Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-21 / 79. szám
2 Dunántúli napló 1979. március 21., szerda Ünnepi tiles a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából Nemes Dezső elvtárs mondott beszédet Szovjet vezetők üdvözlő távirata KADAR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, LAZAR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének s. KEDVES ELVTARSAK! A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek. 1919. márciusi napjaiban a magyar proletariátus és a dolgozó parasztság Oroszország dolgozói után elsőként rázta le magáról a kizsákmányolás és elnyomás gyűlölt igáját. A Magyar Tanácsköztársaság, amelynek létrehozása — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatására — a magyar nép forradalmi harca történetének kiemelkedő eseménye, ragyogó lapként került be a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom krónikájába. Magyar osztálytestvéreik történelmi győzelmét lelkesedéssel fogadták Szovjet-Oroszország kommunistái, proletariátusa, minden társadalmi felszabadulásért küzdő nép. A Tanácsköztársaság kikiáltását és a proletariátus diktatúrájának létrehozását Magyar- országon nagyra értékelte V. I. Lenin, aki hangsúlyozta ezeknek az eseményeknek nagy nemzetközi jelentőségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyarországi proletárforradalom megteremtette népeink örök és megbonthatatlan barátságának alapjait. Az orosz proletariátus által a Magyar Tanácsköztársaságnak, nyújtott támogatás és a magyar internacionalisták tízezreinek részvétele a szovjet hatalomért folytatott oroszországi polgárháborúban fényes példája a proletár internacionalizmus és az osztályszolidaritás elvei érvényesülésének népeink kapcsolataiban. A Magyar Tanácsköztársaság 133 dicsőséges napja nagy szerepet játszott a magyar proletariátus osztálytudatának fejlődésében, s a proletariátust a forradalmi harc és a szocialista átalakítás tapasztalataival gazdagította. A felszabadulás után, amikor a kommunisták vezetésével Magyarország munkásosztálya kezébe vette hazája sorsának irányítását, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal és minden dolgozó emberrel, magabiztosan vezette az országot az új szocialista állam építésének útján, teljes mértékben felhasználva a Tanácsköztársaság tanulságait. Örökre a múlté lett az elmaradott agrár Magyarország, a hárommillió földnélküli paraszt, a munkanélküliség, a népi szenvedések országa. Fejlett ipar, korszerű mezőgazdaság, a nép alkotó energiája és magas kultúrája, sikeres előrehaladás a szocializmus útján a többi baráti országgal együtt — ez jellemzi ma a Magyar Népköztársaságot. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetes és elvi politikája, amely gazdagítja a szocialista építés elméletét és gyakorlatát, kivívta a szovjet emberek mély tiszteletét. Pártunk és az egész szovjet nép szívből örül a szocialista Magyarország sikereinek, a közös cél — a kommunizmus felépítése — érdekében megvalósuló szoros együttműködésünk és kölcsönös segítségnyújtásunk eredményeit látja bennük. A Szovjetunió és Magyarország pártjainak és népeinek a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus megingathatatlan eszméi alapján megvalósuló testvéri egysége, nézeteik azonossága korunk összes alapvető kérdésében, a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság, fontos tényezőivé váltak országainkban a kommunizmus és a szocializmus építésének, jelentősen hozzájárultak a szocialista közösség országai, az egész kommunista és munkásmozgalom egységének és összeforrottsá- gának, a békeszerető és haladó erők pozícióinak erősítéséhez. Önökkel együtt ünnepelve a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját, a szovjet emberek teljes szivükből kívánnak önöknek és az egész magyar népnek újabb nagy sikereket a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügyének győzelméért folytatott harcban. Éljen a testvéri szocialista Magyarország! Erősödjék és virágozzék népeink megbonthatatlan, örök barátsága ! LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Kitüntetések a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából — a munkás- mozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenységük elismeréseként — kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket Loson- czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden, az Országhoz kupolacsarnokában nyújtotta át. Az ünnepségen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a párt Politikai Bizottságának tagja és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Szocialista Magyarországért érdemrend kitüntetést kapta dr. Boros István nyugdíjas múzeumi főigazgató, Gergely Lajos nyugdíjas vállalati igazgató. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta: Szili Józsefnek, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa titkárának. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta: Újvári Istvánnak, a Mecseki Szénbányák Vállalat lakatos csoportvezetőjének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. Az ünnepi ülés elnökségében a csepeli vörös ezred 2. zászlóaljának a történelmi eseményeket idéző lobogója alatt foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső, a Népszabadság fő- szerkesztője, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökség tagja volt: Andics Erzsébet akadémikus, Györkös Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádvezetője, Hidas Antal költő, Hunya István nyugdíjas, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kész/' Ferenc nyugdíjas bányász, László Aladár nyugdíjas, Lovas László, a Duna Cipőgyár cipész szakmunkása, szocialista brigádtag, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Práth Károly nyugdíjas, Sebes Sándor nyugdíjas, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagja, Sípos Zsigmondné, a Fékon Ruházati Vállalat vasalónő szakmunkása, szocialista bri- gádtag, Szerényi Sándor nyugdíjas, az MSZMP KEB titkárságának tagja, Szobek András nyugdíjas, Tassonyi Kadocsa, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat szakági főmérnöke, a KISZ KB tagja. Részt vettek az ünnepségen a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének, az országgyűlés tisztikarának, a Minisztertanácsnak és a SZOT Elnökségének tagjai, s a padsorokban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más vezető személyisége is. Jelen volt az ünoepi ülésen a magyar forradalmi munkásmozgalom sok régi harcosa, valamint az évforduló alkalmából kitüntetett veteránok népes csoportja. Ott voltak az ünnepi megemlékezésen szocialista társadalmunk legkiválóbb építői, a szocialista brigádvezetők, az élenjáró szellemi és fizikai dolgozók, a KISZ-es fiatalok képviselői. Az ünnepi ülés résztvevője volt a Szovjetunióból érkezett internacionalisták, a hazánk felszabadításában, a magyar— szovjet barátság erősítésében kiemelkedő érdemeket szerzett szovjet emberek küldöttsége, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja Moszkvai városi Bizottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Az ünnepi ülést a Himnusz elhangzása után Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Nemes Dezső elvtárs mondott ünnepi beszédet. — Alig másfél esztendeje, hogy megünnepeltük a 60. évfordulóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely megnyitotta a szocialista világforradalom, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Négy hónapja volt a 60. évfordulója annak, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely az orosz forradalom példájából és a lenini tanokból útmutatást merítve, Magyarországon is kibontotta a szocialista forradalom harci lobogóját. S négy hónappcl színre lépése után megszületett hazánkban az első munkáshatalom. 1919. március 21-én Magyar- ország proletariátusa a falusi szegénység aktív támogatásával, és más dolgozó rétegek rokonszenvét is megszerezve az egyesült párt vezetésével meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot — mondotta Nemes Dezső. A továbbiakban visszatekintett nemzeti történetünk e nagy eseményének előzményeire, majd hangoztatta: — A munkásosztály egyöntetű akaratából, politikai erejének túlsúlyra jutása révén létrejött hazánkban az első proletárhatalom, amely hivatva volt új korszakot nyitni az ország történetében, a nemzet fejlődésében. — A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a szocialista forradalom békés győzelmének első történelmi példája, amely mögött ott rejlik a munkásság forradalmi egységéért vívott több hónapos küzdelem tanulsága is. A forradalmi vívmányok megóvásáért és továbbfejlesztéséért, a szocialista köztársaságért folyó harcban vált az ország proletariátusa olyan politikai erővé, amely a válságos helyzetben a nemzet élére állhatott, vállalva az ország átalakításának és a haza védelmének nagy és nehéz feladatát. — A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte nagy rokon- szenvet váltott ki a proletariátus körében az országok egész sorában. Határtalan lelkesedéssel üdvözölték a szovjet föld népei, amelyek harcban álltak foradalmi hatalmuk védelméért. Örök időkre szólóan méltatta Lenin a magyar proletárhatalom nemzetközi jelentőségét, kiemelve sajátos vonásait is, így létrejöttének békés jellegét. Mély rokonszenwel fogadták a szomszédos és távolabbi országok proletárjai, a szociáldemokrata pártok ama tömegei is, amelyek a reformista befolyás következtében a forradalmi példát nem követték ugyan, dé mégis nagy tisztelettel és együttérzéssel tekintettek a hatalmat megragadó osztálytestvéreik küzdelmére. — A munkáshatalom súlyos örökséget vett ót a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. A tanácshatalomnak tehát rendkívüli erőfeszítéseket kellett tennie, és tett is a termelés és az elosztás megszervezésére. A tanácsrendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és a kereskedelmi vállalatok államosítása s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bizonyos javítása. jelentős szociálpolitikai intézkedések kezdeményezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. Kiemelkedő volt a gyermekvédelem, a kulturális forradalom elindítása és útjának szélesre tárása. Eredményei, amelyeket a tanácshatalom a külső imperialista túlerővel és az alattomos belső ellenséggel küzdve, az ingadozókkal meg a taoasztalat- lanságból fakadó nehézségekkel is birkózva rövid fennállása ideién elért, tanúsították a szocialista munkóshatalom teremtőképességét — jelentette ki a szónok. Ezután így folytatta: — A proletárhaza védelmében létrejött a Magyar Vörös Hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja mindenekelőtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanácshatalomra, és készek voltak támogatni az ország védelmét. Segítették azt az itt élő szlovák, német és más ajkú önkéntesek századai és zászlóaljai, az orosz hadifoglyok önkéntes egységei, az Ausztriából érkezett munkás- ezred harcosai, kik valamennyien a világforradalom katonáiként álltak magyar osztálytestvéreik mellé. — A munkásság nagy erejű fellépése az április végi, május eleji napokban, amely elhalj- gattatta a kishitűeket és elszigetelte a kapitulánsokat, a győzelmes május végi, júniusi északi hadjárat arany betűkkel íródott be hazánk történetébe. — Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna völgye első proletárhatalmát. Ismételten a magyar nép nyakára ültette a tőkés-földbirtokos uralmat, amely kegyetlen bosz- szút állt A fehérterror ezrek életét oltotta ki, tízezreket zárt hosszabb-rövidebb időre börtönökbe és internáló táborokba, s tízezrek csupán az ország elhagyásával tudták elkerülni, hegy áldozatai legyenek a véres leszámolásnak. — Azonban a remény a negyedszázados fasiszta Uralom idején megingathatatlan erőforrása volt a forradalmi küzdelemnek. Támaszkodott arra, hogy. létezik és fejlődik a szovjetek hatalmas országa, amely sikerrel harcolt az imperialista világ nagy túlerejével, rendíthetetlen politikai és erkölcsi támasza maradt a világforradalomnak, amelyet elindított. A keletről érkező segítség negyedszázados reménye történelmi valósággá vált 1944 végén, s hazánk szabaddá vált. A kommunista párt által előterjesztett demokratikus nemzeti újjászületés programja alapján megindult és kibontakozott az újjáépítés nagy munkája, amely átfogta a társadalmi élet csaknem minden területét. S hogy ez minden várakozást felülmúló sikerre vezetett, ennek egyik döntő feltétele volt a két munkáspárt szoros együttműködése. — Most, amikor az első magyar proletárhatalom, a Tanácsköztársaság létrejöttének 60. évfordulóját ünnepeljük, hazánk a fejlett szocializmus építésének szakaszában van. — A világforradalom, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi korszaka is új szakaszába lépett. A szocializmus világrendszerré válása nyomán fellendült a gyarmati és a félgyarmati népek felszabadító harca, és széthullott a régi gyarmatrendszer. Népek egész sora előtt vetődött és vetődik fel a történelmi feladat, hogy kivívott függetlenségük védelmét és társadalmi felemelkedésüket szocialista irányú fejlődés útján biztosítják. — Gazdaságilag a tőkés hatalmak még jelentős túlsúlyban vannak, nagy erőforrásokkal rendelkeznek. Bankjaik páncéltermeiben hatalmas értékek halmozódnak fel. A kapitalizmus általános válsága azonban — az áthidaló kísérletek ellenére — ismét elmélyült. — Hatvan év távlatából visz- szatekintve a világ arculatának alakulására, kézenfekvő a megállapítás: hatalmas változások mentek végbe, különösen a második világháború óta, s a változások e folyamata napjainkban gyorsulóban van. — Az antiimperialista erők általános térnyerése még nagyobb lehetne, ha nem következik be a Mao Ce-tung-féle pekingi vezetés szakadár útra lépése, amely napjainkban a tőkés hatalmak legreakciósabb erőivel való nyílt összejátszásig, a kapitalista világ vezető köreivel való szövetség szorgalmazásáig, a szocialista Vietnam elleni gyalázatos katonai támadásig jutott el. — A népek viszont felemelték tiltakozó szavukat ez ellen. S mindazokkal együtt, akik szilárdan Vietnam mellett állnak, a mi népünk is követelte a kínai csapatok haladéktalan kivonását Vietnamból, és követeli, hogy egyszer s mindenkorra vége legyen a pekingi fenyegetéseknek mind Vietnammal, mind pedig bármely más néppel szemben. A küzdelem a kínai agresszió ellen egyben küzdelem a mai pekingi politika ellen, amely az új világháború elkerülhetetlenségét hirdeti. Az emberiség békét akar: békét Vietnamnak és békét a világnak! Kedves elvtórsak! — A világban végbement nagy változásokat gyakran kísérték éles konfliktusok, ame-._ lyeket át kellett hidalni, illetve meg kellett oldani, s amelyek megoldását az erőviszonyoknak a haladó erők javára való eltolódása segítette. A további haladásnak is ez az útja. Ebben mindinkább döntő szerepe van a fejlődő szocialista világnak, a szocialista országok és más antiimperialista erők ösz- szefogásának, a béke biztosítását sürgető valamennyi erő együttes fellépéseinek. —r A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése korunk parancsa. A lenini politikát folytató szocialista országok s más békeszerető államok is ennek jegyében lépnek fel az enyhülésért, a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki és kulturális együttműködés fejlesztéséért. — Úgy véljük, hogy az enyhülés őszinte hívei, bármilyen legyen világnézetük és politikai hitvallásuk, segítik saját népüket és a világ népeit a béke nagy ügyének védelmében. — A magyar nép, a nemzetközi haladás élvonalában haladva, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal szorosan együttműködve, méltón vette és veszi ki részét a békéért és a haladásért síkraszálló erők küzdelméből. Szocialista hazánk, amely büszkén vallja magáénak a Tanácsköztársaság történelmi örökségét, nagy eredményeket ért el. Vívmányaink s következetes lenini politikánk olyan széles körű nemzetközi elismerést és tekintélyt szerzett Magyarországnak, amilyennel történelme folyamán még nem rendelkezett. — Célunk és feladatunk, hogy az eddigieket új sikerekkel gya röpítsük. Ettől függ anyagi és kulturális felemelkedésünk, eddigi vívmányainknak nemcsak biztosítása, hanem további növelése. — A Tanácsköztársaság dicső hagyományainak ébren tartása, tapasztalatainak hasznosítása nemcsak a múlt küzdelmei iránti érdeklődés és tisztelet ügye, hanem egyben morális és politikai erőforrás a cselekvéshez, ahhoz, hogy a Duna völgyé első proletárhatalmának népe hősi múltjához, jelen vívmányaihoz s a szocializmus nagy ügyéhez méltóan vegye ki részét a népek szabadságáért, a békeért. a boldogabb jövőért folyó küzdelemből — mondotta befejezésül az ünnepi szónok. Az ünnepség Losonczi Pál zárszavával ért véget.