Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-25 / 83. szám
DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. MÁRCIUS 25. Á grafika lelke — A legkézenfekvőbb lehetőség fogalmazásra, jelölésre, — mondja a grafikáról Swier- kiewicz Róbert, akinek március 30-án nyílik meg a tárlata a Pécsi Galériában. — Elég hozzá por vagy pára, vagy egy kemény tárgy (valamilyen anyag egy másik anyagon és az ember) .... Ha nem tudjuk szavakkal kifejezni magunkat pontosan, rajzzal kezdünk. Ott, ahol a gondolati meghatározás kerül előtérbe és nem a rajz rögzített esztétikai minősége, ott értékelem a rajzot. Latinovits vers- mondási „vázlatait” igazi rajzoknak tartom, míg egy mai („mártogatott toll" stílusú) pon- tozó-firkálgató grafikus munkáját igen rossz dolognak, olyan ember ügyének, akin az eszköz egyszerűen eluralkodott. Becsülésemet művészek—emberek irányában az határozza meg, hogy miként látom munkájukban a Minden és a Semmi közötti feszültség ingadozásának vetüle. tét. — Pécs szülővárosom, mondhatom nevelővárosom, derűt sugároz felém, egyet jelent a székesegyház zöldtetős kék égboltjával. Pécs nélkül nem tudtam volna pályámon elindulni. Köszönettel tartozom Hárs Éva és Romváry Ferenc buzdító-lel- kesítő segítségének. — Legújabb fotósorozataimat állítom ki Pécsett, ezen kívül egy olyan anyagot, mely „képlékenysége”, befejezetlen- sége és a közönség számára való hozzáférhetősége folytán a kiállítás zárásakor nyerné el végleges formáját. (Pinczehelyi) Tersánszky Józsi Jenő: Bűnügy lélekelemzéssel című művéből készült az a tévéjáték, amit március 28-án, szerdán este mutatnak be az első műsorban. A forgatókönyvet Kurucz Gyula irta, rendezője pedig Nemere László. Képünkön a női főszerepet alakitó Bánsági Ildikó. Képünkön a többi szereplő: Lukács Sándor, Oszter Sándor, Farkas Antal és a Pécsi Nemzeti Színházból elszármazott, a főiskolát tavaly befejezett Karády Judit Ugyanazon az estén mutatják be a Pécsi Körzeti Stúdió — második adás, 20 óra — a Pécsi Balett két tagjának, Bretus Máriának és Hetényi Jánosnak számtalan pécsi és vidéki vendégjátékon bemutatott produkciója, a „Ketten a világban” tévéváltozatát, Eck Imre rendezésében. FILM Miért lett R. úr ámokfutó? Rainer Werner Fassbinder nyugatnémet rendező első filmjét a X. Magyar Játékfilmszemlén láttuk, Zöldségkereskedő volt a címe. Ezt a filmet 1978- ban az Art Kino sorozatban ismét bemutatták Pécsett és A félelem megeszi a lelket című művét is. Fassbinder a nyugatnémet kispolgár életterét, gondolkodását, a mindezeket meghatározó társadalmi milliót helyezi a kamera fókuszába. Képei a kisember leikébe, szándékaiba is igyekeznek bepillantást nyújtani. Miért lett R. úr ámokfutó? — az ebben az új filmjében a címszereplő R. úr, vagyis Raab úr, aki Münchenben műszaki rajzoló, — félénk, gyáva, a konvenciókat, társadalmi előítéleteket messzemenően tiszteletben tartó kispolgár. Alapelve, hogy ha nincsenek személyes érzelmei, önálló, a konvencióktól eltérő gondolatai és tettei, akkor megmenekül az élet problémáitól, nehézségeitől. Nem érik csalódások, megpróbáltatások, legfeljebb unalmas, egysíkú, tör- ténéstelen az élete. Egyszer mégis rászánja magát, s egy karácsonyi munkahelyi összejövetelen szónoklatot tart. Ebben a beszédben azonban feltárul igazi belső én. je, elzárt egyénisége. A kissze- rűségre ráébredve, elviselhetet. lenné válik számára az élet. A menekülés útja: gyilkosság és öngyilkosság. Fassbinder úgy szól az unalomról, hogy közben egy percre sem válik unalmassá. Kert László A KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT márciusi számáról kérdeztük So- mogyvári Valéria szerkesztőriportert. — Csaknem annyi motorkerékpár közlekedik útjainkon, mint személygépkocsi — válaszolta. — Mégis, mintha mostohábban bánnánk a két keréken ülőkkel, ha rendszeres oktatásukról, érdekvédelmükről, szervezeti életükről és gondjaik, ról-bajaikról esik szó. Pedig a sebesebben haladó járművek vezetői közül, ők a legesendőbbek, sérülékenyebbek a közúton. Mindezek némi pótlására, a mellőzés enyhítésére szolgál hétfői közlekedési műsorunk, amely most a „Bukósisak” alcímet viseli és a motorosokról, a motorosoknak szól elsősorban, Néhány kérdés, amely néhány témát takar: Kell-e tanfolyamot végezni ezután a motor, kerékpárosoknak? Hogyan vezet a közúton a tavalyi motocross országos bajnok? Mivel várná az Autóklub a motorosokat, ha jelentkeznének soraikba? Miért Szelíd motorosok népszerű a Pécsi József Attila Motoros Klub? A kérdésekre természetesen válaszol a műsor, fiataloknak szóló zene közben, hiszen bukósisakot általában a fiatalok fején látunk. Az első zeneszám már bizonyos: Szelíd motorosok a címe, mert ilyenek, kel szeretnénk találkozni a közutakon is. László Lajos szerkeszti a szerdai Hét közben című aktuális magazint, melynek fő témája: előzetes mérleg az első negyedévről. A műsorban felmérik a baranyai áfészek, háztáji gazdaságok első három hónapjának eredményeit, gondjait. Elsősorban a korai növények, a primőrök termelését kísérik figyelemmel. Emellett szólnak az idei pécsi ipari vásár előkészületeiről, a tanulásról, az önképzésről és az áprilisi Jelenkorról. Csütörtökön a Fogyasztók ötpercében Laky Rudolf arra a kérdésre keres választ, miért nem lehet apró alkatfészeket kapni a vasboltban, az ezermesterboltban, a szerelvény szaküzletben. Nem gyártja az ipar, nem rendel a kereskedelem, vagy az elosztásban van baj? Pénteken a Szakmák-emberek sorozatban egy növényvédővel beszélget Somogyvári Valéria, majd a Sportmagazinban Kovács Imre számol be a sportolók készülődéseiről. Fel eu Eszeken A párt régi harcosai közül Bors Ferencet mutatják be hétfőn a szerb-horvát nyelvű műsorban. A keddi ifjúsági összeállítás a felsőszentmártoni Perjés brigádról szól, melynek tagjai többszörösen kitüntetett erdészeti dolgozók. Pénteken „Pécsi főiskolások Eszéken” címmel riport hangzik el horvát és szerb szakos hallgatókkal, akik egy teljes félévet töltöttek el a szomszédos testvérintézményben. A hétfői német műsorban Bock Jánossal, a beremendi tsz főkönyvelőjével beszélget Reil József. Szerdán a Bajai Tanárképző Főiskoláról jelentkeznek: a riportműsor bemutatja az ott tanuló, leendő némettanárokat. Beszélgetnek velük az első év tapasztalatairól, az elhelyezkedés, az álláskeresés problémáiról és a szabad idő eltöltéséről. Szende Béla vasárnapi jegyzetének témája pedig a sokoldalúság a munkában és a szabad időben. Hal? Doktor Sándor Művelődési Központ: március 25-én és április 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Bóbita Bábegyüttes adja elő ,.Többet ésszel” . . . című műsorát. Liszt-terem: március 25-én, fél 11 órakor „Egyetemi bérlet”, sorozat következő előalására kerül sor. 28-án, fél 8 órakor a Bach- sorozat keretében Margittay Sándor orgonaestje lesz. Csontváry-matiné: március 25-én, délelőtt 10 órakor a szombathelyi ..Jeunesses” kamarakórus ad hangversenyt,^,- közreműködik Bo- dó Árpád zongoraművész. Pécsi Galéria: március 26-ig tekinthető meg Bartl József, Lux Antal és Misch Ádám kiállítása. Ságvári Galéria: március 29-ig tart nyitva Cypránszky Mária szobrászművész és ifj. Koffán Károly festőművész kiállítása. Ifjúsági Ház: 25-én. vasárnap 18 órától a Szélrózsa Klub mozgásnapot rendez. Műsor: „Maszk nélkül” — Dölle Zsolt pantomimművész előadóestje; „Keleti sportok” címmel Papp László és Rajnai László kaszkadőrök bemutatója; beszélgetés Gyulai István sportriporterrel és Mátay Andrea fedettpályás magasugró Európa-bajnokkal; Hangmúzeum: Ernst Fischer: az Alpoktól délre; A folk mesterei VI. — Peggy Seeger. Házigazda: Muzsay András előadóművész, 27-én, kedden a Prágai Q együttes jazz estje 19 órakor kezdődik. 29-én, csütörtökön az IH-kamarakórusa és zenekara ad hangversenyt a Lisztteremben. Pénteken 19 órakor az IH-filmklubban: Shearer: Valdez jönI Az IH-Galériában Baranyai András képzőművész kiállítása. Hangverseny ; í ' Először ad közös hangversenyt, mégpedig március 29-én, este 7 órakor Pécsett a Lisztteremben a Pécsi Ifjúsági Ház zenekara és kamarakórusa. Karmesterek: Mihályi István, Ma- rosy László (zenekar) és Jobbágy Valér (énekkar). Képünkön: Próbál az IH zenekara A főhős: Órzse A feleim, hogy tudniillik „opera”, ezúttal kicsit vitatható. Hi. szén a mostani pécsi Háry János előadásban van prózai, illetve operettszínész is. Egy tény: a bemutató fontos esemény, mert ez a mű a magyar színpadi irodalom olyan kivételes alkotása, mint a Bánk bán. Mégis — a legtöbb rendező tar. tózkodva, esetleg lekicsinylőén fogadja, ha a színrevitel terve szóba kerül, mondván: „Egy opera a sok közül!” Azt mondja erről Sík Ferenc, a pénteki Háry János előadás rendezője: — A magyar színpadi irodalom alapműveit, például a Bánk bánt, Csongor és Tündét, Az ember tragédiáját, a Háryt minden magyar rendezőnek állandó alkotói ismerettel kell várnia. Vagyis valamiféle naprakész állapotban, hogy mindig készen álljon az aktív rendezés elképzelésével. Még akkor is, ha a pályáján soha nem rendezi meg. Én azt hittem, ilyen alkotói ismerettel rendelkezem a Háry Jánosról. De amikor elkezdtem próbálni, akkor jöttem rá, hogy még mindig nem tudok róla mindent. Sorra bukkantak föl az újabb rétegei. Például, hogy a korai magyar abszurd egyik alkotása, hogy az előadása prózai színészek bevonását is lehetővé teszi, hogy valamiképpen A nagyidai cigányok gondolati kötegei élnek benne, hogy nemzeti önismeretünknek olyan fokát tartalmazza, amely a kacagó-síró önirónia helyett a népszeretet iróniájával és öniróniájával rajzol nemesveretű portrékat. A magyar—lengyel színházi rendezvénysorozat értékelésénél hangzott el a napokban a Színházművészeti Szövetségben, hogy külföldön addig nem lesz klasszikus magyar mű világsikerű, amíg idehaza nem érjük el a színpadra állításával azt az utánozhatatlanul magyar és egyedi stílust, amit a maga világában és_ a maga hazájában Brook vagy Grotowski elért. Ez most elgondolkoztatott, mert művek vannak hozzá. Izgalmas vállalkozás lesz tehát a pécsi bemutató, ha a rendező ilyen tág látóhatárról szemléli a színpadra állítás lehetőségeit. Mindenesetre a próbákon látható, hogy megmaradt a pécsi előadásban is egy dramaturgiai alapelv. Ezt mindenkinek, aki még az utóbbi években is tanítványa volt a főiskolán, Nádasdy Kálmán oktatott: a Háry főhőse nem Háry, hanem a magyar életerőt és józanságot képviselő örzse. Hadd Ö»0£*o mutassuk be tehát hórom fotón a két örzsétől körülvett Háry Jánost, vagyis: Kőváry Anikót, Marczis Demetert és Eszéki Zsuzsát. Földessy Dénes
