Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-24 / 82. szám

2 Dunántúli napló 1979. március 24., szombat Előadások és gyárlátogatás Fiatal bőripari szakemberek találkozója Pécsett Bakos Zsigmond államtitkár is részt vett a megnyitón Több mint száz fiatal bőr­ipari szakember érkezett teg­nap Pécsre, hogy részt vegye­nek a VII, országos bőripari if­jú mérnök, technikus és köz­gazdász találkozón. A kétna­pos országos rendezvényt — amelyet ezúttal is a Bőr-, Ci­pő- és Bőrfeldolgozó Ipari Tu­dományos Egyesület, valamint a Pécsi Bőrgyár BCBTE csoport­ja rendez — tegnap délelőtt a pécsi Technika Házában nyi­tották meg. A megnyitón részt vett dr. Bakos Zsigmond, köny- ayűipari minisztériumi államtit­kár is. — Pécsett fogant meg az országos találkozó gondolata és 1971 őszén Pécsett volt az első találkozó — mutatott rá üdvözlő szavaiban Csendes László, a Pécsi Bőrgyár igaz­gatója. Az akkori téma a gé­pek racionális elrendezése, a kapacitás növelése volt. A második pécsi találkozót 1975-ben közösen rendezte meg a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár. Időközben a köz­gazdászok is bekapcsolódtak a programba. így a mostani pé­csi találkozó már fele-fele arányban foglalkozik műszaki és közgazdasági kérdésekkel. Az előadások napirendjén a gazdaságos termékváltás és nyersbőr import gazdálkodás számítógépes döntés előké­szítése szerepel. Vermes Lászlóné dr., a BCBTE elnöke rámutatott; míg az első találkozót az idős szakemberek rendezték, ma már a programot is maguk a fia­talok állítják önállóan össze. Pécsett nagy hagyománya van a bőrgyártásnak, itt működik az ország legrégebbi bőrgyára. Itt dolgoznak és tanítják az itteni fiatalokat olyan nemzetközileg is elismert szakemberek, mint például az Eötvös-díjas, aranydiplomás dr. Tóth Géza. A fiatalok sok tapasztalatot szerezhetnek a gyárlátogatáson. A megnyitót követően, a gyártásfejlesztés-krómcserzés címmel Helesfai Sándor és dr. Csizmadia Zoltán, a Pécsi Bőrgyár fiatal szakemberei tar­tottak előadást a gyárban most folyamatban lévő gépátszerve­zésről, racionalizálásról. Ezt követően a résztvevők elláto­gattak a helyszínre a Pécsi Bőrgyárba, ahol megtekintették az új sertésvelúr-csarnokot is. '0yárimnn éskooperáció A kohászat és a gépipar három évi eredményei Kiszesek, szocialista brigádok versenyeztek Vetélkedő a Tanács- köztársaság eseményeiről (Munkatársunk telefonjelentése) A kohászat és a gépipar ötö­dik 5 éves tervidőszaka első há­rom évének teljesítéséről és a további feladatokról tartott tá­jékoztatót újságíróknak tegnap délelőtt Budapesten Soltész 1st. ván kohó- és gépipari miniszter. A kohászattal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy az 1978-ban gyártott nyersacél mennyiséq mintegy 90 százalé­ka az 1980-ra tervezettnek, a henqerelt készárutermelés pe­dig már 1978-ban elérte a terv­időszak végére előirányzott mennyiség alsó határát: 3,1 millió tonna fölött volt. A gép­ipari ágazat termelésnövekedé­si üteme az elmúlt három esz­tendőben elérte a népqazda- sáqi tervben előirányzott évi átlagot 6.3 százalékot, a folyó- óron számított érték azonban elmarad a tervezettől. Soltész István az értékesítési tevékenységről elmondta, hogy a gépipar rubel elszámolású ex­portiának 40 százalékát közle­kedési eszközök alkotják. Leg­jelentősebb az autóbuszok ex­portja, ami ebben az ötéves tervben 45 000 darabot jelent. A híradási és vákuumtechnikai ipar az összki vitel bői 20-23 szá­zalékkal részesedik, kivitelének több mint a fele a Szovjetunió­ba irányul. A gépipar nem ru­bel elszámolású kivitelének fej­lődése 1975-től bizonyos fokig lelassult, tavaly azonban figye­lemre méltó növekedés követke­zett be. A vállalatok közül a legnagyobb nem rubel elszámo­lású exportot az Egyesült Izzó, a Magyar Vagon- és Gépqyár és az Ikarus teljesítette 1978- ban. Figyelemre méltó, hogy az egész ágazat nem rubel elszá­molású exDortiának 53,4 száza­lékát 10 vállalat adja. Tavaly a géDipari vállalatok 205 milliárd forint értékű összes értékesítéséből 31,2 milliárd fo­rint volt a gépiparon belüli ér­tékesítés összege. A lakossági ellátás évről évre javul, azonban néhány termék­idén mérsékeltebbek az iparág feladatai Sajtótájékoztató a minisztériumban bői, így kéziszerszámokból, me­zőgazdasági szerárukból volt bizonyos időszakos lemaradás. A nemzetközi együttműködés­sel kapcsolatban Soltész István elmondta, hogy a sokoldalú gyártásszakosítási és termelési kooperációs megállapodások száma 1976-ról 1978-ra közel másfélszeresére nőtt. A KGST- országokkal és Jugoszláviával megkötött két- és sokoldalú gyártásszakosítás és termelési nemzetközi megállapodások száma jelenleg összesen 214, ebből 147 megállapodás kétol­dalú. A tőkés országokkal ki­alakított kooperációs kapcsola­taink is évről évre bővülnek. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetek 20 nem szocialista ország különböző cégeivel mintegy 250 kooperá­cióban összesen 383 kooperá­ciós kapcsolatot tartanak fenn. A gépipari beruházások a tervidőszak első három évében mind az ötéves, mind az éves népgazdasági terv előirányza­tait lényegesen meghaladták. A műszaki fejlesztéssel kap­csolatban Soltész István el­mondta, hogy az eltelt három év alatt kohászati és gépipari vállalataink évente mintegy 4100 új gyártmány fejlesztésé­vel és gyártásba vételével fog­lalkoztak, ezekből csupán 1100 értékesítését kezdték meg. A gépiparban a gyártásfejlesztés eredményeként növekedett az automatizált gépsorok, a prog­ramvezérlésű gépek és félauto­maták száma. A kohó- és gépiparban 1976- ban 86, míg 1978-ban 92 vál­lalat foglalkozott licencia hasz­nosításával. A dinamikus fej­Hét új mecseki barlang A karsztkutatók eredményei Elkészült a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat támogatásá­val a mecseki karsztkutató csoport évi jelentése. A múlt évben a csoport hét új mecseki barlangot tárt fel, s ezeket összesen 75 méter hosszan fel is térképezték. A jelentés ezen tú| egy 33 méter mély — korábban felfedezett — aknabarlang adatait és egy másik, 22 méter mély barlang rendkívül érdekes képződmé­nyeiről készült gazdag fotódo­kumentációját is tartalmazza. A jelentés döntően a Villá­nyi hegységben végzett bar- langkataszterező munkáról szól. Ezen a területen 57 objektumot vizsgáltak meg alaposan és ír­ták le ismertetését. A térképe­ket, szelvényrajzokat fotódoku­mentáció egészíti ki. A felmé­réseket a mecseki karsztkutató csoport az MKBT dél-dunán­túli területi szervezetének irá­nyításával végezte. Megemlékezés Eszéken a Tanácsköztársaságról (Eszéki tudósítónk telefon- jelentése) Baráti találkozón, ünnepé­lyes keretek között emlékez­tek meg tegnap az eszéki Royal Szállóban az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évforduló­járól azok a veteránok, akik Eszék, Bjelovar, valamint Szlavónia és Baranya terü­letéről részt vettek a hat év­tizeddel ezelőtti események­ben. A baráti találkozón a Szlavónia-Baranya