Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-17 / 75. szám

Dunántúli napló 1979. március 17., szombat A tény az ember létfeltételének egyik alapeleme Világítás és energia­gazdálkodás Állandó törekvés a fényforrások mind tökéletesebb kihasználása A budapesti Nemzeti Színház modem világítótestekkel ellátott előcsarnoka „Szerencsétlenségünkre a vi­lágítás az energia legszembe­tűnőbb alkalmazása.” E mondattal kezdődik a Nem­zetközi Világítástechnikai Bizott­ság körlevele, mely az energia- gazdálkodás kérdéseivel foglal­kozik. E szembetűnésnek oka, hogy az ember információinak 80-90 százalékát látással szer­zi, és gyakori következménye a felesleges energiafelhasználás. Természetesen, a világítási te­rületnek is komoly jelentősége van az energiagazdálkodás egészén belül, de célszerű min­den összetevőt megvizsgálva, foglalkozni vele. A világítástechnika fejlődése már ez ideiq is szoros kapcso­latban volt az energiagazdál­kodással. A villamos világítás kezdete óta állandó törekvés a fényforrások fényhasznosításó- nak növelése. Később csatlako­zott ehhez a lámpatestek hatás­fok-emelése, a világítás minő­ségi követelményeinek betartá­sa mellett kedvező és gazdasá­gos térkialakítás megvalósításá­nak igénye. A fizikai tényezők mellett, amelyek számos vonat­kozásban ma már a maximum közelében vannak, a kutatás egyre több figyelmet fordít a világítás és az ember kapcso­latában a legkedvezőbb látási körülmények létrehozására. Az összenergia-felhasználás- ból számos ország adatai sze­rint általában 10 és 20 száza­lék közötti a villamos energia és ennek ugyancsak 10-20 száza­lékát használják fel világítás célra. A teljes energiából a vi­lágítás kb. 2-5 százalékkal ré­szesedik. Néhány ország adatainak vizsgálata ezt alátámasztja: Nagy-Britanniában 1973-ban 191 TWh összes villamos ener­giából 24 TWh, 12,5 százalék volt a világítási célú felhaszná­lás. Az USA-ban 1972-ben az ösz- szes energia 25,6 százaléka volt villamos célú felhasználás és ennek egyötöde világítási célú; így az összes energia 5,12 szá­zaléka volt a világítási felhasz­nálás. Magyarországon a 24,5 TWh villamos energiából 3,5 TWh-t — 14 százalékot — használtak fel világítási célra. Fénykeltés - fényforrás A fénykeltés, villamos fény­forrásokkal a harmadik fejlődé­si szakaszba lépett. Az első sza­kaszba sorolhatók az izzólám­pák (fényhasznosításuk 10— 20lm W), a második szakaszba a fénycsövek és higanylámpók (40—75 Im/W fényhasznosítás), a harmadikba az új, gázkisülé­ses folyamatok és alkalmazott anyagok segítségével létreho­zott fényforrások (80—120 Im/W fényhasznosítás). A villamos energiával való fokozott taka­rékosság lehetőségeinek elem­zésénél előtérbe kerülnek a fényhasznosítást növelő lehető­ségek. A magyar fényforrásipar a gyártott típúsoknál eléri a vi­lágszínvonalat. Célszerű lenne megvizsgálni a kisnyomású nát­riumlámpa gazdaságos elter­jesztésének, illetve gyártásának bevezetési feltételeit. Fényforrás­arányok Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság világítás prog­nosztikával foglalkozó tanulmá­nya a magyar világítás villamos energia igényét 3464,8 GWh-ra becsüli. Eszerint 10,5 milliós népességgel számolva, egy főre kb. 330 kWh villamos energia jut világítási célra. Az említett tanulmány szerint az országban, 1975-ben 23,4 millió db izzólámpa, 4,3 millió db fénycső és 0,37 millió db nagynyomású lámpa került for­galomba, általános világítási célokra. Eszerint az egy főre eső hazai fogyasztás izzólámpából 2,2 db, fénycsőből 0,4 db és nagynyo­mású lámpából 0,03 db. Ugyan­akkor Európában izzólámpából 3,0—4,5 db/fő, fénycsőből 0,4— 0,9 db/fő, és nagynyomású lám­pából 0,04—0,06 db/fő a fo­gyasztás. Tehát a hazai fel- használás elmarad az európai átlagtól. Célszerű az izzólámpa meny- nyiségének várható emelkedése mellett fokozni a gázkisülő fény­források alkalmazását, mert ez­zel a világítás, villamosenergia­igényének növelését csökkente­ni lehet, ugyanakkor kedvezőbb világítási körülmények érhetők el. Az izzólámpákat túlnyomó részben, kb. 14 millió darabot lakásokban használják fel, azonban a fennmaradó meny- nyiség azt mutatja, hogy mind belső térben, mind külső térben az indokoltnál nagyobb meny- nyiséqben alkalmaznak izzó­lámpákat. Nagyon sok helyen működnek még izzólámpás iro­da- és üzemvilágítások, sőt még az újabb beruházásoknál is iz­zólámpás megoldásokat alkal­maznak. Lámpatestek A lámpatest hatásfoka min­den esetben összefügg az al­kalmazási területtel, és csak en­nek igényeit figyelembe véve le­het a qazdaságosságról beszél­ni. Egy műszereket összeszerelő üzem vagy rajzterem más fény- sűrűség-eloszlású lámpateste­ket igényel, mint egy raktárhe­lyiség, és ezzel együtt más a kedvező hatásfoka. Az első esetekben n = 0,6—0,7 kedve­ző hatásfok lehet, míg a máso­diknál, szabadon sugárzó lám­patesttel n = 0,9 értéknél job­bat is el lehet érni. Káprázás megakadályozása, a fény irá­nyítása veszteséggel jár, azon­ban az alkalmazott anyagok minősége, a vetítő felületek alak- és felületkiképzése jelen­tős mértékben befolyásolhatja a lámpatest hatásfokát. Töre­kedni kell kis fényelnyelő hatá­sú anyagok és vetítő felületek használatára. A hazai lámpatestipar nem közelíti meg a hazai fényforrás­ipar szintjét. A lámpatest­gyártás lényegesen nagyobb mértékben van rászorulva a ha­zai anyagokra, együttműködés­re más hazai vállalatokkal és ez megnehezíti a gyártási szín­vonal tartását. Nehezíti a fej­lesztés munkáját még a ren­delkezésre álló technológia, a korszerű gépek, festési eljárá­sok, felületkezelési módok, pon­tos mérettartású és összetételű anyagok hiánya. A lámpatest­alkatrészek — foglalatok, előté­tek, kondenzátorok, tömítések és egyéb szerelvények — elavult konstrukciói, gyenge minősége is gátolja a korszerű lámpates­tek kialakítását. A felsoroltak következménye, hogy a fejlesz­tés tempója lassú. A nagynyo­mású qázkisülő lámpatestek színvonala is alatta van a fej­lett európai szintnek. A nagynyomású lámpákhoz készülő fényvetítő lámpák je­lentős fejlődésük ellenére sem érik el a fejlett európai színvo­nalat. Hasonló a helyzet a fény- árviláqításhoz alkalmazható lámpatestekkel; ez utóbbi fény­terelők, határolók nélkül készül­nek, így fényük nagy része nem az épületet vagy a tárgyat vilá­gítja meg és így energiapazar­lással üzemelnek. Korszerű fénycsöves és nagynyomású lámpatestekkel kb. 10—28 szá­zalékkal jobb hatásfokot lehet­ne átlagosan elérni. A lakást világító lámpatestek túlnyomó része figyelmen kívül hagyja a jelenlegi térkialakítá­sokat és a megváltozott igé­nyeket. Világítástervezés A világítást a munkaterületre kell tervezni, a látási feladatra több fénynek kell jutnia, mint a környezetre. Figyelembe véve a munkafeladat nehézségi fokát, időtartamát és az emberek lá­tási különbségeit. A munkaterületre tervezett vi­lágítás speciális formája a hely­re koncentrált általános világí­tási rendszer. Ennél ismert a belsőtér kialakítása — a munka­hely elrendezése és ennek meg­felelően helyezik el a lámpa­testeket. Angliában e rendszer szerint, a munkahelyek közelé­ben helyeztek el fénycsöves lámpatesteket — vizsgálatokkal megválasztva a legkedvezőbb fénybeesési irányt — a maximá­lis látási teljesítmény elérésé­hez. A rendszer jelentős munka­teljesítmény-növekedést hozott, ugyanakkor az energia-megta­karítás hat hónap alatt, a meg­előző vilóqítással összehasonlít­va 83 százalékos volt. A rend­szer szerinti viláqítás beruházási és energiaköltség megtakarítá­sa mellett világítástechnikai ol­dalról is kedvező. A munkahelyeken izzólámpás világítást csak különleges ese­tekben szabad alkalmazni. A lényeges színvisszaadási és szín­megjelenési igénynek megfele­lően kell az adott feladathoz legkedvezőbb fényhasznosítású fénycsöveket használni. Általá­nos munkahelyi — irodai — igé­nyeknek jól megfelelnek a 4000 K színhőmérsékletű normál fénycsövek. Indokolatlan és ked­vezőtlen magas színhőmérsékle­tű fénycsöveket 2000 Ix alatt al­kalmazni. Az adott tér igényei határoz­zák meg az alkalmazandó lám­patesteket. Közlekedőterekben vagy 30—40 fok látószög fölött gyakran szükségtelen burkolt lámpatestek alkalmazása. Ke­rülni kell a zárt műanyagbúrás lámpatesteket energiapazarló voltuk miatt is. Kedvezőtlenek a felül zárt, szellőzetlen lámpates­tek. Világos burkoló felületekre — falakra, mennyezetre, padlóra és bútorzatra — kell törekedni. Ahol lehetséges, célszerű vilá­gos függönyök alkalmazása, a vizsgálatok szerint ez 20—30 százalékos hatásfok javulást je­lenthet. Kerülni kell a fényes, csillogó — tükröző — káprázást okozó felületek, munkatárgyak alkalmazását, különösen a mun­kafelületen vagy annak közvet­len környezetében. Világítás és termelés A fény az ember létfeltételé­nek, életkörülményeinek és kör­nyezetének egyik alapeleme. A természetes és mesterséges fény egyaránt, közvetlenül kap­csolódik az ember életéhez, egészségéhez. A világítás jelentőségét sok esetben alábecsülik és nem tu­lajdonítanak elegendő fontos­ságot a világítás megfelelő ki­alakításának. Számos helyen le­folytatott vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fénynek ko­moly befolyása van az ember magatartására, különösen a teljesítő- és koncentráló képes­ségére. Debreczeni Gábor, az Egyesült Izzó világítástechnikai állomásának vezetője F ényforrások a múltból: faggyúgyertyás állólámpák, serpenyős asz­tali kandeláberek. Mindez egy orvietói etruszk falfestményen, az időszámításunk előtti negyedik századból. Fényforrások a jelenből: higanygőz és nátriumlámpák, fénycsövek és hagyományos izzók. Amit a világ Edisonnak köszönhet. Legalábbis az ő neve vált közismertté azzal, hogy száz esztendővel ezelőtt Edison által megkezdődött az izzólámpák iparszerű előállítása. De a fény iránti különös vonzalom Goebelt is megfogta. A német származású órásmester készítette tu­lajdonképpen az első izzót: szenesített bambusznád égője biztosította a vásári kordé kivilágítását, s mindez 1854-ben történt. De sorolhatnánk az utódokat is: Justot és Hanamann bécsi mérnö­köket, akik először alkalmazták a wolframszálat a kilencszázas évek elején, ami végül is a hazai izzólámpa-gyártás fejlődésének alapköve volt. Említhetnénk Bródy Imrét és társait, akik 1930-ban az addig al­kalmazott hagyományos gáz helyett kryptonnal töltötték meg az izzó­lámpákat. Világítástechnika. Egyszerűnek tűnő, magától érthetődő dolog. Holott ezzel együttvéve még ma sem fordítunk elég figyelmet a fényre. Üzemcsarnokainkban és ott sem optimális a világítótestek elhelyezé­se, s ugyanezt mondhatjuk tanintézeteinkről is. Izzó- és fényforrásgyártásunk világhírű: az egy lakosra vetített ex­portot tekintve másodikak vagyunk a világon. Ugyanakkor a komplett fényrendszerek tervezését, megalkotását, gyakorlatban történő alkal­mazását tekintve lépéshátrányban vagyunk. Összeállításunkban a vi­lágítástechnika sarkalatos kérdéseit kívánjuk felvillantani oly mó­don, hogy ezzel is elősegítsük a szemléletváltozást. Salamon Gyula Üzenet, fénnyel Sűrűn lakott nagyvárosok égető gondja, hogy telefon- hálózatuk a már meglévő kábelaknák szűkös méretei miatt csak alig és nehezen bő­víthetők. A szakembereknek ezért olyan műszaki megoldá­sokat kellett keresniük, amivel az adott méretek mellett maxi­mális mennyiségű információ továbbítható, [gy fordult figyel­mük a fény felé. A fény — csakúgy, mint a többi elektromágneses hullám — alkalmas üzenetek továbbí­tására. Mivel a másodpercen­ként átvihető jelek száma egye­nesen arányos a vivőhullám rezgésszámával, nagyobb rez­gésszámon több üzenet továb­bítható. A rádió- és mikrohul­lámokkal szemben tehát a fény előnye az, hogy — lévén rez­gésszáma legalább tízezersze­rese azokénak — vele legalább tízezerszer annyi információ to­vábbítható ugyanannyi idő alatt. Ahhoz persze, hogy a fény, mint üzenetvivő hullám egyál­talán szóba jöhessen, előbb olyan fényforrásokat kellett lét­rehozni, amelyek kellően nagy intenzitású, együtemben rezgő (koherens) fényhullámokat ké­pesek előállítani. Ilyen fényfor­rások a lézerek. Az üzenet tehát lézerek fé­nyével továbbítható. De ho­gyan? A „szabad" lézersuga­rat a levegő elnyeli, szétszór­ja; még a szél is elfújja, kité­ríti útjából. Ettől csak úgy füg­getleníthetjük, ha megpróbál­juk a fényt egy zárt csőben, fénykábelben vezetni. Erre a célra azonban nem alkalmas akármilyen anyag! Olyan anya­gok gyártását kellett kikísérle­tezni, amelyek csak igen kis mértékben nyelik el a fényt. Ez sikerült is. Ezek a „szupertisz­ta” üveganyagok annyira áttet- szőek, hogyha belőlük több ezer méter vastag tömböt ké­szítenénk, keresztülnézhetnénk rajta, mint a vékony ablaküve­gen! Ilyen szupertiszta üveganyag­ból húzott rendkívül vékony (né­hány' mikron átmérőjű) optikai szálak kötegéből készülnek azok a fénykábelek, amelyek már alkalmasak fényüzenetek továbbítására. Az első — városi körülmé­nyek között működő — telefon­fénykábelt nemrég helyezték üzembe Chicagóban. A mind­össze 1 centiméter átmérőjű (144 üvegszálat tartalmazó) ká­belen egyidejűleg több mint 8000 telefonösszeköttetés léte­síthető. Ma még e megoldás megle­hetősen drága, de a gyártási technológia fejlődésével az ár várhatóan csökkenni fog, s ak­kor városi méretekben is meg­valósulhat a telefon „fényes” jövője! (Gé) TUDÓ MÁNY TECH NIKA Tudományos hírek A „mágikus” lézer Elég egy gombot megnyomni egy kisméretű készüléken, és elkezdődik a „varázslat". Az adott pillanatban máshol ta­lálható emberek jelennek meg a helyiségben, egészen közel lehet menni hozzájuk és be­látni a hátuk mögé is. Csak éppen megérinteni nem lehet őket, mivel mindössze lézersu­gár segítségével „rajzolt" tér­hatású képek ezek. A szokásos hologramon a kép a fotóhoz hasonlóan nyugalmi helyzetben van — a „múltat” ábrázolja. A Belorusz Tudományos Aka­démia Fizikai Intézetében ki­dolgozott készülék a tárgyak mozgását is rögzíti. Bár az újdonság még nem került ki a laboratóriumból, a szakértőik nemcsak az ipar­ban jósolnak számára nagy jövőt. A dinamikus holográfia segítségével eljuthatunk a szín­darabok, vagy koncertek tér­hatású továbbításáig, amikora kilométerekre található néző Is mintegy „jelen van”. Fényvezető műtőlámpa Fényvezető üveg kábel fel- használásával olyan „hideg fé­nyű" műtéti lámpákat kísérle­teztek ki nyugatnémet kutatók, amelyek kis területre koncent­rálható, erős fényt adnak. A műtőasztal fölé erősíthető lám­pa fénysugara egy gégecsöves közdarab elhajításával bár­mely irányba beállítható. Há­romféle rátét csatlakoztatható hozzá. Az egyik nagyobb tá­volságból is erős fénysugara­kat ad. A másik egy vékony fénykábellel kombinált rátét, amely igen keskeny, egyetlen nyílást is élesen megvilágító fénysugarat ad. A harmadik rátéttel — ugyancsak fénykábel segítségével — a gyomorba, a tüdőbe stb. bevezethető vizs­gálóműszerek világíthatok meg. A műtéti lámpa és annak ösz- szes tartozékai bármilyen eljá­rással sterilizálhatok. Korszerű köztéri világítás az Erzsébet-hídnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom