Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-20 / 78. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fl megrendelő A gépkocsijavitós, a háztar­tási elektromos gépek és elekt­roakusztikai cikkek javítása, a textiltisztítás és a lakáskarban­tartás országos hálózatának ki­építéséhez, műszaki bázisának megteremtéséhez 1971 és 1975 között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is nagyobb összeget költ e cél­ra ebben a tervidőszakban. S az állami támogatás csak ki­egészíti az érintett vállalatok, szövetkezetek mintegy kétszer ekkora saját fejlesztési alapjait. A támogatások és más ked­vezmény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesítményérté­ke 1970 óta több mint kétsze­resére nőtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az autós már úton-útfélen talal állami, szövetkezeti vagy ma­gánszervizt, tudja, hogy a na­gyobb műhelyekben korszerű diagnosztikai műszerekkel mérik, állítják be kocsiját, viszonylag jó szakemberek orvosolják a hi­bákat, és nem is kell sokat va­rakoznia a javításra. Hasonló a helyzet, ha a Patyolatot vagy a Gelkát vesszük igénybe, hogy csak a legismertebb cégeket emlitsük — korszerű gépekkel, műszerekkel dolgoznak a vi­szonylag kiterjedt fiókhálózat­ban, s elfogadhatók a vállalá­si idők, jó minőségű a munka. Miért nem vagyunk mégis szí­vélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal? Miért nem érezzük fejlődésüket? Lássunk egy példát az outo- javitás területéről: a legtöbb szervizben a pénztárnál alá­íratják velünk, hogy a javításhoz milyen típusú alkatrészeket, mi­lyen értékben használtak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbehozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fizetni. Tehat olyan dolgokat íratnak alá ve­lünk, amelyekről fogalmunk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk meg, mert csak en­nek fejében kapjuk vissza for­galmi engedélyünket és autón­kat. Sőt, csak ezután próbálhat­juk ki a kocsit, s győződhetünk meg róla, hogy egyáltalán mű­ködik-e Vagy itt van a Patyolat. A megrendelő kevésbé érzékeli a textiltisztítás technológiájának korszerűségét, mint azt a tényt, hogy holmiját — a biztonság kedvéért — többnyire erősen használtnak, kopottnak, pecsé­tesnek minősítik, s ezeket az ál­lítólagos tényeket fel is tün­tetik a vállalási lapon. Aki háztartási gépét viszi szervizbe, az olyan vállalási la­pot kap, amelyen irreálisan ma­gas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szolgáltató ezzel csupán bebiztosítja ma­gát, mivel a javításra szoruló termék átvételekor nem képes gyorsan és egyszerűen megálla­pítani az alkatrész- és munka­idő-szükségletet, irányárat vi­szont köteles megjelölni. Ezek a felszíni jelenségek fe­dik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szol­gáltatások hosszú ideig tartott elmaradottságok után ma mar színvonalban, minőségben, ki- terjedtségben megközelítik vagy elérik az igényeket. A sok tá: mogatást élvező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt magánkisiparosoknak most azzal is többet kellene törődni­ük, hogy ne csak a munka­darab, hanem az ügyfél útja is gördülékeny legyen. Hogy ne csupán a szerszám, a műszer, hanem a hangnem, a bánás­mód is korszerű legyen. Gál Zsuzsa Lázár György befejezte kuvaiti látogatását Egészségügyi, tájékoztatási és légügyi egyezményt írtak alá Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn, hivatalos kuvaiti látogatásának harma­dik, befejező napján Ahmadi várost és ipartelepét kereste fel. Vidéki programjára a ku­vaiti kormány részéről Abdel Vahab Jusszef al-Nifiszi 'ke­reskedelmi és iparügyi minisz­ter kísérte el. Ahmadi helyén huszonegyné- hány évvel ezelőtt még puszta homoksivatag volt — ma olaj­város. Itt van az (1975. óta teljesen állami tulajdonban le­vő) Kuwait Olaj Vállalat köz­pontja, itt koncentrálódnak kü­lönböző létesítményei, közöttük a tengervízlepárló üzem, ahon­nan ivóvízzel látják el az or­szág fővárosát is. Ahmadi egy­úttal földrajzilag is szinte köz­pontja az olajtermelésnek: kö­rülötte helyezkednek el az or­szág legfontosabb olaj mezői. A nemzetközi helyzetei átte­kintve a két kormányfő egyetér­tett abban, hogy a leszerelés és a haderőcsökkentés nem kizá­rólag Európa problémája, ha­nem azt ki kell terjeszteni az egész világra, s ezen belül a Perzsa-öböl térségére. Részletesen foglalkoztak a közel-keleti válság kérdésével, hangsúlyozva, hogy az csakis a palesztin nép érdekeinek tel­jes figyelembevételével oldható meg. A két ország kapcsolatait ér­tékelve megállapították, hogy ezek — s ezen belül elsősorban a gazdasági jellegűek — eddig is eredményesen, mindkét fél számára előnyösen alakultak, s lehetőséget látnak azok ki- szélesítésére és továbbfejleszté­sére. A magyar kormányfő vidéki útja és kuvaiti hivatalos láto­gatásának programja az ah­Április 1-től MBLÉV-járat Kuvailba Kulturális és művészeti műsnrcsere madi kormányzói palotában fe­jeződött be, ahol a kormányzó ebédet adott tiszteletére. Lázár György és kísérete hét­főn délután hazautazott Kuvait- ból. Búcsúztatására a kuvaiti főváros repülőterén megjelent Szaad al Abdullah al-Szaalem al Szabah trónörökös, minisz­terelnök, Szabah at Ahmad al Dzsabir al Szabah miniszter­elnökhelyettes, külügyminiszter és a kormány több más tagja is. A katonai tiszteletadás és a két állam himnuszának el­hangzása után a trónörökös- miniszterelnök a repülőgép lép­csőjénél vett búcsút a magyar kormány elnökétől. (Magyar— kuvaiti közös közlemény az 5. oldalon.) Hétfőn reggel három ma­gyar—kuvaiti kormányközi egyezményt írtak alá a kuvaiti Szalam' palotában. Az egész­ségügyi egyezmény alapot te­remt ahhoz, hogy a két ország érintett szervei együttműködje­nek ezen a területen, s kicse­réljék eredményeiket, tapaszta­lataikat az orvostudományi és gyógyszerészeti kutatásokban, illetve képzésben. A tájékozta­tási egyezménnyel együtt az 1979—1981-re szóló együttmű­ködési munkatervet is aláírták. Ez előirányozza a televízió- és rádióműsorok, elsősorban kultu­rális és művészeti tv-filmek, il­letve zenei felvételek kölcsönös cseréjét. A most aláírt harma­dik dokumentum légügyi egyez­mény: április elejétől megin­dul a MALÉV menetrend sze­rinti kuvaiti járata. Lázár György hazaérkezett Kuvaitbél Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn hazaérke­zett Kuvaitból. Lázár György kíséretében volt Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes és Simon Fe­renc, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnökhe­lyettese. A magyar küldöttség tagja volt Szigeti Károly, ha­zánk kuvaiti nagykövete. Berek­falatozó Bisztrót nyitottak tegnap Lvov-Kertvárosban. Felszerel­ték korszerű berendezésekkel, gastrofol- és mirelitételeket, meleg és hideg szendvicse­ket, frissen sülteket készíte­nek, vasárnap tejet és kenye­ret is árusítanak. Nyitva min­dennap reggel 8-tól este 9- ig. A bisztró önkiszolgáló rendszerű, üzemelteti a Bara­nya megyei Vendéglátó Vál­lalat, amely 6 600 000 forin­tot fordított a létesítményre. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, Púja Frigyes külügy­miniszter, Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter, és Varga Jó­zsef, a Minisztertanács titkársá­gának vezetője. Apró Antal fogadta a szovjet internacio­nalistákat Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke hétfőn a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság székházában fogadta a szovjet internacionalisták küldöttségét, amely Nyikolaj Petrovics Masz- lenyikovnak, a Szovjetunió Hő­sének, az MSZBT kalinyini vá­rosi tagozata elnöksége tagjá­nak vezetésével a Magyar Ta­nácsköztársaság 60. évforduló­ját köszöntő ünnepségekre ér­kezett Budapestre. A baráti hangulatú találkozón jelen volt a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság delegációja is, amelyet Vaszilij Nyikolajevics Golubjev, az SZKP KB Revíziós Bizottsá­gának tagja, az SZMBT olel- nöke vezet. A találkozón részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára, aki az MSZMP Központi Bizottságá­nak üdvözletét tolmácsolta a vendégeknek. Ott volt Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete is. * A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszöntő szovjetunióbeli ün­nepségekre Moszkvába utazott az MSZBT küldöttsége, Földes Lászlónak, a HUNGEXPO ve­zérigazgatójának, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság orszá­gos elnöksége tagjának veze­tésével. A küldöttség búcsúzta­tásánál Ivan Vasziljevics Szali- mon tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője is jelen volt a Ferihegyi repülőtéren. Munkában az ágyazatrostáló gép A gondosan elkészített terv szerint Megkezdődött Pécs-Bicsérd közöli a vasútfelújítás ttsszehangolödős az ember és a gép között Április 5-ig elkészülnek a főbb munkákkal A Meteorológiai Intézettől külön előrejelzést kértek A tervnek megfelelően fél nyolckor, hétfőn reggel meg­kezdődött a Pécs és Bicsérd közötti 12 kilométeres vasút­szakasz gyors-rekonstrukciója. Bicsérd állomáson fél kilenckor az első ágyazatrostáló, majd kilenckor a második lépett munkába. Felsorakozott a csak­nem harminc speciális erő­gép. Hétfőt még próbanapnak szánták, amikor összeszoktak az építőmunkások és a gépek olyan rendszerben, melyben egy percnyi késés, hanyagság is zavart okozhat. Tökéletesítet­ték a párhuzamos, egyszerre végezhető munkafolyamatok idő- és térbeli kapcsolódását és megszervezték a zavartalan I kő-, sín- és műanyagszövet- utánpótlást. A legkritikusabb időpont a déli váltás, ekkor fél óra alatt feláll a délutános műszak, ezért az egész gép­láncot visszavezénylik a bicsér- di kiindulási helyre, a lesze­dett öreg síneket pedig elszál­lítják. Zökkenőmentesen indultak a gépek és már az első napki- sebb-nagyobb munkaláncokba»» szorgoskodtak, a nagy teljesít­ményű darukat is kipróbálták. Bükkösd, Abaliget, Hetve- hely körül, a használaton kívü­li sínekre legalább négy kilo­méter hosszban beálltak a sínmezőket hozó szerelvények, Godisánál pedig a zúzottkő- szerelvények várakoznak. Hét végeken a tapolcai uzsai kőbánya szünetel, ekkor a To­kaj melletti tállyai bányából hozzák majd a követ. A Meteorológiai Intézettől ezekre a napokra külön előre­jelzéseket rendelt meg a MÁV Pécsi Igazgatósága. Egy év alatt öt technológiát dolgoz­tak ki, közülük nagy megfonto­lással, előretekintéssel a leg­jobbat választották ki. Ennyi vasúti erőgép és berendezés együtt még sose dolgozott egy­szerre Magyarországon. A ba­ranyai példa mindenképpen követendő, hogy tapasztalatai alapján hasonló tempóval kor­szerűsítsenek, építsenek vasút­vonalakat. Április 5-ig, a fő munkákkal végeznek napi 12 órában, szom­bat-vasárnapi műszakban is. Ez alatt 30 ezer köbméter új zúzott követ, 20 ezer vasbeton­aljat, 30 ezer négyzetméter műanyagszövetet helyeznek el az ágyazatban. Utána, április 23-ig az utómunkák következne^' a vágányzár már csak napi hétórás lesz, de szombat-vasár­nap mór nem lesz érvényben. Cs. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 78. szám 1979. március 20., kedd Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom