Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-23 / 81. szám

a Dunántúli napló 1979. március 23., péntek Elismerés a két nép barátságának ápolásáért Az MSZBT aranykoszorús jelvényével tüntették ki Y. F. Dobrikot Hazautazott a Ivovi Komszomol­Egy erőszakszervezet modellje Sükösd Mihály: A kívülálló Ma este premier a Kamaraszínházban (Munkatársunk jelentése) A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltása 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gekre Baranyába érkezett Ivovi pártküldöttség, amelyet V. F. Dobrik, az SZKP KB tagja, az Ukrán KP Lvov területi Bizott­ságának első titkára vezetett, tegnap délelőtt fővárosunk nevezetességeivel ' ismerkedett. A küldöttséget elkísérte dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára és Sebők Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Délután a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházába lá­togattak vendégeink kísérőik­kel, ahol Nagy Mária főtitkár, a társaság vezető tisztségvise­lőinek társaságában fogadta őket. Ott volt dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára, az MSZBT országos vezetőségének tagja is. Nagy Mária főtitkár meleg szavakkal köszöntötte a ven­dégeket és röviden ismertette az MSZBT tevékenységét. „Tár­saságunk - mondotta - az MSZMP vezetésével, a megyei területi pártszervekkel szoros együttműködésben végzi meg­tisztelő feladatát. Nagy segít­ségünkre vannak 0 testvérme­gyék és pártbizottságaik, ame­lyek erősítik az egész országot átfogó baráti mozgalmat." — Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának javaslatára társaságunk elnöksége úgy döntött, hogy a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság aranykoszo­rús jelvény kitüntetését ado­mányozza önnek, Dobrik elv­társ, kifejezve hálánkat és nagyrabecsülésünket azért a munkáért, amit a két testvér- megye együttműködéséért, né­peink barátságáért végez. En­gem ért a megtiszteltetés, hogy az MSZBT elnöke, Apró Antal elvtárs nevében átadjam ön­nek a kitüntetést. V. • F. Dobrik a következő szavakkal vette át a kitüntetést: — Baranyában tett látogatá­sunk, küldöttségünk meleg fo­gadtatása arról győzött meg engem, hogy ez a kitüntetés nemcsak személy szerint ne­kem, hanem mindazoknak szól, akik Baranya megye és Lvov terület másfél évtizedes barát­ságának elmélyítésén munkál­kodtak. Igyekszünk az eddigi­nél is többet tenni kapcsolata­ink erősítéséért, a Pécsett alá­írt kétéves szerződésben foglal­tak maradéktalan megvalósí­tásáért. A kitüntetéshez dr. Nagy Jó­zsef gratulált, s röviden ismer­tette a másfél évtizede élő kapcsolatot, amely az első testvérmegyei kapcsolatok egyi­ke volt, s kiállta az idő pró­báját. — Baranya megye és Lvov terület kapcsolatai gyakorlati­ak és a mindennapokba gyö­kereznek — mondotta. - Úgy véljük, mindaz, amit teszünk, előremutató. Együttműködésünk erősítésével és kiszélesítésével a népeink közötti barátságot akarjuk szolgálni ezután is. A vendégek és vendéglátóik ezután baráti eszmecserét foly­tattak az egymást érdeklő kér­désekről. A Ivovi pártküldöttség ma hazautazik. A vendégeket a határig elkíséri dr. Nagy Jó­zsef. H. I. delegáció A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága vendégeként Pécsett tartózkodó Ivovi Komszomol- delegációt csütörtökön reggel fogadta dr. Jerszi István, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára. A küldött­ség tagjait — Larissza Jeszaf- jevát, a Komszomol Lvovi Te­rületi Bizottságának titkárát, Ljuba Krajenszkaját, a Kom­szomol Lvovi Területi Bizottsá­gának osztályvezetőjét és Va- lerij Csentovot, a Drogobicsi városi Komszomol Bizottság el­ső titkárát elkísérte a foga­Autók, gyalogosak és zebrák Bár a gépjárművek száma évről évre egyre dinamikusab­ban növekszik, az aligha kétsé­ges, hogy a következő 100 év­ben is megmarad a gyalogosok létszámbeli fölénye. S azon autósok, akik nem túlzottan örülnek e ténynek, gondoljanak arra, hogy ők is a gyalogosok táborába tartoznak — ha már találtak parkolóhelyet. Tavaly Baranyában 288 gya­logost gázoltak el. Az esetek zömében — 150 alkalommal — maga az áldozat volt a hibás. Negyvennégy gyalogos vesztet­te 1978-ban életét a megye út­jain. Érthető az, hogy a közle­kedés irányításával, szervezésé­vel, ellenőrzésével foglalkozó szakemberek a legkülönbözőbb módokon igyekeznek csökkente­ni a gyalogosokra veszélyt je­lentő helyzeteket. Nézzünk egy konkrét példát! A Tüzér utca és a Szigeti út kereszteződésében 1978. decem­ber 4-e és 1979. február 6-a kö­zött hat gyalogost ütöttek el a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Kö­zülük ketten meghaltak, hárman pedig súlyosan megsérültek. A riasztó statisztika alapján a szakemberek elemezték a hely­zetet. Megállapították, hogy dásra Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottsága el­ső titkára és Szőke Attila né, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának titkára. A testvérterület ifjúkommu­nistái délelőtt Siklósra láto­gattak, ahol Horváth Alajos, a városi és járási pártbizottság titkára és más vezetők fogad­ták őket. A terület gazdaság- politikai helyzetéről tartott tá­jékoztató után városnézés kö­vetkezett. A lvovi Komszomol-delegá- ció szerdán délután hazauta­zott. rossz helyen volta gyalogátkelő­hely, mert a középső sávban álldogáló járművek mellett gyakran elsuhantak a jobbszél­ső savban a járművek — abban a hitben, hogy a balrafordu- lásra várakozókat nem a gya­logosok, hanem a szembejövő gépjárművek késztették megál­lásra. A zebrát ezután 30 mé­terrel hátrább helyezték, a POTE központi épületének bejárata és a buszmegálló közé. Azóta nem történt itt baleset, s re­méljük, nem is fog. A városban sok száz kijelölt gyalogátkelőhely található. Vannak közöttük zsúfoltak és kevésbé forgalmasak. A Pécsett áthaladó idegen viszont nem rendelkezik kellő helyismerettel, számáro minden „zebra” egy­forma. Éppen ezért a szakembe­rek elhatározták, hogy megkü­lönböztetik a legforgalmasabb A Pécsi Nemzeti Színház Sükösd Mihály A kívülálló cí­mű kisregényének színpadi vál­tozatával tiszteleg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik évfordulója alkal­mából. A mű a 133 napos pro­letárhatalom leverését követő időszakban, legfontosabb moz­zanatait illetően 1920 őszén játszódik. A dühöngő fehérterror a ta­nácshatalom itthon maradt és külföldre menekült vezető sze­mélyiségei közül szemeli ki ál­dozatait. Ehhez besúgók és pro­vokátorok széles hálózatát épí­gyalogótkelőhelyeket. Villogó sárga fényekkel (melyek még ködös, esős időben is jól lát­hatók) hívjók fel a gépjárműve­zetők figyelmét arra, hogy az adott helyen a szokottnál is na­gyobb elővigyázatosságra van szükség. Ilyen villogó sárgafényt szereltek fel a közelmúltban a 6-os úton, a patacsi keresztező­désnél és a harkányi úton a Bőrgyárnál. A „sárgafény-prog- ram" a jövőben folytatódik. A téli időjárás erősen meg­rongálta és sok helyütt szinte eltüntette a gyalogátkelőhelyek felfestését. Bár tudjuk, hogy a szakemberek állandóan dolgoz­nak, mégsem lehetünk elége­dettek és a gyalogosok bizton­sága érdekében azt javasoljuk, hogy nagyobb lendülettel és át­gondoltabb programozással folytatódjék e munka. ti ki maga köré. A darab főhő­se Vancsura Mihály úgy dönt, hogy — szándéka szerint egy időre — beáll a Prónay-különít- mény szolgálatába. Abban a tévhitben, hogy ha az esemé­nyeket, a rendszerváltozást, a kegyetlenkedéseket és magát a korábbi harcot is úgymond „kí­vülről" szemléli, sikerül átmen­tenie magát és feleségét kon­szolidáltabb időkre. Azonban akikhez hozzácsapódik, azoknál mások az „együttműködés" nor­mái. Kívülállása csődöt mond, éppenhogy a legszorosabb kö­telékké válik; sorsa nem lehet más, mint amire árulásával ön­magát ítélte. Az eredeti mű folyóiratban és ugyanazzal a címmel önálló kötetben is megjelent. Első színpadi változatát a Vígszín­ház mutatta be. A mostani adaptáció átdolgozott változat a korábbi színpadi mű és a kis­regény alapján: a rendező, Katona Imre munkája. Katona Imre a Népszínház fődrama­turgja, most vendégként szere­pel Pécsett. Kérdésünkre el­mondotta, hogy átdolgozásával, érzése szerint sikerült az eredeti mű lényegét kifejeznie. A tör­ténet nem dokumentumjáték, de nem is írói fikció eredendőben. Szereplői nem kitalált figurák, tényanyaga megtörtént esemé­nyekből állt össze cselekménnyé. A főszerepeket Csikós Gábor, Bókái Mária, Galambos György, Melis Gábor, Dávid Kiss Ferenc és Bobor György alakítják, to­vábbi szereplők: Kovács Dé­nes, Unger Pálma, Arany Kató és Papadimitrui Grigorisz. Be­mutató ma este 7 órakor, a Kamaraszínházban. W. E. Megkezdődtek a tudomány­egyetemi napok A csacsit állítólag nagyon nehezen adta kölcsön a pécsi állatkert. A katonai terepjáró megszerzése sem lehetett köny- nyű feladat, s az egyenesen rejtély, hogyan sikerült egy re­pülőgépet a 48-as tér fölé té­ríteni. Szerepelt még a felvo­nuláson egy taligán vontatott máglya, rajta a sárga tűzben perzselődő Szent Johanna pajzsra emelve, valami óko­ri figura szerepében egy állító­lagos Maxi Donqui Jote Zsigu­lin. Ez a furcsa történet a Pé­csi Tudományegyetemen és környékén játszódott le tegnap délután, amikor kezdetét vet­ték a II. tudományegyetemi napok. A szakadó eső ellené­re is népes tömeg előtt — akiket még a Mecseki Szénbá­nyák fúvószenekara is szóra­koztatott, a diák-dékán-jelöl- tek vonultak fel. Első nap a dékán-jelöltek bemutatkozása és a TEN meg­nyitója után Rév Tamás és Szentpéteri Zoltán, valamint Somhegyi György és Verbes Tamás előadóművészek, humo­risták műsorát látta az aula közönsége. Ma délelőtt meg­választják a diák-dékánokat, akik átveszik a hatalmat. A délutáni sportvetélkedő utón, este az egyetem aulájában La­dányi Mihály Utánad kószálok című költői estjére kerül sor Koltai Róbert színművész köz­reműködésével. Szombaton dél­előtt rendezik a jogász- és közgazdász hallgatók vidám ki­rakodó vásárát az egyetem ud­varán, itt utcaszínház és rajz­verseny is lesz. Délután az év Évfolyama címéért vetélkednek a diákok, majd este kiállítá­sok nyílnak, irodalmi színpadi bemutatók, filmvetítések lesz­nek az egyetem épületében. TarkonyürömfU, fodormenta es a többiek... Vacsoraest a siklósi Vár Étteremben A Dél-pesti Vendéglátó Vállalat bemutatkozása Az összes fogást nem pró­báltuk ki, de amit megkós­toltunk, az valóban különle­ges volt. A szokatlan ízeket azok a már-már feledésbe merült régi fűszerek adták. amikkel Opoczky István mes­terszakács egy-egy ételkülön­legességet ízesített. Az új ízeket adó régi fű­szerek lassan ismét divatba jönnek, s elterjedésüket, népszerűségüket fokozhatja egy-egy ahhoz hasonló va­csoraest, mint amilyet a mi­nap adott a Dél-Pesti Ven­déglátó Vállalat a siklósi Vár Étteremben. A budapesti vállalat és a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat közti cserekapcsolatnak ez volt az első ilyen megnyilvá­nulása, s még ebben az év­ben ősszel Pécs és Baranya tájjellegű ételeit is föltálal­ják majd a kispesti Halász­tanya Étteremben. A szokatlan fűszereken túl valamennyi ételre, a levestől a süteményig jellemző volt a korszerű táplálkozást előse­gítő hozzávalók alkalmazása, így a gyümölcsök, a tojás, a túró, a tejföl. Az egyen­ként négy fogást — no és persze salátát — tartalmazó két menüből csak. egy-egy kuriózumot említünk meg kedvcsinálónak: csirkeleves almával, vőlegény-leves, ta­nyaborda burgonyaropogós­sal, fejes saláta finom fü­vekkel, gyümölcsös túrós bé­lés. S miután a fantázianevek nem sokat mondanak, a ré­gi fűszerekkel készült tanya­borda műhelytitkaiba próbál­tunk egy kissé bepillantani. Az előre megsütött natúrbor­dát fűszeres raguban kell párolni, s tálaláskor ez a szalonnából, vöröshagymából, sonkából, párizsiból álló töl­telék kerül a hússzeletek te­tejére. A pikáns ízt a fűsze­rek adják, ez ennek a fo­gásnak a lényege, a fodor­menta, a koriander, a bors­menta és a tárkonyürömfű. S még csak annyit, ha vala­kinek kedve lenne kipróbál­ni: e fűszerek mindegyike bármikor kapható... d. cs. | így közlekedünk mi Gyalogosátkelő-hely a Pécsi Bőrgyár előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom