Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-28 / 58. szám
6 Dunántúlt napló 1979. február 28., szerda szerkesztoseg postájából „Személy szerint „Valamit tehát büntetni, elismerni“ kellene Ez volt a cikk címe, amelyet a Dunántúli Napló 1979. február 1-i számában olvashattunk. A cikk írója, sajnos még nem ismeri mi a ikülönbség a szülői értekezletek és a fogadóórák között. Szülői értekezleten az osztályról, az osztály magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi helyzetéről kell valóságképet adni. Az osztály életével kapcsolt pedagógiai témájú megbeszéléssel kell a közös nevelési eljárásokra kapcsolni. Utat kell jelölői, gyakorlatot kell ajánlani az osztály közösségi életére, benne elsősorban magatartásra, szorgalomra és a munkához való viszonyra. Tehát osztályközösségi hangvételű a szülői értekezlet. Semmi esetre nem helyes osztálynaplóval a kézben, abc-sorrendben végigmenni a névsoron, és név szerint megmondani 30—40 gyerekről, hogy egyes tantárgyakban mit csinál jól vagy rosszul. Ez időben sem elképzelhető a szülői értekezleteken. A naplóval és érdemjegyekkel szülői értekezletre igyekvő osztályfőnök már rég a múlté. Hol van tehát a személy szerinti és megszégyenítéstől vagy megdicsőüléstől mentes gondolatcserék helye az osztályfőnök és a szülők között, a Karcsikák- ról, Eszterkékről, Pistikékről? A havonta megrendezett és hétköznapokon az ellenőrző könyv első oldalán jelzett osztályfőnöki vagy szaktanári fogadóórákon! Ezekre kell rendszeresen eljönni, ha azt akarja tudni a szülő, hogy az ő gyereke hogyan illeszkedik az osztályképbe a maga egyéni tulajdonságaival. A cikkíró szerint senkit nem érdeklő, „ködösítő” nevelői tájékoztatás — szerintünk __ nagyon is helyes és világos volt. Az osztályfőnöki beszámoló igen is mindenkinek szólt, aki az osztályközösséghez tartozónak érezte magát, és akit a közösség sorsa érdekeit. Feltételezzük, hogy az utolsó mondotok sem állják egészen a próbát. Szomorú lenne, ha csak az osztályfőnök ismerné a gyereket, és a szülő egyáltalán nem tudná az osztályképbe ilÚgy gondolom, véleményemmel egyezik sok-sok nevelőtór- sam véleménye is, és kapcsolódnak azok a szülők is, akik értik, tudják, mit jelent a nevelés össztársadalmi és közösségi jel-* lege. Szeretném hinni, hogy a • szülői értekezletek és a fogadóórák célját, feladatait és lebonyolításuk módját ezzel helyére tettük sok ezer olvasó előtt is. Azt az osztályfőnököt, aki rengeteg tapasztalattal, tényanyaggal, írásos felkészüléssel, bizonyító adatokkal, meggyőző érvekkel és ajánlásokkal vezeti a szülői értekezletet — és azt közösségi hangszerelésben teszi —, példaként kell állítani, és semmi esetre sem elmarasztalni. Krivanek Vilmos A 30-as járat indulásakor még igen sivár és elhanyagolt volt a Kürt utca vége. E környék lakói áztak-fáztak, amíg a buszra várakoztak. A Hazafias Népfront szigeti körzeti bizottságának felhívására megmozdult a lakosság, és mintegy 15—20 ember lapátot ragadott, keverte a betont, s egy délután megcsinálta azt az alapot, amelyre a Közlekedési Vállalat egy fémvázas régi villamos várócsarnokot helyezett el. Ennek elejét beüvegezték, a bádoglemezeket a város színeivel kifestették, eléje padokat raktak. A környék lakossága megnyugodott, s szinte büszkék is voltak erre a közös alkotásra! Aztán jöttek a tizenévesek, Nyertem! Mohácson, a dolgozószobám ablaka előtt van egy villany- oszlop, amin közvilágítási lámpa van. Szeretem ennek a villanynak a fényét, és amikor kiégett a körte, nagyon vártam a kicserélését. Tavasszal a várva-várt nap elérkezett és a DÉDÁSZ-szerelő megérkezett. A fiatalember felmászott a villanyoszlopra, kicsavarta a rossz villanykörtét, messzire eldobta és becsavarta az újat. A nyáron is kiégett, ismét szemtanúja voltam, amikor kicserélték. A csere utón a rossz körtét ügyes mozdulattal úgy a járdára vágta, hogy az ezer darabra tört. Ekkor megkértem a szerelőt, hogy mivel a járdán gyerekek is járnak, bicikliznek is, Igeyen szíves, söpörje össze. Nem lelkesedett az ötletemen, de kis morgással összesöpörte a szilánkokat. Harmadszor a napokban cserélték, amikor éppen egy munkatársammal beszélgettünk. „Fogadjunk - mondtam —, hogy a szerelő, amikor kicseréli a villanykörtét, le fogja dobni." Nyertem! Azután elgondolkoztam, hogy jó lenne, ha a DÉDASZ villanykörte kicserélő brigádja egyszer nem a földre, hanem a zsebébe tenné a rosszat. Szabó Mihály Miért sötét az utcánk? Az I. kerületben lévő Dózsa György utcában új építkezések voltak. Emiatt a DÉDÁSZ a köz- világítási lámpákat leszerelte, és még a mai napig sem tette vissza. Az utca lakói sötétben botorkálnak. A munkából hazatérő nők este nem mernek otthonukba menni, mert félnek, hogy a sötét utcában valaki in- zultálja őket. Az a kérésünk, hogy a biztos gyalogos közlekedés érdekében minél előbb tegyék vissza a közvilágítási .lámpákat. Magyari Ferenc és tíz aláírás akik kicsúzlizták az üvegtáblákat. De más is történt. A Ma- kár-oldal szőlőiből kapatoson hazatérők a kék-sárga várakozót összetévesztették a „zöld villa- mos"-nak becézett helyiséggel, s így nem csoda, ha a várakozók még komiszabb időben is inkább a várón kívül áztak-fáztak. A kis bádogbódé köré korszerű épületek sokasodtak: a PO- TE 400 személyes diákszállója, a nővérszállás, a modern torna- csarnok. A közelben lévő klinika betegeit látogatók valósággal elárasztják a buszvégállomást. A kimaradó 30-asokra várakozó tömeg néha oly nagy, hogy be sem férne ebbe a piszkos, büdös, rozzant váróba. Valamit tehát kell csinálni. Javaslatom a következő: A POTE tornacsarnokától délre, a végállomás felé kb. 3 m magas kőtámfalat építettek. Annak elkészülte után megdöbbenve láttam, hogy az esztétikus támfalat 2 m magasságig földdel takarták le, s ekként egy meredek földrézsűt alakítottak ki, amelyen a fű sem fog kinőni, mert részben az eső lemossa, részben mert télen a gyerekek ródli pályának fogják használni. Ügy vélem, hogy a 3 m magas kőtámfal lehetne a váró északi oldala. Az oldalfalakat 5—6 m távolságban erre merőlegesen kb. 2,5 m mélységgel, ugyancsak kőfal formájában kellene kialakítani. A tetőszerkezetet megfelelő erősségű vasszerkezetből kellene kiképezni hullámeternittel vagy színes műanyag- hullámlemezzel. (L. az uránvárosi végállomást!) A megálló felé nyitottan kellene hagyni, hogy az mindig szem előtt legyen. Nymodon nem lenne törhető üveg: az oldalrézsűt virággal vagy cserjével (borostyánnal) lehetne beültetni. Ez így igen gazdaságos, esztétikus és főleg rendkívül hasznos lenne a buszra várakozó gyermekes szülőknek, betegeknek, öregeknek elsősorban. A bódé ócskavastelepre történt elszállítása után a kis kö- röndön füvesített környezetben cserjéket, ezüstfenyőt stb.-t lehetne ültetni. Dénesi Ödön városrendező építész, a HNF szigeti körzeti alelnöke SZERKESZTŐI ÜZENET Az illetékes válasza A „feladóvevény titka” A cikkben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a feladóvevényeket a hivatal valóban nem az ügyfelek számára legcélszerűbb helyen tartotta, mert ezeket a kezelőablak belső oldalán helyezte el. Ennek ellenére a nyomtatványhoz bárki nehézség nélkül hozzájuthatott. Megállapításom szerint ugyanis az egyesített felvevő munkahelyeken igen ritka esetben fordul elő a cikkben említett 20—30 perces várakozás, sorban állás és ha valaki csak a feladóvevényért kerüli meg a sort, ezért a tapasztalataim szerint senki sem tesz észrevételt. A jövőbeni észrevételek elkerülése érdekében a cikk megjelenését követően intézkedtem, hogy az ügyfelek részére elegendő mennyiségű és megfelelő helyen elhelyezett feladóvevény álljon rendelkezésre. Egyúttal szükségesnek tartom kedves ügyfeleinket arra kérni, hogy a kihelyezett postai nyomtatványokból csak a valóban szükséges mennyiséget szíveskedjenek felhasználni. Csermely László osztályvezető Növényvédelem a rügypattanás időszakában Az alma- és körtefák tavaszi fejlődése a termőrügyek pattanásával kezdődik, és azt pár nappal később követi a hajtórügyek pattanása. Ebben az időszakban nyílik lehetőség olyan kártevők és kórokozók elleni védekezésre, amelyek kártevését a tenyészidőszakban nehéz vagy __ vegyes állományú, e ltérő virágzás- és érésidejű gyümölcsfák társítása, az aljnövényzet hasznosítása esetén — nem lehet megakadályozni. A rügyfakadástól kezdődően növekszik a fertőzés lehetősége és fokozódik a gyümölcsfák nö- vényvédőszer-érzékenysége. Hűvös tavaszi időjárás, alacsony napi hőmérsékletek esetén a rügypattanás időszaka elhúzódik, a gyümölcsfák fejlődése vontatottá válik. Ilyenkor rügypattanástól -fakadásig hosszú ideig maradna védelem nélkül a gyümölcsös, ezért szükséges a permetezés megismétlése. Rügypattanás után bordóilé 1%, Rézoxiklorid 50 WP 0,3%- os töménységben, Recin Super 0,3—0,5%. Cuprosan Super D 0,5% és Dithane M 45 0,2%-os oldata alkalmazható a koratavaszi varasodás megelőzésére. Az őszibarack, a kajszi és a mandula növényvédelmében, amennyiben a rügypattanás előtti lemosó permetezésre nem kerül sor, rügypattanáskor Rézoxiklorid 50 WP, 0,3%-os vagy bordóilé 1%-os oldatával védekezzünk a sztigminás levéllyu- kacsosodás és a moníliás betegség ellen. Dr. Frank József levelelftlr nyomában A nyestek — mintha tudnák, hogy nekik szabad — fölöttébb nagy bonyodalmat tudnak okozni. Ezek a barátságosan ravasz képű, szépségesen szép prémű, nyurga testű kis ragadozók immár évek óta packáznak a villányi tanáccsal, az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatallal, a pécsi állatkerttel, valamint a legközelebbről érintett Vass Sándorral, aki Villányból, a Tolbuhin utca 15. szóm alól küldött egy levelet a szerkesztőségünknek. Ennek lényege: évek óta garázdálkodnak a nyestek lakásának padlásán. Újabban már a vastag vályogfalakba is sűrű járatokat fúrtak, s a téli hónapokban elsősorban a kéménycsatorna környékéről hallatszik a kaparászásuk. Nos, leszteni gyermekét. Az első osztályok, az ötödikek, a belépő új tantárgyak nem formálódnak félévben és az elsőben év végén sem osztályzatokba. Nem ezekre kell tehát hiányjeleket tenni, inkább arra, hogy az iskola és a család közötti értelmes együttműködésben __ szóban vagy szöveges indoklásokban többet tudjunk mondani és tenni a gyerek szocialista nevelése érdekében, a közösség és benne az egyén érdekkapcsolataiban. amiért a nyestek nyugodtan nyugtalaníthatják a ház lakóit, annak oka: ezek az állatok védelem alatt állnak. Ami azt jelenti, hogy ha valaki elpusztít egy példányt, 20 ezer forint büntetéssel kell számolnia. Nem kivétel ez alól Vass Sándor sem, ezért inkább hosszas levelezésbe kezdett, miután már több éve tűrte az „erejük tudatában” működő nyesteket. A címzettek sem tudtak azonban hatásosan intézkedni. Megkereste a tanács az OTKH-t, az állatkertet, megjárta a panasz a járási hivatalt és a megyei tanácsot, egyszóval „futkostak” a levelek a különböző szervek Ferenci Irén, Pécs-Málom: A jelenlegi utasforgalom egyelőre nagyobb járatsűrűséget nem igényel. A Mólomból 6.40 órakor induló járatot felmérések szerint általában 4—5 fő veszi igénybe. A Kökényből 7.05 órakor induló járat valóban zsúfolt, ennek mentesítésére Mólomból 7.15 órai indulással diákjáratot közlekedtet a vállalat. A tanulójárat késése, illetve elmaradása a között, mint a nyestek — néha ötösével — a ház tetején. Mit lehet tenni? Mint az állatkertben hallottuk, kérni kell az állatok befogását. Erre megfelelő csapdák vannak, bár állandóan használatban. A befogás azonban hosszú időt igényel, s közben a nyestek szaporodnak, nagy zajt keltenek éjszakánként a padláson és a tetőn, s szorgalmasan vájkál- nak a vályogfalban. Legutóbb a szaporulat már az olajkályha magasságáig jutott le . a falban, itt vinnyogtak az apróságok. Méregről, puskáról szó sem lehet: ugyan ki vállalná a következményeit az állatok elpusztításának? Vass Sándor vérendkívüli időjárás miatt fordult elő. Lévai Tiborné, Pécs: Ez év január 15-től a 38-as járatok a Varsány úti iskolánál levő helyközi autóbusz-megállóban is megállnak. Kovács B., Pécs: Köszönjük észrevételét. Valóban téves volt az aláírás. P. Mihályné, Pécsvárad: Panaszát kivizsgáltattuk. A jegya falakban leménye: nyugodtan maradhatnak az állatok, — de akkor adjon neki a tanács másik lakást. Egy vadőr a SILVAGOR-ra, erre a rendkívül büdös vegyszerre — nem méreg! — esküszik. Ha használnák, nem sokáig bírnák még a nyestek sem, arrébb állnának. Igaz, a tanácsnak akkor meg azzal kellene számolnia, hogy más címről keresik meg hasonló panasszal . . . De — hallottuk az említett szakembertől — jók a kis csengők is: a járatokhoz, a lyukak bejáratához kell lógatni, s a nekiütköző nyest a csen- géstől-bongástól megijed, elhagyja a házat. Csakhogy itt nem akármilyen nyestekről van szó. Ezek ugyanis, amikor világos nappal a fecskefészkek, kirablásával foglalkoztak, s kezelő a szabályoknak megfelelően járt el, amikor az ittas utast lakott területen belül a buszról leszállította. K. l.-né, Pécs: A Szliven Áruház cipőosztályán átveheti az elveszett nylon szatyrát (melyben női és gyermekcipő van) az, aki február 5-én este a Petőfi—Doktor S. utca sarkán levő 20, 27-es autóbusz- megállóban levő pádon felejtette. emiatt a lakók kiabálással és dobálóssal fejezték ki nemtetszésüket, a fülüket sem mozdították, amíg az összes madárfiókával nem végeztek. Nos, aligha vonhafó kétségbe, hogy ezek az állatok kárt okoznak Vass Sándor házában és környékén. Nehezen hihető, hogy ellenük tenni semmit sem lehet. Hiszen ez esetben még azt is el tudom képzelni, hogy felfüggesztik a védelmet, s erre képzett emberek szabad kezet kapva próbálják megszabadítani a panaszost a kellemetlenné vált társbérlőktől. Egyébként — ha darabonként 20 ezer forint a „taksájuk" — egy egész vagyon rohangál, vinnyog, veszekedik, furkál-vájkál Vass Sándorék padlásán. Erről egy történet jut eszembe: nem kell kivágni az erősen korhadt fát, még ha azzal fenyeget is, hogy rádől a 300 ezer forintért épült házra. Mert ha rádől, legalább nagyfényes lesz az udvar... Mészáros Attila logi tanácsadó I B. J. pécsi olvasónk a haszonélvezeti joggal kapcsolatban kér tájékoztatást tőlünk. A teljesség igénye nélkül igyekszünk részére útmutatást nyújtani az alábbiak szerint. A Polgári Törvénykönyv 157. §-a értelmében a haszonélvezeti jognál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak any- nyiban gyakorolhatja, ameny- nyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül Fennmarad. A törvénykönyv előírása alapján a haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn! A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket, a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dolgokhoz fűződő közterheket. A tulajdonos jogosult a Polgári Törvénykönyv 161. §-a értelmében a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Abban az esetben, ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. T. K. bedolgozóként végez munkát. Az általa elkészített terméket szállította a vállalathoz, amikor baleset érte útközben. Kérdése: sérülését üzemi balesetnek kell-e tekinteni? Igen! A 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat 94. §-a értelmében a bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek, a) amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az. ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott; b) amely a bedolgozót a vállalt munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte. Tájékoztatásul elmondjuk még, hogy üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet*érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszame- net éri. A most ismertetett jogszabályi előírások a társadalombiztosítási ellátások esetére tartalmazzák az üzemi baleset meghatározását. Nyestek a padláson és Meddig terjed a védettség?
