Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-10 / 68. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunám napló XXXVI. évfolyam, 68. szám 1979. március 10., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Jó eredményekkel zárták az elmúlt évet fl baranyai ipari szövet­kezetek közgyűlései H *\ 1 R m m ■~ jMb ■£*.. i> Ü J - fű#! * H Jk ■ w > 1 1 ,>f, L l#i * ~ £~ ^ i X~~~m-ir || ... *;’• ..12 i jy|i 1 * SmmtJSESSalteMr ^efflgaEa».,.. • * , - «sjCí-^S T C ! T .3­JL s­Ilyen lesz majd, ha elkészül a TÜZÉR Rákóczi úti irodaháza, (középen) melyet a Pécsváradi Építő Ktsz épít ' „ Fotó: Cseri László A számítógéptermek egyik legfontosabb berendezése a sornyom­tató, amelyeken megjelennek a gép által feldolgozott adatok. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával kidol­gozták lézeres változatát. Az új berendezés a hagyományos, mechanikus elven működő sornyomtatónál mintegy négyszer gyorsabb, egy perc alatt egymillió számot vagy betűt ir ki. A lézersugár tiszta és szép betüformákat rajzol, ezért a nyomda­iparban is használható a berendezés. A képen: a lézersugaras sornyomtató. 9Jj magyar konyha? Táplálkozzunk korszerűbben I Sajtótájékoztató az Országos Egészségnevelési Intézetben Ebben az időszakban tartják az 1978. évi mérlegzáró kül­döttközgyűléseiket Baranya me­gye ipari szövetkezetei. írá­sunkban a Pécsváradi Építő­ipari Szövetkezet, a Pécsi Kesztyű- .és Bőrdíszműipari Szö­vetkezet, a Siklósi Építőipari Szövetkezet, a Pécsi Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szö­vetkezet gazdasági eredmé­nyeiről számolunk be. A pécsváradi építők A Pécsváradi Építőipari Szö­vetkezet vezetősége jó ered­ményekről számolhatott be a gyűlésen megjelent tagságnak. A szövetkezet nettó árbevétele 1978-ban 93,4 millió forint volt, míg a nyereség 15,5 millió fo­rint. Az építőipari tevékenység mellett készáru-termeléssel is foglalkoznak. Tavaly 35 millió forint értékben gyártottak mo­zaiküzemükben mintegy 360 ezer négyzetméter mozaiklapot. A szövetkezet létszáma 316 fő volt. Az egy főre jutó terme­lési érték elérte a 264 000 fo­rintot. A dolgozók átlagos jö­vedelme tavaly 41 031 forint volt. A múlt évi tevékenysé­gükben kiemelkedő szerepet játszott Pécs állami kezelés­ben levő lakóházainak tataro­zása, az újmecsekaljai halbolt átalakítása, a VILLGÉP pécsi, Diósi úti szervizüzemének, va­lamint a Nagy Jenő utcai tár­sasházak építése. Az elmúlt esztendő végén kezdtek hozzá Pécsett az új TDZÉP-irodaház és barkácsbolt kivitelezési munkálataihoz a postaépület mellett. Kesztyű- és bőrdíszműipar A Pécsi Kesztyű- és Bőrdísz­műipari Szövetkezet 1978-as gazdálkodása a nehéz tőkés piaci körülmények ellenére si­keres volt, és jelentős ered­ményeket értek el. A fonto­sabb mutatószámok tekinteté­ben elérték, illetve túlhaladták az 1980-ra tervezett szintet. A szövetkezet termelési értéke ta­valy elérte a 139,4 millió fo­rintot, ami 34,3 százalékkal több mint 1977-ben. A terme­lési érték ilyen nagymérvű felfutása annak köszönhető, hogy a tőkés bérmunka tevé­kenységről a saját anyagú tőkés bérmunkára tértek át. Az egy főre jutó termelési ér­tékük 124 600 forint volt ta­valy az 1977. évi 87 700 fo­rinttal szemben. A szövetkezet mérleg szerinti nyeresége elér­te a 23 millió 740 ezer fo­rintot. Termelésüket, csakúgy mint a gazdálkodás egészét, a változások, az új követelmények­hez való igazodás jellem­zi. Szakítottak a minden áron való mennyiségi növekedésre való törekvéssel. A szövetkezet kesztyűtermelése teljes egé­szében exportra alapozott. Ta­valy a tőkés piacot nagyfokú visszaesés jellemezte, például legnagyobb bérmunkáltatójuk, a svéd Nordiska cég csődbe jutott, és ez a szövetkezet tő­kés exportjának 60 százalékát érintette. Ezt a kiesést a TA- NIMPEX Vállalat segítségével áthidalták. Űj vevőkör kialakí­tásával és új termékösszetétel bevezetésével a termelést még gazdaságosabbá tették. A bőr­díszműgyártásban a kiemelke­dő modellezés és munkaszer­vezés eredményeként 16 000 női divattáskával többet ter­meltek, mint amit terveztek. Társasüdülők és lakások A Siklósi Építőipari Szövet­kezet termelési értéke 1978- ban 31 millió forint volt, nye­reségük elérte a 4,5 millió fo­rintot. Az egy főre jutó jöve­delem tavaly meghaladta a 38 ezer forintot, ami 8 százalékkal emelkedett'1977-hez képest. A 150 főt foglalkoztató szövetke­zetnél az egy főre jutó terme­lési érték 255 000 forint volt. A lakásépítési tevékenységük mellett hárommillió forintos termelési értékkel egyszárnyas vasajtókat és garózskapukat gyártanak a Dél-dunántúli TO- ZÉP Vállalatnak, amit három megyében, így Baranyában, Tolnában és Somogybán for­galmaznak. Építőipari munká­juk tavalyi kiemelkedő ered­ménye a harkányi társasüdülők építése, melynek során 144 lakrészt adtak át a tulajdono­soknak. Tavaly kezdték és idén adnak át Siklóson 30 célcso­portos lakást. A szövetkezet saját kivitelezésében a köz­ponti telepén egy korszerű szociális épületet alakított ki, mintegy 1,2 millió forintért. Tartani a határidőket A Pécsi Épület- és Lakás- karbantartó Ipari Szövetkezet az elmúlt gazdasági évben is fő feladatának a lakásfenn­tartási és karbantartási mun­kák elvégzését tekintette. Az elmúlt évi termelési értékük meghaladta a 43 millió forin­tot, ami az V. ötéves terv arányának 86 százaléka. Az elmúlt esztendőben az összes termelési értékük 78,6 száza­lékát tették ki a felújítási és fenntartási munkák, ami ösz- szegben 34,1 millió forintot jelentett. Ez 45,4 százalékkal magasabb mint az előző évi teljesítés. A 233 főt foglalkoz­tató szövetkezet egy főre jutó termelési értéke 185 000 forint volt. A nyereségük megközelí­tette az 5,5 millió forintot. A mérlegzáró közgyűlésen a ve­zetőség a jó eredmények mel­lett a hibákat sem hallgatta el. Legfőbb gondjuk a vállalt határidők betartása, Nem tud­ták időben átadni Pécsett a Kodály Zoltán úti és a hozzá tartozó utcák sortatarozósi munkáit. R. N. Karbantartás és javítás a Szaijut-6-on Karbantartó ■ és javító munkálatokat végzett pén­teken a Szaljut—6 mű- j szerein és berendezésein r Vlagyimir Ljahov és Vale- rij Rjumin. Az űrhajósok csütörtökön a világűrből köszöntötték a nemzetközi nőnapon a lányokat és asszonyokat, pénteken pe­dig a Moszkva melletti repülésirányító központban megjelent családtagjaikkal beszélgettek. Az űrpáros a javító-sze­relő munka során ellenő­rizte, majd hermetikusan lezárta a technológiai kí­sérleteknél korábban gyak­ran használt zsilipkamrát. Kicserélték a korábbi ál­landó személyzetek által alaposan igénybe vett űr- kerékpár egyes alkatrésze­it is. (Munkatársunk telefonjelen­tése) A világon az emberek éven­te átlagban 8 és fél kilo­gramm zsírt kennek kenyérre, esznek meg, a Szovjetunió átla­ga 13,2, az USA átlaga 22,5, Magyarországé pedig a nagy­hatalmakat verő 27,7-es átlag. De nemcsak a zsír fogy ilyen bőséggel, a cukor is - évi 40 kg-ot szopogat el hazánk apraja-nagyja —, de az ízesí­tők sorában a só is ott van az élen. Ez önmagáért beszél. Nem táplálkozunk helyesen, korszerűen. De amikor — ez is magyar szokás — a korszerű táplálkozásra figyelmeztetnek, önkéntelenül legyint az ember. Lelki szemei előtt ízetlen, fót­ién, sótlan, ehetetlen ételek vonulnak el; nem, ezt ő nem kívánja. Malacsülttel, töltött káposztával nem cseréli fel. Látszólag igaza van. Miért? Mert még nem hitettük el vele, hogy a korszerű étkezés nem jelenti az ízek száműzé­sét, az evés élvezetének elvé­telét. Azért, mert mindig ar­ról hall, hogy mit ne egyék, miben mérsékelje magát, de ellenjavallat, tanács alig akad. A vendéglátóipar sem kényez­teti el, nem próbál korszerű táplálkozás jegyében az étla­pon változtatást eszközölni. És ekkor jönnek a plusz kalóriák, jön a betegség: a keringési, érrendszeri zavarok. Hogy mi kerül vasárnap az asztalra, az nem mindig a há­ziasszonytól függ, függ attól is, hogy milyen a pénztárcája, függ attól is, hogy mit talál a pultokon, függ attól, hogy mit tud megfőzni, milyen ételt kí­ván a családi tanács. Tegnap délelőtt Budapesten az Orszá­gos Egészségnevelési Intézet rendezésében az intézet elő­adótermében a sajtó képvise­lőit e családi tanácsok áthan­golására biztatták a szervezők, kérték, hogy a korszerű és egészséges táplálkozás propa­ganda-munkájából vegyék kr részüket. Szorgalmazzák, hogy a kereskedelem helyes keres­kedelempolitikával, árpolitiká­val segítse a mozgalmat. Ke­rüljön a pultokra minél több gyümölcs, kalóriában szegé­nyebb étel- és ital. (Hír van arról, hogy az idén bővül a diétás konzervek választéka, több lesz a cukormentes üdí­tő ital, és új bébiételek látnak majd napvilágot.) Kérjék a ven­déglátóipart a választék meg­felelő bővítésére, a vitamindús, alacsony kalóriájú ételek meg- kedveltetésére. rla már a csa­ládokon belül nehéz eldönteni a szokás falait, családon kívül próbálják a szokásokat úgy irányítani, hogy az mindannyi­unk épülésére szolgáljon. A szervezők, az egészségnevelési intézet emberei mindehhez kérték a propagandisták se­gítségét és egy tippgyűjte- ményt, témajavaslat-gyűjte­ményt tettek az újságírók elé. E tippgyűjteményből ki-ki vá­logathat, hogy mely oldalról közelíti meg e témát. A sajtótájékoztatóról kijövő újságíró számára — akit ezen a délelőttön rávettek arra, hogy az evésről térjen át a táplál­kozásra — nem marad más, mint megígérni, azon lesz, hogy másokat is rászoktasson az — új magyar konyhára —, hogy vetkőzze le rohanó világunk rossz szokásait, a túltáplálko- zást. Kozma Ferenc Tegnap Baranyába érkezett Gerhard Reinert, az NDK magyarországi rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Képünkön: látogatás a szajki Béke Tsz-ben. (Tudósítás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom