Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-08 / 66. szám
1979. március 8., csütörtök Dunántúlt napló 3 Számítás- technika - tanároknak Először indított ebben az évben számítástechnikai speciális tanfolyamot középiskolai tanárok részére a Baranya megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet. Matematika tagozaton ugyanis oktatják a számítástechnika elemeit, és ez a modern ismeret- anyag benne lesz a fakultatív gimnáziumi tantervben is. A tanfolyam célja tehát felkészíteni a közép- iskolás tanárokat, hogy azok továbbadhassák az ismereteket tanítványaiknak. Programjukon számítástechnikai alapvetés, számítógép-ismeretek, a numerikus analízis elemei és módszertani ismeretek szerepelnek. A foglalkozásokat a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanórai tartják. Nmkéxebh gazdasági teltételek Tovább romlik a pénzügyi fegyelem? A gazdálkodás megváltozott körülményei közepette a vállalatok és a szövetkezetek fészer sebb pénzügyi helyzetbe kerültek, ez minden bizonnyal kihat a pénzügyi fegyelem alakulására is. A nehézségek fokozódásával milyen gondokat lát a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésével foglalkozó bevételi szervezet? Erről nyilatkozott lapunknak dr. Székelyhídi Gyula, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság Baranya megyei Hivatalának vezetője. — A bevételi apparátus évente országosan 3000-3500 vállalatnál és szövetkezetnél végez pénzügyi-gazdasági ellenőrzést, ennek tükrében elmondhatjuk, egyre több az elmarasztaló megállapítást tevő revíziók száma. Mindez azt mutatja, hogy a gazdálkodó 11 Vörös Hadsereg géppuskása Perecz József — Tizennyolc éves koromban, 1915-ben besoroztak, aztán az orosz frontra irányítottak és a következő évben fogságba kerültem. Sokadmagammal Mur- manszkba vittek, vasútépítésnél dolgoztunk, innen aztán Szibéria, az omszki gyűjtőtábor volt a következő állomás. A további utamat már meghatározták az oroszországi történelmi események, 1917-ben önként álltam a Vörös Hadseregbe. Géppuskás lettem. Harcoltam a japánok ellen, ritkítottuk Kolcsak fehér bandáit... így kezdi régi idők emlékeit a 82. életévében levő Perecz József, aki pécsi kis lakásában — felesége mellett ülve — idézi a múltat. Kérte, hogy a beszélgetésre bármelyik napon, de csak délelőtt kerítsünk sort — Máskor nem érek rá, mert — bár nyugdíjban vagyok — most is dolgozom, a Pécsi Állami Gazdaság telefonközpontjában, mindennap délutántól estig. Testi és szellemi frisseségét látva nem hallgathatom el a megjegyzésemet: „Józsi bácsi kitűnő egészségnek örvend". — Pedig fiatal éveimet a harcterek árkaiban töltöttem. Amikor 1919 végén oroszokból, magyarokból, bolgárokból, osztrákokból és ki tudja még mennyiféle nemzet fiaiból megalakult az I. Szibériai önálló Lövész Divízió — itt lettem géppuskás —, több ezren indultunk Lemberg — a mostani Lvov — felé a harctérre. Bevagoníroz- tak bennünket és a szerelvényt Moszkván keresztül irányították a célhoz. Moszkvában megálltunk a kijevi pályaudvaron. Lenin elv- társ jött hozzánk. Beszédet tartott nekünk, katonáknak. Szólt a forradalomról, egyszerű szavakkal magyarázott burzsujról és proletárról, urakról és szolgákról. Megértettük, miről van szó és hurráztunk. Életem legnagyobb és legszebb eseményeként tartom szómon ezt a pályaudvari találkozást.. . Célúkhoz érve bevetették a divíziót Wrangel fehér gárdái ellen. — Támadtak bennünket ezer felől — folytatja. — De kelepeit az én géppuskám is ... Nagy ütközeteket, csatákat vívtunk. Emlékszem: jöttek ellenünk a francia tankok, ágyúval, gépfegyverekkel felszerelt acélszörnyetegek. Kezdetben bizony láttalcra félelem töltött el bennünket, de aztán kitapasztaltuk a gyengéjét — a gépfegyvere közvetlen a tank mellé nem tudott lőni, volt egy holttere. Nos, a mi katonáink beugrottak ebbe a holttérbe és a tank gépfegyverének csöve melletti nyíláson bevágták a kézigránátot. Nagy bátorságra, lélekjelenlétre volt ehhez szükség. Perekopnál megsebesült. A Harkovtól nem messze fekvő Szumiba került kórházba. — Ott ismerkedtünk meg — mondja felesége, Paula néni. — Igen, Paula ott volt telefonközpontos a kórházban — mondja Józsi bácsi. — És látja, azóta is együtt vagyunk. — A fronton harcolva hallót- tak-e a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról? — Hallottunk és nagy öröm töltött el bennünket. Megéljeneztük a Tanácsköztársaságot! Arról is beszéltünk, hogy az orosz forradalom volt a Tanács- köztársaság gyökere is... Kigyógyult sebesüléséből, aztán 1924-ben leszerelt. Szumi- ban egy cukorgyárban talált munkát, majd 1927-ben feleségével együtt hazajöttek Pécsre. — Pécsett sokfelé dolgoztam — bőrgyárban, dohánygyárban, aztán két évig Miskolcon kaptam munkát, majd 1951-től ismét Pécsett. A pécsi cementipari üzemből mentem nyugdíjba, 1959-ben. Telepvezető voltam, alapszervezeti párttitkár. Harmincnégy éve vagyok párttag. Kis dobozban gyűjtött kitüntetéseket vesz elő a szekrényből. Köztük egy érem: „Perecz József, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége Harci Érdemekért Érdemérem" — olvasom a kitüntetés dökument- jét. A dátum: 1968. Piros dobozból veszi elő az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Az órára pillant. — Lassan indulnom kell, nem késhetek a munkahelyemről — mondja, miközben felölti kabátját. - Mielőtt bemegyek, még leszaladok ide a boltba kenyérért ... V Garay Ferenc Segít a Pénzügyminisztérium ellenőrző szervezete egységek pénzügyi-gazdasági fegyelme nem javul — mutatott rá elöljáróban dr. Székelyhídi Gyula. - Nem csökken azoknak a megállapításoknak a száma és összege sem, amelyek az államot megillető befizetések hiányosságaira és hibáira, az eredményelszámolások helytelenségére, az alapképzések korrekciójára vonatkoznak. A vállalatok és a szövetkezetek jelentős részének számviteli rendje és bizonylati fegyelme nem felel meg az előírásoknak. A nyilvántartások rendezettsége vagy hibája nyilvánvalóan tükörképe a gazdálkodásnak, azzal pedig mindenki egyetért, alapvető pénzügyi és számviteli rendezetlenség mellett nehéz lehet fegyelmezett gazdálkodást folytatni. Kritikus jelenségek A bevételi szervezet témavizsgálatainak tükrében érdemes néhány kritikus jelenségre felhívni a figyelmet. A gazdálkodó egységek többsége — nem mindig valós indokkal - foggal-körömmel harcol a juttatásokért. így nem csoda, ha az állami támogatások, preferenciák és dotációk összege évről évre emelkedik. Úgy tűnik, a gazdálkodó egységek többségét nem érdekli a termelési költségek alakulása. Következményeként nem javult számottevően a költséggazdálkodás. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása, a gazdaságos termelés és export részarányának fokozása csak igen lassan és alig észrevehetően halad előre. A szerződéses fegyelem terén is sok még a tennivaló. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a vállalatok és szövetkezetek eredményes vagy éppen gazdaságtalan működése sokszor az egymás iránt tanúsított fegyelmezett szállítási kondíciókon múlik. A bérgazdálkodás arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodók egy része nagyobb mértékben akar részesülni a megtermelt javakból, mint amennyi számára az elosztás során járna. Egyes vá1- lalatoknál és szövetkezeteknél a „jó bázis” megteremtésén munkálkodnak, előfordul, hogy indokolatlan bémreferenciák igénybe vételére törekednek. — A negatív jelenségek mellett - húzta alá dr. Székelyhídi Gyula — pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseink során nap mint nap tapasztaljuk, hogy a gazdálkodó egységek szocialista típusú vállalatok és szövetkezetek, azokat korrekt, színvonalas gazdasági és politikai felkészültséggel rendelkező vezetők irányítják. Ezért minden lehetőség adott ahhoz, hogy fegyelmezett, a népgazdasági érdekeket a csoportérdekekkel szemben előnyben részesítő gazdálkodás folyjék, egyre kevesebben keressenek kiskapukat. A Pénzügyminisztérium ellenőrző szervezete eddig is mindent megtett azért, hogy a revíziók hibakereső szemlélete oldódjék, es a hibák megelőzésére fordította és fordítja a fő hangsúlyt. Törekvésük az is, hogy ellenőrzési tapasztalataikat a felügyeleti és a gazdálkodó szervezetek mind szélesebb körben tudják hasznosítani. A revízió segítő jellege A vállalatokkal és a szövetkezetekkel való kapcsolataik szervezésében már eddig is abból indultak ki, hogy egyenlő rangú, közös érdekű, de egyes esetekben eltérő nézőpontú partnerekről van szó. A vizsgált gazdasági egységek képviselői számára ezért lehetővé teszik a vizsgálati témák és a tapasztalatok teljeskörű megismerését. A bevételi szervezet a jövőben is tovább mélyíti a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szocialista vonását, nyíltságát. A revízió segítő jellegét számos eszközzel kívánják fokozni, így a gazdálkodó egységeket kellő időben tájékoztatják a jogszabályokról, a közérdekű állás- foglalásokról, a jogszabályok alkalmazásakor felmerülő vitás esetekben készek bármikor tanácsot adni. Rendszeresen megtartják a gazdasági vezetők tájékoztató értekezleteit, de a különböző társadalmi szervezetek szakosztályainak rendezvényeit is felhasználják arra, hogy a pénzügyi, számviteli területen dolgozók kérdéseire válaszoljanak. Gyorsabban fejlesztik a telefonhálózatot Idén huszonötezer előfizetőt kapcsolnak be az országos telefonhálózatba. Ez is egyik eredménye a telefonhálózat gyorsabb fejlesztésére 1977. végén hozott kormányhatározat végrehajtásának. Mi történt eddig a Minisztertanács határozata nyomán? Mire számíthatnak a telefonra várakozók az idén és jövőre? Az elmúlj évben megteremtették a határozat végrehajtásának lehetőségeit. A fejlesztéshez részletes tervet állítottak össze, a BHG és a posta szakemberei kialakították az ezer állomásos konténet telefonközpont mintapéldányát, megrendelték a BHG-nál a stabil főközpontok bővítéséhez szükséges berendezéseket. Az idén megkezdődik a konténer-központok telepítése, üzembehelyezése és a terven felüli bővítéshez szükséges kábelhálózat építése. Budapesten már helyére került az első ezer állomásos konténerközpont Kőbánya-Újhegyen, ahol az év végéig még egy hasonló berendezést állítanak fel. Ugyancsak az idén vidéken Baja és Ózd kap két- kéf, Kiskunhalas pedig egy hasonló konténer-központot. Ezek a fejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy az idén Budapesten 11 ezer, vidéken 14 ezer új előfizető kapjon telefont. A kormányhatározatban előírt állomástöbblet — Budapesten'35000, vidéken 10 000 — 1980 végére áll rendelkezésre. Ennek megfelelően öt év alatt az eredeti 71 000 helyett 98 000 telefonállomást szerelhetnek fel. A terven felüli fejlesztés korántsem szünteti meg a telefongondokat. Lehetőség nyílik viszont arra, hogy olyan helyeken is megteremtsék a telefon felszerelésének lehetőségét, ahol az eredeti tervek szerint erre nem lett volna mód. 70 éve született Rajk László E ddigi egyetlen rövidke életrajzának írói — benyomásokra, személyes közlésekre és visszaemlékezésekre támaszkodva — nyurga, egyenes derekú, higgadt és komoly embernek írják le, akinek mongolosan széles arccsontjai, kreolos bőre, mélyen ülő nagy barna szeme és nyílt mosolya már az első látásra megmaradt az emlékezetben. Munkbbí- rása, kötelességtudása és többszörösen, legvégül tragikus körülmények között bizonyított hűsége pedig a rokonszenves külsőt hasonló értékekkel párosította. Rajk László Székelyudvarhelyen született egy szegény cipészmester tizenegyedik gyermekeként. Iskoláit szülővárosában, majd Budapesten és Nyíregyházán végezte. Testvérei támogatásával tanult tovább. A budapesti egyetem bölcsészeti karának francia—magyar szakára iratkozott be, majd közel egy évig Franciaországban tökéletesíthette nyelvtudását. Itt kerültek kezébe marxista könyvek és fordult figyelme a munkásmozgalom felé. Hazatérése után kapcsolódott be tevékenyen a kommunista mozgalomba. Részt vett az egyetemi hallgatók baloldali mozgalmának szervezésében, majd a KIMSZ tagja lett, és 1931-ben felvették az illegális kommunista pártba. „Nem azért vagyok forradalmár, mert a párthoz tartozom, hanem azért vagyok párttag, mert forradalmár vagyok” — írta ebben' az időben, utalva arra, hogy az igazi forradalmárt önként vállalt belső kötelék fűzi a mozgalomhoz. A 30-as évek elején több ízben letartóztatták, és 1935-ben — mint román állampolgárt — az országból is kiutasították, de nem hagyta el hazáját, hanem — az egyetemet elhagyva — építőmunkásként dolgozott tovább. Sztrájkot szervezett a MÉMOSZ-ban, előadásokat tartott, illegális értelmiségi összejöveteleken „Mór” fedőnéven agitált. (Az ismertebb Kirgiz fedőnév 1944-es ellenállási tevékenysége idején volt használatos.) Az 1935-ös nyári nagy építőmunkás sztrájk megszervezésében Rajk Lászlónak is jelentős szerepe volt, így a rendőri üldözés elől illegalitásba ment. Sőt 1936- ban az országot is elhagyta. Illegális úton tért haza, ám itthon is az internólótábor várta. 1944 szeptemberében került szabadlábra és azonnal bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. A párt titkára lett. Mint a Magyar Front egyik vezetője, közvetlenül is irányította az ellenállási mozgalmat. Egyik »előkészítője volt a kommunista és a szociáldemokrata párt 1944. október 10-i megállapodásának. December közepén ismét rendőrkézre került és Sopronkőhidára, innét Németországba, Münchenig hurcolták. 1945. május 13-án tért haza, A párt májusi „pünkösdi" konferenciáján a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság és az öttagú Titkárság egyik tagjává választották, és egyben nemzetgyűlési képviselő is lett. A kormányban is a talán legfontosabb poszton, a belügyminiszterin találjuk. Forradalmár értelmiségiként sokat segítette a népi kollégistákat, akik példaképüknek tekintették. 1948 augusztusában Farkas Mihály és Péter Gábor intrikái nyomán eltávolították a belügy- ből, és külügyminiszterré nevezték ki. Az 1949. május 15-i választások alkalmával neve még az országos lista negyedik helyén állt. Május 31-én azonban letartóztatták. Szeptemberben koholt vádak alapján bíróság elé állították egy kirakatperben, elítélték és október 15-én kivégezték. R ehabilitálására 1955-ben került sor. Hamvait 1956. október 6-án helyezték örök nyugalomra a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pantheonjában. „Azok, akiknek nevében fájdalommal búcsúztatom Rajk László elvtársat, harcolni akarnak azért, hogy pártunkban a legmélyebben érvényesüljön a lenini demokrácia, országunkban erős legyen a szocialista demokrácia, a szocialista humanizmus és a törvényesség . .. Azt akarjuk, hogy soha többé ne legyenek Rajk-perek" — mondotta búcsúztatójában Mün- nich Ferenc. Mindezekre pártunk több mint két évtizedes, következetes és elvi politikája a biztosíték. V. S.
