Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-07 / 65. szám
6 Dunántúli napló 1979. március 7., szerda Amikor még nem volt rohanás SZEMSZÖGEK Közlekedési eszközök a múzeumban A technika fejlődésének állomásait jól reprezentálhatja a közlekedési eszközök fejlettségi szintje. A tudományostechnikai forradalom hatására a közlekedés is rohamosan fejlődött, fejlődik ma is. A közlekedési eszközök fejlesztésének célja — a biztonság, a kényelem növelése mellett - az utazási, szállítási idő rövidítése. Utazgatásaink sarán vajon eszünkbe jut-e akár egy pillanatra is, hogy a járműnek, amelyen éppen utazunk, mi lehet a múltja? Ismereteinket bővíthetjük, ha megnézzük a Közlekedési Múzeum állandó kiállításait. A múzeum központi épülete Budapesten, a Városligetben található. Történetéhez két jelentős évszám kapcsolódik. A honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett millenneumi kiállítás közlekedési csarnokából múzeum alakult 1896-ban. A II. világháború a díszes épületet, a hatalmas kupolacsarnokot nagyrészt elpusztította. Újjáépítése után, 1966-ban nyitotta meg kapuit. Bár az épület a' régi pompáját kívülről nem kaphatta vissza, a múzeum gyűjtőköre a közlekedés minden ágazatának bemutatásával kiteljesedett. Van egy évszám, amely a múzeum történetében, fejlődésében legalább olyan jelentős, mint az előző kettő. A közeljövőben ugyanis — az előzetesen elfogadott, jóváhagyott tervek alapján - megkezdik a Közlekedési Múzeum bővítését. A mostani 3000 négyzetméteres kiállítási terület további 1800 négyzetméterrel bővül. Jelenleg helyhiány miatt kénytelenek raktárakban tárolni kilencszer annyi kiállítási tárgyat, mint amennyi most látható. A kiállítást a közlekedés ágazatai szerint csoportosították. A földszinti nagycsarnokban eredeti „veterán” járművek láthatók. Múlt századbeli gőzmozdony, válogatott magyar és külföldi gyártmányú motorkerékpárok, öreg automobilok e század első feléből. Jól tanulmányozható itt a kerékpár szerkezetének fejlődése a futógéptől az elsőkerék- meghajtású kerékpárig. E csarnok világszerte csodált múzeumi ritkasága a Junkers F— 13-as, motoros repülőgép. Ez a világ első alumíniumból készült utasszállító repülőgépe, amely 1921-ben - a világ első gépeltérítésekor! — kalandos úton került Magyarországra. Történeti értékét növeli, hogy csak két példány maradt meg e típusból. A hajózás évezredes fejlődését mutatja be a kiállítás másik része. Fatörzsből kivájt csónak, vitorlás- és gőzhajók, tengeri uszályok, teherszállító és jégtörő hajók láthatók. Mindezek persze modellek, 1 :50 méretarányban. Híres darabjai közül néhány: Kolumbusz vezérhajója: a Santa Maria, egy sokvitorlás klipper: a Torrens, az első dunai gőzhajó: a Carolina, az egyik magyar tengerjáró hajó: a Budapest, és a Lenin atomhajtású jégtörő hajó. A vidéki városaink és a budapesti városi közlekedés történetét modelleken, archív fényképeken, kisebb muzeális tárgyakon ismerhetjük meg. Emeletes lóvasút, omnibusz, a fogaskerekű gőzmozdonyának modelljei a századforduló hangulatát idézik. Szemléletes a villamoskocsik fejlődését, változását bemutató tárló. Itt látható a debreceni villamos jellegzetes motorkocsija, a pécsi villamos nyitott nyári kocsija is. A városi autóbuszok „ősi" benzinmotoros példányai, és a mai panorámás, automata sebességváltós, csuklós modellek jól megférnek egymással. A városi közlekedést bemutató résrből természetesen nem maradhatott ki a metró sem. Térképen már láthatjuk a vároji közlekedés jövőjét, a budapesti metró további vonalait, a gyorsvasút-hálózatot, a miskolci és a szegedi kéregvasút útvonalterveit. A múzeum világviszonylatban egyedülálló M—1 :5 léptékű gőzmozdony- és vasúti kocsi modellgyűjteménnyel büszkélkedhet. A 70 modell jól érzékelteti a fejlődést a régi gőzmozdonyoktól a mai Diesel- és villanymozdonyokig. E modellekről — a méretarány figyelembevételével — pontos tervrajzot lehet készíteni. Egykori és mai dokumentumok, használati eszközök, tárgyak, fényképek jelenítik meg az egyes korszakok vasúti üzemének színvonalát. A Közlekedési Múzeum központi épületén kívül az ország más helységeiben úgynevezett filiálék találhatók. Párádon a Cifra-istállóban van Közép-Eu- rópa egyik leggazdagabb kocsigyűjteménye. A balatoni hajózás több évszázados történetét mutatja be Keszthelyen a „Hajók a Balatonon” című kiállítás. Nagycenken hintóbemutató és a szabadtéri keskeny nyomtávolságú kisvasutak kiállítása várja a látogatókat. Szolnokon készül „nagyvasúti skanzen”, ahol a háború utáni magyar mozdonyok, vasúti kocsik eredeti nagyságban láthatók majd. A budapesti Deák téren a maga nemében egyedülálló a Földalatti Vasúti Múzeum, amely a föld alatti villamosvasút és a metró történetét mutatja be. — Múzeumunk legkedvesebb, egyik legértékesebb darabja a „Derű-mozdony” — mondja dr. Szitár László, a Közlekedési Múzeum titkára. — Ez a mi emblémánk, jelképünk. Ez volt az első magyar kéz gyártotta gőzgép. Még Széchenyi Istvánnak ajándékozták, s ma is működőképes. Látogatóink gyakran hiányolják a központi kiállításról. Jelenleg Nagycen-- ken, a Széchenyi kastély közlekedési kiállításán szerepel. A gyerekek a legjobb „propagandistáink". Lelkendezve mesélnek egymásnak a sok látnivalóról. Azután már melyik szülő tud ellenállni a kérésnek? Együtt „fedezik fel” a közlekedés múltját, jelenét. Úgy gondolom, a technika századában a közlekedés fejlődésének alapvető ismerete nélkülözhetetlen. Hiszen - ne feledkezzünk meg róla — mindennap közlekedünk... A csillagjóslás története Ot évezredes múltra tekint vissza a csillagjóslás, ősi formái az egyiptomiaknál és a mezopotámiai népeknél születtek. Tovább finomították a görögök, rómaiak, arabok. Az egyiptomiak istennőként imádták a Szinuszt, vagyis a Szóthiszt, mert úgy vélték, hogy ő árasztja ki a Nílust, mikor a Nappal együtt ragyog az égen. S a Nílus valóban akkor áradt; csupán a jelenségek egybeesését tévesztették össze az oksági kapcsolattal. A görögök mitológiai hőseiket álmodták az égboltra, a bolygókat róluk nevezték el. Az egyiptomiak abban bíztak, hogy a méghalt csillaggá alakul. Vallásuknak döntő eleme egy csillagcsoport, az úgynevezett 36 dekán: ezek a magányos csillagok az éjszaka óráit jelezték. Mivel a csillagok állásával bizonyos jelenségek visszatérően egybeestek, úgy gondolták, hogy mozgásukból megérthetik, mi is történik más országokban, sőt előrejelezhetik más népek, nemzetek, uralkodók elkövetkező történéseit, cselekvéseit is. Az egyéni prognózisok az i. e. első évezredben tűntek fel. Az asztrológiában minőségileg is újat eredményezett a hellenizmus. Kikristályosodott a horoszkópalkotás két lényeges módszere. Az egyik a helyzethoroszkóp, amely jócskán ad az asztronómiai megfigyelésekre, a csillagok kapcsolatára. Az időhoroszkóp- pcil azt figyelik, hogy az adott időpontban melyik vezérlőcsillag gyakorol nagy hatást. A hermetikus asztrológia erősen egyiptomi hagyományokat követett, itt a csillagok fantasztikus külsejű szellemek. Az egyik például elől keselyűarcú, hátul kígyó- ábrázatú, két szárnnyal verdes, oroszlánlábú, fején korona és négy kardot tart. Az asztrológia a római birodalomban teljesedett ki. Az uralkodók csak olyan udvari horoszkópszerkesztőket tűrtek meg, akik nem árulták el a jövendőt be nem avatottaknak. A legtöbb császár üldözte a nemhivatalos asztrológusokat, dühítette, ha^ az alattvalók megsejtették halála időpontját, módját. Európában a csillagjóslást a reneszánsz népszerűsítette ismét, ám a keresztény egyház már csírájában elítélte, mivel a determináltság mentesítette a bűn elkövetőjét a felelősségtől. Régebben is, amikor az egyéni életek kifürkészésére készültek a horoszkópok, a kíváncsiak többsége vakon megbízott a jósolt tényekben, belenyugodtak. Mások lázadtak ellenük, ezért amuletteket, varázsgyűrűket hordtak, virázsigéket mondtak imaként. A mai csillagjóslás — mely reneszánszát éli világszerte —, teljesen az egyéni sorsok jövőjének a kibogozására állt rá. Azokat a módszereket veti be, melyek a hellenizmus korában forrtak ki, mégpedig a görög uralom alatt álló Egyiptomban babiloni, görög és régi-egyiptomi elemekből. Modernizálnak, hiszen beépítik a nemrég megismert bolygókat, nagy előszeretettel veszik figyelembe a születés földrajzi helyzetét. A csillagászat új eredményei, de különösen a kozmikus sugárzás sokakban olyan hiedelmet váltanak ki, hogy az égitestek a különféle sugárzások útján, aktívan hatnak a földi életre. Ez tudományos bizonyítást eddig nem nyert. Napjainkban a legtöbben inkább játéknak tekintik, kíváncsiságukat elégítik ki, mintsem hinnének, bíznának benne. Egy magyar tudós, egyiptológus, dr. Kákosy László csaknem húsz éven át kutatta a csillagjóslás eredetét, többek között a helyszínen is, így Egyiptomban. A horoszkópgyártás jsa olyan népszerű újjáéledésekor nagyon is időszerű, hogy tisztázódjon az asztrológia történelmi, kultúr- és vallástörténeti, filozófiai gyökere. Hazánkban e témában először jelent meg könyv, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Csuti J. Körtvélyesi László képriportja ■
