Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-07 / 37. szám

1979. február 7., szerda Dunántúli napló 3 Összekapcsolja a déli és a nyugati városrész! Épül Pécs második felüljárója 1971-ben — amikor még ép­pen csak kezdtek felvonulni a hídépítők a ..nagy" felüljáró építéséhez, s elkezdődött az új déli városrész, Lvov-Kertváros építése, riportot írtunk a Me­gyeri úti sorompó körüli viszo­nyokról. Figyeltük, mennyi idő­re nyit, s mennyire zár a so­rompó. Kiderült, hogy a tola­tások és a vonatforgalom na­ponta mintegy 10 órát „rabol­nak el" a közúti közlekedéstől. A város északi és déli része ezen a ponton gyakorlatilag el volt vágva egymástól. Pedig akkor még „csak’' a vasútvo­naltól délre települt nagyke­reskedelmi vállalatok, kereske­delmi raktárak és a város kap­csolata sínylette meg ezt az állapotot. Abban az időben voltak olyan vélemények, “ hogy az épülő felüljáró majd mindent megold. Akik azonban jobban számoltak a realitásokkal, tud­ták, hogy ez nem így lesz. Semmi sem Saját erőből 1981 közepére elkészül ? Dz útkarbantartás nem látja kárát változott Ha ma csinálnánk „idő- fényképet" a Megyeri úti so­rompónál, ugyanazt találnánk, mint 1971-ben. A harkányi vo­nal ugyan „kilépett", a nap 24 órájából azonban változat­lanul 8—10 órát van leeresztve a sorompó. A várakozó kocsi­sorok megnőttek, a Megyeri út—Mártírok úti keresztezésben még jobban elnehezült a for­galom, amit itt képtelenség lenne jelzőlámpával szabá­lyozd. Az itt tapasztalható helyzet a város egy évtizedes fejlődésépek eleven tükörképe. Lássuk csak, mi is történt a vasútvonalon túl 1971 óta? To­vább fejlődött a város — és Dél-Dunántúl! — kereskedelmi bázisa, megépült a Mechlabor, az Egyesült Izzó vákuumgépgyá­ra — ezek munkahelyek ezreit hozták és hozzák a déli terü­letre. És épül a városnyi vá­rosrész Lvov-Kertváros, ahol ma már húszezernél többen élnek. Pécs dél felé terjeszke­dése mind határozottabb ar­cot ölt, ez pedig teljes értékű közlekedési kapcsolatokat kö­vetel. Rengetegen vannak, akik a vasútvonaltól délre lévő mun­kahelyekre a város nyugati lakóterületeiről járnak, s ren­getegen vannak — mind töb­ben az uránbányászok —, akik a déli lakóterületekről a nyu­gati negyedben lévő munka­helyekre, illetve a távolabbi bányákba járnak dolgozni. Amikor a probléma jelentke­zett, a Volán foglalkozott a közvetlen tömegközlekedési kapcsolat megteremtésével, de már ennek a szándékáról is le kellett mondani. A Megyeri úti sorompó minden menetrend­szerűséget felrúgott volna; az eljutási idő a nagy felüljárón át még a kerülőt beszámítva is rövidebb, mint ha a sorompó­nál kellene várakozni. Más feladatok terhére A város a második felüljáró szükségességével már több mint tíz esztendeje számolt, s a most felülvizsgálatra kerülő általános rendezési terv a 80-as évek elejére időzítette annak megépítését. A felüljá­ró már épül, s ha minden a szándék szerint sikerül, 1981 közepén közlekedhetünk is rajtö. Pécs a felüljáró építésével nagy terhet vállalt magára, a megvalósítás csak bizonyos le­mondások árán érhető el. A létesítmény 160 millió forintba kerül, ezt az összeget a tanács­nak saját eszközeiből kell ki­gazdálkodnia más, elhalaszt­ható feladatok terhére. A fede­zetet az állami költségvetésből biztosított úthitel jelenti. Ren­des körülmények között ebből a hitelből épülnek az új városi utak, ebből kell gondoskodni a folyamatos fenntartásról, a kátyúzásokról. Nos, az új felül­járó építése idején az új utak építéséről kell lemondani. Ma Pécs abban a helyzetben van, hogy ezt megengedheti magá­nak, hiszen az elmúlt években megépültek azok a nélkülözhe­tetlenül fontos utak, amelyek kedvezően befolyásolták a vá­rosi közlekedést. Lényeges do­log azonban, hogy az utak fenntartása, karbantartása nem kerül le még átmenetileg sem a napirendről. Jó közlekedési kapcsolatok Az UVATERV-nél Kálmán Imre és Gyarmati • Tibor terve­zők irányításával kidolgozott út-híd rendszer gyökeresen át­alakítja a környék több évtize­des közlekedési rendjét. A Me­gyeri útról a Pécsi-víztől mint­egy 50 méterre ágazik el az új út, amely enyhe ívben kanya­rodva, töltésre emelve, a vas­útvonalakat kétszer áthidalva csatlakozik a Tüzér utcába, s kapcsolódik azon keresztül a 6/A, illetve a 6-os — Szigeti — úthoz. Az új felüljárónak jó közlekedési kapcsolatai lesznek a vasútvonal mindkét oldalán lévő úthálózattal. A munka már hónapok óta folyik. A Hídépítő Vállalat pé­csi építésvezetősége új telep­helyének kialakításával kezdő­dött, közvetlenül a vasútvonal mentén. Az új telep építésével egyidőben fogtak hozzá a nagy közlekedési beruházáshoz is. Jelenleg áll már az első pillér, hozzákezdtek a második vas­szerkezetének a szereléséhez, s kész már a harmadiknak a betonalapzata. Ahogy javul az idő, úgy gyorsul a munka, s egyre többet látunk majd az új létesítményből. Az ütemezés szerint a 160 millió forintos előirányzatból 1978-ban 10 milliót kellett fel­használni — nagyrészt ebből épül az új telephely is, ahon­nan a következő évek más pé­csi munkáit — többek között a belvárosi tehermentesítő északi érintő út Hunyadi utat átívelő felüljáróját — is ki­szolgálják. Ebben az esztendő­ben 58, jövőre 62, 1981-ben pedig 30 millió forint értékű munkát végeznek. A beruházás generálkivitelezője a Hídépítő Vállalat, az útépítési munká­kat a Közúti Építő Vállalat végzi, s a közreműködők között van a DÉLVIÉP, a DÉDASZ, a VI LATI és a Kertészeti és Parképítő Vállalat. Hársfai István , Készülnek az új kitörésgátló beemelésére Zsanán Zsanán a lángok eloltása óta, több mint 200 atmoszféra nyomással tör fel a gáz. El­fojtásán hétfőre virradó éjjel is dolgoztak a tűzoltók és kitö­résvédelmi brigádok. Robba­násbiztos világítás mellett víz­zel hűtötték az aknát, hogy megelőzzék az újragyulladást. Közben az aknában felgyülem­lett vizet árkokkal csapolják, il­letve szivattyúzzák. így sikerült kedden, a délelőtti órákban szemrevételezni a kútfejet, amelynek állapotától függ, hogy mennyi időt vesz igénybe az új kitörésgátló ráemelése, szerelése. Ennek ismeretében dolgozzák ki a csőfejen levő alsó kitörésgátló cseréjének módját és készítik elő az ehhez szükséges eszközöket. A rob­banásveszély miatt bronz szer­számokkal dolgoznak a szak­ma mesterei, ezek használata közben ugyanis nem keletkezik szikra. Kialakulóban a malom-völgyi kirándulóközpont Tükör a vezetőnek és a munkásnak Fiatalok naplója Figyelemre érdemes kezdeményezés a MÉV ll-es üzemében A személyiséget tükrözi-e a MÉV 2-es bányaüzemében immár öt é»e ve­zetett „Fiatalok naplója”? Jól mutatják-e be a felsőbb vezetőknek a mun­kást, elsősorban üzemi munkája, szakmai fejlettsége, Uzemközösségi élete alapján? Ilyen szempontok szerint minősít a művezető, a KISZ-titkár, részleg­vezető, de a munkapad melletti szomszédja is. A kezdeményezés egyedülálló, az Ércbányánál is. Vaskos füzetek ezek, sokféle írásképpel, a lapok szélén ola­jos ujjak foltjaival. Látszik, sokat belelapoznak, megvitatá­sukkor indulatok csapnak ösz- sze, nemegyszer ellenszenvek is. — Tévedhetek egy-egy mun­katársam megítélésében, amit beismerek, de az igazi, objek­tív tényszerűségre törekszem, amihez sok idő szükséges, míg a valódi okokba belelátok —, magyarázza Kovács Zoltán naplóvezető, geofizikus tech­nikus. — A helyes viselkedési normákat akarjuk így kialakí­tani, hogy megtanulásukkal a fiatalok, a kezdők könnyelmű­sége megszűnjön, kevesebbet hiányozzanak és kitartóbbak le­gyenek. Jómagam a pályakez­dők megnyerésére fordítok nagy hangsúlyt. Tíz éve sokkal több problémát okoztak a huszon­évesek, míg a maiakra köny- nyebb hatni, mivel önérzete­sebbek, bátrabban mondanak véleményt. Elekes Géza szintén naplót vezet: — Arra ügyelek, hogy ne váljon rutinossá, hogy lelki, emberi törődésemmel valóban őszinte örömet váltsak ki, meg­nyerjem bizalmukat, hogy a szervezett munka érdekében jobban hassak rájuk. Olyan munka-társaságot akarok, amely hosszabb távon jól együtt marad, készségesek, nem beszűkült szakbarbárok, hanem értenek a föld alatti bányászmunkához is, de hatá­rozott, jó fellépésükkel bizo­nyos mértékig irányítanak is. Amit vezetek, az a munka és a munkafegyelem naplója. A továbblépést abban látom, hogy még szabadabban rea­gáljanak a beírásokra, vagyis a rövidke „Nem tetszik”-mon- dat helyett írásban is bátran fejtsék ki ellenvéleményüket. Az önkritikusság és a kis-kö- zösségek demokráciájának le­hetőségét sejtem ebben. Az elismerő, dicsérő beírás fel­tétlenül lelkesítőleg hat. A brigádnaplókban egy kö­zösség értékeli önmagát, ad­dig a Fiatalok naplójában az egyes személy vizsgázik mun­kaszeretetből, munkahelyi kol­lektív érzésekből. A róla alko­tott vélemény több szűrőn át forrja ki magát, sőt ellene őmaga felléphet, ahogy ez több esetben történt is. Mind­ez kitűnő pedagógusi hozzá­értést és nagyon jó vezetői, kritikusi képességet feltételez az írásban is bírálókról. Nem mindegy, hogy felfelé milyen értékrendszert juttatnak el ki­alakítva embérről és egyben dolgozóról. Másutt ez alap­ján döntenek, ki kaphat la­kást, soron kívüli fizetésemelést, kiből lehet brigádvezető, ki milyen kitüntetésre jogosult. Nagy a tét és mindegyik sze­mélyiség rendkívül érzékeny, nem lehet felszínesen hozzájuk nyúlni. Gyimesi Ernő gépészeti ve­zető: — összefogó jeliemképhez jutok, fejlődésében látom mun­kásomat, mert a róluk szóló leírásokat őszintének is tar­tom. Van erkölcsi hatása egy- egy megjegyzésnek, hisz a ha­nyagot nyomja lelkében, kény­szeríti, hogy megváltozzon. Bodrog József művezető a naplóírást kiegészítő elem­nek tartja, ami a személyes, szóbeli meggyőzést, hatást jól vagy rosszul alátámaszthatja. Lábán János üzemvezető: — Harmincéves korig min­den munkásunkkal ilyen for­mában is törődünk, mindig fi­gyeljük őket, hogy ne legyen elhamarkodott a megítélés. Egyedül több száz fiatalt kép­telen vagyok' értékelni önálló személyiségében is, számomra a véleményalkotást segíti egy- egy napló. Évente többször vé­gignézem, észrevételeimet be­írom. Jó volna, ha a KISZ még nagyobb figyelemmel kö­vetné nyomon a fiatalok üze­mi sorsát. Boha József 25 éves eszter­gályos megmutatja a róla ké­szült naplós-véleményt: bátran szembenéz hibáival, ami szo­katlan és azokat nem kényel­mes megalkuvásból vállalja. Elismeri, hogy segítségre, szak­mai képzésre szorult, hogy po­litikai ismeretei is hiányosak voltak, vagy egyidőben szak­mai fejlődése hirtelen megállt. Társa, Czuni József 32 éves esztergályos a legfontosabbnak a kezdők beilleszkedését/tart- ja, igazán ebben segíthet a napló, hisz az első munka­helyi nap, az első spontán vélemény a kezdőről egy életre kihat: egész hozzáállása mun­kához, környezetéhez ezen mú­lik. Jó páran még nem veszik a lelkűkre az írásos megállapításokat, nehezen látják be tévedéseiket, lassan értik meg, hogy nem a hirtelen siker a kifi­zetődő, vagy a lezser jópofaság csak keserű zsákutca. A Fiatalok naplója tükör nemcsak a vezetőknek, de a munkásnak is, hogy reálisan tudja felmérni önmaga munkahelyi helyzetét. Szép, követendő kezdeményezés, ami bevált, de aki nem ért a változó személyiséghez, az kudarcot vall ilyen ne­velő, befolyásoló formával is. Csuti János Elkészül: I98l-re Építési tilalom a védőövezetben Még 1976-bon úgy határo­zott Pécsett a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a megyeszékhelyhez közel eső déli területen, Málom és Kö­kény térségében 260 hektáron kirándulóközpontot létesít. A malom-völgyi üdülőcentrum mentesíti majd a mecseki park­erdőt attól a túlzsúfoltságtól, amely az értékes aljnövényzetet ott már lassan kipusztulással fenyegeti. A létesítmény elsősorban a Lvov-Kertvárosban lakók hétvé­gi aktív pihenését, a. szabad idő természetes környezetben való eltöltését szolgálja tavak­kal, sportpályákkal, játszótérrel, sétálóutakkal, hatalmas zöldte­rülettel. Időközben megkezdő­dött az üdülő parkerdő kiala­kítása, az egyik csónakázó és horgásztó feltöltése vízzel, ha- lasítása, az építkezés útjában álló házak kisajátítása. A Malom-völgy térségében több telek van, amelyek tulaj­donosai az üdülő parkerdő ki­alakításának hírére építkezni kezdtek földjeiken. A termé­szetvédelmi terület megóvása érdekében a városi tanács a kirándulóközpont határvona­lától 150 méteres körzetben védőövezetet hozott létre, s ezen belül 1977 novemberétől építési, telekátalakítási és -el­idegenítési tilalmat rendelt el. A telekspekulációk, valamint az engedély nélküli építkezé­sek megakadályozására intéz- kezdtek így, amelyről a telektu­lajdonosokat (146-an vannak) levélben értesítették. Mivel az utóbbi időben a telektulajdo­nosok apróhirdetésekben kí­nálták földjeiket eladásra, nem árt hangsúlyozni, hogy a védő­övezet jogszabályi védettséget élvez, ott az építkezést megtil­tották, s adós-vétel esetén a te­lek tulajdonjogának átírását a földhivatal megtagadja (egyébként is a védőövezetben levő földekre ingatlanelidege­nítéskor a városi tanácsnak elővételi joga van). A hozott intézkedés megszegői ellen minden esetben szabálysértést eljárást mdítanak. A malom-völgyi kiránduló­központ — amely ezrek és ezrek hétvégi kikapcsolódását, pihe­nését szolgálja majd — várha­tóan 1981-re készül el. — hl —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom