Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-15 / 73. szám

Három és fél milliós árukészlettel rendelkezik az újmecsekaljai kertészbolt Naponta átla­gosan harmincezer forint értékű vetőmagot vásárolnak a kiskert-tulajdonosok A török parlamenti küldöttség látogatásai A Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének hivatalos lá­togatáson hazánkban tartózko­dó küldöttségét — amelyet dr Cahit Karakas, a nemzetgyűlés elnöke vezet - szerdán hivata­lában fogadta Púja Frigyes kül­ügyminiszter. A találkozón részt ' vett Raffai Sarolta, az Ország- gyűlés elnöke és Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörű eszme­cserén érintették a kétoldalú kapcsolatokat, s_ külügyminisz­terünk ismertette a magyar kor­mány álláspontját a fontosabb, aktuális nemzetközi kérdések­ben. A küldöttség ezután a Ganz Villamossági Művekbe látoga­tott. A vendégeket Papp György vezérigazgató tájékoztatta a 4000 dolgozót foglalkoztató törzsgyár munkájáról, eredmé­nyeiről, majd levetítették a Ganz Művek 100 éves jubileu­mára készült filmet, amelynek nyomán a török törvényhozó testület képviselői képet alkot­hattak az üzemben készülő gyártmányokról. A program gyárlátogatással folytatódott: a vendégek megtekintették a nagy szerelőcsarnokot, ahol Tö­rökország részére készülő tur­bógenerátorok forgórészeinek megmunkálása folyik. A forgá­csolóüzemben a modern gép­parkkal ismerkedtek a képvise­lők. szaküzletet nyitottak Éves forgalmai 120 millió forintra tervezik Kiszolgálás: csaknem 200 négyzetméteren A régi boltot felújítják és ott is árosítanak Bíszku Béla látogatása Pécsett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán kétnapos látogatásra Pécsre érkezett. A vendéget dél­előtt a megyei pártbizottság székházában dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hor­váth Lajos, a megyei tanács el­nöke, dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára és Dér­falvi István, az MSZMP KB mun­katársa fogadták. A megye po­litikai, gazdasági életéről a me­gyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatta Biszku Bélát. Délután dr. Nagy József, Hor­váth Lajos és Dérfalvi István elvtársak kíséretében az MSZMP Baranya megyei Bizottság Ok­tatási Igazgatóságára látoga­tott Biszku Béla, ahol Földes Andrásáé, az Oktatási Igazga­tóság igazgatója, Armbruszi György és Benkő László igaz­gatóhelyettesek fogadták és tájékoztatták az iskola munká­járól. Biszku Béla megtekintet­te „A Magyar Tanácsköztársa­ság és az 1918—1921-es pécs- baranyai munkásmozgalom ese­ményei" című kiállítást, majd konzultációra került sor, amely­nek keretében a pártiskola ta­nárainak és hallgatóinak gaz­daságpolitikai és nemzetközi té­májú kérdései alapján mondott tájékoztatót. Délután a Politikai Bizottság tagja pécsi múzeumokat látoga­tott, este a Kamaraszínház elő­adását nézte meg. Biszku Bé­la ma folytatja baranyai láto­gatását. Az új bolt várható forgalmát évi 120 millió forintra tervezik. A 30 millió forint értékű rak­tárkészlet Pécs és Baranya la­kosságát, továbbá közületi vá­sárlóit igyekszik kielégíteni. Személy-, kisteher- és te­hergépkocsi alkatrészekből, elektromos és általános felsze­relési tárgyakból, szerszámok­ból, tömlőkből, kötőelemekből, csapágyakból - összesen mint­egy hatezerféle cikkből. Mi lesz a régi, Bajcsy-Zsi- linszky utcai szaküzlet sorsa? Erről Lászlóii Dénes, az Autó- ker üzletág-igazgatója a kö­vetkezőket mondotta: — A vállalat azt is meg­tartja. Felújítjuk, korszerűsítjük, s a tervek szerint egy—másfél év múlva a magánfogyasztók­nak szánt felszerelési tárgya­kat, autóápolási és kényelmi cikkeket, alkatrészeket árusí­tunk ott. H. L Konzultáció az Oktatási Igazgatóságon Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, az Oktatási Igazgatóságon tanárok és hallgatók kérdé­seire válaszol Végre! — sóhajthatnak fel a pécsi és baranyai magángép­kocsik tulajdonosai, a közéle­tek anyagbeszerzői a hír halla­tán. Tegnap délelőtt átadták Pécsett, a Hengermalom utcá­ban az Autóker új szaküzle­tét. Az Autóker - mint ahogy ezt Lendér Jenő, a vállalat ke­reskedelmi igazgatója megnyi­tó beszédében megfogalmazta — a vevők érdekeit szem előtt tartva tervszerűen bővíti kis­kereskedelmi üzelthálózatát. Ennek részeként a régi, Bajcsy- Zsilinszky utcai bolt helyett, amely a gépkocsik számának gyarapodása nyomán már nem felelt meg a nagyobb forga­lom követelményeinek, nyitot­ták meg a csaknem 20 millió forintos költséggel kialakított, korszerű kereskedelmi egysé­güket. Az új pécsi üzletház a me­gyei és városi tanács, vala­mint a társadalmi szervek se­gítőkész együttműködésével épült. Építése még 1975 júniu­sában kezdődött, akkor láttak munkához az építők, a duna­újvárosi központú 26-os számú Állami Építőipari Vállalat pé­csi főépítésvezetőségének dol­gozói. A belső berendezéseket a fővárosi Duna Tsz szállította és állította össze. Az épület kialakításánál fi­gyelembe vették a vásárlói igé­nyeket és a kereskedelmi szo­kások változásait. Ezért hagyo­mányos és önkiszolgáló bolt­egységeket hoztak létre. Az üzlettér összesen 191 négyzet- méter alapterületű, ebből a ha­gyományos boltegység 92, míg az önkiszolgáló rész 99 négy­zetméteres. Az előbbiben az Autóker profiljának megfele­lően kialakított faliáílványok és üzleti pultok, utóbbiban pedig Taylor-gondolák és állványok kaptak helyet. Az üzlethez tar­tozó raktártér 700 négyzetmé­teres, amelybe kétszintes áll­ványmezőket és magasállvá­nyokat építettek be. A raktár­ban a kiszolgálás, illetve az anyagmozgatás targoncákkal történik. Március 15. Azon a tavaszon, kis­diákként, amikor 1848 tava­szát ünnepeltük, nem ju­tott — hogyan is juthatott volna — eszünkbe a többi emlékezetes tavasz. Hogyan is fedezhettük volna föl a mély történelmi összefüg­géseket országunk neveze­tes dátumai között Még csak tízévesek vol­tunk és ez mindenképpen mentő körülménynek számít. Csak néhány év telt el a háború óta. Mit tudhattunk forradalomról és harcról, vérről és könnyekről, hűség­ről és árulásról? A szabad­ságharc szép mese volt csak: egy a sok közül. Pedig történelmünk már­cius 15-ével fémjelzett nagy eseményének értékelésére már többször is sor került; a forradalmi munkásosztály ezt a szabadságharcot min­dig különös fogékonyság­gal és érzékenységgel ele­mezte. Március jelentősé­gét nem szenvtelenül, a szövegelemző filosz tárgyila­gosságával méltatták azok, akik maguk is — más tör­ténelmi körülmények kö­zött — hasonló célokért küzdöttek. Csak az értheti meg a szabadságért harco­lót, aki maga is a szabad­ságért harcolt, vagy meg­őrzésén fáradozott. Az ob­jektív történelemszemlélet is megköveteli, hogy nem­zetünk történelmének meg­határozó eseményeit ne egymástól függetlenül, el­szigetelt jelenségként értel­mezzük, még akkor se, ha indítékuk, lefolyásuk és eredményük merőben más volt. Mint 1919-ben, a felsza­badulás után is előtérbe került az 1848—49-es sza­badságharc vizsgálata; akik felismerték a kérdés jelen­tőségét, azt akarták tuda­tosítani, hogy életünk, po­litikánk nem független a történelmi fejlődés folyama­tától, ezért is kell a marxiz­mus—leninizmus általáno­san érvényes nemzetközi ta­nításán nevelt gondolkodá­sunkat a mi történelmünk, a mi népünk különleges problémái felé fordítani. A három tavaszt ebből a meggondolásból ünnepel­jük együtt is: történelem- szemléletünk, önismeretünk csak igy lehet teljes. Az egykori tízévesek fel­nőttek, s már tudják, hogy a mese andalít, de nem sokra megy vele az ember. Tudják: a ma ifjúsága a márciusi fiatalok és köve­tőik örököse; történelmünk benne él jelenünkben, hét­köznapjainkban és ünne­peinkben; munkánkban és jellemünkben. A mai tízévesek, a mi gyermekeink is szomjazzák, szeretik a mesét — hiszen gyerekek. Hogy milyen fel­nőttekké válnak, az miraj­tunk múlik: igaz vagy hamis meséket kapnak-e útrava- lóul. Tudatosítjuk-e bennük mindazt, amire mi magunk sem egykönnyen ébredtünk rá; megértetjük-e velük a hazaszeretet, a szocializmus eszméje és az internaciona­lizmus egymástól el nem választható fogalmait; el­érjük-e. hogy úgy érezzék: az örökség az övék is. Az az örökség, amellyel mindig úgy kell sáfárkod­nunk, hogy méltóak lehes­sünk azokhoz, akik ránk- hagyták. G. A. Visszavonulnak a kínai csapatok A vietnami hírközlő szer­vek szerda délutáni jelen­tései, szerint folytatódik a kínai csapatok lassú ütemű kivonulása Vietnam terüle­téről. A beszámolók ugyan­akkor arról is tudósítanak, hogy bizonyos körzetekben még harcok folynak. Érte­sülések szerint a kínai ag- ressziós alakulatok Lang Son után egy másik, álta­luk korábban támadott, s részben elözönlött tartomá­nyi székhelyet, Cao Bangót is kiürítették. A Vietnami Néphadsereg lapja szerdai vezércikké­ben az elmúlt egy hét front­híreit elemezve, rámutat: „Ahonnan már kivonultak a kínai agresszorok — ott lé­pésről lépésre normalizál- ni kell az életet, helyre kell állítani a termelést, szavatolni kell a közbizton­ságot, ahol viszont válto­zatlanul jelen vannak a kí­nai agressziós egységek, ott folytatni kell a harcot. Az egész országnak készen kell állnia arra, hogy szükség esetén visszaverjük a kínai agresszorok újabb kalan­dor lépéseit”. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 73. szám 1979. március 15., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Uj Autóker-

Next

/
Oldalképek
Tartalom