Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-31 / 89. szám
Dunántúli napló 1979. március 31., siombat Vadászat A vetési varjú kártétele A vadászati szezon befejeztével a vadgazda legfontosabb feladata a tavaszi dúvad- apasztás. Ehhez közös érdeke fűződik a mezőgazdaságnak is, mivel a szárnyas kártevők közül a vetési varjú gazdálkodó egységenként több százezer forint értékű kárt okozhat a tavaszi vetések idején. A vadászok többféle módszerrel végzik a dúvadapasztást. így évente közel 30 ezer db szőrmés és szárnyas kártevő kerül terítékre. Az egyik ilyen módszer az injektált tojás kihelyezés, amiből a napokban 40 ezer db került ki a területre. Ezt fogja követni április hónapban a rókakotorékok gázosítása füstgyertyák felhasználásával. A rókák létszámának apasztása — kártételükön kívül — társadalmi kötelesség is a vadástoknak, mivel az emberiség rettegett betegségének, a veszettségnek ma már majdnem egyedüli fenntartója és terjesztője a róka. A vadászembernek természetesen lőfegyverrel történő dúvadirtás tetszik a legjobban. Ez jó szórakozást biztosjt, de anyagi költsége elég magas. Vadász- társaságaink csak a hivatásos vadászok részére évente több mint negyedmillió forintot fizetnek ki lődíj fejében. Ez mellett legalább ilyen összeget jelent az a lőszermennyiség, amelyet a sportvadászok használnak fel a dúvadapasztásnál. Ha a lőszertérítést a mezőgazda és a vadgazda közösen fedezik, arányosan növelni lehet a terítékre hozott dúvadak számát is. Mi, vadászok soha nem akartuk és a jövőben sem akarjuk a szőrmés és szárnyas kártevők teljes kiirtását. Ezért beszélünk tudatosan létszám- apasztásról. De nem nézhetjük tétlenül, hogy egyre növekvő fácánállományunk tavaszi fész- keiésénél súlyos károkat okozzanak a kártevők. Ugyanígy a gazdálkodó szervek sem lehetnek közömbösek a tavaszi vetés és kelési időszakban a dúvadak kártételével szemben. Vadásztársaságaink a dúvadapasztást nem csak szezonális időszakban, hanem folyamatosan végzik. Ez főleg vonatkozik a kialakítandó vadbúvóhelyekre, vadrejtő sűrűkre és a hasznos vad karbantartott élőhelyeire. Ezeknek az élőhelyeknek a kialakítása folyamatban van, és a gazdálkodó szervek elő tudják segíteni a mező- gazdasági művelésre alkalmatlan területek átengedésével a vadásztársaságok részére. Az elmúlt évek alatt ez több száz hektárra növekedett, és 1980- ig tovább fokozható, illetve megtörténhet ezen területek teljes átengedése és használatbavétele. A dúvadapasztás első lépését most a gazdálkodó szerveknek kell megtenni, és fel kell hívni a vadásztársaságok figyelmét azokra a területekre, ahol a varjú kártétel veszélyezteti a tavaszi vetést, és annak kelését, és itt közös programot kell kidolgozni a dúvadak apasztására és riasztására. A jó partneri viszonyt tovább kell fejleszteni és kölcsönösen tudomást kell vennünk egymásról. A vadásztársaságok számoljanak azzal, hogy a vad- gazdálkodás és a vadászat a mezőgazdaság területén folyik, a mezőgazdászok viszont vegyék tudomásul, hogy a vadállomány akkor is a területükön él, ha ezt figyelmen kívül hagyják. i Farkas János megyei fővadász Harcászat Fogási eredmények 1978-ban Az ez évi január 5-ig leadott fogási eredménynaplók alapján összeállított megyei jelentésből csak ízelítőt adhatunk horgásztársaink részére. Az elmúlt évben a megye horgászegyesületeinek száma 24-ről 26- ra emelkedett. Horgászlétszqmunk: 6565 felnőtt — és 1063 ifjúsági — horgász. 1978-ban a felnőtt horgászok száma 9 százalékkal emelkedett, ugyanakkor sajánlattal kell tudomásul vennünk, hogy az ifik száma 18 százalékkal csökkent. A kifogott halak mennyisége 161 925 kp volt. Ez a mennyiség 5,8 százalékkal több mint 1977-ben volt. Az összfogásból a beadott fogási naplók horgászaira számítva, egy-egy horgászra átlagosan 23,4 kg hal jutott. A horgászkezelésben lévő vizeink területe: 1223,5 ha, (2126,2 kh). A kifogott halmennyiségnek 49,7 százaléka volt a ponty, 41,6 százaléka süllő, míg a csuka csak 6,3 százalékkal szerepelt. A jelentésből kiemelünk egy-két érdekességet. A jelentést összeállító horgásztársunk 310 darab fogási naplót két szempontból vizsgált át. Az egyik szempont az volt, hogy horgászvizeinken hogyan oszlottak meg a napi átlagfogások. Ezek szerint a Pécsi-tavon a napi átlagfogás: 2,7 kg, a kovácsszénája! tavon 3,3 kg, a pogányi-tavon: 3 kg, a Dráván: 2 kg, a Balatonon: 1,3 kg volt az átlagfogás. A vizsgálat másik szempontja az volt, hogy egyes ügyesebb, vagy szerencsésebb, avagy ,,menő'’ horgásznak az idény alatt hányszor volt eredményes horgásznapja, s azokon összesen mennyi halat fogott? Ezeknek az adatoknak a felsorsolásánál az illető horgászok nevének csak a kezdőbetűit közöljük. Ezek szerint: D. J.-nek 17 eredményes napja volt, összesen: 88 kg halat fogott, napi átlaga: 5,2 kg, V. F. 32 eredményes napon: 71,6 kg, napi átlag: 2.2 kg. S. S. 25 eredményes napon fogott: 102 kg-ot, napi átlaga: 4 kg. J. J.: 37 eredményes nap: 118,7 kg, átlag: 3,2 kg. H. J.: 36 nap: 110,4 kg, átlaga: 3 kg, H. G. 17 nap, 53.2 kg, átlaga: 3 kg. A megvizsgált 10 horgásznak az elmúlt év horgászidényében összesen 228 eredményes horgásznapja volt és együtt összesen: 716,2 kg halat fogtak, ebből a mennyiségből fejenként és naponként 3,1 kg hal jut. Rekordhorgász volt: B. J. horgásztársunk, aki 42 eredményes horgásznapján 137,3 kg halat fogott. Ebből a mennyiségből egy napra 3,3 kg hal esik. Bár a képen látható jelenséghez hasonló esetről idei idényünk elején még nem tudunk, az azonban biztos, hogy a korai tavasz ellenére is minden horgászvizünkön megindultak a ponyt-kapá- sok. Csak válogatnak a felkínált csalik között, hol az ilyenkor szokásos tavaszi trágyagilisztára, hol a puha csemegekukoricára, hol a főtt tarhonyára kapnak szívesebben. Hogy hol és mikor melyik lesz éppen a kedvenc csemegéjük, azt esetről esetre mindenütt ki kell próbálni. Ebből következik, hogy az etetésre szánt anyagot is számításba véve, az amúgy sem megvetendő horgász- cuccunk súlya tekintélyesen megnövekedik, s annak befogadására a legnagyobb hátizsák szükségeltetik. kiskart Lomblevelű örökzöldek A lomblevelű örökzöldek gazdag tárából választhatunk. Változatos megjelenésük szín, forma, termet, levélalak, termés tekintetében kötelez bennünket arra, hogy 1—1 db mindenféleképpen legyen kertünkben. Egyes örökzöldek klimatikus igénye eltérő, ezért ezt feltétlenül vegyük figyelembe. A JAPAN KECSKERAGÓ Euonymus japonicus szép, fényes, vastag bőrszerű leveleivel díszít. Idősebb korában mutatós rózsaszín toktermése van (papsapka). Mindenütt megtelepíthető, de a jó talajt és gondos kezelést meghálálja. Magassága 80 cm-150 cm-ig terjed. Az Euonymus japonicus „Albomarginatus" levélszéle fehér, az „Argenteovariegata" levelei sárgásán tarkázottak Nagy telepeken, pl. az idén levelei visszafagytak, de tavasszal újra kihajtanak. A KÚSZÓ KECSKERAGÓ Euony mus fortunei a talajt beborítja, szára fiatal korában legyökeresedik. Magassága 20—30 cm Sziklakertekbe ajánlható. A „Gracilis” változat fehérre tar- kázott leveleivel tűnik ki, na gyón ellenálló. A kert kiváló dísze lehet a BABÉRMEGGY Prunus lauroce- rasus ovális, bőrszerű, fényes leveleivel déli hatást kölcsönöz. Egyedüli ellensége a pajzs- tetű, amennyiben ágrendszere nagyon sűrű, ezért ritkítani kell, hogy szellős legyen. Termete 1—2 m között van. A keskeny levelű változatai a fagynak 'jobban ellenállnak: így a „Schipkaensis” (Sipka-szoros körül vadon él) és a „Zabé liana”-változctok. Legjobban a nyugati fekvést kedvelik, de keleti, déli telepítés is megfelel. Szárazságot és félárnyékot is eltűrik. Szép levélzete vázában is jól mutat. Érdekes, furcsa örökzöld a MAGYAL: Ilex. Levelei sötétzöldek, pergamentszerűek, fényesek, tövisesen fogazottak. Tőlünk délebbre a természet ben vadon is előfordul. Termetre, alakra eltérő változatai vannak. Az Ilex aquifolium „Angus- tifolia” alacsony termetű, tömött bokor, míg a „Piramida- lis” piramisalakú koronájával, szép alakjával hívja magára a figyelmet. Az „Aureomargina- ta" szép, sárga színű leveleivel díszít. Idősebb korban élérrk- piros termést hoz. Csodálatos hatást nyújt a sötétzöld furcsa levélforma és az őszi piros termés, üde, párás helyet kedveli, azonban kibírja a külter- jesebb körülményeket is. Fiatal korában jó árnyékolni. Szúrós leveleivel az áthatolást is megakadályozza. A legnagyobb teleket is jól bírja. Különleges levélformójával, jó fagytűrő-képességével tűnik ki a RÁNCOS LEVELŰ BAN- GITA. Viburnum rhytidophyllum. Kelet-Ázsiából származik. Levelei hosszúkásak, nyúlfülre emlékeztetnek, ráncosak, mintha zsugorítva lennének. Szép olajzöld levélszíne, életerős megjelenése, jó alkalmazkodóképessége miatt ajánlható. Félárnyékot kedveli, párás helyet meghálálja, de napra is ültethetjük. Télen levelei lelógnak, kissé bámulnák, de tavasszal visszazöldülnek és visszaállnak eredeti állásba. Sok örökzöld változatnak megfelelő magyar neve nincs, így a latin név jelölése a beszerzés miatt fontos. Kalla Gábor RÁNCOS LEVELŰ BANGÍTJ OSZLOPOS MAGVkL Bélyeg Évfordulók események MAGYAR POSTA l||J Ma került forgalomba az Év. fordulók-események 1979. sorozaton belül a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról megemlékező 1 forintos bélyeg 3,554,300 fogazott és 4900 fogazatlan példányban, 50 bélyeget tartalmazó bélyegívekben, Zombory Éva grafikusművész terve alapján. A bélyeg kerete ezüst, amelyen a bal oldali függőleges, a felső vízszintes és a jobb oldali függőleges széllel párhuzamosan a „MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJA", lent „MAGYAR POSTA” és az értékjelzés fekete, legalul balra „1979” jobbra a tervező- művész neve szürke színnel olvasható. A bélyeg Uitz Béla: „Vörös katonák előre” című plakátját ábrázolja eredeti színeivel. Mint arról március 13-i számunkban már beszámoltunk a Pécsi Helyőrségi Művelődési Otthonban bélyeg- és dokumentumkiállítás köszöntötte a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját. Most bemutatjuk a kiállításon használatba kerülő alkalmi bélyegzést, nemkülönben az ünnepi alkalomból a pécsi Orvos- tudományi Egyetemen rendezendő emlékülés és kiállítás alkalmi bélyegzését is. j.m» emlÍkQlÍs és KIÁLLÍTÁS k MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ED.ÉVFORDULÓJÁN k PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEN P É CS.1 9 7 9.M ÁRC.21 Március 28-án kerül ’ forgalomba az általános forgalmi bélyegsorozat keretein belül Nyírbátor jellegzetes épületeit ábrázoló 1 forintos bélyeg, meV0R0S KATÓNAK ELŐRE MAGYAR POSTA 1* lyet Vertei József grafikusművész tervezett. A bélyeg kettős barna keretben, narancsos sárga háttérszínben a nyírbátori 1488—1511 között épült református templomot és a fából készült harangtorony egy részét, valamint a város címerét ábrázolja narancsos sárga és barna színekkel. Március 31-én nyílik meg Békéscsabán a 17. Országos Ifjúsági Bélyegkiállítás. Ebből az alkalomból a posta levelezőlapot is bocsát ki, valamintegy 3 + 1,50 forint névértékű bélyeget, melynek ismertetésére még visszatérünk lapunkban. Olvastuk A bukaresti Kriterion Könyvkiadó a bélyeggyűjtés területét bemutató 220 oldalas, tetszetős külsejű könyvet adott ki. A könyv szerzője Erős László kolozsvári bélyeggyűjtő és szakíró. az alapismeretekből kiindulva, olvasmányos formában felöleli a bélyeggyűjtés egész területét. A szerző szakavatott leírást ad a bélyeggyűjtés minden ágáról, kiemelve azokat, amelyek különösen vonzzák a gyűjtőket. Remélhetőleg az Állami Könyvterjesztő Vállalat lehetővé teszi, hogy gyűjtőink a határon innen is hozzájussanak a kiadványhoz. (Fii. Szemle). ♦ A moszkvai olimpia jegyében áll a szovjet posta 1979. évi bélyegkiadási terve. Az idén ötértékű sorozat és blokk a szertorna legszebb gyakorlatait idézi majd fel. öt bélyeg az olimpián szereplő labdajátékok izgalmas csatáinak nézőivé avat. (Szovjetbarát). A Magyar Posta az utolsó száz év hazai művészetének állatfestményeiből reprodukciókat ábrázoló hétcímletű sor kiadását tervezi. Az egyes bélyegen Vaszary János: Agarászat, Lotz Károly: ötösfogat, Pállya Celesztin: Legények lovon, Lotz Károly: Búcsúzás, Pállya Celesztin: Lóvásár, Iványi Grünwald Béla: Itatás és Sterio Károly: Indulás vadászatra című festményeit láthatjuk. (Népszabadság). Olvastuk, hallottuk Baranyáról Kende Katalin, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán járt és arról számol be a Népszava hasábjain, hogy napjainkban tizenegy szakon folyik itt magas szintű oktatás. Magasépítők, mélyépítők, épületgépészek, vegyigépészek, vízügyi szakemberek, mérnökök és műszaki tanárok százai szereznek évről évre oklevelet. Főiskolai szinten csak itt képeznek szilikát- és vegyipari gépészeket hazánkban. Épületvillamosítási szakemberképzésük pedig Éuró- pa-szerte elismert. Juhász Jenő főigazgató tán arra a legbüszkébb, hogy sikerült felszámolniuk az egyetemeken és főiskolákon oly tradicionális tanszéki rendszert. A tanulók oktatását, nevelését most három központi általános és négy szakmai intézet végzi, mintegy kétszáz oktatóval. Nem mellékes, hogy közben a főiskola tizennégy óvodát és egv tízosztályos iskolát tervezett és segített felépíteni Pécsnek az alattomos pincerendszer feltöltését. A Magyar Nemzetben Szász István írt Zobák-aknáról. A főmérnök így nyilatkozott: Zobák nehéz bánya, nincs mit tagadni, szégyenkezni még kevésbé. Nehéz adottságok, meredek szénfalak. Nem barátságos itt a természet. Viszon; a szén, amit kihoznak jó. Kalóriaértéke 4500 fölött van, de ami még fontosabb — jól kokszolható. Ezért aztán szinte „célüzeme" Dunaújvárosnak. Ha Zobákon valami baj van, ott rögtön megérzik. A riportból kiderül az, hogy a bányászok különös emberek. Lehe; köztük is harag, de csak kint a napszinten, ott lenn minden ilyesmi megszűnik. Marad az egymásrautaltság, a közös cél, a szén. És minden vagy mindenki ellenségük, aki gátolja, hogy tegyék a dolgukat. Nézzük, mi van a szavak mögött. Tavaly az éves terv 480 ezer tonna volt, és a bánya minden nehézség ellenére plusz 20 százalékot, majdnem 550 ezer tonna szenet hozott fel. És ehhez hozzá kell venni, hogy az új gépekkel kísérletezni kellett, embereket betanítani a kezelésükre, aztán új vágatokat nyitni, a régieket rendbe tenni. És Zobák helytállt! A pécsi Volán új irányítási rendszerével foglalkozik a Nép- szabadság. Lényege az, hogy a kocsikat a telepen belül úgynevezett kényszerpályára irányítják. Ezen a pólyán minden egyes jármű tervszerűen jut el minden fontos műszaki állomáshoz, s hogy ezeken mi történjék vele, azt egy jól felszerelt elektronikával, számítógéppel ellátott központi diszpécserállomás dönti el. A cél az, hogy növekedjék az úgynevezett járműkibocsátási százalék. Ez azzal egyenértékű, mintha több autóbusz lenne, mint amennyi valóban van, mert kocsiparkjukat jobban, szervezettebben használják ki. Lényegében nem órákat, hanem mindössze kilenc perce; kell várakoznia egy-egy kocsinak, amíg a technológiai sor végére ér. Most egy új típusú számítógépre várnak, s akkor a már meglévő berendezésekkel együtt tovább bővíthetik az információ feldolgozását egészen a javítási normák karbantartásának automatizálásá- ig. A pécsi kezdeményezésre felfigyelt a Volán Tröszt is, amely elhatározta annak országos bevezetését. Egyre több a külföldi érdeklődő. Legutóbb például a moszkvai autóközlekedési igazgatóság vezetője tekintette meg a pécsi rendszert és tanulságosnak mondta látogatását Ami a pécsi kezdeményezésben újdonság, az az, hogy nemcsak a forgalmat, de a forgalomfenntartás központi telepének műszaki és adminisztrációs folyamatait is magas színvonalon, szervezett rendszerbe foglalja.
