Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-26 / 84. szám
tudósítóink Jelentik ~ Tudósítóink J elentik ~ tudósítóink jelentik - tut illilliii Baranya: Siklós: Fiatal Rönkverseny és léggömbvezetés Tréfás testedző játékokban versenyzett tegnap több száz dunaszekcsői, bólyi és szederkényi fiatal. Kipróbálták, hogy melyikük tudja tovább nézni fordítva, azaz fejenállva a világot, kik tudnak hosszabb ideig úgy gurulni, mint a farönkök, de a léggömbvezetés is próbára tette az ügyességüket. Mindemellett váltófutásban, labdqjátékokban is versenyeztek a fiatalok. A villányi sportpályán is több száz fiatal töltötte a vasárnapot. Ök a Vörös Őrség Kupáért futottak, lőttek, fociztak, tol- lasoztak, kézilabdáztak, Aván- dorkupót ez évben indította útjára a KISZ Siklós városi, járási Bizottsága. Komlón és Szigetváron az ifjú gárdisták lövészversenyére került sor. A komlóiak a Kos- suth-'bányai, a szigetváriak az MHSZ-lőtéren versenyeztek. A tegnapi honvédelmi és sportvetélkedőket a forradalmi ifjúsági napok keretében szervezték a KISZ városi és járási bizottságai. Pécs-Bicsérd: II vasútkorszerűsítés nyílt napja Az érdeklődőknek nyílt-napot tart a MÁV Pécsi Igazgatósága a Pécs és Bicsérd között folyó vasútrekonstrukció megtekintésére. Várhatóan kedden, szerdán érkeznek az ágyazatrostáló-, -tömörítő és -rendezőgépek, valamint a vágányszabályozó berendezések Pécs határába munka közben. A Páfrány utca vonalában a magaslatot rendezik be az érdeklődőknek, ahonnan jól láhtatók a munkafolyamatok. Ugyanerre a helyre még ezen a héten, várhatóan pénteken „befutnak" a bontó- és fektető egységek, első csoportjuk délelőtt 8—11-ig, míg a második csoport fél egytől négyig lesz munkában. Legalább negyven különféle erőgép látható majd 2—3 kilométeres láncbajp : eny- nyi és ekkora teljesítményű együtt most dolgozik először az országban. Óriási hajrá következik ezekben a napokban, hiszen a gyakori esőzés okozta hátrányokat maradéktalanul be akarják hozni. hegedűsök versenye Szereplésre várva ... — Nehéz hangszer a hegedű? — Nem nagyon . . . Csak ismerni kell a technikáját. Az elején nehéz . . . — Miért éppen ezt választottad? — A pécsi zeneiskolában a falon van egy írás: „A hegedű a hangszerek királya." Nekem ez nagyon tetszett, és meg akartam tanulni a hangszerek királyán játszani. — Hegedűművész akarsz lenni? — Nem. Orvos. A családban nálunk öt orvos van, talán ezért is. A hegedülés mellett szeretem még az élővilágot, a földrajzot, a történelmet. Anyuval szoktam kamarazenét játszani, ő kísér zongorán. Aki nyilatkozott, Kanizsai Péter, korcsoportjában harmadik lett a szombaton Siklóson megrendezett hegedűs-versenyen, amelyet a Baranya megyei zeneiskolák tanulói részére írt ki a megyei művelődési osztály, Siklós város Tanácsa és a siklósi állami zeneiskola. Az eredményt vasárnap délelőtt hirdette ki a zsűri. A legfiatalabbak korcsoportjában Gát György lett az első, az I. korcsoportban Schubert Dóra, a másodikban Mihályi Éva, a harmadikban Czopi Éva. Szűcs Katalin különdíjat kapott. Gyermán István hegedűművész, főiskolai tanár, a zsűri tagja: — Ebben a korban még nehéz megítélni, kiből lehet kimagaslóan jó hegedűs. Az iskoladarabok alapján csak azt tudjuk megállapítani, melyik tanulóban rejlik az átlagosnál nagyobb tehetség. Akadt néhány ilyen versenyző itt Siklóson is. összességében megüti az országos színvonalat, amit ezen a versenyen a gyerekek produkáltak. Az mindenképpen örvendetes, hogy egyre többen tanulnak hegedülni; a szülők is szakítottak a zongoracentrikus szemlélettel. Most arra törekszünk,, hogy a különösen tehetséges gyerekeket egy regionális központba gyűjtsük össze, és ott az átlagosnál intenzívebb oktatásban részesítsük őket. — hav. — Eszperantisták évi küldöttközgyűlése Tovább bővültek a magyar eszperantisták nemzetközi kapcsolatai. Ludwig Zamenhof nemzetközi nyelvének segítségével a magyar eszperantisták ma már öt kontinens több mint 100 országának eszperantó mozgalmával tartanak rendszeres kapcsolatot, s a Hungara Vivo című folyóiratuk több mint 80 országba juttatja el rendszeresen a magyar eszperantó mozgalom híreit — jelentették ki a Magyar Eszperantó Szövetség vasárnap megtartott évi küldöttközgyűlésén, melyen a szövetség több mint ötezer tagjának képviseletében az országos választmány tagjai és a területi csoportok küldöttei értékelték a mozgalom 1978. évi munkáját és határozták meg ez évi feladataikat. A közgyűlés — melyen a többi között jelen volt Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke — példáját szolgáltatta a népek kfczötti szolidaritás kifejezésének is: a résztvevők a budapesti vietnami nagykövetséghez küldött táviratukban fejezték ki szolidaritásukat a kínai agressziót szenvedett vietnami néppel. Már nem pletykálnak az ablaka alatt Miniinterjú Ladányi Mihállyal Ladányi Mihálytól szombaton este a Pécsi Tudomány- egyetemen egy joghallgató az egyik versével kapcsolatban megkérdezte, hogy komolyan gondolta-e? — Nem lepett meg a kérdés, mert hasonló találkozókon feltették már nekem. Azt szoktam válaszolni, hogy verset írni csak akkor szabad, ha az ember nagyon komolyan gondolja. — Szemmel láthatóan igen jól érezte magát a pódiumon. Szeret szerepelni? — A költészet maga az exhibicionizmus. A költő magamutogató fajta. Szeretek szerepelni, évente legalább 100 előadáson veszek részt. Az életem egy örökös korteshadjárat, igyekszem minél több hívet toborozni magamnak. Erre természetesen a könyv a legjobb eszköz, de a személyes találkozásoknak sok olvasót köszönhetek. — Talán e szereplésekkel van kapcsolatban az a tény, hogy önről gyakran hallani különböző szóbeszédeket...- A költészetet nem csupán hivatásnak, hanem életformának is tekintem. Természetes hát, hogy az emberek szívesen pletykálnak arról, aki egy kicsit másképp él, mint ők. Engem a pletyka nem befolyásol, sőt azt tartom kellemetlennek, ha nem beszélnek az emberről. Persze azért kártékony dolognak tartom a pletykát és egy ezzel kapcsolatos versem döbbentett rá arra, hogy a költészetnek mégis csak van hatékonysága ...- Éspedig? — A földszinten laktam és rendszeresen az ablakom alá sütött a nap. A ház lányai és asszonyai azután naphosszat itt cseverésztek, pletykálódtak. Bertha Bulcsu készített velem egy interjút a Jelenkor számára, amely mellett megjelent egy ver- ■ sem a pletykáról. Ezt azután kivágtam és beledobtam a ház levélszekrényeibe. A hölgyek áthelyezték a találkozóhelyüket és én nyugodtan tudtam dolgozni. Szóval ekkor éreztem először azt, hogy a költészet mégiscsak hatékony dolog. E. Csány-Mözs: * dinnyések már megérkeztek Élicsiga-gyüjtés A csigagyűjtés — rövidesen — április elején kezdődik, amennyiben a napi hőmérséklet tartósan eléri a 10—15 fokot. Április végén már a szezon következik, a bőséges esők hatására. Főként a Dráva menti síkságon szaporodnak el nagymértékben az éticsigák. Gyűjtésük itt jelentős és már több évtizede folyik. Nagy gyűjtőközpont Sellye, Szigetvár, Pellérd, de maga Pécs is. Mind fontosabb exportcikk az éticsiga. Hazai viszonylatban is Baranya megye a legnagyobb csiga-exportáló területek közé tartozik, elsősorban a Dráva-mellék révén. Idén a tervek szerint húsz vagonnal jut el Nyugat-Eu- rópába. A csigákat a Pécsi Áfész export-telepén gyűjtik ösz- sze a megyéből. Emuk a mecseki állatkertben. Második képünkön a 600—800 gramm súlyú emutojások. / A Mecseki Kultúrpark nagy attrakciója tegnap az Állatkert volt, ahova a ragyogó tavaszi időben sok pécsi látogatott fel. A belépő még mindig olcsó. Gyermekeknek 2 forint, felnőtteknek 5 forint, csoportoknak 4 forint. Tegnap egy gyermekre átlag két felnőtt jutott, így aztán két óráig 5582 forint folyt be a pénztárba. — Ha minden nap ilyen erős lenne — sóhajtott fel a kapus bácsi, aki a kasszát kezeli. A pénztár egyúttal elsősegélyhely is, arra az eshetőségre, ha egy vadállat valakit esetleg megharapna. De ez aránylag ritkán fordul elő. Pedig a sok-sok tiltó tábla ellenére, a szelíd állatokat sokan hergelik. Na nem a gyerekek, főként nem az óvodáskorúak. Ök inkább kérdezgetnek. — Apu mit eszik a majom? — Nem látod, karalábét! A négyéves forma kisfiú még kérdezgetne, de az Apu mór idegesen vonszolja tovább. Mert azért az Apa feje sem lexikon és a szűkszavú táblán mindössze ennyi áll Csimpánz. Sok áilatház faláról leesett a tábla, ha fenn is van túl szűkszavú, egy magyar és egy latin elnevezés, semmi ismertetés. Kivétel a hüllőház, amelynek szépségét a mellette lévő, meglehetősen elhanyagolt képet nyújtó akvárium különösen kiemeli. A pécsi — mini terrárium országos, sőt nemzetközi színvonalú. Az évek óta bezárt pesti terrári- umnál mindenesetre jóval többet nyújt a pécsi gyerekeknek. Itt az eligazító táblák sem hiányoznak, a feliratok szinte minden fontosat elárulnak. Ha a szülő veszi is a fáradságot, hogy elolvassa óvodás korú Dinnyések tanyát vertek gyermeke kíváncsiságát kielégítheti. Szép a pécsi Állatkert így tavasszal. Az emberek járják a sétányokat, beszélgetnek. Keresik a téli újszülötteket. Az indiai farkas kölykeit szoptatja, újszülött bölény és tulok borjakat látni. De amúgy kevés a kölyök állat, különösen az egzotikusok között. Fogságban nehezen szaporodik a legtöbb. Az ausztrál futómadarak, az Emu tojók, szorgalmasan tojják 40-50 dekás zöldszínű tojásaikat, de kotlani nem hajlandók. Az idén géppel is próbálták kikeltetni tojásaikat, de így sem sikerült. üres a vidraház is. Csilla, a pécsiek kedvenc nőstény vidrája állítólag a hamburgi állat- kertben van,' ott talált párra s már kicsinye is született. Sokan álldogálnak mindig a trópusi nagymacskák, a gyönyörű ben- gáli tigrisek, oroszlánok, feketepárducok ketrecei előtt. Dicsérik az állatok kondícióját, szépek de mennyi húst megehetnek! Bizony nem olcsó a dzsungelt a Mecsek oldalába varázsolni. Pécs város büszke lehet a Zoó-jára. — Rné — Fotó: Gottwald Károly A dinnye termesztését meg lehet tanulni egy bizonyos fokig az iskolában, szakkönyvekből. Az eredményes munkához azonban gyakorlat kell. Csány, Heves megye kisközsége. Ilyenkor tavaszelőn megbolydul a falu, a szülők készítik az ágyneműt, az edényeket, a ruhatárat és természetesen megvizsgálják a magot, a termesztéshez szükséges eszközöket. Az otthon maradók megkapják az utolsó intelmeket: vigyázzanak a házra, a gyerekek tanuljanak ésatöbbi. A község a nagypapa, nagymama irányítása alá kerül. A családfő és az asszony elmegy az ország másik felébe megfelelő területet keresni, ott ahol már évek, évtizedek óta szerződés várja őket. Klincsok Mihály szerint a dinnye olyan mint a , gyerek: kedveskedni kell neki, babusgatni, mert akkor hálás növény. Már 12 éve a feleségével együtt termeszti a dinnyét a szedresi termelőszövetkezetben. Tavaly igen jó évet zártak: másfél milliót hozott a dinnye, ebből negyven százalék a diny- nyéseké, hatvan a szövetkezeté. Az idén a szövetkezet mór egy húsz négyzetméteres faházzal várta őket. Igaz nem a legkényelmesebb, de a régi földbevájt odúknál sokkal kényelmesebb. Kaptak villanyt is, így a hűtőszekrény, a kis képernyős televízió ■ a komfortot szolgálhatja. A dinnyések már elkezdték a munkát. Négy melegágy helyét elkészítették. Ottjártunkor Klincsok Mihály éppen a gyeptégla vágásához szükséges fésűszerű késsort próbálja felerősíteni egy lovas eke geren- delyére. A termesztett fajtákból néhány: Szigetcsépi, Hevesi futó, Cselsztan . . . A portóhoz tartozik még harminc tyúk és vesznek minden évben egy-két hízónak valót. A csányi dinnyések ilyentájt az egész országot elfoglalják, legyen a rekkenő hőségben finom, a fog alatt sercegő piros és sárgabélű csemege. Hazafi József Mecsek: Egzotikus állatok
