Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-13 / 71. szám
1979. március 13., kedd Dunántúlt napló 3 Feloldani a beruházási feszültségei! Építőipari Koordinációs Iroda Veszprémben ■ Összehangolt kivitelezés ■ Központosított anyag- beszerzés, gépkölcsönzés V eszprém megyében reménykednek abban, hogy hosszú évek után végre enyhülnek a beruházási piac feszültségei, megszüntethető a már krónikussá vált építőipari kapacitáshiány. S minderre az ad alapot, hogy az elmúlt év végén létrejött a megye építőipari szervezeteinek gazdasági társasága, majd annak operatív szerve, a koordinációs iroda. A harmincegy tagot magába foglaló Veszprém megyei Építőipari Koordinációs Iroda célja a résztvevők közötti együtt, működés megvalósítása, a megyei építési igények és kapacitások egyensúlyának megteremtése, a beruházási és fenntartási tevékenység optimális ösz- szehangolása. Az elmúlt években jelentkező kapacitáshiány feloldására ugyan több intézkedés született, a várt eredményt azonban nem érték el annak ellenére sem, hogy a beruházások felét idegen székhelyű vállalatok végezték, sőt kényszerűségből külföldi építőipari cég bevonására is kényszerültek. Fontos nép- gazdasági és megyei jellegű beruházások húzódtak el, a megye építőiparára a kapacitások szétforgácsoltsága volt a jellemző. Kezdet A Veszprém megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács részéről először 1977 végén merült föl egy olyan társulás létrehozásának gondolata, amely ösz- szehangolná az építőipari szervezetek munkáját. A megalakult előkészítő bizottság munkájából részt vállalt a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, az ÉGSZI, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Beruházási Vállalat. Első lépésként részletesen kidolgozott tesztet adtak át az építőipari szervezeteknek, amely a megye építőiparának mélyebb megismerését szolgálta. A kérdések közül csupán néhányat ragadunk ki; Kik a főbb megrendelők, milyen kapacitásbővítést tervez a vállalat, ki tudják-e elégíteni a megrendelői igényeket, mit utasítanak el, milyen a munkaerőhelyzet, az anyagellátási színvonal, a gé- pesítettségi fok, várnak-e segítséget és milyen területen a többi építőipari szervezettől — például szakipari munkák, gép- kölcsönzés, ipari háttér hiánya — elképzelhetőnek tartják-e a más vállalattal közös fővállalkozói együttműködést. — A szándékot mindenki megértette és elfogadta — mondja Pálfalvy János, a koordinációs iroda vezetője. — A visszaérkezett kérdőívek alapján teljes képet kaptunk a megye építőiparáról, nyilvánvalóvá váltak azok a tervezői hiányosságok, amelyek akadályozzák a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználását. — A felmérés során beigazolódott, hogy a középfokú irányítószervek és a vállalatok csak részben ismerték még az 1979. évi feladatokat. Világossá vált, hogy csak a minisztériumhoz közvetlenül tartozó szervezeteknél megfelelő az ágazati irányítás. Kiderült, hogy az érvényben lévő szabályozók az építőipari szervezetek közötti kooperáció kiszélesítése ellen hatnak, ugyanakkor olyan következtetésre jutottunk, hogy a profilelhatárolás betartása, a szakosodás végrehajtása létszámnélküli termelésbővítést tesz lehetővé az építési ágazatban, és módot nyújthat az ágazatok közötti létszám átcsoportosításra is.- A/létrejött társulás amely egyébként nem jogi személy, milyen feladatokat ró az öt fős irodára? Egyáltalán hogyan Iáitok munkához? — Mielőtt kérdésére válaszolnék, hadd szóljak a felépítésről, a tagok jogairól és kötelességeiről! A társaság irányító szerve az igazgatótanács, amelyben minden tag képviselteti magát. A koordinációs iroda idei feladatait a következőkben határozták meg: el kell készítenünk a megye építőiparának kapacitásmérlegét. Központosítjuk az anyagbeszerzést: a VÁÉV telephelyén például január elsejével kialakítottuk az ÉPTEK részlegét, amely a speciális anyagok beszerzését biztosítja. így az ÉPTEK-hez már nem kis építőipari szervezetek fordulnak megrendeléssel, a nagyobb tételek nagyobb biztonságot jelentenek. Terveink között szerepel a termelési kooperáció lehetőségeinek feltárása, a gépgazdálkodás összehangolása. Már előkészítés alatt van a társulás gépjavításokat biztosító és az alkatrészellátás színvonalát emelő koordinált javítóbázis hálózatának kialakítása az ÉPGÉP segítségével. A szállítási határidők pontosságát segíti elő az ÉPFU-val történt megegyezés. Igen fontosnak tartjuk a társulás tagjai közötti információ- rendszer kialakítását, valamint a társulás tevékenységéről szóló rendszeres tájékoztatást. Ennek érdekében született meg az Építőipari Koordinációs Iroda tájékoztatója, amelynek most jelent meg az első száma. Javaslatot készítünk a beruházások sorolására szervezetenként. Haiszoh — Milyen egyéb gyakorlati haszna van a társulásnak? — A társulás tagjai megállapodtak abban, hogy a garanciális munkák egyes területein térítés ellenében segítik egymást. Vagy: a téli foglalkoztatás megoldását segítette a Tapolcai Közületi Szolgáltató Vállalatnál, hogy hárommilliós munkát kaptak a zánkai garzonszálló szakipari feladataiból. — Néhány hónap múltán természetesen nem beszélhetünk még világot megváltó dolgokról, de gondolom a lelsorolt célokkal nem merül ki az iroda munkája! — Szó sincs róla! Tájékozódunk az építőipari piac helyzetéről, összehangoljuk a kivitelezési és gyártási kapacitásokat. Állandóan figyelemmel kísérjük az anyagellátást, elfekvő anyagokat hirdetünk, hiányzókat keresünk. [Je ugyanezt mondhatom el a gépelló- tásról is. Terveinkben szerepel összevont tanfolyamok szervezése, a hiányszakmák feltárása, a munkásszállítás összehangolása, a munkásszálló kihasználásának vizsgálata. Szó van arról, hogy egész nyilvántartási rendszerünk adatait a számítástechnika segítségével dolgozzuk fel és elemezzük. Az ÉGSZI-től kapott ígéret szerint, amennyiben területet biztosítunk a számítóközpont építéséhez, úgy az Építés Gazdasági és Szervezési Intézet biztosítja majd a számítógépet. Salamon Gyula Kádár János fogadta Lékai László bíborost Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja az Országházban fogadta Lékai László bíborost, esztergomi érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a különböző világnézetű embereket egaránt érintő kül- és belpolitikai kérdésekről. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Hogyan bánunk az energiával? Egy felmérés lehangoló tapasztalatai Tízforintosokat láttam - persze csak képzeletemben — ki- röpködni a nyitott ablakon. Az energiaellátás területén dolgozó szakemberek ugyanis meggyőzően bizonyították: bőkezűen bánunk a hő-, gáz- és vil- lanyene«§iával, s egy-egy túlfűtött szoba gyakori szellőztetése lényegében az ablakon kidobott pénz. Mármint a túlfűtöttség, nem a szellőztetés. Nézzük a családi otthonok fűtését. Olaj- és széntüzelésű kályhák ontják a meleget. Egy szakember szerint az olajkályha GaziSag jubileum 30 éves a Faipari * * Szövetkezet „Tizennégy pécsi asztalos- mester — felismerve a szövetkezés nyújtotta előnyöket, s a szocialista nagyipar megteremtésének szükségességét — szövetkezetét alapított". Ez a régi, 30 évvel ezelőtti újsághír csak annyiban téved, hogy nem 14, hanem 17 alapító tagja volt a Pécsi Faipari Szövetkezetnek. — Emlékszem, pont most márciusban van ennek 30 éve, én voltam a tizenhetedik — meséli régi emlékeit Prekesztics Antal, a szövetkezet immár 10 év óta nyugdíjas, de még ma 70 évesen is dolgozó tagja. — Hegedűs Jenő igen jó nevű asztalosüzemében dolgoztam, mint segéd. üzletberendezéseket, portálokat készítettünk mindenhová. A pécsi asztalosmesterek mind ismerték egymást, ismerték az én munkámat is. És mikor alakulóban volt a szövetkezet, szóltak, kellene még egy ember. így beléptem. Tudja, az volt az igazi kollektíva, az igazi közösség. Jóban, rosszban együtt voltunk, segítettük egymást. Mindenki magáénak érezte a szövetkezetét olyannyira, hogy pl. Kohlmann János, aki előzőleg Pécs legelső műbútorasztalosai közé tartozott, a saját kocsijával szállította a szövetkezet bútorait Harkányba, és az akkor még poros, döcögős makadámúton a kocsi mellett ment gyalogosan és vigyázta, hogy a bútor meg ne sérüljön. — Kezdetben bennünket még félmaszekoknak tekintettek, nem kaptunk pl. betegbiztosítást. Ha valamelyik társunk beteg lett, egy-két órával többet „rávertünk'’ a munkára, beteg társunkat a pluszpénzzel segítettük. Ez volt a táppénze. * A szövetkezet vagyona kezdetben az alapítótagok által hozott kéziszerszámok voltak, ma modern gépsorokkal dolgoznak, az eszközérték meghaladja a 70 milliót. De, ami még ennél is nagyobb változást jelent, hogy az egykor sima, olcsó. festett bútorokat gyártó kezek, amikor kellett, képesek voltak gyorsan, rugalmasan elsajátítani a faragott, hajlított bútorok készítését, mégpedig olyan színvonalon, hogy egy-két év alatt ismertté váltak Európában. S míg az első időkben minden megrendelést örömmel A Faipari Ktsz új ' automata felületkezelő gépsora Fotó; Cseri László elvállaltak, most ott tartanak, hogy a külföldi ajánlatokat szelektálhatják, a legkedvezőbbeket választják ki. — Természetesen máról holnapra nem lehet termékszerkezetet átalakítani, személyi feltételeket változtatni, teremteni — mondja Klement László, a szövetkezet elnöke. — Az embereket folyamatosan oktatni kell. A 30 év alatt 200 szakmunkás- tanulót neveltünk ki magunknak. így sikerült olyan gárdát létrehozni, akikkel képesek voltunk a nagy előrelépést, a stílbútorgyártást elkezdeni. Klemertt László szintén alapítótagja volt a szövetkezetnek, bár a tanult mestersége nem asztalos. Megismerkedett sokféle szakmával, így az egyik sógor műhelyében az asztalossággal is. Különösen vonzották o rajzzal, festészettel kapcsolatos élmények. Iparosvilágban nőtt fel, mégsem lett iparos, szülei a kereskedelmi iskolába Íratták Az itt szerzett ismereteket hasznosította később, a szövetkezet alakulásakor, először mint könyvelő és anyagbeszerző, később ügyvezető, majd elnök. Baranyában sok elszórt faipari munkát végző kis szövetkezet volt, melyek közül többen éveken át veszteségesen működtek. Ezeket a veszteségesen működő üzemeket 1963-ban a Pécsi Faipari Szövetkezethez csatolták. így lett a szövetkezetnek melléküzeme többek között Sósdon, Siklóson, Mohácson, Szigetváron, Mecsekná- dasdon. Különösen figyelemreméltó a mecseknádasdi egykori kádárszövetkezet, ahol a hajdani kádármesterek hordódongák helyett most XVI. Lajos korabeli szék-, asztallábakat és legújabb divatú rusztikus parasztbútorokat készítenek. „A hordós műhelyben” most 20—25 modern automata, félautomata gép dolgozik. Az egyik mellett Amrein Antal, akinek tanult mestersége a kádár- ság. — 1958-ban kerültem ide tanulónak. Ez volt az utolsó három év, amikor még hordókat készítettünk. Ezt tanultam ki. Mikor megszűnt a szövetkezet, illetve másféle munkát kaptunk, mindenkiben egy kis félelem volt: mi lesz most, hogyan tovább. Amíg a vegyesiparihoz tartoztunk, ülőkéket. festett konyhabútorokat, ajtótokokat, szóval mindent készítettünk. Mikor átvett bennünket a pécsi szövetkezet, téli időszakban tanfolyamot tartottak, hogy megtanuljuk az új gépek kezelését, az új bútorféleségek készítését. Először idegen volt a hajlított, faragott vonal. Később nagyon megszerettem, szinte élvezet csiszolni a szép, kecses vonalakat, s a gép segítségével, de a kéz ügyességével alakítani a formákat. A mecseknádasdi üzemben hetvenhaton dolgoznak, ebből harminckettő nő. A szövetkezet által exportált stílbútorok ösz- szes tömör alkatrészeit itt készítik. * A Pécsi Faipari Szövetkezet a 30 éves évfordulóra időzítette két új üzemrész hivatalos átadását. Az új beruházásról érdemes külön is szólni. Három hónap alatt 5 millió forintért elkészült egy mesterséges faanyagszárító és 10 hónap alatt pedig 20 millió forintért saját kivitelezésben egy új felületkezelő üzem. A felületkezelő korszerű berendezése az eddigi pácolás utáni két és fél órás pihenőidőt most 3—5 percre rövidítette. A faanyagszárító alagút pedig hatalmas befogadóképességével — 8 méteres szekrényfal is befér — Közép- Európában egyedülálló. Sarok Zsuzsa akkor van jól beállítva, ha füstcsövének felszíne csak 80 fokra melegedik, s nem pirosán izzik .. . A különböző fűtőberendezésekben keletkezett — és ott is hagyott - mindössze egy milliméteres koromlerakódás azt jelenti, hogy 10 százalékkal több tüzelőanyagot kell elhasználni a megfelelő meleg elérése érdekében, illetve mint amennyi tisztán tartott kályhában fogyna el. Az ország összes energiafo- ' gyasztásában azonban a lakosság csak 30 százalékkal részesedik. Ami azt is jelenti, hogy az energiafelügyelet „vigyázó szeme” elsősorban az állami vállalatokon és intézményeken van. Ezekben a hetekben egy nagy reprezentatív felmérést végeznek. Célja egy program előkészítése, amelyet szaknyelven így fogalmaznak: energiatakarékossági és racionalizálási' program. Nézzük a felmérés néhány eredményét! Azt, hogy a különböző céllal használt különböző helyiségekben mennyi lehet a maximális hőmérséklet, hőlépcsőnek nevezzük. Az energiafelügyelet pécsi szakemberei Tolnában február 28-án és március 1-én végezték el a kijelölt vállalatoknál és intézményeknél a felmérést. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál megközelítőleg az előírásoknak megfelelő értékeket mértek. Ám jóformán egyedül is maradt ez a tapasztalat. Mert a gyakorlat azt bizonyítja, hogy — elsősorban az intézményeknél — nem sokat adnak a hőlépcső előíró- fsaira. Például az OTP Tolna megyei Igazgatóságának irattárában az előírások szerint 18 fok melegnek kell lennie, a pillanathőmérő azonban 26 fokot mutatott. Érdekes képet mutat a Tolna megyében készült felmérések jegyzőkönyve abból a szempontból is, hogy a megvizsgált vállalatoknál és intézményeknél kik foglalkoznak az energiagaz. dálkodással. Gondnok, számviteli osztályvezető, hálózatfejlesztési előadó, gazdasági csoport- vezető van ezzel megbízva. A tapasztalatok szerint megfelelő energiagazdálkodásról csak azoknak a fogyasztóknak az esetében lehet beszélni, ahol energetikusok dolgoznak. De az ilyen beosztás az intézményeknél nagyon ritka. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Magyarországon 1 kilowatt elektromos energia előteremtése érdekében 50 ezer forint értékű beruházásra van szükség, akkor könnyű belátni: érdemes körülnéznünk a magunk házatáján is. Kicsiben és nagyban — egyaránt. M. A. Baranyában nincs pocokveszély A Baranya megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás dolgozói a megye lucerna- és őszi búza területein reprezentatív módon felmérték a mezeipocok-fertőzöttséget. Megállapították, hogy az őszi búzánál a mezei pocok-fertőzés gyakorlatilag minimális. A lucerna előveteményű búzatáblákban sem találtak lakott járatokat. A mezei pocok 1979, évi kora tavaszi egyedszáma olyan alacsony, hogy semmiféle központi intézkedésre nincs szükség.
