Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-20 / 78. szám
1979. március 20., kedd Dunántúli napló 3 Világhírű nagyuallalatunk A márkás műszerek gyára: MOM Fejlesztési eszközeiket azokra a termékekre összpontosítjákt amelyek nyereségessé tehetők A gyár bejáratán hatalmas felirat: Magyar Optikai Művek. S ami a három szó mögött van: térképészeti és laboratóriumi műszerek, számítástechnikai eszközök,, finomoptikai termékek, időmérő szerkezetek — tizenhat gyártmánycsoport, többszáz termék. Űj tudományág születik Körayezetgazdaságtan Tanulmányok, szakvélemények segítik a gyakorlati munkát Az alapító, Süss Nándor, százhárom évvel ezelőtt kapott megbízást a kolozsvári egyetemtől egy mechanikai műhely megszervezésére. Két oktatóval és néhány inassal kezdte meg a munkát Budán, a Csörsz utcában egy kis műhelyben és ez tekinthető a ma már több mint nyolcezer dolgozót foglalkoztató MOM jogelődjének. Az üzem a századfordulón ala. kult át magánválallattá. Mit gyártottak az akkoriban már közel száz tanulót foglalkoztató műhelyben? Süss Nándor 1903ban így számol be erről: ......a m űszereket két csoportba osztjuk; az egyik csoport azon műszereket tartalmazza, melyek távcsővel vannak ellátva, mint pl. theodolitok, szintezőműszerek, a másik csoportban a távcső nélküli műszerek vannak felvéve, mint pl. szintező mér- czék, pantográfok, felrakó készülékek, stb. Az előbbi csoportban foglalt műszerek száma az előző évben már az ezret, a második csoport műszerei már a kétezret túlhaladta.” Süss Nándor érdeme, hogy a termelést szorosan összekapcsolta a kutatómunkával. Világhírű tudósok, egyetemi tanárok vették igénybe a gyár szakembereinek segítségét kutatásaik, hoz. Itt készült például Eötvös Loránd világhírű torziós ingájának kísérleti példánya, s később sorozatgyártását is ebben az üzemben valósították meg. 1938-ban vette fel mai nevét a gyár, s ekkor már a világ sok országában ismerték termékeit. Még rádiót is gyártottak itt, a Magyarországon nyilvántartott 84 ezer rádiókészüléknek több mint fele Süss gyárában készült. Magas műszaki színvonalat ért el az üvegcsiszolás, sok helyütt ismerték vízóráikat ás a gőzmozdonyokban használt olajszivattyút. Alapprofil a műszergyártás — Alapprofilunk a műszer- gyártás — mondja Balogh András kereskedelmi igazgató. — Jelenlegi termékeinknek mintegy hatvan százalékát teszik ki a minden piacon jól, gazdaságosan értékesíthető termékek. Fejlesztési eszközeinket most azokra a termékekre összpontosítjuk, melyek műszaki fejlesztéssel nyereségessé tehetők. A gyár termelésének mintegy nyolcvan százalékát külföldön értékesítik. Ennek egy része közvetlen export, a többi más vállalatokon — főként a Videoton elektronikus számítógépeihez kapcsolódó perifériák — keresztül kerülnek külföldre. A szocialista országokba — elsősorban a Szovjetunióba — irányuló kivitel értéke évente mintegy 28 millió rubel, a nem rubel elszámolású export 11 millió dollárt tesz ki az 1979. évi tervek szerint. Legjelentősebb tőkés partnereik közé tartozik az NSZK, Franciaország, India, Kanada, az Egyesült Álla. mok és Anglia. A MOM bekapcsolódott a számítástechnikai programba, s míg 1970-ben négy százalékot, ma a termelési érték egyharmadót adják a mágneslemezes adattárolók és egyéb számítógépes perifériák. Változnak az arányok ezen belül is: hatvan százalék fölé emelkedik a legmodernebb technikét megtestesítő tárolók gyártása, míg a hagyományos, lyukszalagos perifériák aránya csökken. Vidéki ipartelepítés Budapesten a törzsgyárban és a Kalibergyárban az ösz- szes foglalkoztatottaknak mintegy kétharmada dolgozik. A vidéki ipartelepítésben kezdetben főként társadalompolitikai szempontok játszottak szerepet. Dunaújvárosban például a Dunai Vasműben dolgozó munkások családtagjainak kellett munkát biztosítani. így jött létre az a gyár, ahol a múlt évben csaknem egymillió ébresztő, óra készült. Később egyre inkább előtérbe kerültek a gazdaságosság szempontjai, s a jövőben meg kívánják szüntetni az ébresztőórák gyártását, jelenleg mintegy 300 ezret gyártanak — már csak belföldi ellátásra — és az 1978-ban megkezdett ADLER—TRIUMPH kooperáció keretében 1979-ben több mint 60 ezer, jövőre már 86 ezer írógép szerelése valósul meg hosszúlejáratú szerződés alapján. A dunaújvárosi gyár mellett a MOM-nak leányválallatai vannak Mátészalkán, Zalaegerszegen, Komlón, valamint — ez a legújabb — Battonyán. Mátészalkán szemüveglencsék készülnek üvegből és műanyag, bál, itt gyártják a vízórákat is. Komlón — az országos járműprogramhoz kapcsolódva fékszerelvények gyártása folyik, a zalaegerszegi gyár pedig a számítástechnikai és térképészeti műszerek gyártásába kapcsolódott be.- A budapesti gyárat a nagyobb tapasztalat, a vidéki üzemeket az új technikáért való lelkesedés jellemzi - mondja Juhász Béla, a MOM pártbizottságának titkára. — A mátészalkai és zalaegerszegi gyárunkban például az átlagéletkor 21-23 év - a vezetőket is beleértve! A MOM-ban a munkaerő fluktuációja — a ki- és belépések — a gépipari átlag alatt van, tavaly tizenhárom százalék volt, a törzsgyárban évek óta 8 százalék alatt van. — Évente mintegy ezer forgácsoló, műszerész és optikai szakmunkástanulót képzünk — mondja Juhász Béla —, s talán ennek is köszönhető, hogy a dolgozók hetven százaléka öt évnél régebben dolgozik a MOM-ban, legutóbb több mint kétszázötvenen kapták meg a harmincéves törzsgórdatagság után járó aranygyűrűt. Különös figyelemmel kísérjük a „saját nevelésű” embereink előmenetelét, a jelenlegi vezetők több mint kilencven százaléka hosz- szú évek, évtizedek óta nálunk dolgozik, nem „kívülről" került a gyárba. Dinamikus növekedés Eddig a múlt és a jelen. S a jövő? A MOM egyik legszínvonalasabb termékének —a párttitkár és a kereskedelmi igazgató egybehangzó véleménye szerint — a minden igényt kielégítő ultracentrifuga ígérkezik. A magyar-amerikai közös fejlesztéssel ki kísérletezett készülék null-szériája már elkészült, a sorozatgyártás várhatóan ez év második felében kezdődik — év végéig tizenöt darab készül ebből a termékből. A kutatási-fejlesztési tevékenységet jól érzékelteti egy adat: az öt évnél nem régebbi termékek aránya az összes termeléshez viszonyítva ötven százalék fölött van. Kétszáz; mérnök és mintegy ötszáz technikus dolgozik a gyárban. Az önálló kutató laboratóriumban alkalmazott kutatás folyik, de nagyra értékelik a Központi Fizikai Kutatóintézettel és több más intézmény, vállalat kutatóintézetével való együttműködést. Számos szovjet vállalattal és kutatóintézettel kötöttek műszaki-tudományos együttműködési szerződést. A MOM termelési értéke 1978-ban meghaladta a kétmilliárd forintot, az idén ennél 14,6 százalékkal többet terveznek. A népgazdasági, de az iparági átlagot is messze meghaladó növekedési ütem az itt folyó eredményes gazdálkodás stabilizálására utal. Föld S. Péter A környezetvédelem természettudományos, műszaki, biológiai, agronómiái értelmezése, valamint kutatása hazánkban már több évre tekint vissza, míg társadalomtudományi vonatkozásai - a jogtudomány kivételével — meglehetősen elhanyagoltak. Ezt a lemaradást hivatott pótolni többek között a környezetgazdaságtan. Dr. Szabó Gábor, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaság- tudományi kara docensének „A mezőgazdasági termőföld gazdasági értékelése" című könyvében találkozhatunk a magyar közgazdasági szakirodalomban először ezzel a kifejezéssel: környezetgazdaságtan. Mit jelent ez a fogalom? — Megértéséhez mindenekelőtt a környezetvédelem fogalmát tisztázzuk. Ugyanis sokféle értelmezése gyakran félreértésre ad okot. Nem csupán a megelőző jellegű védelmet és az okozott károk helyreállítását értjük ezen, hanem a környezetünk fejlesztésével és a természeti erőforrások ésszerű hasznosításával összefüggő teendőket is ide soroljuk. Erősen leegyszerűsítve, a környezetgazdaságtan a fenti feladatok vállalati, területi és népgazdasági szintű tervezési, szervezési kérdéseivel, valamint a problémakörhöz tartozó közgazdasági szabályozó- rendszerbeli problémákkal foglalkozik. Ugyanakkor mint határtudomány jelentős mértékben támaszkodik a műszaki, a biológiai, az agronómiái és a jogi tudományokra is. — Munkájukat ki segíti? — A környezetvédelem ökonómiai kérdései című téma egyike a kiemelt kari, illetve egyetemi kutatási témáknak. A karon négyen fő kutatási területül választottuk. Négy éve oktatjuk „A környezetvédelem ökonómiai kérdései” című tárgyat. Szoros együttműködésre törekszünk a gyakorlatban dolgozó szakemberekkel. — Eszerint elméleti megállapításaik érvényesülnek a gyakorlatban. — A Mecseki Szénbányák vezetői fejlesztési terveik megalapozottabbá tétele érdekében Mintha tudományos-fantasztikus film díszletei közé kerültem volna. A faapríték kúpjai vulkáni működésre emlékeztetnek; oldalai gőzölögnek, az egyik csúcsából magasba lövő- dik a fűrészpor és forgács. Az egyik aprítékot lövelő csőrendszer körbetemette magát, lábunk puhán süpped a gyantaillatú faszőnyegbe. A füstölgő „vulkán” tövében erőgép tolja az aprítékot egy gyorsfolyású, vízzel telt csatornába. A Mohácsi Farostlemezgyár fatelepén kísérőm Faltai László termelési osztályvezető-helyettes. — Először menjünk a kikötőhöz. A győri és a gemenci erdőgazdaságokból szokták a fát uszállyal küldeni, de újabban Szeged mellől, a Tiszáról Jugoszlávián át is érkezett farakomány. Faltai László itt volt már a gyár születésénél, ismeri a gyár minden lépésének történetét.- A 60-as évek elején épült a kikötő. Akkor lovaskordékban hozták, s lejtődeszkára gurulva billentették le a 25—30 méteres falról a kőzúzalékot. Egyszer az egyik szekér kereke félrecsú- szatt, és a ló kordéílyal együtt lezuhant a mélybe. A kikötő fölött a vasúti rakodónál nincs vasúti vagon. A Somogyi Erdőgazdaság kamiontöbb ízben is igénybe vették oktatóink szakvéleményét. A szakosított sertéstelepek hígtrágya ^kezelésével kapcsolatos munkánk a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztálya kiadványaként jutott el Baranya mezőgazdasági nagyüzemeihez. A hazai, többek között a harkányi termálvizek felhasználásÓL ra vonatkozó értékelési módszerek nemzetközi elismerést arattak. A természeti adottságoknak a mezőgazdásági termelési színvonalra gyakorolt hatását elemző tanulmányt a termelő- szövetkezetek területi szövetsége hasznosította. — Újabb terveik? — Továbbra is nagy figyelmet fordítunk az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termőföld ésszerű hasznosításának, gazdasági értékelésének problémáira. Tervezzük Baranya földbérleti viszonyainak feltérképezését és vizsgálatát. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet megbízása alapján igyekszünk feltárni, hogy az elmúlt tíz évben a meliorációs beruházások és a talajerő-gazdálkodás hogyan hatottak a talajok termékenységére. Baranyában ennek egy országos modelljét dolgozzuk ki. A sertéstelepi hígtrágya kezelésére és hasznosítására vonatkozó adatgyűjtést és elemzést Baranya és Tolna után még idén Somogy és Zala megyére is kiterjesztjük. — Mi a véleményük bírságolási rendszerünkről? — A részeredmények ellenére nem vált be. Egyrészt a vállalataik a rendelkezéseket gyakran kijátsszák, másrészt a bírságok „költségesítése” révén elsikkad a személyi felelősség. A környezetvédelemhez kötődő közgazdasági és jogi kutatásokat az MTA Dunántúli Intézete koordinálja az országban, és a hazai kutatási eredményeket a KGST illetékes szerveinek közvetíti. Megbízásokat ad tanulmányok készítésére és lehetővé teszi a kar oktatóinak a nemzetközi konferenciákon való részvételt. jaiból markolja a rönköket acélmancsával a rakodógép, s dobja a föld alatt húzódó szállító- alagút torkába. A rakodótérben dolgozók mindig szabadban dolgoznak, lehet csontfagyasztó hideg vagy rekkenő meleg. — Bár gondoskodunk meleg ruházatról, meleg védőitalról, mégsem könnyű a nyolc órát végigdolgozni - mondja Gábor Sándor, a fatér üzemvezetője. — A fizetésük átlag 4000 forint körül van és télen pótlékot is kapnak. Az aprítóban borzalmas a zaj. Egy idő után tompa fájdalom érződik az ember dobhártyáján. — Miért nem használ fülvédőt? — mutogatom a nagy zajban. Mutogatással válaszol, ami nagyjából azt jelenti, hogy valami miatt nem jó, nem szereti viselni. Az acélkések alól kikerült, felaprózott fa osztályozó rostára kerül, onnan száillítószalagra, s aztán egy hosszú, ágyúcsőszerű fúvókán keresztül jut az említett hatalmas kupacokba. Innen a gyárba jutva tovább aprózzák, rostjaira bontják, s teljesen átalakulva készülnek belőle a különböző bútorlemezek', falburkolatok, autóbuszborítások, csempék stb ... Sarok Zsuzsa írógépek szerelése Dunaújvárosban Csuti János Átalakul a fa A rakodótértől az aprítóig Mágnestárcsás tárolók szerelése a „tiszta szobában"
