Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-08 / 38. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! r napló XXXVI. évfolyam, 38. szám 1979. február 8., csütörtök Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tartalék Er&összovonás Szolnok térségében Ahogy a magánembernek tartaléka az OTP-betét, a vállalatnak — s összességében a népgazdaságnak is — az áru- és pénz (deviza) készlet, így a többi között az anyagok, alkatrészek, félkésztermékek hegye, halma. Tartalék; van mihez nyúlni szükség, baj esetén. Tágabb értelemben tartalékok a meglevő, de ki nem használt — vagy kellően nem értékelt — erőforrások is. Ezek az ún. belső tartalékok, melyek legfőbb jellemzője, hogy újratermelődnek; egyetlen szervezet sem állíthatja, hogy kimerítette összes tartalékát. A tartalékok újraképzödnek, mégpedig legtöbbször más és más minőségben. Másfél évtized alatt a kohászatban egy- harmadával csökkent az egy tonna acélnyersvas előállításához felhasznált kohókoksz mennyisége. A tüzelőanyagmegtakarításnak viszonylag egyszerű tartaléka volt ez. Már valamivel bonyolultabban igénybe vehető tartalék az, amihez mostanában nyúlnak a távfűtő vállalatok. Automatikus fűtésszabályozókat — hőérzékélő és vezérlő berendezéseket — szerelnek fel a lakóházakban, s ezek a külső hőmérséklettől függően csökkentik vagy növelik a lakásokba eljutó hőmennyiséget. Ha minden távfűtéses lakást ma ezen a módon látnának el meleggel, az százezer tonna fűtőolaj megtakarítását tenné lehetővé. Tág terepen szemlélődhetünk a tartalékok birodalmában. A feldolgozó fémiparban például a hidegalakítás, a forgácsolás helyett alkalmazott sajtolás, préselés, precíziós öntés, termékfajtáktól függően 23—47 százalékkal mérsékelheti az anyagszükségletet — amint azt egy reprezentatív vizsgálat igazolta —, s ez csak egy tartalék a sok közül. Az iparban a teljes termelési költségeknek 69 százalékát teszi ki az anyagok ellenértéke; csupán a köz- lekedésieszköz-iparban az anyagfelhasználás egy százalékos mérséklése 320 millió forintos csökkenést eredményezne! Egy másik adat: minden száz kilométerből 33-at üresen tesznek meg a tehergépkocsik jelenleg hazánkban. Hatalmas tartalékok rejlenek a kisegítő tevékenységben foglalkoztatottak meghökkenően magas arányának mérséklésében —ez az arány kétszer akkora az iparban, mint például a Né- me’: Demokratikus Köztársaságban, de bizonyos iparterületeken négy-ötszörös! —, a készletgazdálkodásban. Ilyen tényekben, folyamatokban rejlenek az igazán hatalmas tartalékok, egy-egy lépés forintheggyel, milliárdokkal fizethet, ha: megtesszük azt a lépést. Ma még nem mindegyiket tesszük meg, gyakran veszni hagyjuk lehetőségeinket. Azért, mert — eddig — a tartalékok különösebb hasznosítása nélkül is futott a szekér előre. Továbbá azért, mert meglehetősen alacsony a gazdálkodó szervezetek szervezettségi színvonala, azaz nem ismerik fel, nem kellő időben mutatják meg a tartalékokat. S azért is jutott mostoha sors sokféle tartaléknak, mert az ösztönzés-kényszerítés kettőse gyengécskén működött. A tartalék: a gazdagabb holnap. Ez a beváltható ígéret teszi érdemessé a teendők megfontolását, szükségessé pedig a nehezebb feltételek formálta gazdasági környezet. L. G. Ötvenezer hektárról már levonult a belvíz Sajtótájékoztató az Országos Vízügyi Hivatalban Negyven napja tart már az országban az ár- és belvíz elleni védekezés, amelynek eddigi eredményeiről és a további tennivalókról számolt be szeidai sajtótájékoztatóján Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, valamint Bencsik Béla, az árvédelmi és Soltész István, a belvízvédelmi törzs vezetője. A csapadékos és enyhe időjárás ugyanis már szilveszter napján nagy árhullámot indított el a Tiszán és mellékfolyóin. Ekkor kezdődött a védekezés, s alighogy január elején levonultak az első árhullámok a folyókon, ismét csapadékos, hóolvadásos időszak kezdődött, amelynek következtében a maximumokat megközelítő és meghaladó áradások alakultak ki a Tiszán és mellékfolyóin. Ezeket a folyókat összesen 2800 kilométer hosszú töltés védi, s a magas árhullámok következtében általában 2000— 2300 kilométer hosszú védelmi vonalat őriznek, védenek ár- vízvédelmi készültségben. Nagy küzdelmét kellett vívni az áradás miatt összetorlódott jéggel a Berettyón és a Tiszán, a bal- sai híd feletti szakaszon. A több kilométer hosszú és átlagosan 6 méter vastag balsai jégtorlasz helyenként megközelítette és elérte a 15 méteres vastagságot is. A vízügyi igazgatóságok jégtörőhajói és a jégrobbantó osztagok azonban néhány nap alatt sikeresen eltávolították ezeket a veszélyes torlaszokat. ♦ A Tisza árhulláma szerdán a középső szakaszon Oorogmá. nál tetőzött, s vízszintje 13 centiméterrel haladta meg az 1970. évi maximumot. A Dorogma fölötti szakaszon apad már a folyó, de nagyon lassan, ezért a felső, a középső és az a|só szakaszon egyaránt tartós védekezésről kéll gondoskodni. A Bodrogon — ahol az árhullám tetőzése a felső szakaszon 33 centiméterrel haladta meg a maximumot — ugyancsak lassú az apadás, de az utóbbi két évben megerősített balparti töltések sikerrel állják a hatalmas víztömeg nyomását. A jobbpart úgynevezett^ nyílt árterében 100 családot átmenetileg biztonságosabb helyre kellett telepíteni. Az eddigi jelzések szerint 50 épület erősen megrongálódott. Lassan apad már a víz Tiszadob térségében, így valószínű, hogy a nyári gát védőinek erőfeszítései sikerrel járnak ♦ Az előrejelzések szerint Szolnok térségében a jövő hét elején tetőzik a Tisza árhulláma, a maximum körüli vízszinttel, s néhány nap múlva Csongrád- nál, majd a jövő hét közepén Szegednél a maximumot meghaladó vízállásokkal. A Szolnok alatti szakaszon, elsősorban Vezseny, Tószeg, Tiszavár- kony. Martfű, Tiszajenő és Ti- szakécske térségében 25-30 kilométer hosszú nyúlgátat kell építeni, hogy megvédjék a lakott területeket az elöntéstől. Ezért nagy erőket, hat-nyolc- száz embert és honvédségi alakulatokat vonnak össze ebben a térségben, mert az átázott talajon rendkívül nehezen mozoghatnak gépekkel, s ezért főként kézi erővel kell a nyúl- gátak helyére hordani a védekező anyagokat. Jelenleg készültségben őrzik a tiszavölgyi folyók 1976 kilométer hosszú védvonalát, s ebből 1364 kilométer hosszú töltést harmadfokú erőkkel a Tiszán Cigánd és Csongrád között, a Bodrogot, a lányai csatornát és a Hortobágy—Berettyót. Az embereket több mint 500 jármű és gép segíti. Az ár elleni védekezésben szerzett tapasztalatokból máris több következtetést lehet levonni. Az egyik fontos megállapítás, hogy a folyók vízgyűjtő területéről az erdők csökkenésével és a különböző, úgynevezett civilizációs hatások nyomán gyorsabban vonul le a csapadék, a víz a folyókba, s ennélfogva mind magasabb árhullámokra kell számítani. A sok évi megfigyelések szerint az országban évente átlagosan 130 ezer hektár területet borít el a belvíz, de az idén február 2-án, legnagyobb kiterjedésének időszakában 176 ezer hektárt öntött el. Azóta kereken 50 ezer hektárról sikerült eltávolítani a belvizet. A Körösök magas árhulláma miatt a Hortobágy-Berettyó csatorna torkolatát le kellett zárni az úgynevezett órvízkapuval, nehogy a Körösök vize felduzzasz- sza. ♦ Szerdán került sor az árvízkapu megnyitására, ami azt jelenti, hogy most már a. Hortobágy—Berettyó vizét fogadják a Körösök, s így megkezdhették az erőteljesebb szivaty- tyúzásokat is. A belvízkárokról eddig beérkezett jelzések szerint 65 vályogfalú lakóház dőlt össze a mélyebben fekvő területeken, s ennek többszöröse a megrongálódott épületek száma. A sérülések nagyobb része azonban később keletkezik, amikor mór nemcsak a talaj felszínéről vonul el a víz, hanem a talajvíz is lejjebb süly- lyed, így kiszáradnak, megrepednek a falak. Nyolc vagon márványsajtot érlelnek egyidőben a Baranya megyei Tejipari Vállalat villányi érlelő pincéjében. A kitűnő minőségű sajtból három heti érlelés után havonta három vagonnal szállítanak a megye üzleteibe. Autóparkoló épül a 6 A út harmadik építési ütemének keretében, az úttól északra fekvő területen. Az új parkolót április 30-ra készítik el a Közúti Építő Vállalat dolgozói A MÉSZÖV küldötteinek közgyűlése Szép eredmények, feszített feladatok Jobban kell figyelni a minőségre A Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége tegnap délelőtt tartotta a Ság- vári Endre Művelődési Házban szokásos év eleji küldöttközgyűlését, melyet Ambrus Lajos a MÉSZÖV elnöke nyitott meg. A felügyelőbizottság, a nőbizottság és az ifjúsági bizottság tavalyi munkájáról tett jelentése mellett a két legfontosabb napirendi pont az elmúlt év eredményeihez, Illetve az előttünk álló esztendő feladataihoz kapcsolódott. Bővülő választék Szegedi Ernő, a MÉSZÖV elnökhelyettese tartotta meg az elnökségi beszámolót az 1978- ra kitűzött feladatok teljesítéséről, a tapasztalatokról és a tanulságokról, majd ismertette a megyei szövetség 1979. évi költségvetési tervezetét. Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a vállalatok eleget tettek a népgazdasági terv célkitűzéseinek, de az irányelvekben meghatározott minőségi követelmények teljesítése még kivánnivalót hagy maga után. Az élelmiszerek és napi közszükségleti cikkek választékának bővítésében, a lakosság ellátásában ezen a téren jelentős fejlődés tapasztalható; például a ruházati és vegyes iparcikk forgalma 10 százalékkal növekedett, ugyanakkor a vendéglátás forgalmában nem volt növekedés. Baranya megye ÁFÉSZ-háló- zatónak tavalyi eredményei pozitívak: a Konzum Áruházzal együtt 3586 millió forintos forgalmat bonyolított'le, a megelőző évhez viszonyítva — az előirányzott 6,8 százalék helyett — 10,1 százalékkal többet. Egy összehasonlító adattal érzékeltetnénk a fejlődést: amíg a IV. ötéves terv utolsó évében a megye összes kiskereskedelmi forgalmából a szövetkezeti forgalom 27,6 százalékot tett ki, addig ez a szóm 1978-ban már 32 százalékra módosult. A szövetkezetek fel- vásárlási forgalma is nőtt, az előző évben a háztáji és kisegítő gazdaságoktól felvásárolt áruk értéke elérte a 253 millió forintot. A takarékszövetkezetek tevékenysége is meghaladta a vártat: tavaly a betétállomány 138 millió forinttal növekedett, a kölcsönállomány pedig 5 százalékkal. A lakásszövetkezetek eredményei sem jelentéktelenek: az ötödik ötéves tervben eddig a szövetkezetek 404 lakást adtak át; az általuk kezelt lakások száma 1978 végével 7521-re emelkedett. Röviden ennyit ragadtunk ki az eddigi eredményekből, s ismertetnénk a következő év főbb célkitűzéseit. A tervek szerint a beruházások az előző' évi szinten maradnak; a belföldi felhasználósban a felhalmozás és fogyasztás aránya ez utóbbi javára tolódik el. A Belkereskedelmi Minisztérium 1979. évi kereskedelempolitikai irányelveit mindenütt érvényesíteni kell. A napicikk-ellátósban további javulásra kell törekedni, különösen a kisebb településeken; a választékigényes és tartós cikkeket koncentráltan kell forgalmazni. Az évi munka sikeréhez döntően járul hozzá a forgalomképes áruk beszerzésének jó megszervezése — ezzel szoros összefüggésben nagyobb követelményeket kell támasztani a szállítókkal szemben. A vendéglátás forgalmát gyorsabb ütemben kell növelni, ehhez nagymértékben hozzájárul az ételforgalom növelése. A kereskedelmi ellátás mellett egy dolgot említenénk meg külön: a terv szerint a lakás- szövetkezetek idén 150 lakás építését fejezik be, s mintegy 350 lakás építését kezdik el. Első a minőség S végezetül összefoglalóan azt lehet mondani — amint ez Molnár Zoltánnak, a megyei pártbizottság munkatársának és Bádi Istvánnak, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjének hozzászólásában is elhangzott —, ennek az évnek a fő feladata, hogy a mennyiség mellett nagyobb hangsúlyt fordítsunk a minőségre; törekedni kell a jobb áruellátásra, a kulturáltabb kiszolgálásra, hogy a termékváltások ne érintsék negatívan a fogyasztókat - azaz minden terméket, amire szükség van, gyártani és forgalmazni kell. D. Cs.
