Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-12 / 70. szám
Nem ég oda az étel Külföldiek zugpiaca a Keletinél Sikerül-e érvényt szerezni a rendelkezésnek? Rálépnek a lábamra, eltaszítanak, összepréselnek, odébb sodornak. A tömeg két csíkosra festett padot vesz körül, de természetesen nem az ülőalkal- matossáq birtoklásáért megy a verseny. Azok a fontosak most, akik a padokon ülnek, körülötte ácsorognak, félig nyílt szatyrokkal, táskákkal, rejtélyes eredetű cuccokat kínálva. Az egyik pádon ülő nő barna méterárut cibál 'ki a táskájából, mellette színes térítőkét, hímzett szetteket kínálnak, egy fiatalember kinyújtott tenyerén' Fa szappanokat egyensúlyoz. A nagy tömegen belül kis csoport verődik össze egy fiú körül, aki karba tett kézzel élvezi a népszerűséget, kabátja ujja éppen csak annyira van behúzva, hogy jól lehessen látni az eladó 'kvarcórát. (Pontos ember lehet, annyi szent, az érdeklődésre még feljebb húzza a kabátot, karján négy-öt óra sorakozik.) A szobortalapzatnak dőlve, unatkozva kémleli az égboltot néhány hölgy, nyakláncok vége ujjaikra csavarva, fi- tyegtetik a lánc végén lógó arany- vagy ezüst medálokat. Az ember messziről nézve hajlamos azt hinni, buszra vár a tömeg, hiszen amúgy autóbuszállomásnak tervezték ezt a területet. Budapest, Keleti pályaudvar, Baross tér. A középpont Baross Gábor szobra. Ideális hely ez a feketeüzletek bonyolítására. Forgalmas, központi helyen fekszik, mégis nehéz „megcsípni" a feketézőket, hiszen két oldalról házak és kőkerítések határolják, szemben meg az állomáson várakozó autóbuszok zárják el a kilátást. Rendőr közeleg. Még nem is látom a járőrt, de a tömeg már megkapta a „drótot”. Füttyentett valaki? Vagy más jelet adott? A vásárlójelöltek máris átváltoznak békés autóbuszra várókká, az alkalmi eladók pedig — táskájukba süllyesztve értékeiket — már aligha különböztethetők meg a többi várakozótól. Ha a rendőr rövid igazoltatás után továbbáll, folytatódik a zsibvásár. De most más történik. A törzsőrmester és járőrtársa kitartónak bizonyul. Nem telik bele öt perc, s eltűnik az emberáradat. Most a Hernád utca és a Thököly út sarkán duzzad fel az érdeklődés. Ott éppen nincs rendőr, ismét előkerül a zugáru. öt perc alatt ide költözött a vásártér. Segít az árusnak a lépcsőház mélye, a parkírozó autók egyike-másika is feltárul. Rendőrautó bukkan fel. Oda se neki! 50 méter innen a Garay tér, ott percek alatt fel lehet szívódni a tömegben. Ugyancsak éles szeműnek kell lennie annak, aki a Garay téri piacon akarja felfedezni azt a csoportot, ahol külföldi áru kapható. Lám, az egyik kapu alatt megint kapni mindenfélét: járóbaba, desodor, magnókazetták. Március elsejei hatállyal lépett életbe hazánkban néhány, a nemzetközi turistaforgalomra vonatkozó intézkedés, módosított devizaszabály, amelyek az ország gazdaságának és a forintnak a védelmét szolgálják. Köztük egy ilyen kitétel: „Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magánforgalomban Magyarországon nem értékesíthetik.” Sikerül-e érvényt szerezni ennek az intézkedésnek? Visszaszorítható az utóbbi években felszökött feketekereskedelem? Egyelőre aligha mondható meg, hiszen alig tíz nap telt el érvénybe lépése óta. Mindenesetre komoly munkát, éberséget A Baross téri zugpiac. Madártávlatból autóbuszra váró türelmes tömegnek látszik követel ez a hatóságoktól, hiszen a zugkereskedelem művelői ma már nagy rutinnal rendelkeznek, rafinált — sokszor szemérmetlen — módon igyekeznek túljárni az illetékesek eszén. Maradjunk egyetlen példánál: ottjártunkkor a Keleti pályaudvar érkezési oldalán igazoltató rendőrök háta mögött, csupán néhány lépésre tőlük cserélt gazdát egy köteg külföldi bankó - természetesen forintért. Zsalakó István Új edények Bonyhádiéi Kvarcóra kézből-kézbe Vásárhelyi László felvételei Vízre szálltak a balatoni halászok Vízre szálltak a halászok c Balatonon. Siófok, Szemes, Fonyód és Keszthely térségében húzták meg a hálót. Az eredmény 100 mázsa keszeg. A múlt heti tapasztalatok alapján ma hajnalban mind az öt halász- brigád kifutott már a vízre, és napnyugta felé dől majd el, hogy milyen szerencsével járlak. Nemcsak a hálót húzzák meg ezekben a napokban a vízen, hanem kitették az angolnacsapdát is a siófoki zsiliphez. Még tart a vízeresztés, és a tavasz közeledtével megindulnak lefelé ezek a furcsa formájú, de nagyon ízletes halak, A balatoni halászok az idén 100 vagon zsákmánnyal számolnak. Az ízletes halat a partmenti vendéglátóhelyekre, a halsütőkbe szállítják, Egy részét pedig a fonyódi , hűtőházban dolgozzák fel, és teszik el arra az időre, amikor halászati tilalom lesz a Balatonon. Szállítanak a budapesti konzervgyár részére is. A halászok másik feladata az állomány gyarapítása. Az őszszel 16 vagon kétnyaras pontyot telepítettek a Balatonba. Előnevelt süllőt, angolnát és csukát is kihelyeztek a tóba, azért, hogy legyen mit befogni nemcsak a halászoknak, hanem az évről évre több horgásznak is. K I. Labirintus az Aranyhegy gyomrában Eddig háromszáz vésője csorbult ki az amatőr barlangásznak Még mindig vés, idestova 17 éve egyfolytában Kovács József az Aranyhegyen. A pince- rendszer azonban még nincs kész, de ami eddig elkészült, olyan tágas, hogy a hordók mellett akár táncolni is lehetne. A könnyező vörös sziklából cseppek hullanak alá, míg arrébb, a vésett falon koszorút alkot a nemes penész. A T- alakú előpince jobb sarkában vasrács takarja az igazi látnivalót. öreg vaslétrán mászunk le a következő szintre. Kerekre szabott kazánlemezen állunk, majd ezt is felemeljük. A tátongó mélység koromsötét, zseblámpával világítjuk meg a kapaszkodókat. — Ne féljen, a kapcsok nem borulnak ki, erősen bebetonoztam. — Milyen mély? — Úgy húsz méter. Vízgyűjtőnek szántam, de módosítottam az elképzelésemen. Déli és keleti irányba folyosókat csinálok, olyat, hogy kényelmesen sétálhat benne egy felnőtt is. Persze ezt már csak kedvtelésből, mert annyi borom nincs, hogy itt minden vágat tele legyen. Kovács József, az aranyhegyi barlangász egyébként a Pécsi Porcelángyárban dolgozik, ott is nehéz fizikai munkát végez. Műszak végén siet haza, kérges tenyere megszorítja a kalapács nyelét és még ezreket ver a spiccvésőre. Eddig több mint 300'vésőt használt el, és a kétkezi munka eredménye, hogy ma már valóságos föld alatti labirintusa van, — Jó lenne egy réselőgép. — Dehogy, így az igazi, ha én magam faragom le a sziklákat a két kezemmel. De, hogy hány köbméter sziklát, palát és földet hordtam ki innen, azt nem tudnám megmondani, nem számoltam. Amikor annak idején elkezdtem, sokan őzt mondták, nem lesz ebből semmi. Többek között apám is, aki biztatás 'helyett mindig rám szólt, hagyjam már abba! A gyerekeim egy darabig segítettek, aztán ők is megunták. Lassan jutottam előre, az igaz, de ha egy pincerészletet befejeztem, akkor hozzáfogtam egy újabb alagút építéséhez, bányászkod- tam tovább. A legnehezebb az volt, amikor a régi pincét kötöttem össze az újjal. Rossz talajban, sziklák sokaságát törtem össze darabokra, naponta 15—20 centit haladtam csak előre, és az a tulajdonképpen nem is nagyon hosz- szú folyosó eltartott egy évig. Kézé már kicsit remeg és ezt akkor lehet jól látni, amikor az aranyló bortól csillogó hébérböl csurgatja az olasz- rizlinget a decis pohárkába. — Itt még a legnagyobb melegben is csak 10—12 fok van, az jó a bornak. A legnagyobb hordóban kitűnő za- matú olaszrizling van, mellette a kicsikben zöldszilváni és tramini. — Irigylem a kitartásáért. — Ha valakinek a szenvedélye nemcsak átmeneti állapot, akkor kitart mellette és szívből csinálja. Kilenc éve jártak nálam utoljára az újságtól, de most is csak azt mondhatom: még nem készültem el... Müller István A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat építészmérnököt KERES FELVÉTELRE, VEZETŐ BEOSZTÁSBA. FELTÉTEL: LEGALÁBB 5 ÉV GYAKORLAT. FELVÉTEL ESETÉN LAKAS MEGOLDHATÓ. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi n. 4. $z„ I. emelet 22. Zománcozott teafőző, éthordó, ovális pecsenyesütő Nemcsak az a fontos, ami a fazékban fő, de legalább any- nyira, milyen fazékban főzünk. Zománcozott edényeinknek ma már sok kívánalomnak kell megfelelniük: a lábas és a fazék megjelenésében legyen kedvet és gusztust csináló, zárjon jól, hogy gyorsan, takarékos tüzelés mellett megfőjön benne az étel, de ne kozmá- sodjék le, az edényt a tűzhelyről fülénél fogva azonnal átemelhessük az asztalra, a mosogatás egyszerű és gyors legyen, a füleken ne legyenek olyan üregek és hézagok, ahol ételmaradék maradhat. A héten ilyen edények felett tarthattunk szemlét a Lamport Zománcipari Művek bonyhádi gyárában, ahol több újdonsággal is szolgáltak. Bonyhád immár négyféle edénycsaládot gyárt, négyféle színben és mintában, a fél literestől a 4,5 literesig. Ezeknél az újdonság, hogy a fedők jól illeszkednek, a fülek vagy műanyagból készültek, vagy zárt lemezfülek, azaz nincs rajtuk üreg, ahová ételmaradék kerülhetne. A konyhai munkákra, például salátamosásra a háziasszonyok eddig az ún. paraszttálat használták. A paraszttálat most kiváltják, Bonyhád új konyhai munkatálakkal kíván megjelenni: 3, 4 és 6 literesekkel. A hazai piacon hiánycikk a zománcozott teafőző. A bonyhádi gyár most tervbe vette, még az idén kijön két teafőzővel is, két- és egyliteresekkel, melyeket műanyag fogantyúval, illetve gombbal látnak el. Újdonság a színes, zománcozott éthordó is, ennek egyelőre csak kísérleti példányával szolgálhattak. Az éthordó köny- nyen kezelhető, igen praktikus, edényei szétszedve tároló doboznak is használhatók. Az idén ez is piacra kerül. Talán a legérdekesebb újdonság az ovális pecsenyesütő, ami a tepsit váltja fel. Kimondottan pecsenyesütő jelenleg nincs is forgalomban, a zománcozott tepsi inkább csak tésztasütésre való. Az ovális alakú, kívül-belül zománcozott pecsenyesütőt fedéllel látták el, olyan nagyságú és alakú, hogy a kacsa vagy pulyka egészben belefér. A sütő fedélrészén belülről páragyűjtő benyomások találhatók, innen a zsír és a pára visszacsöpög a sülő húsra, ugyanakkor a sütő alján körben és keresztben zsírgyűjtő hornyokat képeztek ki. Ebben a zárt térben gyorsan és takarékosan, szinte grill minőségű pecsenyét süthetünk. A pecsenyesütővel az őszi BNV-n szeretnének megjelenni, s év végén piacra dobni. Egyébként kísérleteznek olyan zománc használatával is, melynek minősége ugyan nem vetekszik a teflonéval, de rajta nem ég oda az étel. (—■ mz —) Hétfői □
