Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-08 / 38. szám
1979. február 8., csütörtök Dunántúli napló 3 Bizakodás, gyors összhangteremtés a komlói, a siklósi és a szigetvári járásban fl tő célok mindenütt közösek Gyors igazodás a változó körülményekhez Hatalmas munka volt a köz- igazgatási feladatok összehangolása megyénkben a területi átszervezést követően, de legalább ekkora gonddal kellett véghezvinni a politikai, a mozgalmi tennivalók pontosítását. fővárosa’ \>r Több, mint negyedszázaddal ezelőtt a hegyháti járás székhelye volt Komló, Ez év elejétől ismét ezt a funkciót tölti be, csakhogy nagyobb területen, és lényegesen nagyobb ipari, szolgáltatási, kommunális háttérrel. Átvette a megszűnt sásdi járás funkcióját, s még egy sereg egyéb feladat is vár az újdonsült járási pártvezetésre. A volt pécsi járásból idekerültekkel együtt összesen 59 pórtalapszervezet munkáját kell irányítani, összefogni. Erről a feladatról szól dr. Vida József, a Komlói járási Pártbizottság első titkára: — Már novemberben, decemberben igyekeztünk átfogó ismereteket szerezni a hozzánk tartozó területekről. Jó alkalmak voltak erre az évvégi beszámoló taggyűlések, amelyeken az apparátus, a testület tagjai, vezetői részt vettek. Az volt az általános tapasztalatunk, hogy eredményesen dolgoztak 1978-ban, s az idén is minden lehetőség megvan a továbblépésre. — A megszűnt pécsi járásban funkciót betöltők nem kerültek-e légüres térbe? — Hét új elvtárs került a pártbizottság,' három a végrehajtó bizottság tagjai közé. Minden munkabizottságban is 2—3 új tag kapott feladatot. Aki dolgozni akar, bőven talál itt munkát. — A KISZ és a tömegszervezetek megváltozott helyzetét hogyan látja a járási pártbizottság? — Szervezeti téren egészében követik a pártszervek felépítését, feladataik nem változnak. — Melyek a változást követő legfontosabb tennivalók? — Mindenekelőtt felkészülni a gazdasági feladatok végrehajtására egységesen törekedni a cselekvési program megvalósítására, továbbfejleszteni a járási székhellyel mór meglévő szoros és gyümölcsöző együttműködést a város és a járás községei érdekeinek figyelembevételével és nem utolsósorban törekedni arra, hogy semmiben ne szenvedjenek hátrányt a hozzánk került községek. Őj szervezeti farma 111 Kettős feladat gondjaival indult az 1979-es évnek, a Siklósi városi-járási Pártbizottság. Merőben új szervezeti forma ez, amikor közös vezető testület irányítja a járás és a járási székhely politikai életét. Ugyanakkor fel kellett készülni a járáshoz csatolt községek fogadására, elősegíteni beilleszkedésüket, megteremteni a közös munka feltételeit. A városi-járási pártbizottság titkára, Horváth Alajos bizakodó: — Ötvenöt fős pártbizottság, 11 tagú végrehajtó bizottsággal végzi az alapvető irányító munkát, öt munkabizottság nyújt ehhez segítséget. A kísérleti jelleggel működő, összevont pártbizottságnál az is újdonság, hogy három titkárral dolgoznak. Az apparátusban jelentős változás, hogy megszűnt a csoporttagozódás, a munkatársak reszortos és terűletfelelősi feladatokat látnak el. A munka- rendszer a módszerek kidolgozása ugyan még most folyik - március végéig készítjük el a hatásköri listát — ám az már most is látszik, hogy a terület pártszervei megfelelő képviseletet kaptak, a szervezeti rendszer jól fogja át az egész járást. — Mi újat hozott a területi átcsoportosítás? — Egy községi pártbizottság, 4 pártvezetőség, 14 alapszervezet, összesen 365 párttaggal került a járáshoz, összesen, a várost is beleértve, 2600 párttag összefogása, irányítása most az új bizottság feladata. Ami a gazdasági szempontokat illeti, ugyancsak erősödött a siklósi járás, hiszen hozzánk tartozik már az újpetrei, a boksái és a szalántai termelőszövetkezet is, mindhárom termelési eredménye meghaladja a megyei átlagot. A járás gazdasági egységei (42 ipari üzem, 4 áfész, 20 termelőszövetkezet) összesen 4,5 milliárd forint értéket állít elő. — A járási székhely feladatai megnőttek, bizonyára ez is szerepet kap a jövő tennivalóinak megfogalmazásában. — Úgy látjuk, hogy a tömeg- közlekedésben nincs különösebb probléma. Ami az ellátást illeti, nemcsak az kötelez bennünket, hogy Siklós mintegy 50 ezer ember vonzáskörzetének központja, hanem Harkánnyal együtt jelentős idegenforgalmi centrum is. Éppen ezért nagy figyelmet fordítunk a kereskedelmi, vendéglátói és szolgáltatási ellátás további fejlesztésére. A közös érdekek álapj árt — Remélem, nagyon hamar eljutunk odáig, hogy nem beszélünk régi és új területekről — mondta Illés István, a szigetvári járási pártbizottság első titkára. — Huszonkilenc pórtalapszervezet került a járáshoz, így öszesen 59 alapszervezetben tevékenykednek kommunistáink. — Hogyan kezdték meg a közös munkát? — Természetesen alaposan meg kell ismernünk egymást. Erre jó alkalmat adtak a beszámoló taggyűlések. A járási pártbizottság cselekvési programjának előkészítésében már részt vettek az új területek képviselői is. Találkoztunk a községek vezetőivel és csaknem valamennyi párttaggal is. Hozzá kell tennem, hogy megkönnyítették a dolgunkat a régebbről meglévő személyes ismeretségek is. — Nem találkoztak kétkedéssel, aggodalommal? — Ami a pártmunkát illeti, nem. Mindenki tudomásul vette, hogy az új helyzet szervezettebb, több munkát követel, de a célok közösek. Senkire sem akartuk rákényszeríteni munkamódszereinket. Ez a közös munka során úgyis kialakul. Személyi problémák sem merültek fel. Aki régebbi területén jól látta el feladatát, itt is hasonló megbízatást kapott. Aggodalmat inkább a közlekedéssel kapcsolatban tapasztaltunk, de ennek kedvező megoldását a pártbizottság szorgalmazza a MÁV-nál és a Volánnál. Az a célunk, hogy az átszervezésből csak a járási szerveknek, a községeknek ne legyen gondjuk, — Hogyan sikerült az ifjúsági és a tömegszervezetek beilleszkedése? — A KISZ-szervezet apparátusa egy fővel erősödött, egyébként a közös munka összehangolása a pártszervekével azonos ütemben történik.- A településpolitikában és a gazdasági életben milyen változásokat hozott 7979.- örülünk, hogy egy olyan dinamikusan fejlődő nagyközség, mint Szentlőrinc is segítheti a településhálózat, a kommunális ellátás fejlesztését. Számottevő ipara továbbra sincs a járásnak, de a mező- gazdaság egy állami gazdasággal és 5 termelőszövetkezettel tovább erősödött. K. Gy. Megbecsülik a szépet, a korszerűt A szajki autóscsárda Kisvendéglők a kocsmák helyett Megéri, ha nem is mindig kifizetődő Ha azt halljuk: falusi kocsma — hivatalos neve ugyan italbolt, de a lényegen ez semmit sem változtat — száz ember közül kilencvenkilencnek biztosan ugyanaz jut eszébe. Olajos padló, horpadozó, sörtől lucskos bádogpult, előtte halomban a csikkek. Zsivaj, borízű szónoklatok, a füstre rá lehetne könyökölni. Jó ez? Van, akinek megfelel, de az emberek többségének nem kell. A nemrég lezajlott ifjúsági parlamenteken a falusi fiatalok közül sokan, sokhelyütt presszóért, kulturált szórakozóhelyekért interpelláltak. Az áfészek anyagi lehetőségeikhez mérten igyekeznek is eleget tenni az igényeknek. Egyre több olyan községgel találkozhatunk, amelynek vendéglőjét akármelyik város örömmel elfogadná. És ami szembetűnő: itt megváltoztak a vendégek is. Ugyanazok az emberek, de esténként, ha betérnek, előtte levetik a munkaruhát. A hamut nem a padlóra szórják, igyekeznek igazodni a szép környezethez. No persze nem mindenütt és nem mindenki, de a hatás kétségkívül érezhető. Ragyogó tisztaság Borjád közepe táján nagy reklámtábla hívja fel a figyelmet, hogy itt a közelben ételt, italt kaphat, aki megéhezett, megszomjazott. Egy nagy, hosszú fészert alakított át 150 ezer forintért hangulatos kisvendéglővé a Boly és vidéke ÁFÉSZ. Tiszta söntéspult, csillárok lógnak fölé a mennyezetről. Éppen ebédidő van, itt biztosítják naponta 70—75 tsz-dolgozó étkeztetését. A vendéglő utcai homlokzata csupa üveg, az ablakokon csipkefüggönyök, a falakon képek. Nemigen látszik, hogy csaknem két év telt el az átadás óta. A pécs—mohácsi úton a szajki elágazásnál frissen tatarozott épület, a tetején nagy transzparens: „bisztró”. Tavaly szeptemberben adták át, s azóta sokan megcsodálták. Van is mit nézni — no és enni, inni — a kisvendéglőben. Egy nagyobb és egy térelválasztóval elkülönített kisebb helyiségből áll. Magyaros motívumú térítők, függönyök, fadíszítések, ötletes kis lengőajtók választják el a mini presszót és az éttermi részt a söntéstől. Az italospultot rézlemezzel borították, az egyik falat egy jókora, szép poszter takarja. Kísérőm, Váradi Gyula, a bólyi áfész dekoratőre elégedettséggel és jogos büszkeséggel mutatgatja a helyiséget. Itt minden az ő fantáziáját, igyekezetét dicséri. — A padlóhoz használt márványt Pilisvörösvárról szereztem be. A rézlemezeket és a tapétákat Budapestről, a posztert Székesfehérvárról hoztam. Sokat törtem a fejem, amíg megszületett a jelenlegi berendezés végleges képe. A munkának így van értéke — Dekorációs, belsőépítész, anyagbeszerző is volt egysze- mélyben. Megérte a fáradságot? ELEFANTCSÚSZDA GYERMEKEKNEK. A nemzetközi gyermekév alkalmából elefántcsúszdát tervezett a Csepeli papírgyár játszóterére Bolgár Judit keramikus. A nyáron még birtokukba vehetik a gyerekek a „nadrágkoptató" játékszert. A képen: Előtérben a csúszda két kis modellje, háttérben a méretarányos szerkezet készül. — Kétségtelen, hogy lehetett volna egyszerűbben, sablonokat követve is csinálni. De akkor ennek a munkának számomra elveszett volna az értéke. Ugyanígy voltam a bor- jádi kisvendéglővel, a bólyi benzinkút és több bolt külső képének kialakításával, és így szeretném a szederkényi ellátó egység végső képét is kialakítani. Meggyőződésem, hogy a széphez, ízléseshez ma már mindenkinek egyaránt joga van, akárhol is lakjon. És az sem közömbös, hogy a kulturált környezet hasonló igényességet, viselkedést is kivált. Tizenegyféle étel Az üzletvezető, Kocsis Ferenc alátámasztja az elmondottakat: — Az errefelé átutazóknak nagyon tetszik, a helybeliek meg is becsülik a vendéglőt. Megszűnt a kocsmajelleg. Este szépen kiöltözve jönnek el. Né- hányuknak nem nagyon tetszik, hogy nem szabad kártyázni, elvétve vitatkoznunk kell egy-két hangoskodóval, de hót melyik harmadosztályú helyen nem fordul ez elő. Havi forgalmunk — pedig még nincs is itt a szezon - több mint a duplája a korábbinak. Csak az ételforgalom havi 60—70 ezer forint. Az étlapon tizenegyféle étel, a bdtgulyástól a halászlén keresztül a gombás húsokig. A külsőt és a tartalmat is értve, ez valóban vendéglátás. A Boly és Vidéke ÁFÉSZ elnökhelyettese hosszú listát terít az asztalra. Rajta a már elkészült és a megvalósításra váró fejlesztések. — Bár ez anyagilag korántsem mindig kifizetődő, állandó célunk az, hogy korszerűsítsük, kulturáltabbá tegyük kereskedelmi és vendéglátó egységeinket. Évente átlagosan ötmillió forintot fordítunk erre. Tavaly túl is lőttünk a célon, mintegy hétmillió forintot költöttünk felújításokra. A távlati terveinkben szerepel, hogy Bolyban a Platán vendéglő mellett egy szép kerthelyiséget alakítunk ki, Szederkényben új ABC-áruházat építünk, Bolyban egy ABC-vel kombinált szolgáltatóház létesül. Ezek jelenleg a tervezés stádiumában vannak, minden bizonnyal a következő tervidőszak elején adhatjuk át a forgalomnak. Kurucz Gyula Áruházbeindítás profi módra Nem leltet vegyesbolt A PTE Közgazdaságtudományi Karán elkészítették az épülő új, komlói áruház szervezeti, beszerzési, berendezési és piacbefoiyá- solási tervét. Az áruház legkésőbb 1980 nyár végén nyit, a SZÖVTERV munkásai és a PTE Közgazdasági Karámok piacszervezési tanszékén mégis már hosszabb ideje dolgoznak az áruház szervezeti, ügyvitelszervezési feladatainak meghatározásán, a szükséges beszerzési és piacbefolyásolási politikájának kialakításán. A most elkészült ezer oldalnyi tanulmány a legapróbb részletekig kidolgozza például, hogy a legalsó szinten, az ABC- árúházban hol helyezkedjék el a raktár, az átvevőhelyek, a pénztárak, s természetesen az árut hogy helyezzék el a leggyorsabban, legkényelmesebben megvalósítható bevásárlás érdekében. Ebben még a hűtőpultok nagysága, a büfé elhelyezése is fontos befolyásolási tényezőként szerepel. Az áruház majdani második szintjén helyezkedik el egyébként az öltözködési kellékek eladó tere, míg a harmadikon az iparcikkek lesznek találhatók. Az áruház tehát még épül — méqis különleges figyelmet fordíthatunk a piacszervezési tanszék munkájának, hisszük, hogy a mai igényeknek megfelelő, eredményes kereskedelempolitika csak hasonló tudományos jellegű előkészítéssel érhető el. Ez a tanulmány ugyanis körülhatárolja például, melyek azok a különleges élelmiszerek, amelyek a komlói ÁFcSZ-hez tartozó fogyasztási és értékesítési szövetkezetekben beszerezhetők, kik azok a partnerek, akik képesek a ruházati cikkekből kisszériás termékeket szállítani. Ugyanakkor kitapogatja mindazokat a tényezőket, amelyek az áruház működésében meghatározók, mint például a munkaerőgazdálkodás, az eladók öltözéke, a raktári és eladótéri bizonylati fegyelem, az ÁFÉSZ és az áruház kapcsolata, az áruk megismertetése, a vevők tájékoztatása az áruk elhelyezéséről, vevőszolgálati tevékenység, a csomagoló anyagok, egyszóval az áruház jó hírnevének kialakításához szükséges eszközrendszer kidolgozása. L, J.