régió és Eszék város társadalompoli­tikai szervezeteinek képvise­lői mellett megjelent Halász József, Magyarország jugo­szláviai nagykövete, valamint Karlo Mrazovic, partizán ne­vén Gáspár, nemzeti hős, a Szövetségi Tanács tagja, a spanyol polgárháború harco­sa, aki részt vett a Magyar Tanácsköztársaság esemé­nyeiben. A Magyar Tanácsköztársa­ság eredményeinek jelentő­ségéről az ünnepségen Niko­la Cokiját beszélt a Horvát­országi Szakszervezetek Szö­vetségi Bizottságának Eszéki városi elnöke, majd Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei bizottságá­nak titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, elsősor­ban azokat, akik közremű­ködtek a Magyar Tanács- köztársaság megalakításá­ban. A magyar proletárfor­radalomról, a hatvan évvel ezelőtti viharos események­ről beszélt Karlo Mrazovié is, aki tizenhat évesen ebben a proletárforradalomban élteát a tűzkeresztséget és kapta első sebeit.. . A találkozó emlékére az eszéki és <3 bjelovari tanács, valamint Baranya megye képviselői ajándékokat adtak át egymásnak. Katona József lesztésre kijelölt termékcsopor­tokon belül 1977-ben 187 licen- cet vezettek be és hasznosítot­tak. Az 1979. évi feladatokról Sol­tész István elmondta, hogy a népgazdasági terv a kohó- és gépiparban is a korábbi évek­nél mérsékeltebb célokat tűzött ki a termelés ütemének növe­lésére. A gépipari ágazatban a termelés növekedésének 4 szá­zalékos ütemét irányozza elő a népgazdasági terv. R. N. Munkásmozgalmi vetélkedő­vel ünnepelték a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. évfor­dulóját a siklósi KISZ-fiatalok és az üzemek szocialista bri­gádjainak tagjai. Az ifjúsági házban szerdán délután szelle­mi tornán a Volán 12-es Vál­lalat siklósi kirendeltsége komp­lex brigádjának tagjai szerez­ték meg az első helyet. Má­sodikak a kesztyűgyár Lenin KISZ-alapszervezet, harmadikak az ugyancsak a kesztyűgyár­ban dolgozó Dobó István alap­szervezet tagjai. A siklósi fiatalok, az üzemek, intézmények dolgozói — élü­kön a járás és a város párt-, állami, társadalmi vezetőivel — megkoszorúzták idős Kréth Imre és Hajdú Imre emléktáb­láját. A beremendi cementmű KISZ- tagjai és szocialista brigádjá­nak tagjai szintén vetélkedő­vel tisztelegtek az évforduló előtt. A Tanácsköztársaság ese­ményeire, történelmi jelentősé­gére vonatkozó kérdések meg­válaszolásában a kőbánya KISZ-alapszervezetének tagjai bizonyultak a legjobbnak. Má­sodikak lettek a Termelés KISZ- alapszervezet csapatának tag­jai, harmadikak pedig a József Attila szocialista brigád ver­senyzői. a szakma ifjúi mesterei Ellenőrizték képzettségüket, gyarapították tudásukat Pécs volt a házigazdája ezen a héten kedden és szer­dán a fiatal molnárok Szakma Ifjú Mestere országos vetélke­dőjének. A kétnapos versenyen 31 molnár mérte össze gya­korlati és elméleti tudását a Baranya megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat pécsi gőzmalmában és a pé­csi KPVDSZ Művelődési Ház­ban. A GABONATRÖSZT ifjú­sági bizottság által második alkalommal meghirdetett vetél­kedőn a megyei versenyeken első és második helyezést el­ért molnárok vettek részt. A vetélkedő első napján bonyo­lították le a gyakorlati részt, melynek során a fiatalok a malomüzem koptatójában, hen­ger- és szitapadján oldottak meg különféle feladatokat. A munka megkezdése előtt fehér köpenyt vettek magukra, a versenyzők a malom ebéd­lőjében, majd egyenként a három zsűritaggal átvonultak a malomba. Az első versenyző Mogyorósi István Békéscsabá­ról érkezett. Feladata: a hen- gerpadon a hengerszék kései­nek a cseréje és az úgyneve­zett goromba dara finomságá­nak ellenőrzése. A késcserét csak elméletben oldotta meg, azaz elmagyarázta, hogyan végezné el. Ezt követően fel­nyitotta a hengerpad üvege­zett ablakát, a lehulló dara közé tette két kezét, s rutinos mozdulattal simította tenyeré­ben a szemcséket, s már mondta is a véleményét az őr­leményről. A zsűri elégedett volt a válasszal. — Nehéz feladatot kellett megoldania? — Gyakran csinálom ezt ott­hon is, úgy hogy tudtam. Meg aztán sok veszítenivaló nincs, mert egy ilyen versenyen min­denképpen nyer az ember, ha mást nem, sok szakmai isme­retet. — Hogyan lett molnár? — Véletlenül választottam. Jöttek toborozni az iskolába, én még nem voltam malomban, gondoltam megpróbálom ezt a mesterséget. Nem bántam meg. Kevés a fizikai munka, főleg a gépeket ellenőrizzük, s cso­dálatos dolog ennyi masinával a barna búzaszemekből ' hó­fehér finomlisztet előállítani. Horváth Lajosnak egy hen­gerszíjat kell szakadásmente­sen kiképeznie. A soproni ma­lomban dolgozó, 27 éves mol­nár egy székre telepedve, ügyesen forgatja a bőrdara­bokat. Miután elkészült a sze­relőrostálásról foggatják. — Milyen helyezésre számit? — Szeretnék az első öt kö­zé kerülni. Tíz éve vagyok a szakmában, jelenleg hengerőr a beosztásom. Hogy mennyit tudok, most eldől. Minden­esetre nagyon jó, hogy bebi­zonyíthatom magamnak is, mire vagyok képes. — Szép a molnár mesterség? — Nekem igen. A gabona őrlése egy igen bonyolult tech­nológiai folyamat. Ennek figye­lemmel kísérése nagy szak­értelmet kíván, ugyanakkor vál­tozatos a munka. .Jó érzés lisztet előállítani, jó tudni, hogy abban a kenyérben, amit min­dennap eszek, az én munkám is benne van. A Baranya megyei selejtező első helyezettje Brigovócz Má­tyás, a szigetvári malomban molnár. — Édesapám is a malomban dolgozott, ő tanácsolta, hogy molnár legyek. Ma ezt a mun­kát már össze sem lehet ha­sonlítani az egykorival. A pekre kell felügyelni, az után- állítás, az ellenőrzés a felada­tunk. A fülig lisztes molnár már a múlté. — Mi a haszna ennek a ver­senynek? — Rákényszerültem, hogy az eddig tanultakat ismét átla­pozzam, ami szakmailag na­gyon sokat jelent. Az sem mel­lékes, hogy itt sok új dolgot megismerünk, amit otthon hasz­nosítani tudunk. A fiatal molnárok versenye elérte célját: A helyezésektől függetlenül, valamennyi ver­senyző szakmai tudása gyara­podott. Bővebb ismeretanyag­gal tértek vissza munkahelyeik­re, melynek hasznát mi, fo­gyasztók mérhetjük majd le. R. N. Jubilál a RÖ Ifi KÖT Harminc évvel ezelőtt, 1949. március 24-én kezdte meg mű­ködését a RÖVIKÖT — akkor még HARIKÖT néven — a mai Dél-dunántúli Rövid- és Kötött­áru Nagykereskedelmi Válla­lat jogelődjeként. Kezdetleges körülmények között, akkoriban még rekordnak számító átlago­san évi 200 millió forgalmat bonyolított le. A mai nagyke­reskedelmi vállalat Baranya, Somogy és Tolna megyék ellá­tásáért felelős, a kötött alsó, kötött felső, harisnya, haris­nyanadrág, alsó konfekció, rö­vid- és divatáru árucsoportok­ban. A RÖVIKÖT által forgal­mazott cikkek fajtáinak száma meghaladja a kilencezret. A fejlődést mutatja, hogy a 30 éves vállalat ez évben már 1 milliárd 100 milliós forgalmat meghaladó tervet kíván reali-" zálni és az V. ötéves tervének időarányos részét 1978-ban is túlteljesítette. Molnárok országos versenye Pécsett

Next

/
Oldalképek
Tartalom