Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-01 / 59. szám

f /I _ M űszaki fejlesztés, csak gazdasági számítások alapján A szászvári Béke-akna géptermében Vágathajtó gépsor a szászvári hányában Automatizálás a nagymányoki brikettgyárban Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 59. szám 1979. március 1., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Illést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó biznttsága Napirenden a munkásvédelem m Kevesebb a baleset, de súlyosabb ■ Rövidesen jönnek a személyi számok örvendetes: a népgazdaság egészében az elmúlt években az üzemi balesetek — ezen be­lül is a halálos balesetek és a foglalkozási megbetegedé­sek — száma csökkenő ten­denciát mutat. Kevésbé örven­detes: e balesetek súlyossága, tömeges jellege domborodik ki mindinkább, növekedőben az égés, robbanás és mérgezés okozta sérülések száma. Ezen országos képhez „hűen" igazodik Baranya is, mint azt tegnap délelőtt a Baranya me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságán a résztvevők - a téma előterjesztői —. megállapítot­ták. A vállalatok, üzemek, né­hány kivételtől eltekintve évről évre komoly pénzösszegeket fordítottak a dolgozóik élel­és munkakörülményeinek javí­tására,' a munkásvédelemre, egyre „komolyabban" foglal­koznak a témával. Mind e mellett balesetfronton soha nem tehetünk eleget és soha nem lehetünk elégedettek. Mindenesetre néhány örömteli tényről örömmel számolunk be. A munkásvédelem helyzetével és a tennivalókkal foglalkozó előterjesztésben —. melyet a tanács munkaügyi osztálya ké­szített — tallózva szembeötlő, hogy a megye kereskedelmi vállalatainál az 1976-ban bal­esetek miatt kiesett 3051 mun­kanappal szemben 1978-ban csak 1800-ról beszélhetünk. A megye mezőgazdasági üzemei­ben 1970-ben 1532 baleset volt, tavaly pedig csak 898- persze még így is magas a termelőszövetkezetekben a 100 főre jutó üzemi balesetek száma. (24,2!) Kedvezőtlen vi­szont a kép a tanácsi irányí­tás alá tartozó szakmunkás- képző iskoláknál — vajon mi lehet az ok? —, ahol az 1976. évi 37-rői 121-re nőtt a bal­esetek száma, s a kiesett mun­kanapoké 481-ről 1206-ra. A napirend tárgyalásának vitájában dr. Diólási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutatóállomósó- nak igazgatója beszélt az utóbbi időkben tapasztalt ör­vendetes jelenségekről, közte a vezetők-dolgozók szemlélet- változásáról. Mint mondotta: a munkásvédelemmel való fog­lalkozás terén javulás tapasz­talható. Sérelmezte viszont a munkavédelmi eszközök, ruhák sokszor munkát hátráltató ki­vitelét. Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgató­ja a vállalaton belüli premi­zálás és baleseti helyzet kap­csolatát feszegette, míg dr. Szalmási Lajos megyei fő­ügyész a munkavédelmi sza­bályzatok esetenkénti túlbur­jánzásáról, a téma túlszabá­lyozottságáról beszélt. Szorgal­mazta a munkavédelmi sza­bályzatok korszerűsítésének — az élethez való igazításának — szükségességét. Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke össze­foglalójában még egyszer ki­emelte a téma fontosságát, ki­hangsúlyozva: hasznos intéz­kedések megtételére az üzem, a munkahely képes elsődle­gesen. Ugyanakkor mindany- nyiunk feladata a balesetek megelőzésében való részvétel: kinek-kinek a maga posztján kell segíteni a prevenciós tö­rekvéseket. S e prevenciós tö­rekvések első és sarkalatos pontja: a szemléletváltozás. A végrehajtó bizottságot ezt követően a tanácsok népes- ségnyilvántartási feladatairól tájékoztatta dr. Molnár István, a tanács igazgatási osztályá­nak vezetője. Mint az már köz­tudott. minden magyar állam­polgár rövidesen újabb meg­különböztető jelzőt, egy 11 je­gyű számot kap. E szám be­kerül a személyi igazolványok­ba. E személyi számok állam­A Mecsek-Tourist megbízá­sából még 1977-ben elkészí­tette a terveket a Pécsi Ter­vező Vállalat kollektívája Get­tó József irányításával. A Du- na-parti épület százszemélyes­nek készül, de szükség esetén pótágyak beállításával száz­ötvenen is lakhatják. Minden szobája kétágyas lesz, s va­lamennyihez előszoba, fürdő­szoba, WC járul. Az előszobá­ban beépített szekrények szol­gálják a kényelmet. A motel télen-nyáron üzemelni fog, a hideg évszakokban központi fűtés adja a meleget. A kivitelező, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 1977. augusztus 1-én kezdett a mun­kához. 1978 novemberében azonban leállították az építke­zést, mert dolgozóikat át kel­lett irányítaniok az egyedi ki­emelt beruházás keretében épülő Szekszárdi Húskombinát­hoz. Most márciustól újra meg­kezdődik a munka a mohácsi Duna-parton. Mégpedig gyor­sított ütemben. A kivitelező ugyanis azt ígéri, hogy a ki­maradás ellenére tartani fog­ják az eredeti határidőt: 1979. december 20-át. Az ígéretet szereződés rögzíti, tehát remél­hetőleg a téli csúcsidényben, a karácsony és szilveszter kö­zötti időszakokban már leg­alább százan élvezhetik az új motel kényelmét. Közvetlenül az épülő motel szomszédságában található a Halászcsárda. Már régóta nem megfelelő a kapacitása, most azonban, hogy a motel étter­mének a szerepét is be fogja tölteni, egyre sürgetőbbé vált felújítása. A feladatot a Mo­polgári mankóul szolgálnak majd — szolgálhatnak majd — hiszen segítségükkel az állam­polgári nyilvántartás gépesíté­se megoldható, s végső soron egyszerűbbé, gyorsabbá válik az adatszolgáltatás, ügyinté­zés. E szóm mindenkit élete vé­géig elkísér - csak példaként: Olaszországban e személyi szá­mokat már régen kiosztották — és ahol tud, megsegít. (Is­mét egy példa: a számítógép e személyi szóm bemondása után pillanatok alatt meg­mondhatja, hogy kinek merre van esetleges ingatlana, s amellett, hogy a már hihetet­lenné dagadó manuális „ke­resési-iktatási" munka elke­rülhető, az ügyfél is hama­rabb kaphatja kézbe az iga­zolást.) A népességnyilvántartási munka rövidesen megkezdő­dik, a személyi számok kiosz­tását 1979. november 30-ig el kell végezni. K. F. hácsi Halászati Termelőszövet­kezet vállalta magára. Az épü­letet konzolos megoldással bő­vítik, s az éttermi szintre viszik fel a konyhát, amelynek kapa­citása ötszörösére növekszik. A felszerelést is teljes egészében felújítják, tehát újjászületeti halászcsárda fogja várni a mo­tel lakóit és a többi turistát is. A csárda felújításának ha­tárideje 1979. december 28., azonban a szövetkezet nyolc nappal előbbre kívánja hozni az időpontot, hogy a motellal egyidőben megnyílhasson a Halászcsárda is. Tófalvi Éva Aczél György látogatása Pécsett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, . Baranya megye 1. számú ország­gyűlési választókerületé­nek képviselője tegnap Pécsre látogatott Délelőtt a Mecseki Szénbányák Vállalat központjában kép­viselői fogadónapot tar­tott. Jelen volt Lukács Já­nos, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára, dr. Schwarcz Jó­zsef, a Mecseki Szénbá­nyák V. pártbizottságának titkára, dr. Galabár Tibor, Pécs megyei város Taná­csa végrehajtó bizottságá­nak titkára és dr. Sárvári János, a végrehajtó bizott­ság hivatalának elnökhe­lyettese. A fogadónapon 39-en fordultak ügyes­bajos dolgaikkal — köz­életi kérdésekkel, lakás- problémákkal, nyugdijpa- nasszal stb. — a képvise­lőhöz. Délután a magas­házban levő tanácsterem­ben a városi párt-végre­hajtóbizottság tagjaival és a pécsi országgyűlési képviselőkkel találkozott és folytatott eszmecserét Aczél György. A találko­zón részt vett dr. Nagy József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára. A találkozó után Aczél György, dr. Nagy József és Horváth La­jos megyei tanácselnök kíséretében kulturális in­tézményeket keresett fel. A Mecseki Szénbányák ter­melő bányaüzemei közül Szászváron indult el legkésőbb a műszaki fejlesztés. A szénte­lepek elhelyezkedése a front­fejtések kialakítását, a gépesí­tést nem tette lehetővé. A napi 500-600 tonnás termelés pedig fajlagosan a gépesítést nagyon megdrágította, nem mindegy ugyanis, hogy a milliós érté­kű gépek milyen nagyságrendű széntermelést szolgálnak. Rattai György főmérnök sze­rint Szászváron a műszaki fej­lesztési elképzelések során két­szeresen számolni kell a bányá­ban alkalmazható technikai megválasztásnál annak várható gazdaságosságával. Ilyen kis mennyiségű széntermelés mel­lett sok esetben lehetetlen ezek egyeztetése. A szászvári bányaüzemet jár­va talán valamennyi mecseki szénbánya közül itt érződik legjobban a bányászat küzdel­mes története: a kamrafejté­sekben méq a fabiztosítás az úr, a vágatokban még kézierő­vel csilléznek, s hát még a la­pát is főszerszám itt. Az üzem kapuján belépve a több mint 100 esztendős Alkotmány-akna valóságos történelmi jelképként (egyébként egyik legértékesebb ipari műejnlékünk) őrködik az üzem felett, már hosszú évek óta csak biztonsági tartalék­ként. A mostani műszaki fejlesztési elképzelésekből azonban vilá­gosan kitűnik, hogy a kitűnő minőségű szenet termelő üzem­ben (az itt bányászott szén egy részét Pécsre szállítva a koksz­szén minőségének javítására használják fel), erőteljesen elő­re kívánnak lépni a bánya gé­pesítésében. Az Alkotmány-tele­pi koncentrációban már a múlt évben beépítettek 200 méter kaparót, amelyet csökkent munkaképességű bányászok ke­zelnek, az erejük teljében lévő csilléseket pedig más munka­helyre csoportosították. Az idén azt tervezik, hogy az összes alapvágaton megszüntetik a kézi csillézést. Ezzel függ össze az a terv is. amely szerint 1979-ben egy BÚR vagy TAMROCK típusú fúrókocsival, q szovjet kanalas rakodógéppel, a gép mögött kaparószalaggal, a feltárásban és fejtéselőkészitő vágatokban gépsort alakítanak ki, a vágat­hajtáshoz, majdan a fejtésher szükséges anyagok beszállítá­sát pedig függővasúttal oldják meg. A jövőben a költséges, sok munkást lekötő, hagyomá­nyos bányavasút csak az irány­vágatokon közlekedne. A fejtésekben ismét megkí­sérlik a fabiztosítás helyett a korszerű Thüssent-támok alkal­mazását, a girbe-görbe csapó- sú és dőlésű telepekben pedig a szállításra kanyar-kaparók beépítésével kísérleteznek. A külszínen ugyan, de a biz­tonságos bányaművelést előse­gítő fontos berendezés épül még Szászváron, q bányabeii tüzek megakadályozására, Isza- polót létesítenek nyolcmillió forintos költséggel, amelyet vár­hatóan 1980-ban helyeznek, üzembe. Az Északi-bánya és brikett­üzem nagymányoki brikettgyá­rában is eseménydús esztendő előtt állnak: a brikettgyártás automatizálását tervezik, * ezzel párhuzamosan itt szeretnék megszervezni a Mecseki Szén­bányák vagonettjeinek, váltói­nak javítását, gyártását, ehhez új üzemcsarnokot is építenek. L. J. Motel épül Mohácson Á létesítmény télen- nyáron üzemel Képünk még a kényszerpihenő idején készült. Márciustól azonban gyorsított ütemben halad majd az építkezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom