Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-21 / 79. szám

1979. március 21., szerda Dunántúli napló :7 Március 22-i utcakép. Az előző napok nyomdászsztrájkja miatt újság nélkül maradt főváros lakói az Est-lapok kiadóhivatala előtt kifüggesztett hirdetőtáblákról tájékozódnak az esemé­nyekről Kun Béla és Bokányi Dezső beszél március 23-án az Országház téren tartott többszázezres népgyülésen Munkásmozgalmunk múzeuma Beszélgetés Esti Bélával, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatójával A munkásosztály és a mun­kásmozgalom történelmi szere­pének megfelelően a szocia­lista országok kiemelkedően fontos feladatuknak tekintik a munkásmozgalom-történet muzeális emlékanyagának fel­kutatását, összegyűjtését, gon­dos megőrzését, tudományos feldolgozását és kiállításokon való bemutatását. A forradal­mi munkáshagyományok feltá­rásának, ápolásának és terjesz­tésének nagy szerepe van a helyes történelemszemlélet ki­alakításában, és különösen az ifjúság szocialista nevelésében. A legtöbb szocialista ország­ban a központi forradalmi mú­zeumok és a regionális múzeu­mok foglalkoznak a munkás- mozgalom történetével. Néhány országban speciális munkás­mozgalom-történeti vagy párt­történeti múzeumok létesültek, amelyek tevékenységét ugyan­csak a regionális, helytörténeti múzeumok egészítik ki. Van­nak ezenkívül kiemelkedő mun­kásmozgalmi személyek vagy események emlékének ápolá­sára létesített emlékmúzeumok. Ezek egy része teljes múzeumi feladatkört ellátó, valóban mú­zeumnak minősülő intézmény, más résíük csupán kiállítási tevékenységet folytat. — Mi a helyzet nálunk, Ma­gyarországon? Milyen az intéz­ményi struktúra hazánkban? — Magyarországon először az 1919. évi Tanácsköztársaság idején hoztak intézkedést a munkásmozgalmi emlékek mú­zeumi gyűjtésére. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletére létrehozták a Kommunista Pro­letár Múzeumot, amelyet azon­ban az 1919 augusztusában hatalomra került ellenforrada­lom megszüntetett. A Proletár Múzeum gyűjteményének túl­nyomó része megsemmisült, csak néhány darabját sikerült felkutatnunk és megszereznünk, ezek a mai munkásmozgalmi gyűjtemény legféltettebb kin­csei közé tartoznak. A felszabadulás után az 1948-ban megalakult Munkás- mozgalmi Intézet kezdte meg a munkásmozgalom muzeális emlékeinek módszeres gyűjté­sét és kiállítások rendezését. 1957-ben a múzeumi alosztály kivált az intézetből és Leg- újabbkori Történeti Múzeum néven önálló, országos, állami múzeummá alakult, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum is átadta új- és legújabbkori gyűjteménye egy részét, törté­nelmi fotóarchívuma gazdag anyagát. 1966-ban az intéz­mény elnevezése és feladatkö­re ismét módosult. Ez idő óta mint Magyar Munkásmozgalmi Múzeum működik. 1974-ben foglalta el végleges helyét, a Budavári Palota újjáépült A épületét, ahol lehetőség nyílt az eddigieknél teljesebb mú­zeumi tevékenység kifejleszté­sére. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum feladata a magyar- országi munkásosztály és mun­kásmozgalom történetével ösz- szefüggő muzeális jellegű em­lékek kutatása, gyűjtése, meg­őrzése, gondozása, tudományos feldolgozása, kiállításokon va­ló bemutatása, a tudományés a közművelődés számára való széles körű hasznosítása.- A Munkásmozgalmi Mú­zeum a nagy, központi intéz­mény, amely a hazai osztály- és mozgalomtörténet országos jelentőségű vonásait dombo­ríthatja csak ki. Milyen lehe­tőségek vannak a helytörténeti vonatkozások bemutatására? — Még Budapestnél marad­va, megjegyzem, hogy a Had­történeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum is jelentős munkásmozgalmi anyaggal ren­delkezik. Sőt, Csepelen Gyártör­téneti és Munkásmozgalmi Mú­zeum működik és Óbuda, Rá­kospalota, Pesterzsébet és Kis­pest is otthont ad munkás- mozgalmi vonatkozású helytör­téneti gyűjteményeknek. Vidé­ken is a nagy munkásmozgal­mi központokban található be­mutatásra érdemes anyag. így Salgótarjánban, Tatabányán, a szombathelyi Forradalmi Mú­zeumban és Brennbergbányán is látható munkásmozgalom­történet, állandó kiállítás. Né­hány megyei központi állandó Bíró Mihály tanácsköztársasági plakátja kiállítás, például d győri — szintén gazdag gyűjteményt mutat be. A megyei múzeumok mellett más emlékmúzeumok és emlékházak is ismertetik moz­galmunk múltjának egyes ese­ményeit. így például a karancs- berényi vadásrház a nógrádi partizáncsoport egykori harc- álláspontja, a rumi Fürst Sán­dor Emlékmúzeum, a mátészal­kai Zalka Máté kiállítás és más állandó és időszaki kiállítások. — Van tehát lehetősége a munkásmozgalom múzeumi megismerésének? Véleménye szerint a politikai-ideológiai oktatás, a propaganda él-e a kedvező alkalommal?- Múzeumunk nagy számban fogad iskolai és üzemi csopor­tokat. Rendszeres látogatóink a Politikai Főiskola és a marxizmus—leninizmus esti egye­temek hallgatói. Ám a párt­oktatás, a politikai oktatás szé­lesebb körei, a marxizmus—le­ninizmus középiskolák és az egyetemi-főiskolai tanszékek még távolról sem aknázzák ki azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a Munkásmozgalmi Mú­zeum kínál a munkásmozgalom történetének tanulmányozásá­hoz. Igaz, a múzeumi kiállítás a maga eszközeivel, tárgyi em­lékekkel, dokumentumokkal nem képes a történelmi folya­mat olyan teljes és árnyalt is­mertetésére, az elméleti kérdé­sek olyan elemző tárgyalásá­ra, mint egy írásmű. Ám az eredeti történelmi relikviák be­mutatásával, a történelmi ese­mények „tárgyi bizonyítékai­nak" testközelbe hozásával, a kor levegőjének érzékeltetésé­vel a kiállítás olyan mély, ér­zelmileg is maradandó benyo­mást tud kelteni, amellyel az ismeretterjesztés más műfaja alig versenyezhet. A régebbi, nagyrészt fotókópiákból és hosszadaimas magyarázó szö­vegekből álló új- és legújabb­kori, munkásmozgalom-történe­ti alkalmi kiállítások nem tud­ták ezt a hatást elérni és'hoz- zájárultak ahhoz, hogy az em­berekben bizonyos előítélet alakuljon ki az ilyen tárlatok­kal szemben; emiatt a mun­kásmozgalom-történeti kiállítást sokan nem tekintették igazi múzeumi kiállításnak.- Hogyan emlékezik meg a múzeum a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójá­ról? — Az évforduló tiszteletére március elején megnyílt tárla­tok — a plakát-, a pénz- és a bélyegkiállítás, valamint a mul- tivíziós műsor az állandó kiál­lítással együtt adnak teljes ké­pet a Tanácsköztársaság nagy értékű, gazdag muzeális em­lékanyagáról. . A Magyar Tanácsköztársa­ság történetének muzeális em­lékei közül kiemelkednek a ko­rabeli plakátművészet felül­múlhatatlan alkotásai. Ezek kö­zül néhány mű először látható kiállításon, miként azok a ha­talmas pannók isj amelyek 1919. május 1-én az Ország­ház téren felállított „Munka Házát" díszítették. (Az 1919-es pártkongresszus alkalmából ezeket a pannókat az Ország­ház dekorálására használták, így maradtak meg annak rak­tárában, csodálatos módon át­vészelve az ellenforradalmi idő­ket és a második világháború viharát.) Sok-sok tárgyi emlé­ke, dokumentuma látható a Tanácsköztársaság gazdasági, politikai, szociális és kulturá­lis intézkedéseinek, a külső és a belső ellenséggel vívott élet­halál küzdelmének. A Tanács- köztársaság muzeáls emlékei az első emeleti kiállítási terü­letnek több mint egynegyedét töltik be. A tanácsköztársasági emlé­kek között különösen becsesek a magas művészi színvonalú, rendkívül agitatív, mozgósító erejű plakátok, Biró Mihály, Berény Róbert, Pór Bertalan, Uitz Béla, Vértes Marcell és más művészek alkotásai, ame­lyek mindmáig a magyar poli­tikai plakátgrafika csúcsát je­lentik. A most megnyíló tárlat minden korábbinál nagyőbb, teljesebb együttesét mutatja be ezeknek a plakátoknak. A Tanácsköztársaság pénzeit és pénzügyi intézkedéseit be­mutató tárlat jól érzékelteti ezeket a nehézségeket, egyben azokat a heroikus erőfeszítése­ket és a helyi forradalmi szer­vek kezdeményező készségét, találékonyságát, amellyel eze­ken a nehézségeken megpró­báltak úrrá lenni. A nemzetközi és a hazai forradalmi tradíciók a Tanács- köztársaság eszmevilágában egységet alkottak. Jellegzetes megnyilvánulása volt ennek a Tanácsköztársaság bélyegki­adása. A világon először itt kerültek kiadásra Marx Károlyt és Engels Frigyest ábrázoló bé­lyegek, de ekkor adtak ki ha­zánkban először bélyeget Pe­tőfi, Dózsa és Martinovics arc­képével is. A Magyar Posta Bélyegmúzeumának kiállítása a Tanácsköztársaság bélyegki­adásának teljes anyagát be­mutatja, a bélyegpályázatra beküldött rajzokat, a díjnyertes bélyegtervek grafikáit, a fázis­nyomatokat, kibocsátott soro­zatokat, nagy értékű filatéliai ritkaságnak minősülő különle­ges példányokat. Különleges élményt nyújt, a kiállításokat mintegy keretbe foglalja az Interpress és a Munkásmozgalmi Múzeum ál­tal összeállított multivíziós mű­sor. Kilenc mezőben jelennek meg a művészileg megkompo­nált képsorok, felvillantva a Tanácsköztársaság előzmé­nyeit, 133 napjának történetét, eszméinek továbbélését az el­lenforradalmi rendszerrel szem­ben vívott harcokban, betelje­sülését a felszabadult, szocia­lista Magyarországon. Derer Miklós A március 21-én megalakult,Forradalmi Kormányzótanács nép­biztosai Marx-portrés ötkoronás bankjegy tervezete Bélyegterv Dózsa György portréjával

Next

/
Oldalképek
Tartalom