Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-16 / 74. szám
1979. március 16., péntek Dunántúli napló 3 Fokozatosan megszüntethető majd az import Megkezdődött a tiszai árvízkárok helyreállítása Tokajban megkezdték a Tisza minden eddiginél magasabb, 880 centiméteres tetőzése nyomán keletkezett árvízkárok helyreállítását. A Tisza és a Bodrog összefolyásánál levő településen több mint tíz napig áztatta a két folyó a védműveket. A mélyebben fekvő részeken száznegyven ház károsodott, ebből négy összedőlt. Az Állami Biztosító befejezte a ká rok fel mérését. A nagyközségi tanács — más szervezetekkel együtt - gyorssegélyt utalt ki a kárt szenvedetteknek. Láncgyártó üzem épül Siklóson ■ Az év végén már az új csarnokban működnek a gyártósorok? ■ Munkaalkalom - nőknek is Két évvel ezelőtt a mezőgaz. dasági láncok is a hiánycikkek listájára kerültek. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok állattartói hiába járták az üzleteket, a lánc eltűnt. Az ok tulajdonképpen egyszerű: mivel a volt Pécsi Fémipari Vállalat az Egyesült Izzó Elektronikai Gyára lett, a lánc- gyártást a profil változás miatt megszüntette. Hiánylistán szerepel t A Kohó- és Gépipari Minisztérium a Budapesti Lánc- és Kovácsoltáru Ipari Szövetkezetét jelölte ki a láncgyártás folytatására, s egyben döntés született abban is, hogy ezt a tevékenységet a Siklóson létrehozandó üzemben folytatják tovább. Azóta több mint két esztendő telt el, de a hazai láncgyártás körül még most sem rendeződött minden. A jelentős import ellenére továbbra is a hiánylistán szerepelnek a különböző állatbekötő láncok, továbbá az istráng- és a tartólánc. Annak idején a Fémipari Vállalat éves átlagban ezerkétszáz tonna különböző láncot és veretét állított elő — ezt a tevékenységet egyébként az elődöket is figyelembe véve több mint ötven éven át végezték — amely teljes egészében kielégítette a hazai igényeket. A kereslet ma is hasonló mértékű a három évvel ezelőttivel, de jelenleg feleannyi láncot gyártunk, mint 1976-ban. Ennek oka abban keresendő, hogy még el sem kezdődött.az időközben megtervezett siklósi üzem építése. De ne vágjunk az események elébe ! Mikor Pécsett megszűnt a mezőgazdasági láncgyártás, a megye vezetőinek javaslatára Siklóst jelölték ki az új üzem felépítésére. A Lánc- és Kovácsoltáru Ipari Szövetkezetnek is szimpatikus volt az ajánlat, hiszen a munkaerő Siklósról és a környező községekből biztosítottnak látszott. A leendő üzem kialakításához a volt siklósi malom épületét vásárolta meg a szövetkezet és annak átalakításával, néhány láncgyártó gép beállításával megkezdődhetett a termelés. A jelenleg huszonnégy embert foglalkoztató részleg szakmai gárdájának gerincét, a volt pécsi láncüzemben dolgozók alkotják, ők tanították be az új dolgozókat. Viszont a Fémipari Vállalattól átvett gépeknek mindössze egyötöde állhatott munkába: jelenleg is csupán négy lánccsomózógép, egy automata láncfűző, egy láncszemhegesztő automata, három sajtoló és négy kézi hegesztő készülék dolgozik a volt malom épületében. A többi berendezést már két esztendeje műanyag fóliával letakarva jaí üzem udvarán tárolják, mert beépítésükre egyelőre nincs hely. A siklósi telep éves szinten alig több mint 150 tonna lánc gyártására képes, a szövetkezet budapesti üzemében négyszáz tonnányit állítanak elő. A többit — mintegy ötszáz tonna mezőgazdasági láncot — Jugoszláviából importáljuk dollárért. Mindez azért vált szükségessé, mert csak az elmúlt év tavaszán teremtődtek meg az építendő új csarnok beruházási forrásai. Ezt követően kezdődhetett meq a kiviteli tervek készítése és a minap jutott el odáig a Lánc- és Kovácsoltáru Ipari Szövetkezet, hogy a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalattal megköthesse a kivitelezési szerződést. A hétszáz négyzetméter alap- területű, előregyártott elemekből készítendő csarnok építéséhez hamarosan hozzáfognak. Alvári Mihály telepvezető úgy becsüli, hogy a második félévben már megkezdődhet a technológiai szerelés, az udvaron lévő gépek beállítása, s év végére a hosszú kényszerpihenő után már teljes kapacitással két műszakban dolgoznak ismét a berendezések. Mielőbbi megtérülés A beruházás várhatóan tizennyolcmillió forintba kerül és mielőbbi megtérülése mellett igen fontos, hogy a láncimport is megszűnhessen. Nem szóltunk az új üzem létszámigényéről: legalább nyolcvan munkás felvételét* tervezik, akiknek a többsége nő lesz. Bíznak abban, hogy mikorra az új üzem termelésbe lép, a Volán is hozzáigazítja az érintett községek autóbusz-menetrendjét a műszakkezdéshez. Úgy tűnik tehát, hogy az év végére végre megoldódik a hazai mezőgazdasági láncgyártás immár harmadik éve húzódó gondja. Sőt, elképzelhető, hogy a szövetkezet a siklósi üzemet bízza majd meg a későbbiek során az ipari láncok gyártásával. S. Gy. II Dráva vizének ellenáll Gátépítők A kitűnő árvédelmi gát több évtizedig áll ellent a víz nyomásának, sodrásának, vagyis nem roggyan meg, rézsűi nem csusszannak le és kemény marad, mint a beton — állítják a drávai gátépítők, akik jelenleg legalább ötvenen dolgoznak Cun-Szaporca határában. Láncban folyik a munka: a földet nyeső, kotró és tológépek meghatározott rendben követik egymást. Egy útvonalon járnak a 8—10 tonnás gépóriások és a lánctalpak alatt formálódik a töltés. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint a Sellyéi Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulás nehézgépkezelői jól értenek a milliós értékű erőgépekhez. A 49 éves Szabó Mihály 14 éve vezet gépet: — Egymást is ismerjük, jól tudom, hogy az előttem dolgozó ügyes-e vagy akadozik. Megcsúszik, rhegbil- len a járművei és mögötte máris leáll mindenki. Csak jól ösz- szeszokottan érhetjük el az e- gyéni eredményeket. A legfontosabb, hogy miként dolgoztatom a lánctalpasomon lévő berendezéseket. A vezetés az rutin, akár bekötött szemmel elmegyek a töltéskoronán. Először lefejtik a humuszt. Egy maroknyi sem keveredhet a gátba, mert a tömörséget veszélyezteti a televény bomlása. Úgy alapoznak, hogy az eltávolított humusz helyét felszántják, ezáltal jobban tapad rá a fölébe hordott föld, amit 20—30 centi vastagon terítenek le, majd sziklakeményre döngölnek. Ilyen rétegekből emelkedik 6—8 méter magasra a gát. Kezdetben 3—4 gép jár egymás mellett, hordja, tömöríti a földet, aztán a koronára már csak egy fér. Végül a rézsűket alakítják ki, vagyis lesimítják az egymásra lapuló rétegek szélében kigyüremkedő, leomló földdarabkákat Varga István 20 éves, munkavezető : — Különböző helyekről érkeznek az emberek átirányítással, mégis hamar kialakul a munkaközösség. Mindenkit kényszerít a norma tartása. Például 200 méterről egy óra alatt 13—15 köbméter humuszmentes földet hord be egy nyesős. Az elért eredményeket állandóan ellenőrzik, főleg arra ügyelnek, hogy a folyó felőli oldal valóban a legszilárdabb legyen. Szégyen, sőt vétség, ha az első víznél szakad a rézsű. Rendszeresen továbbképzik a gépkezelőket, hogy építészeti, sőt geológiai ismeretekkel is rendelkezzenek. Tudják, hogy a hullámtérből csak a kijelölt mélységig termelhetik ki a gátba építendő agyagos talajt. Amennyiben itt átütnek egy vízzáró részt, akkor azon ót árvíz idején a gát alatt a védett területre szökhet át a víz. Ez a buzgár. Szomolányi Tibor 27 éves építésvezető: — A rézsűk egyre laposabbak, így a fenntartásukat megfelelően gépesíthetik. Olyan fűfajtákat vetünk a töltésoldalakba, melyek dús, erős gyökérzetet nevelnek, elviselik a tartós vizet. Egy újfajta textilszerű bevonatot is szeretnénk kipróbálni, hatására a humuszképződés még erőteljesebb. Idén a Fekete-víz gátjait erősítik meg öt kilométer hosszban; a lábazat 7, a korona 2 méterrel szélesebb, a magasság 1 méterrel lesz több. Ez az áradások ellen nagyobb védelmet biztosít. A patakon kurtítanak, a Dráva-torkolattól számítva levágnak egy 8 kilométeres szakaszt, hogy Tésenfa és Drávacsehi között vezessék bele a Drávába egy 1800 méteres átmetszéssel. A csatorna majdnem elkészült, mindkét partján új gátak. A meder oldalait rőzsével és műanyaggal borítják, sőt kikövezik. Megnyitásával innen Drávaszabol- csig újabb 600—700 hektárnyi művelt földet alig érhet árvíz. Később végleg távol tartják a kiöntéseket, amikor a most átadandó átvágástól a dráva- szabolcsi híd irányában teljesen új nyomvonalon felépül egy 6 kilométer hosszú gát. Csuti J. lf í lägkeresBcedeleirt Mi a legnagyobb kedvezmény elve? Magyar-amerikai kereskedelmi szerződés — GATT-körtárgyalások A legnagyobb kedvezmény elve napjaink világkereskedelmének minduntalan felbukkanó kifejezése, hogy közeli előfordulására utaljunk, Blumenthai amerikai pénzügyminiszter legutóbbi kínai útja során bejelentette, az USA biztosítja Kínának a legnagyobb kedvezményes elbánást. Egy évvel ezelőtt megállapodás jött létre Magyarország és az USA között is a legnagyobb kedvezmény biztosításáról. Sokan ezzel kapcsolatban még mindig tévhitet táplálnak, mintha itt a másik fél által nyújtott egyoldalú kedvezményről lenne szó. Mondanunk sem kell, az előny kölcsönös, kaptunk, de természetesen mi is nyújtunk hasonló kedvezményeket. Az elnök évente felülvizsgálja Hogy a korábbi diszkrimináció számunkra mit is jelentett, lássunk egy baranyai példát, A legnagyobb kedvezmény meg nem adása előtt a pécsi kesztyűk 50 százalékos megkülönböztető vámmal tudtak csak bejutni az USA piacára, amivel az amúgy is magas árfekvésű, ráadásul magas vámmal terhelt, minőségi pécsi kesztyűk az amerikai piacon uralkodó nyomott árszint mellett aligha voltak versenyképesek. Most a pécsi kesztyűket terhelő vám 22^ 25 százalék, de ennyit fizet mindenki, aki kesztyűt akar eladni az Egyesült Államok piacán. Egyébként hasonló nehézségekbe ütköztek korábban az amerikai cégek is a magyar piacon. Megjegyezzük, nem pusztán a legnagyobb kedvezmény biztosításáról van szó. A két ország új kereskedelmi szerződést kötött (1925-ben már létrejött egy szerződés, de azt az USA a hidegháború idején felmondta), s amint annak idején a lapok részletesen taglalták, ez túlmegy az árucsere-forgalom kérdéseinek szabályozásán, rendez olyan kérdéseket, mint amerikai cégek, vállalatok és személyek gazdasági jogai, a kereskedelemmel kapcsolatos fizetések átutalásának módja stb. Tartalmazza ezen kívül a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó záradékot is. A szerződés utalást tartalmaz az, Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményből — a GATT-ból — fakadó kölcsönös jogokra és kötelezettségekre is, tekintettel arra, hogy mindkét ország szerződő fele ennek az egyezménynek. A szerződés tehát a lehető legszélesebb körben rendezi a két ország gazdasági kapcsolatainak majdnem minden vonatkozását. A megkötött szerződés kétségkívül nagy lökést adott a magyar—amerikai kereskede. iemnek, ám akadnak még zavaró tényezők. A közelmúltban járt az USA-ban Faluvégi Lajos pénzügyminiszter A Világgazdaság napilapnak adott interjújában mindenekelőtt a két ország gazdasági együttműködését előmozdító újabb eredményekről számolt be. Egyezményt írt alá a magyar—amerikai kettős adóztatás elkerüléséről. Bejelentette, az Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank hitelszerződés előkészítésén dolgozik, s ha ez létrejön, állandó hitelkeret áll majd a magyar beruházók rendelkezésére. A pénzügyminiszter ugyanakkor minden fórumon kifejtette: a stabil, hosszú távú üzleti kapcsolatok kialakulását gátolja, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését a magyar árukra az elnöknek évente felül kell vizsgálnia, a kereskedelmi szerződés pedig csak három évre szól. (Igaz, felmondás hiányában fennmarad.) A legnagyobb kedvezmény elve egyébként nem csupán két ország ügye, a világkereskedelem egyik sarkalatos kérdése, s mindez elvezet bennünket a GATT-hoz. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT), melynek ma már Csehszlovákián kívül a szocialista országok közül tagja Jugoszlávia, Lengyelország, Kuba, Románia és Magyarország, 1947-beri hozta létre 23 tagország Genfben azzal a céllal, hogy a tagországok közötti kereskedelmi és fizetési forgalmat szabaddá tegye, ennek érdekében a vámokat lényegesen leszállítsa és a mennyiségi korlátozásokat megszüntesse. Alap- célkitűzése a legnagyobb kedvezmény elvének korlátlan és feltétel nélküli biztosítása. Mi várható a GATT-tól? Mint Biró József külkereskedelmi miniszter nemrég tartott sajtótájékoztatóján hallottuk, az idei esztendő jelentős kereskedelem, politikai eseményének ígérkezik, hogy befejeződnek a GATT keretében folyó kereskedelmi kör- tárgyalások. Az 1973-ban Tokióban megkezdett tárgyalássorozat legfontosabb célja a világkereskedelem jelentős liberalizálása, többek között a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontásával és a nemzetközi kereskedelmet szabályozó keretek javításával. E tárgyalások eredményeként a fejlett országok 1980-tól 1988-ig előreláthatóan 35—40 százalékkal fokozatosan csökkentik vámjaikat. Magyarország a tárgyalások eredményeként nyolc év alatt mintegy 40 százalékkal mérsékli vámjait. A körtárgyalások egyik kulcskérdése a mezőgazdaság. A mezőgazdasági kereskedelem liberalizálásában nem várható számottevő előrehaladás. Számunkra pedig fontos lenne, hiszen a Közös Piac diszkriminációja köztudottan sújtja a magyar exportot. A diszkrimináció kiküszöbölése Az idén májusban Manilában rendezik az ENSZ ötödik Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáját (UNCTAD). A konferencián részt vevő 150 ország áttekinti a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem helyzetét és ajánlásokat fogad el a további teendőkről. A fejlett tőkés államok és a fejlődő országok eltérő álláspontja miatt nincs eldöntve a kérdés, hogy az V. UNCTAD-on az eltérő társadalmi és gazdasági rendszerű országok közötti kapcsolatok úgynevezett napirendi pont alatt tárgyalják-e meg a kelet—nyugati kereskedelmet, avagy sem. — Álláspontunk — szögezte le Biró József — az UNCTAD- nak, mint univerzális szervezetnek, alapokmányának megfelelően a nemzetközi kereskedelem minden területével foglalkoznia kell. A konferencián Magyarország a szocialista országok csoportjának keretében lép fel. Síkraszállunk a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos alapon való átalakításáért, az egyenlőtlenség és a diszkrimináció minden formájának kiküszöböléséért, a protekcionizmus visszaszorításáért. Miklósvári Zoltán
