Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-05 / 63. szám
Hogyan lesz 130 a 95-böl? Ne szagoljuk, nézzük! A szegfű a slágervirág Nem túl könnyű városnak lenni? Tamási és Fonyód esélyei A közelmúltban egy tévériportban hallottuk egy középdunántúli nagyközségünkről, hogy város akar lenni. Alig száradt meg a tinta a 95 magyar város alapítólevelén, máris újabb igény jelentkezik? Menynyire lehet ez jogos? És egyáltalán, meddig terjedhet Magyarországon a városodási folyamat?- Nem túl könnyű nálunk várossá lenni? lehet. A hetedik ötéves tervidőszakban várható, hogy Fonyód szerveződjön várossá Zalaszentgróttal, Szentgotthárd- dal együtt. — Van öt— „nagyvárosunk". Lesz-e több?- Állítom, hogy nem - mondja dr. Laczkó László kandidátus, az ÉVM területrendezési és fejlesztési főosztályának helyettes vezetője. Túl sok — szám szerint 28 — különböző feltételt kell ehhez teljesíteni. Ezek között van, hogy a belterületi népesség minimum 8 ezer fő legyen, hogy kereskedelmi, szolgáltatási, igazgatási, oktatási intézményhálózata 30 ezer fő — tehát a vonzáskörzet — ellátására alkalmas legyen, hogy a népesség száma növekedő irányzatot mutasson, hogy a környékbeli ingázók 50 százaléka itt találjon munkalehetőséget, hogy a tercier - azaz a szolgáltató — ágazatban dolgozzon a foglalkoztatottaknak legalább a 30 százaléka, hogy a lakások 50 százaléka vezetékes ivóvízzel és szennyvíz- csatornával rendelkezzen ... összességében a feltétel- rendszer jó, azon nem kívánunk változtatni. Viszont az is igaz, hogy gyakran tapasztalni az egészségesnél erősebb törekvést, egy-egy település számára városi rangot szerezni, „kierőszakolni” a feltételek ellenére. — Ebben az irányban nem gondolkodunk. Tudniillik: helyes volt az elgondolás, hogy az öt, a mi viszonyaink között hagyományosan nagyvárosnak tekinthető városnak, Budapest ellenpólusaként kiemelt szerepkört adjunk. De ezek a városok csak részben töltik be a nekik szánt szerepet, az infrastrukturális fejlesztésben, a lakásépítésben, a tercier ágazatban nem tudtak lépést tartani a befelé áramló népességgel. E települések feltétlen elsőbbsége nem érvényesülhetett az anyagi eszközök elosztásánál sem, hiszen legtöbb megye- székhelyünk annyira elmaradott volt, hogy azok fejlesztésére kellett az erőket összpontosítani. Ezek jelentős mértékben fejlődtek is - ez eredmény, de ugyanez gátolta a felsőfokú központok tényleges kiemelkedését. Ha most azt tennénk, hogy újabb 2—3 várost emelnénk a nagyvárosok kategóriájába, nem biztos, hogy jól szolgálnánk a fejlődést: ez inkább az eszközök szétforgácso- lásához vezetne. Hársfai István Azt tartja a közmondás: aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Tehát csupa jó ember ült össze február végén Szentendrén, o Pest megyei Művelődési Házban, hogy a virág- kertészetről tanácskozzon. Az Iparszerű Dísznövénytermesztési Rendszer, az IDR MULTIFLÓRA gesztorszövetkezete, az Óbuda Tsz által szervezett összejövetelen a rendszer 36 tagjának képviselője vett részt. A résztvevők véleménye szerint hazánkban ma a slágervirág a szegfű. A tanácskozás után erről a virágról beszélgettünk Varga Ferenccel, az Óbuda Tsz elnökével és a rendszer egy új tagjának képviselőjével, a Siklósi Városgazdálkodási Vállalat főkertészével, Bajor Petemével: — Termelőszövetkezetünk az elmúlt évben több mint 12 millió szegfűdugványt és 2 millió vágott virágot értékesített bélés külföldi piacokon - kezdte a nagyhírű tsz elnöke. — Azt hiszem, a viráq iránti érdeklődés ma az egész világon annak tudható be hogy az emberek jobban élnek. A lakás- kultúra, a családi ünnepek szinte elképzelhetetlenek virág nélkül. Természetesen a virág iránti fokozott érdeklődés erősen visszahatott a termesztésre. Amíg hazánkban 10 éve mindössze egy-két szövetkezet foglalkozott nagyüzemi, a fokozott minőségi követelményeket kielégítő virágneveléssel, • addig ma közel 100. — És az illat? Hiszen aki virágot kap, annak első dolga, hogy megszagolja... — A nemesítés során az illat másodlagossá válj. Elsősorban a méretek és a színtömörség határozzák meg nemesítőink munkájának alapját. Azt hiszem, hogy a mai kiváló és számunkra férfiak számára olykor hátborzolóan kellemes parfümök miatt kevésbé indokolt a virág illatával való törődés és talpn nem is szükséges. Elsősorban a szemnek kívánunk kellemes élményt szerezni. Persze néhány fajta illata azért megmarad Mint a fehér és a lila szinűeké. Általában azonban a hibridszegfűk nem illatosak. — A holland Hilverda cég képviselője előadásában elmondta, hogy Európa virágtermesztői számára a legnagyobb konkurrenciát Izrael fürtös szegfűje jelenti, ugyanis szegfűexportjának közel 80 százalékát ebből a virágfajtából bonyolítja le. — Nos, ez divatkérdés. Nyu- gat-Európa - ma elsősorban a fürtös szegfű iránt érdeklődik. Ennél a virágnál egy száron található egy kinyílt virág, egy vagy több nyíló bimbó és néhány csukott bimbó. A virág azonban kisebb, így színtömege - s színtartása is — más. Nálunk nem fogadták el a vásárlók; pedig azt hiszem, a jövő ezé a fajtáé. Nemcsak azért, mert 3 szálból már 8 virágú csokrot lehet kötni, hanem azért is, mert termesztése is gazdaságosabb. És itt engedje meg, hogy néhány szóval utaljak a termesztés iparszerűségének kérdéseire. Az IDR lényege, hogy a fóliasátrakat egész évben ki tudjuk használni. Korábban a fólia alól a zöldségpalántát, paprikát, paradicsomot tavasszal kiültették és utána a fólia vagy üvegház üresen állt. Ma a kiültetés után virágdugvánnyol telepítik be és így lehetséges az, hogy novembertől — nagyon kedvező körülmények között — már friss virágot tudunk szállítani a piacra. — A siklósi Városgazdálkodási Vállalat főkertészének milyen tapasztalatai vannak az IDR-rel kapcsolatban? — Mi 1978 óta vagyunk tagjai a rendszernek, A legkisebb hasznos felületen gazdálkodunk, mindössze 750 négyzet- méteren, Mégis már most elmondhatjuk, hogy a 30 000 tőről szeptember óta több mint 110 000 szegfűt küldtünk c piacra. Elsődlegesen Dél-Bara- nya, Siklós, Harkány, Bere- mend szegfűellátását szeretnénk megoldani. Olyannyira megérte a virággal foglalkoznunk. hogy 1980-ig 3000 négyzetméterre kívánjuk bővíteni az üvegházi felületet. Távlati terveink között szerepel, hogy Jugoszlávia határmenti területeinek virágellátásába is bekapcsolódunk. Székely Iván Hiúság? Inkább személyiségzavar! Hová és mennyiért lehet forintért repülni? Nem mintha holnap Szingapúrba szólítanának üzleti ügyeink, de mégiscsak előfordulhat, rokonaink élnek Amerikában, s nem tudnak vagy nem akarnak repülőjegyet küldeni, netán a feleség a trópusokon huzamosabb ideig dolgozó férjét szeretné meglátogatni. A repülőjegy ára eddig a valutakeretet terhelte. A nemrég kiadott új rendelkezések szerint a magyar utasok a jövőben forintért is vásárolhatnak menetjegyet a baráti országok légi- társaságainak a MALÉV menetrendszerű járataihoz csatlakozó, Európán kívüli járataihoz. Harmincnégy ország 38 városába lehet forintért repülni, íme: Ország Afganisztán Algéria Bangladesh Burma Egyiptom Ghana Guayana Guinea t India Indonézia Irak Jamaica Japán Jemen Kanada Kenya Libia Malaysia Mali Marokkó Mezikó Pakisztán Sierra-Leone Szenegál Szingapúr Sziria Szudán Tanzánia Thaiföld Trinidad Tunézia Uganda USA Város Kabul Algír Dacca Rangoon Kairó Accra Georgetown Conakry Delhi, Bombay Djakarta Bagdad Kingston Tokió, Niigata Aden Montreal Nairobi Tripoli, Benghazi Kuala-Lumpur Bamako Casablanca Mezico-City Karachi Freetown Dakar Singapore Damaszkusz Karthoum Dar-es-Salaam Bangkok Port of Spain Tunisz Entebbe Washington, New York Európán kívül ennyi helyre lehet tehát forintért repülni. Kérdés viszont, hány forintért? Róbert Vera, a MALÉV menetjegyirodájának vezetője:- Ne kívánja, hogy elsoroljam mindet. Ami útra érdeklődés van, az Kanada és az Egyesült Államok, ahol sok a magyar rokon, és Algéria, ahol sok magyar dolgozik. Az USA- ba és Kanadába kiránduló díjtétellel utazhatunk, a kint tartózkodási idő minimum 14 nap, az utat nem szabad sehol megszakítani. A turista osztályra szóló repülőjegy ára oda-vissza 15—16 ezer forint. A gépre minimálisan egy hónappal előtte kell helyet foglalni. Algériába is sokan szeretnének repülni, mint említettem, sok magyar dolgozik. Eddig gond volt, kintről kellett küldeni a jegyet, ha a hozzátartozók meg akarták őket látogatni. Most elmehetnek a lengyelekkel, hetente kétszer is indul lengyel gép Algériába. A repülőjegy ára oda-vissza 6650 forint.-» Melyik a legdrágább repülőút? Japán? — Nem, mert Japánba az utazást trükkösen megoldjuk. Elküldjük az utast Moszkván keresztül Habarovszkig, s erre a KGST keretében kedvezmény van. Onnan aztán megy ót egy gép Japánba, Tokiótól 100 kilométernyire landol. Az egész út oda-vissza 14 ezer forintba kerül. Ugyanakkor a szingapúri repülőjegy óra 41 ezer forint. Miklósvári Zoltán- Milyen városhálózatot bir el hazánk területe?- Induljunk ki abból, hogy városhálózatunk a 70-es évek elejéig nem volt mennyiségileg sem kielégítő. Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció 130 olyan települést határozott meg az országban, amelyek vagy már városok, vagy egy bizonyos időtávlatban várossá lehetnek. A városodási folyamat ezzel összhangban van. De nem biztos, hogy a 2000-es évek elején városhálózatunk pont ebből a 130-ból kerül ki, bár az a benyomásom, hogy 130-nál kevesebb lesz a maximális városszámunk. • - Mely települések lehetnek a legközelebb várossá a Dél- Dunántúlon?- Ennek o régiónak a város- hálózata már kialakult, s csupán finomításra lehet szükség. Nagyon hiányzik egy város Tolna északnyugati területén — Tamási feltehetően a következő tervidőszakban megfelel a követelményeknek és várossá Hadüzenet a tar fejeknek A feketepiacra is betört a hajnövesztő szer A felhajtás és ami mögötte meghúzódik A Biblia szerint Sámsonnak hajában volt az ereje. A fej eme ékességének már akkor nagy fontosságot tulajdonítottak, s ez azóta sem lankadt, amit a nemrégiben kereskedel. mi forgalomba hozott — és napok alatt elkapkodott — Bánfi-féle hajnövesztő szer hallatlan népszerűsége bizonyít. A hajnövesztő megjelenése felborzolta a kedélyeket, valósággal „összekócolta” a közvéleményt. Futótűzként terjedt feltűnésének híre, erről beszéltek mindenütt és ennek hatására megrohamozták a Herbá- ria szaküzleteket, ahol árusították. Szemtanúk állítása szerint Budapesten például rendőrök tartották fenn a rendet a bolt előtt, ahol hosszú sor .kígyózott a bejáratnál. Pécsre érkezésének híre is szájról szájra terjedt, s mi több, 3 napon belül széthordták az ide- küldött 6 ezer flakont. A szerrel kapcsolatos felhajtás, az iránta mutatott óriási érdeklődés mozgatórugóiról a pszichiáter így vélekedik: — Minden ember kialakít önmagában egy képet önmagáról. Ezt a személyiségképet a mindennapi hiedelmek, a megcsontosodott előítéletek a külső szemlélő számára is látható jegyekkel (haj, érzékszervek, testsúly, magasság) hozzák összefüggésbe. Ha tehát valakinek problémái vannak mindezekkel, emiatt személyiségének csorbulását véli magában felfedezni és úgy érzi, tenni kell valamit (ugyanakkor a valódi csorbulás nem látható). A gyérülő hajú vagy tar koponyájú férfiakat — mert jobbára ők az érdekeltek — az a vágy vezérli, hogy minden lehetőséget megragadva, visszanyerjék hajzatukat és ezzel kiküszöböljék a személyiségükön esett csorbát. A hajnövesztő szer a kellő önismeret hiányán alapuló vágyat lova-' gólja meg, apellálva a férfiúi hiúságra is. Személyiségzavar ide vagy oda,, a Bánfi-féle hajnövesztő szer villámkarriert futott be az üzletekbe kerülése óta Borsos ára ellenére vitték, mint a cukrot, majdhogynem pillanatokon belül eltűnt az üzletekből. Betört a feketepiacra is, ahol az eredeti ár majdnem dupláját, Cseri László fotomontázsa 100 forintot is adtak flakonjáért. Paróka vagy hajnövesztő? A kérdés egyelőre az utóbbi javára dőlt el. A hajhullást csökkentő és a hajnövekedést serkentő készítmény további sorsát ma még nehéz megjósolni, mert a kúraszerű alkalmazása 3—6 hónapot vesz igénybe. Akik ma esküdnek rá, lehet, hogy addigra elvesztik belévetett hitüket. Ilyenre is akadt már példa, hogy csak a fogyást, a felesleges kilóktól való gyors megszabadulás csalhatatlannak vélt receptjét, az Amolett-kekszet említsük, amely hamar letűnt a színről, azóta jóformán senki sem keresi. Mindenesetre akár nő tőle a haj, akár nem — a ritkuló hajúak, az erősen kopaszodók háborgó lelkiismeretét ma még megnyugtatja. És már ez is valami. Horváth László
