ben. A tervezett 42 százaléká­nak az erejéig „megvalósult” lépcsőzetes munkakezdés az egyik oka ennek; ha ebben nem lehet előbbre lépni, a helyzet további romlásával le­het számolni. Sajátos módon szól bele eb­be a témába Lvov-Kertváros: minthogy az egyre növekvő déli városrészben elenyészően cse­kély a munkahelyek száma, az ott élők óriási tömege reggel a város felé áramlik, délután pe­dig vissza, az utasforgalom — egyirányú. Ez a tény kedvezőt­lenül befolyásolja a csúcsfor­galmat. A Volán tehát elégedetlen a helyzettel. A változtatás érdeké­ben a közeljövőben számos in­tézkedés bevezetését tervezi. Ezek egyike — a 10-es vonalá­nak meghosszabbítása Pécs- szabolcsig - már megtörtént, s rövidesen várható a 20-as já­ratsűrűségének növelése — a követési idő csúcsidőben 10-ről 7 percre csökken, csúcsidőn kí­vül pedig 15-ről 10 percre. Hársfai István Korszerű autóbuszok szállítják a pécsi utasokat Megújult a Sörház utcai sarokház Központi fűtéses lakások, megszűntek a korábbi társbérletek Hamarosan nyit a népszerűi eszpresszó Három évvel ezelőtt, 1976 decemberében kezdődött a pécsi sarokház, azaz a Sör­ház utca 1. számú épület felújítása. Mivel pince hú­zódott az épület alatt, hosz- szabb időre az aknamélyí­tőknek engedték át a mun­katerület egy részét. Ezután az udvari főfalat kellett le­bontani, szakaszosan alábe­tonozni, majd újraépíteni. Mindez együtt odavezetett, hogy módosították a szer­ződést: az 1978. december 1-i átadás helyett 1979. jú­nius 15-ét jelölték ki határ­időnek. A többletmunkák több mint három és fél mil­lió forinttal emelték az ere­detileg 5 millió forintra kalkulált költséget. A napokban a helyszínen néztük meg, hogy áll jelen­leg a sarokház felújítása? Habó Józseffel, a vállalat igazgatójával először kívülről vettük szemügyre az épületet. A Kossuth Lajos utca fe­lől már tiszta a sarokhoz homlokzata, helyükre kerül­tek a gipsz-díszek is, melye­ket rossz állaguk miatt fel­újítás helyett újra kellett ké­szíteni. A Sörház utcai olda­lon viszont még állványokon dolgoznak az építők. Bent az udvarban most állványoz­nak, hogy elkezdhessék a nyugati homlokzati rész va­kolását. A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat eszpresszó­ja már csaknem teljesen el­készült. A padlót színes, min­tás kerámialapokkal burkol­ták, a félkör alakú galérián pedig már a világítótestek is helyükre kerültek. Az igazga­tó szerint március végén, legkésőbb április elején is­mét megnyílhat a Sarokház eszpresszó. Az épület első és második szintjén lévő újjáalakított la­kásokban már csak az ap­róbb javításokat végezték és a takarítónők dolgoztak. Ezeknek a lakásoknak a mű­szaki átadása megkezdődött, és a lakók hamarosan be­költözhetnek. A központi fű­téses, parkettás szobák fa­lait derűs, világos színűre festették. A konyhákat be­épített szekrényekkel, korsze­rű gáztűzhelyekkel látták el. A csapokból hideg-meleg víz folyik. A lakások előtti folyo­sórészt vastag üvegtéglafal választja el a tágas erkélyek­től. Ezeknek a lakásoknak az átalakításával, korszerű­sítésével egyben megszüntet­ték a valamikori társbérlete­ket. A- padlástéren is lakásokat alakítanak ki az építők. Itt még javában dolgoznak, de már állnak az új lakások vá­laszfalai. A december óta üzemelő gázkazán is a pad­lástérben kapott helyet. Az igazgató véleménye sze­rint ezekbe a lakásokba leg­később a teljes felújítás ha­táridejekor, 1979 júniusában, de könnyen lehet, hogy előbb - költözhetnek be a lakók. Új középület születik A megyei tanács új székhaza Áprilisra ígérik az épület átadását 1968-ban született a végre­hajtó bizottsági határozat az új megyeháza építéséről, 1971- ben kezdték építeni Köves Emil Ybl-díjas építész tervei szerint, 1972-ben pedig — ak­kor jött a beruházási stop — máris leállt a munka, s három esztendeig csupán állagmeg­óvást végeztek a „csontvázon". 1975-ben elevenedett meg is­mét az építkezés, amely most már odáig jutott, hogy az épí­tők 'kijelenthetik: 1979 április végén átadják az épületet a Baranya megyei Tanácsnak. Új középület születik hát Pécs új intézményi központjá­ban, a Rákóczi út-Jókai utca —Szalai András út-Szabadság út által határolt tömb belsejé­ben. Ide kalauzoljuk el az ol­vasót most, két hónappal a jelzett befejezés előtt. A megyeháza a maga ki­lenc emeletével a környező — takarosnak aligha mondható- házak fölé magasodik. Vala­mennyi a hátsó felét mutatja, s ez a megye egyik legrango­sabb középületéből nézve nem a legfelemelőbb látvány. Sze­rencsére csak egyetlen érté­kesebb épület van itt, a V- alakú Mattyasovszky-ház, amely a szárainak valamiféle befeje­zését kívánja; így kerülhet összhangba az új megyeházá­val. Az épület körül formálódik már qz a kép, ami az ügyfe­leket októbertől várja. Teljes egészében ugyanis akkorra készül el az épület első eme­lete — pontosabban magas­földszintje - magasságában készült nagy kiterjedésű te­rasz, amely alatt kap helyet a garázs. Gépkocsival a Jókai utca felől 'lehet majd bejutni; az' épületet körülvevő út be­tonalapja már kész, s csak az aszfaltozásra vár. A megye­háza főbejárata a teraszról nyílik, amelyre négy irányból is fel lehet jutni; a Rákóczi út felőli a lebontott DÉDÁSZ- épület helyén lesz, s az emlí­tett belső út feletti gyalogos híd köti össze a terasszal. Lesz egy lépcsőfeljáró a Zsolnay- szobor felől, egy másik a tömb belsejéből, egy lejtős rámpa pedig a Jókai utca felől. Jó ütemben haladnak a bel­ső szerelési munkák, amelyek nyomán egyre határozottabb formát ölt az a kép, amely az augusztusra tervezett ava­tás után várja a megye ügy­feleit. Két érdekesség az épü­letben: szerelik a páternosz- tert, a folyamatosan járó liftet, amely az első lesz Pécsett, s kezdik a különleges fűtőbe­rendezések szerelését. A Lehel Hűtőgépgyárban készült kon­vektorok télen a távfűtő- hálózatból fűtik az épületet, nyáron pedig egy hűtőberen­dezésen át keringetett vízzel kellemes hőmérsékletre hűtik a helyiségeket. H. I. Nagyüzem van a Balatoni Halgazdaság fonyódi hűtőtárolójában. Mintegy nyolcvan vagonnyi halat dolgoznak fel a következő hó­napokban. A megtisztított halakat minusz huszonöt-harminc fo­kon tárolják. Újdonság a fagyasztott pisztráng (képünkön), mely Ódörögdröl érkezik Fonyódra. Ez a nemes hal kivételes bánás­módban részesül: egyenként rakják fóliazacskóba, s így kerül a fogyasztókhoz. (MTI fotó, Gyertyás László felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom