Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-01 / 59. szám
1979 március 1., csütörtök Dunántúli napló 3 GÖDRE, 1919—1979. 1919-ben Egy baranyai község fejlődése és gondjai A termelőszövetkezet meghatározó a falu életében A gödrei tsz gabonaszáritója és 'tárolója Március 27-én lesz hatvan éve annak, hogy a gödrei Jeszenszky uradalmat birtokba vette a környékbeli parasztság. A ma már történelmi távolba tűnő eseményekben Weisz János termelőszövetkezeti elnök segít eligazodni. Az elnök, aki helyi születésű és húszadik éve a közös gazdaság vezetője, lelkes dokumentumgyűjtő, s talán az az idő sincs messze, hogy papírra vesse Gödre történetét, de hallgassuk őt. — Az ezerhétszázas években Gödre jelentős településnek számított Baranya határán. A működő posta, a később kapott vósárjog és az, hogy a községben esperesi kerület is működött, mezővárosi rangot jelentett Gödrének. A dimbes- dombos terület nem kedvezett a mezőgazdasági művelésnek, de a bortermelés, a fakitermelés és az állattartás igen jelentős volt abban az időben. A gödrei gyapjúnak híre volt. Abban az időben Gödre és környéke uradalmi birtok: a Koller, a Siskovics meg a Jeszenszky csalód gazdálkodott ezen a területen. — Milyen körülmények között jött létre tizenkilenc tavaszán az első baranyai termelőszövetkezet? Egy jegyzőkönyvi másolatot tesz elém, amelyen a következő áll: ,,Felvétetett Gödrén, 1919. március 27-én a termelőszövetkezet közgyűléséről. Minthogy a földbirtok reformnak parcellázás útján való keresztülvitele sem a földet nem juttatja elég gyorsan az igényjogosultak birtokába, sem a termelés folytonosságát nem biztosítja, mondja ki a közgyűlés, hogy a helybeli igényjogosultak földigényüket szövetkezeti gazdálkodás formájában óhajtják érvényesíteni, s követeli, hogy a gödrei uradalom (1200 katasztrális hold) — tulajdonosa, özv. Jeszenszky Imréné - teljes felszerelésével haladéktalanul az igényjogosultak, illetve az ezekből alakulandó szövetkezetnek birtokba adassék. Ennek megtörténtéig és a birtokbavételig a közgyűlés megbízottjai útján azonnal foganatosítja, s a birtokon való rendelkezést jelen pillanattól átveszi. A birtokról élő vagy holt vagyon nem vihető el, ezen ténykedés esetleg karhatalommal akadályozandó meg. A közgyűlés a birtok ideiglenes kezelésére a következő elvtársakat delegálja: Weisz Dezső, Kőmives István, Révész József, s egyben utasítja őket, hogy a közgyűlésnek az azonnali birtokba vételére vonatkozó határozatát haladéktalanul hajtsa végre.'* — A záradék alatt huszonnyolc aláírás van. Mi történt ezt követően? — A Tanácsköztársaság megdöntéséig működött a termelő- szövetkezet. Úgy tudom, még közösen learattak, a gabonát szét is osztották, de az őszi vetés mór az uradalmi birtokon történt ismét. Weisz Dezsőt és a többieket a kaposvári direktórium tagjaival együtt „összeszedték." — Rokonságban van ön Weisz Dezsővel? — Annyit sikerült kinyomoznom, hogy nagyon távoli rokonom volt. Az egykori uradalmi kastély mellett védett gesztenyesor, beljebb a termelőszövetkezet központi majorja: a takarmány- készítő üzem, a szárító, mellette a szerelőműhelyek. A szabadban kombájnok, nagyteljesítményű erőgépek. Rábák, Ki- rovecek. Eszembe jutnak Weber János bácsinak a zárszámadó közgyűlésen mondott szavai : — „Dehogy gondoltuk mi, hogy húsz év után eddig jutunk. Csak azt éreztük, ezt az utat kell járnunk.” Kaszanits Simon tanácselnök kilenc esztendeje került Gödrére. — Gödrének ma 1380 lakosa van. Az utóbbi években csökkent a lélekszám. Ez annak tulajdonítható, hogy Kaposvár, Dombóvár, illetve Sásd városiasabb körülményeket biztosít. Hátrányosan érinti a falun lakókat ugyanis, hogy jóval kevesebb támogatásban részesülnek, ha építkezni akarnak, mint a városban lakók. Mindig akad megüresedett porta, tavaly három házat adott el a tanács, legutóbb pedig kettőt. A tsz tagjait és a cigónylokossógot részesítjük előnyben. Az a tervünk, hogy 1980-ig felszámoljuk a kecsketáli cigánytelepet, ahol ma mindössze öt család él. Egyébként kevés új ház épül a községben: az elmúlt években mindössze tíz. De, ha lassú ütemben is, folyik az önerős építkezés. Idén várhatóan hat ház kerül tető alá és legalább ennyien vettek telket is. Persze, a községnek jó néhány olyan gondja is van, amelyek külön-külön is figyelmet érdemelnek. Például fertőzöttek az ásott kutak: igaz, a megyei tanács kiszorított némi összeget arra, hogy az áfész törpe vízmüvére két kifolyót szereljenek, de ez csak enyhítés. Az is igaz, hogy az utóbbi időben vagy három kilométer út épült - a termelőszövetkezet segítségével —, de továbbra is gond az utcák szilárd burkolattal történő ellátása. A tanács költségvetéséből idén — a tavalyi maradványt is beszámítva — 350 ezer forint jut fejlesztésre. Ebből jut a főtéri parkoló kialakítására, kövesét építésére, az öregek otthonának felújítására, a védőnői lakás kialakítására, vízelvezető árkok tisztítására, építésére, az óvoda világításának korszerűsítésére, a tavaly megkezdett iskolabővítés befejezésére, amely többek között politechnikai helyiséggel gazdagodik. Gödre fejlődéséért a tanácsi költségvetés biztosította forintokon kívül a termelőszövetkezet teszi a legtöbbet. Meghatározó szerepet tölt be a község életében. Eredmények Tavaly november hetedikére adtuk át az ABC-áruházat — kapcsolódik a beszélgetésbe Weisz János. — Amit a mi építőbrigádunk készített el. Mi készítettük el a járdát, a köves- utat, a mi építőbrigádunk dolgozott az iskola bővítésénél, az orvosi lakás építésénél. A termelőszövetkezet tisztítja az árkokat, télen az utakat, rendben tartjuk a sportpályát. Szocialista brigádjaink két iskolát és óvodát patronálnak. • Kirándulni visszük a kicsinyeket a tsz autóbuszán, felszántjuk és megtrágyázzuk az iskolai veteményeskerteket. Évente átlagosan két-háromszázezer forintot áldozunk a gazdaság területén lévő települések — Gödreszent- márton, Vidákpuszta stb. segítésére. Ez az, ami anyagiakban kifejezhető. Ez a teher végsősoron a község lakóinak húsz százalékát érinti, mert csupán ennyien dolgoznak nálunk. A többség eljár Kaposvárra, Dombóvárra, Sásdra, Komlóra dolgozni. A városokban lévő ipari üzemek viszont nem segítenek bennünket: a dolgozók ott végzik a társadalmi munkát, onnan kapják a különböző kedvezményeket.- Tehát úgy érzi, hogy a termelőszövetkezet erején lelül vállal a gondokból? — Az, hogy ezt vállaljuk természetes. Ha meg akarjuk tartani a fiatalokat, még többet kellene adni. De mi erre egyedül képtelenek vagyunk. Csak úgy tudnánk lépést tartani a városi fejlődéssel, ha a kulturális lehetőségeket tekintve is többet kaphatnának o község lakói. És még egy dolgot hadd említsek! Építőbrigádunk már korábban is segítette az új otthont teremtőkel. Ettől az évtől kezdve a termelőszövetkezet lakásépítési alapot képez, amit évről évre növelünk. Ez a letelepedő fiataloknak hitelforrást jelent. Salamon Gyula Új versenyértékelési rend a Sásdi Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulatnál Csak minőségi munkát vállalnak Két éve változtattak a szocialista munkaverseny értékelésében a Sásdi Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulatnál. Ezt megelőzően a brigádversenyben százalékban mérték a teljesítményt, s így határozták meg a brigádok közötti sorrendet. Ennek a módszernek az volt a hátránya, hogy nem ösztönzött minőségi munkára, Négy megye res lére dolgozik A Pécsi Állami Gazdaság gyulapusztai telepén ellenőrzik a fejőgépek állapotát a szervizállomás dolgozói Állattartási gépszerviz A Pécsi Állami Gazdaság fejleszteni, bővíteni fogja állattartási gépjavító tevékenységét Ezt a szolgáltatást közel másfél évtizeddel ezelőtt indították be Szilágypusztán, amikor a nagyüzemi tehenészetekben általánossá vált a gépi fe- jés. A részleg akkor még a Zengőaljai Állami Gazdasághoz tartozott s a szolgáltatás eleinte csak az állami gazdaságok fejőgépeinek szervizére korlátozódott. Később kiterjesztették a javítást a termelőszövetkezetek gépeire is. Ma már négy megyében látják el ezt a szolgáltatást. Szilágypusztán ■ 80 tehenészeti telepet lát el ■ Hibaelhárítás 24 órán belül ■ Országos feladatokat is vállalnak A gépjavító üzem vezetője Decsi Árpád elektromérnök. Az üzem szerelői, akik részére az industria évenként egy hetes bentlakásos továbbképzést tart. három szervizkocsival járják Baranya, Tolna, Somogy és Bács-Kiskun megye gazdaságait, ahol a külső munkálatokat végzik. A gépegységeket a szilágypusztai üzemben, cseredarabos módszerrel újítják fel, vagy egyedileg javítják. Váratlan meghibásodás esetén, telefon bejelentésre általában még aznap kimegy a helyszínre a .cseredarabokkal — különböző vákuumszivattyúkkal, pulzáto- rokkal és hűtőkompresszorokkal — felszerelt hibaelhárító gépkocsi. Az alkatrészellátást az állami gazdaság eddig saját raktár- készletéből oldotta meg. A még biztonságosabb ellátás érdekében 1979-ben a MEGÉV-vel együttműködve kihelyezett Alfa- Laval konszignációs raktárot hoznak létre. A szilágypusztai állattartási gépszerviz jelenleg 80 tehenészetben 20 000 tehénférőhely technológiai berendezéseinek rendszeres szervizellátását végzi a szerződéses rendszerben. A fejőbe rendezéseket; hűtőrendszereket és egyéb tejházi berendezéseket negyedévenként vizsgálják felül. Rendszeresen ellenőrzik a fejőberendezések különböző típusainok elhasználódását és az így szerzett tapasztalatok alapján fejlesztési javaslatokat tesznek partnereiknek. Javaslataik alapján több gazdaságban és termelőszövetkezetben korszerűsítették a régi fejőgépet Alfa- Laval egységekkel. A Pécsi Állami Gazdaság állattartási gépjavító üzeme a 14 év alatt olyan színvonalas szolgáltatóbázissá alakult, hogy szakgárdája a legújabb típusú berendezések beszerelését is elvállalja. Ők szerelik majd be az első Kalifornia típusú berendezést, az új amerikai karusz- szelt, amely a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát most épülő idamajori tehenészetében fog működni. Az új beruházások mellett a teleprekonstrukciókba is bekapcsolódtak, á felújításoknál már a tervezési munkákban is részt vesznek és segítséget adnak a partnergazdaságoknak a megfelelő gépek, berendezések kiválasztásában. A berendezéseket beszerelik, az üzemkész berendezést kipróbálják és beüzemelik, és ezzel egyidejűleg kiképzik azokat a dolgozókat, akik a berendezést működtetni fogják. A telepek saját szerelőit és gépkezelőit meghívják az industria speciális bentlakásos tanfolyamaira is. Sőt lehetővé teszik, hogy a nemrég alakult társ állattartási gépjavító üzemek - KA- TEJ, TSZKER — szerelői Szilágypusztán gyakorlati oktatáson vehessenek részt. Fontos szolgáltatás a szilágypusztai üzemben a tíz éve működő érintésvédelmi csoport, amely mérő- és szabványszerű- ségi vizsgálatokat végez a gazdaságok részére. A korábban és a jelenlegi ötéves tervben épült nagy tehenészeti telepek karbantartási és javítási igénye a következő években jelentkezik majd tömegesen. Számítani kell rá, hogy a szűkösebb új beruházási lehetőségek miatt, a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat mindenekelőtt a felújításokra fordítják majd a gazdaságok. Ez növekvő feladatot ró a szilágypusztai állattartási gépjavító bázisra is. Az állami gazdaság ezért a szolgáltatások további bővítését, az üzem műszaki korszerűsítését, a dolgozók szakmai továbbképzését tervezi. A bővülő szolgáltatási feladat sikeres megoldásához azonban, a központi szervek nagyobb támogatása mellett, az eddiginél jobb kereskedelmi gép- és alkatrészellátás is szükséges. Rné a műtárgyépítő-brigádok csak arra törekedtek, hogy minél gyorsabban befejezzenek egy híd- vagy egy bukóépítést. Mivel a műtárgyak kivitelezésénél nagyon fontos szempont o minőség, a társulat vezetői elhatározták, hogy új értékelési rendet vezetnek be. — Alakítottunk egy bizottságot, mely évente kétszer értékeli a brigádok munkáját. Pontozni 1—10-ig lehet név nélkül. Az első értékelésnél sem egyes, sem tízes pont nem akadt, a brigádok általában 5-ös, 6-os, 7-es pontot kaptak - mondja Tóth Imre, a társulat vezetője. — A második értékelésnél már furcsa dolgok történtek: három brigádvezető összefogott, s egymás munkáit kölcsönösen felértékelve, jó néhány 10 pontot szereztek. Ebből adódóan a másik három versenyben levő brigádot lepontozták, így maguk között döntötték el az első három hely sorsát. Az első értékelésnél még a brigádvezetők, míg a másodiknál a műszaki vezetés határozta meg, hogy a brigádok mely munkáját értékeljük. A pontozásos rendszer bevezetése után a munka minősége érezhetően javult, viszont az emberek zúgolódtak, hogy így nem reális az értékelés. Tavaly a pontozásban a brigádvezetők már nem vettek részt. — Ezzel az apró finomítással nagyot javult munkánk minősége és jóval hatékonyabban dolgoztunk. A műtárgyak műszaki átadásánál 1977-ben háromszor reklamáltak a megrendelők, tavaly egyszer sem. Az egy főre jutó termelési értékünk az elmúlt esztendőben 24,5 százalékkal emelkedett 1977-hez képest, azaz 185 000 forintról 230 000 forintra. A számokon túl azonban kialakult egy olyan egészséges versenyszemlélet, ami nem is a pénzért — a brigádtagok az első helyezésért 1000 forintot kapnak —, hanem a presztízsért folyik. Nem akarunk szégyenkezni. Olyan ösztönző ereje van ennek az új értékelésnek — teszi hozzá Dudás Lajos, az egyik szocialista brigád vezetője, hogy képesek vagyunk elmenni a szomszédos brigádokhoz, hátha látunk valami újat, amit mi is hasznosítani tudunk. — Végighcjtjuk a napot, nem sok idő jut lazsálásra — mondja Tóth. — Minden embernek megvan a helye, nem szaladgálunk össze-vissza, mint azelőtt. Szerencsére az anyag- ellátás jó. A többi a mi dolgunk ... A Sásdi Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat csak első osztályú munkákra köt szerződést. A megrendelők igényeit néhány éve még nem tudták maradéktalanul teljesíteni, most viszont igen. Az idei munkaverseny értékelésénél tervezik, hogy a megrendelő cégtől is meghívnak szakembereket. R. N.
