Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-14 / 44. szám
1979. február 14., szerda Dunántúli napló 3 fl lakásavártás fejlődése Beszélgetés dr. Szabó János építésügyi államtitkárral E gymillió-kettőszázezer lakás; a második 15 éves lakásfejlesztési program keretében — 1976 és 1990 között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség, a meglévő lakásállománynak hozzávetőleg egyharmada. Nem túlzás feltételezni-kijelenteni —, hiszen ez történt 1960 és 1975 között is —, gyökeresen megújul, korszerűbbé válik településeink, kisebb és nagyobb városaink arculata. Ám e változás mégis különbözik a korábbi másfél évtizedben végbementtől. Részint, mert tovább gyorsul az urbani- zálódás folyamata — nagyközségek válnak várossá, kisközségek városiassá —, és meghatározóbbá lesznek a modern építési eljárások. Mind kevesebb ház falait emelik téglából, folytatja térhódítását a beton, tervidőszakról tervidőszakra több új otthon elemei készülnek házgyárban. Minderről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban dr. Szabó János államtitkárral beszélgetünk. lllilil u országban — Az 1,2 millió, évi átlagban 80 ezer új lakást jelent — mondja dr. Szabó János, — Ennek kétharmada 53 ezer. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a lakások átlagos alapterülete a mostani 53-ról 56 négyzetméterre növekszik a hatodik ötéves terv időszakában, akkor kitűnik: évente a jelenleginél mintegy 160 ezer négyzetméterrel több, korszerű technológiával épülő lakást kell átadni. Mindehhez további műszaki fejesztésekre van szükség, a 10 házgyárból álló országos hálózat ugyanis évi, mintegy 30 ezer otthon elemeit adja. Igaz, ma sem a házgyárak a korszerű la- Icásépítés kizárólagos bázisai. Hat panelüzem is működik Dunaújvárosban, Szolnokon és másutt; beváltak az alagútzsa- luk - Zalaegerszegen, valamint Heves megyében még sokáig e módszerrel építkeznek —, s megjelent immár az angol Wimpey cégtől vásárolt No-Fi- nes „egy szemcsés öntöttbetonos" technológia is. Ez utóbbi- binak a társasházak tető alá hozásánál lehet nagy szerepük; egyelőre szövetkezetek alkalmazzák, Keszthelyen és Bony- hádon épült jó néhány ilyen lakás. — Valamennyi eljárás közül a házgyári a leginkább iparosított, mind a gyárban, mind az építkezések helyszínén ez igényli a legkevesebb élőmunkát. Tekintettel a népgazdaság teherbíró képességére: miként fejlődik tovább e hálózat? A meglévő gyárak panelgyártó kapacitását növelik-e, vagy új gyárak létesülnek-e a következő ötéves tervidőszakokban? — A Központi Bizottság határozata azt is előírja: „a lakásépítés iparosítása összpontosuljon a házgyárak folyamatos korszerűsítésére". Bár nem öreg üzemek — a legkorosabb is tizenkét esztendős csupán —, kétségkívül érettek a korszerűsítésre. A korszerűsítés pedig együttjár az intenzifikálással: a panelgyártás még kevesebb élőmunkát fog igényelni. Az arányokat érzékelteti a fővárosi helyzet. Budapest négy házgyára összesen 13,5 ezer lakás elemeinek kiadására képes évente, ám a következő tervidőszakokban ez már kevés lesz. A gyárak kapacitását oly módon kell növelni, hogy a hatodik ötéves tervben esztendőnként mintegy 16 ezer, a hetedikben — 1986 és 1990 között — viszont már 17,5 ezer otthon összeszerelését tegyék lehetővé. A legidősebb házgyár, a budapesti l-es már teljesen megújult, s a technikai fejlesztésen túl a kibocsátóképessége megkétszereződött, Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően kerül sor a többi üzem rekonstrukciójára is. Országossá terebélyesítve a helyzetképet: a négy budapesti és a többi hat városban lévő gyár — üzembe helyezésük sorrendjében: a győri, a miskolci, a debreceni, a szegedi, a veszprémi és a kecskeméti — most évente együttesen 31 ezer lakás paneljait készíti el. A tervek szerint 1981 és 1985 között már 36 ezer, a hetedik' ötéves terv időszakában pedig 44 ezer lesz az esztendőnkénti átlag. Mindehhez elsődlegesen a belső tartalékokat kell feltárni- hasznosítani, s a gyártás egész folyamatát hatékonyabbá, a magasabb igényeknek megfelelőbbé — rendszerelvűvé — tenni. Ám az intenzifikálás csupán a járható utak egyike; emellett foglalkozunk egy déldunántúli — pécsi — házgyár létesítésével, erre a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Távolabbi, de még a 15 éves fejlesztési program részét képező elképzelés: vizsgáljuk, mennyire szükséges Hatvan térségébe is házgyárat telepíteni.- Az intenzifikálás eredményeként csökken-e az egy lakás építésére jutó élőmunka? — Feltétlenül csökkennie kell . . . noha mindezt múltidőben is mondhatnánk. Már hat éve célul tűztük, hogy egy 53 négyzetméteres házgyári lakás 800 óra alatt készüljön el, ezzel szemben 960—1200 óránál tartunk. A műszaki fejlesztések, az új eljárások sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztönzőbb gazdasági érdekeltsége is. Törekedni kell a többműszakos kihasználásukra, a magasabb szervezettségre, a fegyelmezettebb munkára. — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak panel- üzeme van. Mi lesz ennek, és a többi poligonüzemnek a sorsa? — A kaposvári üzem lakás- panel-gyártásának jövője a dél-dunántúli házgyár függvénye. Ma hat paneiüzem működik, s együttesen mintegy ötezer lakás elemeit készítik. A lakásépítésnél fölössé váló üzemek mást fognak gyártani, amelyre viszont hosszabb távon is szükség van, azok fejlesztésében meg kell közelíteni a házgyári színvonalat. Változatlanul nagy a jövőjük az alagút- zsaluknak, amelyek megfelelő technikai fejlesztés és optimális sorozatnagyság esetén a jelenleginél is gazdaságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlettel évente 250—300 otthon épülhet, de mert ehhez háttérre — darura, betongyárra, betonszivattyúra, s egyéb eszközökre — is szükség van, működésük csak akkor rentábilis, ha egy-egy vállalat- nak-szövetkezetnek négy-öt készlete van. Ez természetesen feltételezi azt is, hogy egyidejűleg több helyen építkezzenek. — Kiemelt kormányprogram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak által honosított GLASP-rendszer immár csatát nyert: e könnyűszerkezetes iskolák Fejér megye határán túl is megjelentek. A köny- nyűszerkezetek a hatodik ötéves tervben miként segítik a lakásépítést?- A már említett módon: iskolákat, óvodákat, bölcsődéket szerelünk össze. Ám a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer továbbfejlesztését: kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekhez is alkalmassá teszik. A köny- nyűszerkezetek még a lakóházakon is- megjelennek, például Zalaegerszegen, homlokzati elemként, az alagútzsalus építéssel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szabó János államtitkár. Földes Tamás Ifjúsági klubok „találkozója” Ifjúsági klubok klubtalálkozóját rendezik a mozsgói Ka- zaliczky Antal körzeti művelődési házban és a körzetébe tartozó községekben. Ma, szerdán este hét órakor Csertőn tartanak bemutatót a pécsi IH diaporámásai. Csütörtökön este hét órakor Mozs- gón, a község történetével foglalkoznak a helytörténeti előadáson, délután a budapesti Meseszínpad a Jancsi és Juliskával szórakoztatja a több száz kisiskolást. Pénteken: Mozsgón a Baranyát bemutató fotókiállítás nyílik; Szuli- mánban az önképző" gyerekszakkör tagjai mutatják be; a faintarzia-készítés, képragasztás milyen jól megy nekik, este fél nyolckor kezdi bol- 'beat-estjét Csizmadia Sándor. Az ifjúsági klubok találkozója 19-én, hétfőn este Almáske- resztúron fánk-bállal ér véget. A legsúlyosabb szennyezéseket 5-8 éven belül megszüntetik Egységes irányítás alatt a környezetés természetvédelem- Egy irányítás alatt megyénk környezet- és természet- védelmének ügye. Egységes koncepció váltotta fel tehát a régi „sokféle irányítottságot" — mondja dr. Földvári János, a most megalakult Baranya megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság elnöke. A bizottság a megyei tanács égisze alatt szerveződött Harvtiávi á pulpitusról Fiatalok bírósága Szigetváron ■ Magas szakmai felkészültség ■ Jó légkör, egymás segítése Friss kinevezéssel a kézben alig néhány hete kezdték munkájukat. Ketten még ismerkednek munkahelyükkel. A szobával, ahol dolgoznak, a tárgyalóteremmel, ahol ítélkeznek; barátkoznak a hirtelen rájuk szakadt nagy felelősséggel. • Dr. Banicz Erika 1975-ben végzett az egyetemen, három évre rá szakvizsgázott, idén január elsejétől pedig már megválasztott bíró Szigetváron. — Valamikor elméleti pályára készültem — kezdi a bírónő —, aztán maradt a bíróság, mint szerintem a joggyakorlati munkák legszebbike. Eddig minden simán ment: az egyetem, a szakvizsga, most pedig a bíróvá választás. Tulajdonképpen számítottam arra, hogy vidékre kell jönnöm, így hát nem is ért váratlanul Szigetvárra kerülésem híre. Pécsett, a Megyei Bíróságon egy-két másodfokú ítélet meghozatalában már részt vettem, de azért az egészen más volt! Itt polgári ügyeket tárgyalok majd, önállóan döntök kezdetben családjogi perekben, később másokban is. Megtisztelő, felelősségteljes, nagy feladat ez: de azt hiszem menni fog. • Dr. Monori Ferenc büntetőbírót is január 1-vel „dobták be” igazán a mélyvízbe. Ö azért szakmailag már tapasztaltabb. Éveken keresztül jegyzőkönyvvezető volt Pécsett, majd tavaly hivatásos pártfogó: börtönviselt embereket segített vissza a tá rsadalomba. — Hát nem lesz könnyű — mondja. — Elődöm átlagban 20 büntető ügyet tárgyalt itt havonta, most a területileg, s népességben megnövekedett járás miatt ennél jóval többre lehet számítani. Hetente két nap tárgyalok, a többin felkészülök, tanulmányozom a következő per iratait, ítéleteket foglalok írásba, szakmailag képzem magam. • Kettejük munkáját dr. Vesze- ley József, a járásbíróság újonnan kinevezett elnöke irányítja. 1976 júniusától bíró Szigetváron, ez év januárjától pedig elnök. — A Szigetvári Járásbíróság a megye egyik legnagyobb működő bírósága volt eddig. Elődöm, dr. Bertha Pál járásbírósági elnök, aki 15 évig dolgozott itt, hatalmas ismeret- anyaggal rendelkező, nagy tekintélyű jogász. Mintaszerűen vezetett ügyviteli gárdát, a szakma „csínját-bínját” ismerő, kimagasló közjegyzőt „örököltem" tőle. Olyan bíróságot, amelynek rangját Baranyán kívül is elismerték. A jó hírnév kötelez. Ezen a megszokott magas színvonalon tárgyalni, ítélkezni r- ez valamennyiünk óhaja és egyben kötelessége. Mindehhez a szakmai felkészültség, a jó légkör eleve adott. Együtt beszéljük meg a nagyobb jelentőségű ügyeket, kölcsönösen támogatjuk egymást tanácsainkkal. Én továbbra is csak polgári ügyeket tárgyalok, az ilyen perekben ítéleteket hozó kolleganőmnek tudok elsősorban segíteni, de természetesen a büntetőjogban is jobban el kell mélyednem. • Baranya legfiatalabb átlag- életkorú bírói kollektívája van Szigetváron. Munkájukhoz nagy reményeket fűznek feletteseik. Dr. Gátos György, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettese: — Bízunk bennük, egyebek között ezt is kapták útravalóul, mielőtt Szigetvárra kerültek. S azt, hogy mindenben támogatjuk őket. Tanácsainkkal, személyes látogatásainkkal, sok egyébbel. Azért, hogy igazságos ítéleteket hozzanak. Erre minden szempontból alkalmasak. Horváth László T apetauasar 10—20°/o-os árengedménnyel FEBRUAR 12-TŐL FEBRUAR 22-IG a Dombóvári ÁFÉSZ papírbolt jóban és a Napsugár Áruházban. NÉZZE MEG! ÉRDEMES! Dombóvári ÁFÉSZ igazgatósága Dr. Banicz Erika Dr. Veszeley József Dr. Monori Ferenc és közel húsz szervet, szervezetet, intézményt képvisel, melyek mind régóta érdekeltek a környezet- és természetvédelemben. így ténykedik benne a KÖJÁL, PAB, MTESZ, KISZ, HNF, VÍZIG, SZMT, a Magyarhoni Állami Földtani Intézet, a Növényvédő Állomás, a Kertészeti és Parképítő Vállalat, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Jégeső Elhárító Szolgálat szakembere is. — A Környezet- és Természetvédelmi Bizottság tanácsaival, állásfoglalásaival segítséget nyújt a döntésekben, a rendelkezések megalkotásában, a büntetések kiszabásában a különféle hatóságoknak, a tanácsi szakigazgatási szerveknek. Később, várhatóan 1980 után önálló tanácsi bizottságként funkcionál. — Miként szerzik be a megfelelő és valóban objektiv információkat? — Azonkívül, hogy a tagolt e témákkal is foglalkozó intézményeket képviselnek, nagymértékben támaszkodunk a HNF környezetvédelmi őrseire, az erdei őrszolgálatokra, de bárkire, aki aggódik környezete természeti szépségeiért. — A büntetés mértéke sú- lyosbitható-e a hanyagokkal, vagyis a mindig-szennyezőkkel szemben? — Egyesek a rájuk kiszabott bírság összegét mérsékelni igyekeznek, de hiába. Gopd van továbbra is a Baranya megyei Húsipari Vállalattal vagy a bőrgyárral. A büntetést mindinkább a saját zsebén érzi meg egy vállalat, sőt az összegek is emelhetők: jelenleg már a réginek a 2— 3, sőt 5-szörösét is elérik. A felszólítás, az intés, a türelmes várakozás után mór gyorsabban jön a súlyos büntetés is. — Melyek az akut-problémák? — Elsősorban a víz -és a levegő került veszélybe. A pécsi belváros levegőjének minősége kritikus épp a tökéletlen fűtési rendszer miatt. A földgáz ideérkezésével a romlás mérséklődik. A talaj értékes vizei csak úgy óvhatok meg, ha a műtrágyákat szakszerűbben használják fel és csakis az ésszerű mértékben. A már meglévő ártalom így várhatóan enyhül. A Duna állandósuló szennyezettségét úgy védik ki, hogy parti-szűrésű, vastalanítóval és mangántala- nítóval felszerelt kutakat fúrnak, és az így nyert vizet juttatják el kezelés után Pécsre. Másik súlyos probléma, hogy a települések környezete ápolatlan. Azért szépek eredményeink is, így a BCM-ben jobban működnek a filterek, a. bostai ipari hulladéktároló üzemel, a Zsolnay-gyár kormo- ló kéményeit kiiktatták, vagy a megyeszékhely levegőjét állandó mérőrendszer figyeli. Pécs nehézségeit csak növeli, hogy egy mély fekvésű, nehezen szellőző medencében fekszik. — Bízik munkájuk sikerében? — Olyan ipari, mezőgazdasági, településszépítő fejlődés szükséges, mely egy egészséges kompromisszum révén nem roncsolja agyon káros hatásaival a természetes, eredeti környezetet, amiért jogosan és hevesen aggódnak a természetbarátok, de bárki, aki egészségesen akar élni. A természetbe mindenképpen beavatkozik az ember, de nem mindegy, hogyan. Ami negatívumok most fellelhetők, fokozódásukat az elkövetkező 5—8 évben megszüntetjük. Társadalmi összefogás és főleg a fiatalok természetszeretetre nevelése nélkül aligha valósulnak meg eredményesen törekvéseink. Csuti J. KűnyümliHetts építési mád
