Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-26 / 56. szám
Művészeti krónika Eszék. Pénteken nagy sikerrel szerepeltek az Eszéki Horvát Népszínházban a pécsi operaegyüttes tagjai, Verdi: Trubadúr című operáját évek óta műsoron tartják a horvát városban, s most, az előadás változatossága végett Breitner Tamás vezényelte az operát, Leonórát Szabadíts Judit, Manricot pedig Albert Miklós énekelte, a közönség hosszas, elismerő tapsától kísérve. Havanna. Papp Zoltán pécsi zeneszerzőt kettős öröm érte: a városban járt Kubai Nemzeti Balett koreográfia készítése céliából átvette tőle A harangozó ci- mű balett zenéjét. Ezen kívül elkészült új filmzenéje is, melyről ezt mondta: — A Magyar Televízióban mutatják be a Gross Arnold lestőmüvészröl készült portréfilmet, Soós Mária rendezi. Ehhez kérték tőlem a filmzenét. Nagy leiadat volt, hiszen konkrét látványhoz, festményekhez kellett zenei élményt nyújtani. E végett sok képet néztem végig. De a film nemcsak a festészet, vagyis a megemelt valóság ábrázolása, hanem ezzel párhuzamosan a reális látványé is. Például a művész léghajóképe mellett valódi léghajót is fotóznak benne. Kép és hang összhangját úgy próbáltam megteremteni, hogy a hangszerelés változatosságával igyekeztem követni a képek színvilágát. örülök, hogy sikerült, elfogadták és májusban vetítik. 0* p H % >'t \ asEacrjtS' Viktória. Cseh Mária művésznő (képünkön) közel féléves betegség után átvette szerepét, s Viktóriát játssza Ábrahám Pál azonos című operettjében. Párizs. Martyn Ferenc is készített műveket abba a Párizsban nemrég megjelent szitanyomat-kötetbe, melyet francia nyelven adtak ki, párizsi és magyar- országi festőművészek gyűjteményeképpen Bartók Béla életéről. Tímár Józsefről készül a Szfnészmúzeum legújabb műsora. Ebben szerepet kapott Bozóky István színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja is. Amatőr fotómodell lett az év manökenje Utálatos-e Sütő Enikő? Egy Fabulon plakáttal kezdődött Sütő Enikő maneken- pályafutása. A 15 éves szőke, hosszú hajú kislányt egy jószemű fotós fedezte fel a szakma számára. A plakát három évvel később került ki az utcákra. Idén pedig a Hilton Szállóban Sütő Enikő állhatott a dobogó legmagasabb fokára, őt választották meg az Ez a divat olvasói 1978-ban az év manekenjének. — Teljesen váratlanul ért, mikor egy héttel az eredmény- hirdetés előtt mondták, hogy az eddigi szavazatok alapján az első helyen állok. Nem tartottam magam a legjobb mane- kennek, már csak azért sem, mert bemutatókra nem járok, inkább fotózok. Nálam pedig vannak szebb manekenek is. Aztán én lettem az első, minimális különbséggel — mondja Sütő Enikő. — örült a sikereknek? — Mikor ott álltam a dobogón, a közönség, a kamerák Lehet, hogy a stílusomat nem szeretik, valószínűbb, hogy irigykednek és fényképezőgép előtt, biztosan sokan irigyeltek, de én nem tudtam, hogy most büszkének kell lennem, vagy szégyeljem-e magam. Arra számított mindenki, hogy a Welzer Erzsébet lesz az első... Aztán, hogy ő se maradjon ki, megválasztották bálkirálynőnek. Csak azért, hogy engem cikizzenek. — Azóta nem a legjobb a kapcsolata a maneken kolléganőivel ... — Fotózni szívesen hívnak, szeretnek velem dolgozni. A lányok zömével nem vagyok jó viszonyban, lehet, hogy a stílusomat nem szeretik, de az a valószínűbb, hogy irigykednek. A Divatintézetnél sem vagyok jó, mert nem járok ruhát bemutatni. Pedig nem tartom ezt a munkát rangon alulinak, de az az érzésem, hogy ha Végigmennék a kifutón, magamat mutogatnám, nem a ruhát. Néhány kolléganőm a verseny- eredmény kihirdetése óta egyenesen gyűlöl. A második helyezett Farkas Márta például nem köszön, levegőnek néz. — Utálatos nőnek tartja magát? — Nem. De lehet, hogy ha másokat megkérdez, annak tartanak. Szerintem mindenki utálatos, aki első. — Most, hogy az év makenje lett, változott-e az élete? — Szinte semmit. A munkám sem lett több, az utcán sem fordulnak meg többen utánam mint azelőtt. Talán egy picit lettem népszerűbb: az eredményhirdetés óta hatvan levelet kaptam, de az az érdekes, hogy egyik sem volt ordenáré hangú. Pedig ebben a szakmában nem a legjobb a hírük a lányoknak. Az életcélom továbbra sem a maneken- ség, a jogi egyetemet szeretném befejezni. — Mennyit keresett tavaly, mint fotómodell? — Intenzíven csak a második negyedévtől kezdtem dolgozni. Ettől az időtől számítva, olyan ötvenezer forintot. Megkérdeztem Farkas Mártát, a második helyezettet, hogy mi a véleménye az év manekenjéről. — Szerintem nem érdemelte meg Sütő Enikő az első helyezést. Nem járt bemutatókra, ö fotómodell, ez pedig mane- kenverseny volt. Lehet, hogy svindli volt a dologban? Mini emberrel egyébként semmi bajom vele. — De nem is köszönnek egymásnak? — Ez nem igaz. Roszprim Nándor lógóra épül a lélegzetelállító produkció Halálugrás A vájártanuló elszegődött a vándor- cirkuszhoz Szigorú étrendet tart, szeszes italt nem fogyaszt □hétfői A jobb lábát átrakja a bal válla fölött, a feje valahol a hóna alól bukkan ki, közben fél kézen áll és egy kicsit mosolyog. Műsorának fénypontja valóban lélegzetelállító. A kezén áll, mindkét lábát a vállán nyugtatja és három méter magasságból leugrik a parkettra, a kezére. Úgy, hogy szinte meg sem billen, aztán ugyanebben a pózban még néhány kedélyes békaügetéssel oldja fel a feszültséget. Mármint a közönségét. Számára természetes az általa halálugrásnak nevezett produkció. Sándor Károly titulusa hivatásos előadóművész. A holtidényben bárok műsorában és „haknikon” lép fel. A cirkuszi szezonban — az ősi cirkuszhagyomány szerint húsvéttól mindenszentekig tart — valamelyik társulathoz szerződik, itthon vagy külföldön turnézik. — A haknit jobban szeretem — mondja.--------Hálásabb a k özönség és figyelmesebb. Késő éjszaka, a bárokban rendszerint már az alkohol diktálja a hangulatot. Ki nem állhatom a részegeket. — Soha nem iszik szeszt? — Három éve egy kortyot sem. Régen, még egész fiatalon néha engem is elkapott a bohémség, de ennek véget kellett vetni. A jóga elmélyülést, az akarat teljes koncentrálást követel. — A jógára építi lel a produkcióit? — Igen, ez az alap. De természetesen a cirkuszművészet és a szórakoztatás követelményeinek megfelelően ezt ki kell egészíteni látványos elemekkel. — Hogyan tanulta be a halálugrást? — Először egy kis sámliról ugrottam le. Három év alatt jutottam el az egyméteres magasságig. Utána évenként egy métert fejlődtem. Ma a csúcsom 4 méter. — Hogyan lett artista? — Ajka-Csingervölgyben voltam vájártanuló, amikor arra járt egy vándorcirkusz. Korábban is vonzódtam az akrobatikához, volt egy-két betanult számom. Velük mentem, két nap mór a közönség előtt léptem fel. 15 éves koromban már mint légtornász dolgoztam. 1967-ben az Artista Akadémián szereztem meg az előadóművészi oklevelet. Első igazi mesterem Hortobágyi Károly volt, a világhírű ugrócsoport alapítója. Sándor Károly most 33 éves, napi két órát edz, szigorú étrendet követ. Két hónapig szerepelt az Olimpia bár műsorán, holnap lép fel ott utoljára. Utána a dombóvári járásban haknizik, a szezon kezdetéig. Egyik legsikeresebb éve . volt 1968, amikor a Jugoszláviában szereplő idegen artisták műsorában lépett fel. 30 napig ő szerepelt a belgrádi televízió szórakoztató műsorának szignáljában is. — Meddig maradhat a pódiumon, vagy a porondon? — Remélem, hogy negyvenéves koromig. Utána szeretnék lehetőséget kapni arra, hogy a fiatalokat tanítsam a jógára, az egészséges szép mozgásra. Talán Mohácson is sikerül, hiszen ott telepedtem le. És remélem, hogy 13 éves lányom, aki máris szép eredményekkel dicsekedhet, élvonalbeli tornász lesz. Kurucz Gyula Fából faragott szobrok Baján Egy Kecskemét környéki tanyasi fiatalember faragásait bemutatták a Szovjetunióban a Barátság Fesztiválon, legutóbb — alkotóival együtt — Havannában. A Magyar Televízió pedig önálló filmet forgatott róla. Méltán, hiszen Pólyák Ferenc munkáiból az tör elő, ami minden népművészet elsődleges ismertetője: az őserejű látomás. Nemesen egyszerű faszobrai emberi jellemeket ábrázolnak, szépséget hordoznak. Mellettük ott van a fa nyers, érdes, a részletekkel mit sem törődő anyaga. Ez röviden Pólyák Ferenc művészete. Tegnap, vasárnap délelőtt 11 órakor Baja egyik újdonságában, a Mozigalériában nyitották meg tárlatát. A város Uránia nevű filmszínházában tekinthető meg március 25-ig. Orvosok váratlan helyzetben Mi az oxyológiai Trópusi betegségek gyógyítását is oktatják Pécsett Trópusi betegségek gyógyítását is oktatják Pécsett. Ez a Pécsi Orvostudományi Egyetem legújabb híre. Bár kissé meglepő, hiszen a Mecsekalján vajmi kevés tapasztalat van ilyen bajok kezeléséhez. De az itt tanuló sok afrikai és arab orvosnövendéknek nagy szüksége van e tudnivalókra. Az igény hát megvolt, de lett tanári kar is: hiszen a POTE- ről hosszú évek óta igen sokan jártak kint egy-két éves afrikai munkán, s ott megismerkedtek a trópusi betegségek gyógyításával. Ezt, és még 38 speciálkollégiumi tárgy oktatását kezdték meg ugyanis a város orvos- egyetemén. A speciálkollégium pedig több mint a fakultatív tárgy: ha valaki felveszi a tantárgyai közé, akkor ebből már kötelező vizsgázni, és esetleg meg is lehet bukni. A trópusi betegségek oktatása számunkra, magyarok számára inkább érdekesség. A 39 speciálkollégiumi tárgyból igen népszerű, ha nem a legnépszerűbb az oxyológia. Vagyis magyarul: a sürgősségi betegellátás. Hiszen a tudományok fejlődése az orvosi munka szakosodását, részletekre bomlását eredményezheti. Egyre kevesebb az olyan orvos, aki egyes testrészek, egyes betegségek helyett az egész embert látja, ismeri, gyógyítja. Dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, — aki a speciálkollégium első előadásának megtartása végett Pécsett járt — így nyilatkozott a kezdeményezésről : — A Pécsi Orvosegyetemen eddig is volt kötelező mentőorvosi gyakorlat. De a pécsiek újabb kezdeményezése nagyobb horderejű. Hiszen minden orvos, függetlenül attól hogy melyik szakágban helyez kedik el, kerülhet olyan hely zetbe, amikor oxyológiai isme retekre van szüksége, a hely színi betegellátás végett. Per sze, a pécsi kezdeményezé ilyen hirtelen fellendülését a is elősegítette, hogy a POTI dr. Tekeres Miklós vezette In tenziv Therápiás Osztálya és a Országos Mentőszolgálat di Farbaky István főorvos vezetti pécsi szervezete között éve óta rugalmas, szoros szakma kapcsolat fejlődött ki. Mi tehát az oxyológiai ok tatás? Az orvosegyetemi hall gató, ha akarja — és ezt Pé esett örvendeteseh sokan akar ták — akkor felveheti ezt i tárgyat speciálkollégumkén' Bekerül a bizonyítványóbc óráira köteles eljárni, gyakoi latain részt venni és belől vizsgázni. A legjobban vizsga zók lehetőséget kapnak mentő tiszti oklevél megszerzésére, azzal orvosi diplomájukig dől gozhatnak. Addig az elméle tárgyak hallgatásán túl sokc „mentőznek", pótolják ezzel mentőszakemberek hiányát, i; merkednek olyan betegsége azonnali felismerésével, meg szükséges intézkedésekkel, mir például a szívinfarktus vág gyomorkilyukadás. De megte nulják a sürgősségi betegeik tásban használatos moder műszerek rutinos kezelését i A pécsi medikusok közül negyed- és ötödévesek jelen* keztek sokan erre az oktató; ra, ami a túlzott szakosodé elleni küzdelem fontos részév vált. összesen 42-en tanuljál A felsőoktatási reform, a ko szerű betegellátás egyaránt ne gyot lép majd ezzel előre. Földessy Dénes A Pannónia Sörgyár felvesz: számviteli ellenőrt mérlegképes vagy ennél magasabb számviteli képesítéssel!
