Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-29 / 87. szám

2 Dunántúli napló 1979. március 29., csütörtök Segítenekaspeciálisműszerek „Átvilágítják” a bánya kőzettömegét Ötéves kísérleti program kezdődött Zobák- bányában a gázkitörésveszély leküzdése érdekében Ankét a Technika Házában Terítéken a pécsi tömegközlekedés Relatív telítettség az autóbusz-forgalomban Ritkán járnak a buszok Jl Baranya megyei Tanács vb-ülése (Folytatás az 1. oldalról) s hogy előbbre lépjünk - mint mondotta — mind az ellenőr­zők, mind az ellenőrzöttek szem­léletváltozására volna szükség. A vita összegzésében Hor­váth Lajos tanácselnök megál­lapította. hogy javult az ellen­őrző szervek együttműködési készsége megyénkben, s ha e területen az idén is előbbre tudunk lépni, akkor megyénk jó úton halad. A további napirendek sorá­ban a végrehajtó bizottság tár­gyalt a mezőgazdasági, ipari, építőipari és általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek­ben folyó személyzeti munká­ról. E napirend vitájában fel­szólalt többek között Csollák Gábor, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának személyzeti és oktatási főosztályvezetője, valamint Markovics János, a MÉM személyzeti és oktatási főosztályának vezető helyette­se. Az ifjúsági intézmények mun­kájáról szóló tájékoztató meg­hallgatása után — a vitában felszólalt és kiegészítést tett többek között dr. Révész Péter, az Állami Ifjúsági Bizottság osztályvezetője —, a megyei ta­nácsülés előkészületeiről esett szó, majd állásfoglalás született a tanács, és népfrontszervek együttműködéséről. K. F. Magyar-bolgár barátsági napok A magyar-bolgár barátsági napok alkalmából hétfőtől Ba­ranyában tartózkodó bolgár küldöttség, Alexandr Decsev vezérőrnagy, a bolgár nagy- követség katonai és légügyi at­taséja, Emil Petkov, a Bolgár Kulturális Központ igazgató- helyettese és Alexandr Gju- rov, a kulturális központ fő- munkatársa Halas Ilonának, a HNF megyei bizottsága titkár­helyettesének kíséretében teg­nap Szigetvárra látogatott. (Délelőtt a helyi népfront-moz­galommal ismerkedtek, megko­szorúzták a temetőben a Bol­gár Hősi Emlékművet, megte­kintették a járási munkásőrség emlékszobáját, a tanácsköztár­sasági kiállítást és a vármú­zeumot. Délután a küldöttség rétegtalálkozón vett részt a Szi­getvári Állami Gazdaság szen- tegáti központjában, ahol Emil Petkov tartott előadást Bulgá­ria gazdasági és kulturális éle­téről. r Uj tantervek a nemzetiségi iskolákban Szeptembertől megkezdődik az új tantervek fokozatos be­vezetése a nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolákban. Az oktatási miniszter most megjelent utasítása a horvát- szerb, a szerb-horvát, a román és a szlovák tanítási nyelvű iskolákra vonatkozik. Az új tan­tervek legfontosabb vonása, hogy nő az anyanyelven taní­tott tantárgyak száma. Az 1—4. osztályokban a magyar nyelv és irodalom kivételével vala­mennyi tárgyat anyanyelvükön sajátítják el a kisdiákok. A fel­sőtagozatosok pedig az anya­nyelv és irodalom, a történe­lem, a földrajz és az osztály- főnöki órán kívül az ének­zenét, és ahol nyelvi képesíté­sű szaktanár van, ott a rajzot és a technikát is a nemzetisé­gi nyelven ismerik meg, tanul­ják. Az új tantervekkel párhuza­mosan megújulnak és kibővül­nek a nemzetiségi tankönyvek és egyéb nyomtatott taneszkö­zök. A nemzetiségi nyelv létjogát, használatának szükségességét bizonyítja az ország általános gimnáziumaiban szeptembertől életbe lépő új tanterv is. öt évre tervezett kísérlet kez­dődött a komlói Zobák-bányá- ban, a váratlan gázkitörés el­leni hatékonyabb védekezés céljából. A programban az or­szág többi tudományos inté­zete is közreműködik. A műszeres vizsgálódás több mint 2,5 négyzetkilométer terü­leten, hétszóz méter' mélységig terjed, három megfigyelési módszer egyidejű alkalmazásá­val. Az óriás kőzettömeg ,,valla­tása" egyik érdekes módja az „átvilágítás”. Ehhez szeizmikus hálót építettek ki a bányában, több mint két kilométer hosz- szan: négy különböző mélysé­gű bányászinten a vágat falá­ban vízszintesen, egy hétszáz­ötven méteres fúrólyukban pe- diq függőlegesen mintegy két­száz rezqéselemzőt — geofont — helyeztek el. Ugyanennyi rob­bantási pont is van a „hálóba fogott" területen. A geofon fel­veszi a művelés — robbantás, kőzetlazulás — kísérőjeleit, eze­ket a külszínen műszer rögzíti. Egyetlen robbantást is vala­mennyi geofon fel tud fogni, sorozat esetén pedig négyezer Kibővített választmányi ülést tartott tegnap délután a pécsi Technika Házában a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége Baranya me­gyei Szervezete. Az ülést, ame­lyen részt vett a bolgár testvér­szervezet, a szliveni MTS kül­döttsége is, a beteg Jazbinsek Vilmos megyei elnök távollété­ben Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, az MTESZ megyei társ­elnöke nyitotta meg. Az elnöki megnyitó után dr. Dónyi Pál megyei tanácselnök-helyettes tartott előadást Baranya qaz- dasáqi fejlődésének eredmé­nyeiről és a további fejlesrtés feltételeiről. A iövőről szólva dr. Dányi Pál egyebek mellett a tervezőmun­ka színvonalának emelését szor­galmazta. A hatodik ötéves tervidőszakra szóló előzetes megyei elképzelések kimunkálá­sa már befejeződött, mosta fej­önálló járőrszolgálatban 20 600 órát, hivatásos rendőrrel közös szolqálatban 37 344 órát teljesítettek tavaly a pécsi ön­kéntes rendőrök. Mint ahogy a tegnap délutáni feladatfelmérő és -értékelő tanácskozásukon a FEK-ben az egyik öntevékeny rendőr felszólalásában megálla­pította: 18 hivatásos rendőr egy évi munkáját végezték el, olyan területeken, ahol a rendőri szer­vek munkája társadalmi seqít- séq nélkül lényeqesen nehezebb lenne. Ilyen terület elsősorban a közlekedés, közbiztonsáq, va­gyonbiztonság és az ifjúságvé­delem. A Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályához tartozó 14 pécsi önkéntes rendőri cso­portnak 240 tagja van. Tavaly 453 esetben vettek részt hely­színbiztosításon, 4951 -szer köz­úti forgalomellenőrzésen, 686 esetben műszaki és qarázsellen- őrzésen. 13 bűncselekmény el­követésekor értek tetten bűnö­zőt. 13 garázdálkodó személyt állítottak elő a rendőrőrsre, s egy esetben vettek részt a rend­őrség által körözött bűnöző el­fogásában. mérési adat birtokába jutnak. Ahogy a fejtési művelet halad előre, nyomon kísérik a kőzet­fellazulás térbeni és időbeni folyamatát, pontos információt kapnak róla. Ennek különösen nagy a jelentősége a gázkitö­résveszély elleni legfontosabb megelőzési módszer, a védőte­lepes művelés hatékonyságának növelése szempontjából. A vé­dőtelep lényege: azáltal, hogy egy széntelepet lefejtenek, a környezetben a kőzetek fella­zulnak. ebben a zónában a ki­törésveszély megszűnik. Tehát olyan művelési rendszer, fejté­si sorrend kialakítása a cél, amelynél a védőhatás a legna­gyobb területre terjed ki, s amely mellett a legbiztonságo­sabban lehet dolgozni. Egy másik értékelési mód­szerrel a kőzetfellazulási folya­mat dinamikáját mérik, rögzí­tik. A folyamatos megfigyelés alapján megállapítható - a kőzettömeg törésének, tönkre­menetelének pontos helye. A műszert, melv feldolgozza a je­leket, a Villamos Automatika Intézet fejleszti ki a szénbá­nyák részére. lesztési koncepció elkészítésén a sor. A javaslatoknak évvégé­re kell összeállniuk, hogy azt az illetékes szervek- megvitassák és döntést hozzanak. Az előadás után Török László, az MTESZ megyei titkára tar­tott tájékoztatót az elmúlt idő­szakban végzett munkáról, majd Mátyás László, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottsáq jelentését. A kibő­vített választmányi ülés alkal­mából adták át az MTESZ me­gyei díjait. Kimagasló tudomá­nyos társadalmi és egyesületi munkájáért kitüntették Kovács Lászlót, a Géoipari Tudományos Egyesület pécsi szervezetének elnökét, dr. Radó Aladárt, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mecseki csoportja titkárának és dr. Sza­bó Tibornak, a Közlekedéstudo­mányi Egyesület területi szerve­zete elnökének. Az MTESZ me­gyei díjait Lukács János adta át. Áldozatkész, sok időt és fá­radtságot igénylő tevékenységük eredményességi mutatóival pár­huzamosan nőtt a társadalmi megbecsülésük is, mind a mun­kahelyükön, mind a lakosság körében. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság is igen hasznosnak és hovatovább nél­külözhetetlennek ítéli az önkén­tes rendőrök segítségét. Ez ju­tott kifejezésre a tegnapi ta­nácskozásukon abban is, hogy több mint negyvenen vehettek át kitüntetéseket és jutalmakat húsz-, tizenöt-, tíz- és ötéves szolgálatuk elismeréseképpen. A kitüntetéseket Gyimesi János rendőr őrnagy, a főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője adta ót a megiutalmazottaknak, akiket dr.' Garányi László, a Baranya megyei Pártbizottság közigazga­tási és adminisztratív osztályá­nak osztályvezető-helyettese is köszöntött a megyei pártbizott­ság nevében, hangsúlyozva az önkéntes rendőrök tevékenysé­gének politikai tartalmát és tár­sadalmi szükségszerűségét. D. I. Ilyen átfogó, komplex meg­figyelés még nem volt a hazai bányászat történetében, de nemzetközi viszonylatban sem ismernek hasonlót. A Mecseki Szénbányák Vállalat korszerű eszközökkel segíti a kutatók munkáját. Egyik legújabb be­rendezés az a 8,5 millió forint értékű rezgéselemző, amelyet a speciális mecseki viszonyokra fejlesztett ki a gyártó dán cég. Hné Mint ahogy már hírül adtuk, az NSZK Szövetségi Ifjúsági Család- és Egészségügyi Mi­nisztériumának küldöttsége ma­gyarországi látogatása során Baranyát is felkereste. Ennek kapcsán beszélgettünk Norbert Reinkével, a minisztérium igaz­gatójával, a delegáció vezető­jével, Reinhard Wagnerrel, a Nemzetközi Ifjúsági Csere és Látogató Szolgálat vezetőjével, valamint Frank-Thomas Bien- kóval, az Union pártok, a CDU és a CSU ifjúsági szervezeté­nek. a Junge Unionnak Saar- vidéki tartományi titkárával. — Milyen célból látogattak Magyarországra ? Norbert Reinke: — Az NSZK Szövetségi Ifjú­sági Család és Egészségügyi Minisztériuma szinte a világ va­lamennyi országával kapcsolat­ban van, így Magyarországgal is. Tavaly októberben a két or­szág közötti kulturális csere- egyezmény alapján magyar if­júsági küldöttség járt a Német Szövetségi Köztársaságban, s mi most a delegáció látogatá­sát viszonozzuk. Azért jöttünk, hogy megismerjük a magyar fiatalok életét, a magyar ifjú­ságpolitikát és annak érvénye­sülését, minden területen. Reinhard Wagner: — A látogatástól azt remél­jük, hogy sikerül megállapod­nunk partnereinkkel, s a ma­gyar és a nyugatnémet ifjúsági vezetők ezután rendszeresen találkozhatnak egymással. A kapcsolatteremtés lehetőségeit most vizsgáljuk. A küldöttség tagjai — akik között szociográ- fus, sportvezető, több ifjúsági szervezet képviselője is van — névsorának összeállításánál ar­ra törekedtünk, hogy az ifjúsá­Naponta 280 ezer ember vesz részt Pécsett a tömegköz­lekedésben. Számuk 1995-re már a 400 ezret is meghaladja. A két adat összehasonlításá­ból is kiderül, hogy mind töb­ben utaznak az autóbuszokon Róluk, s rajtuk keresztül az egész pécsi tömegközlekedés­ről, annak távlati fejlesztéséről gi munkában részt vevők vala­mennyi rétege képviseltesse ma­gát, a politikai vezetőktől kezd­ve a szakmunkásképzés, a kul­turális nevelés felelőseiig. — Melyek voltak a küldöttség első magyarországi benyomá­sai? Norbert Reinke: — Elsősorban az a rendkívüli nyíltság lepett meg engem, amellyel az általunk feltett kér­désekre adtak választ a ma­gyar ifjúsági vezetők és azok, akikkel beszélgettünk. Ismertet­ték az eredményeket, de a hi­bákat sem hallgatták el. Ez azért is fontos, mert tárgyilagos, kölcsönösen őszinte tájékozta­tás e nélkül nem képzelhető el. Reinhard Wagner: — Az első tapasztalataim kedvezőek. Különösen az a nagyfokú hatékonyság tűnt fel, ami az ifjúsági élet valamennyi szféráját jellemzi. — Hogyan értékelik a ma­gyar ifjúságpolitikai törekvése­ket? Frank-Thomas Bienko: — Engem, minta Junge Union egyik tartományi titkárát érthe­tően főként a magyar ifjúság- politikai célok, eredmények, tervek érdekelnek. Erről — mi­vel a főbb tárgyalásokra még ezután kerül sor — egyelőre nemigen tudok nyilatkozni. Né­hány illetékessel azonban már komoly beszélgetéseket folytat­tam és ha nem is értettünk mindenben egyet, mindeneset­re jó pár tapasztalatot ottho­ni munkámban is fel tudok használni. Azzal az érzéssel utazom vissza, hogy kapcsola­taink tovább fejleszthetők és erre minden remény megvan. H. L volt szó azon az ankéton, ame­lyet a Közlekedéstudományi Egyesület pécsi területi csoport­jának rendezésében tegnap tar­tottak Pécsett, a Technika Há­zában. Horváth Árpád, a KÖTUKI tudományos mukatársa tartott előadást Tervezési és prognosz­tikus módszerek a közlekedés­ben, különös tekintettel a sze­mélyforgalom előrebecslésére címmel. Ezt követően Szabó Éva, a KÖTUKI tudományos munkatársa beszélt Pécs város 1985-ig szóló tömegközlekedési prognózisáról. Szólt arról a vizsgálatról, amelyet az inté­zet 1978-ban folytatott le. En­nek során megállapították, hogy Pécsett az autóbuszközleke­désben relatív telítettség állt be, azaz azt csak minőségi fej­lesztéssel lehet javítani. Lovas Attila, a Pécs városi Tanács csoportvezető főmérnö­ke a közforgalmi közúthálózat felülvizsgálatának szükségsze­rűségéről adott tájékoztatást. Megemlítette, hogy a város ke­let-nyugati tengelyén haladó járatoknál a belvárosban már nem egyenletes a járatköve­tés, ráadásul egyes, a Mecsek­re menő buszok (36-os, 37-es) az amúgy is túlterhelt törzs­vonalakat használják és egy­ben zavarják. Hogyan tovább? Milyen le­hetőségei vannak a pécsi tö­megközlekedési hálózat távla­ti fejlesztésének? Erről Hámo­riné dr. Mágori Judit, az UVA- TERV irányító tervezője tartott előadást. Kiemelte, hogy az UVATERV által végzett felmé­rés szerint a jelenlegi pécsi buszhálózati rendszer - amely 1960-tól, a villamos „letűné­se" óta üzemel — már nem tud­ja a város tömegközlekedési igényeit kiszolgálni. A napi 45 járatból például 15 percen be­lüli, városias sűrűsége mind­össze hétnek, csúcsidőben pe­dig további hétnek van. A fel­mérés kapcsán 11 607 embert kérdeztek meg napi buszozásá­nak útvonaláról, utazási szoká­sairól és ezeket is figyelembe veszik a tervezésnél, amely vá­laszt ad majd a hogyanra, a tömegközlekedés javításának lehetőségeire. Szalonka­vadászat A népi hiedelem szerint nevén az „úri madár”. Azért leheletfinom, zama­tos a húsa és ezért sze­rették oly nagyon a kö­zépkori uraságok. Az avarszínű erdei sza­lonkáról van szó, amelynek néhány példánya vissza­térőben a Földközi-ten­gertől, az észak-európai magas hegyek felé tartva —, rövid ideje Baranya nedves talajú ártéri erdei­ben pihen. Elsősorban a Dráva és a Duna mentén, nappal a sűrűbe rejtőznek. A korábbi évekhez vi­szonyítva későn érkeztek és szokatlanul kevesen. Va- dászásuk egyébként már­cius 1-től április 20-ig tart, ezalatt egy vadász egy al­kalommal csak két mada­rat lőhet, azt is legfeljebb alkonyi és esti vonulásuk­kor. A szigorú megkötés azért született, hogy itt- maradásra, fészekrakásra késztessék a szalonkákat. Az már jó jel, ha a hímek korrogó, pisszegő hangokat kibocsátva nászrepülésbe kezdenek. Tavasszal nagy tömeg­ben vonul át hazánkon a szalonka, de nálunk mégis nagyon kevés költ. — Cs. J, — Kibővített választmányi ülés Átadták az MTESZ megyei díjait Áldozatkész, közérdekű tevékenység Önkéntes rendőrök tanácskozása Ismerkedés ifjúságpolitikánkkal A nyugatnémet vendégek a Zsolnay Múzeumban NSZK ifjúsági vezetők látogatása Baranyában A delegáció tagjainak nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom