Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-04 / 34. szám
Dunántúlt Tlaplö 1979. február 4., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Az év folyamán az ipar állóeszközei bővültek és korszerűsödtek. A Borsodi Vegyi Kombinát új PVC gyára évi 150 000 tonna PVC-porgyártó és évi 124 000 tonna marónátrongyártó kapacitással termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyárában belépett 40 000 tonna évi polipropiléngyártó kapacitás, Elkészült a 750 kV-os távvezeték Albertirsa-országhatár közötti szakasza. A Tiszai Hőerőmű 1978-ban üzembe helyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítőképességét további 430 MW-tal, 9 százalékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati üzemek acéltermelést növelő beruházása — amelynek felét már 1977-ben üzembe helyezték — teljesen befejeződött. Átadták a Zalaegerszegi Hűtőházat, amelyen belül 11 500 tonna mélyhőmérsékletű tárolórész és évi 11 600 tonna mirelitárut előállító üzem létesült. Megkezdte termelését a Gyulai Húskombinát, amely évi 21 600 tonna hús és évi 2800 tonna szárazáru-gyártó kapacitásbővítést jelent. Az országos építési-szerelési teljesítmény a tervben előírt 4— 5 százalékos ütemnek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipari szervezeteknél 5,8 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal meghaladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építőipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelentős emelkedés után 2 százalékkal nőtt. A növénytermelés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő eredményei ellenére alig haladta meg az előző évit és nem érte el a tervezettet. Az állattenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgazdaság anyagi ráfordításai erőteljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A többlettermés — a tervnek megfelelően — nagyobbrészt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektáronkénti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hektáronkénti 5200 kg átlagtermése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorrépatermés - több mint 7 százalékkal nőtt. A burgonyatermés, míg a korábbi években csökkent, 1978- ban 19 százalékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből és egyes szálas és lédús takarmányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt: a vágóállattermelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyapjúé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót és lényegében azonos volt az 1977. december 31- ivel. A sertésállomány — a tenyésztés ingadozásainak kiküszöbölésére hozott intézkedések eredményeként — három éve közel azonos nagyságú. 1978. december 31-én 8 millió sertés volt az országban, 2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra szapoiodott. A dolgozók átlagos állományi létszáma az állami mező- gazdaságban és a mezőgazda- sági szövetkezetek közös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások a tervezett csökkenéssel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásároltak. A gépi vonóerő-kapacitás 7 százalékkal nőtt. Az erdőtelepítés és -felújítás 1978-ban tervszerűen folyt. A fakitermelés a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az árvízvédelmi fővédvonalak, valamint a belvízrendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megközelítette, a közcsatornahálózat építése és a szennyvíztisztítás nem érte el a tervezettet. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye a tervezettet kissé meghaladó, személyszállítási teljesítménye a tervezettet megközelítő mértékben növekedett. A szállított áruk mennyisége 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a Tiövekedés 1,8 százalék volt. A helyi tömeg- közlekedés 2,5 milliárd utast szállított, 1,9 százalékkal többet, mint az előző évben. 1978-ban 15 villamos- és 15 Diesel-mozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit és 33 darab HÉV motor- és pótkocsit szereztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit helyeztek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év folyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 troli- busj és 26 villamos. Az év folyamán a személygépkocsi-állomány 97 000 darabbal nőtt és az év végén meghaladta a 830 ezret, ebből 788 ezer a lakosság tulajdonában volt. A közutakon mintegy 1700 km hosszúságban korszerűsítést és útburkolat-erősítést végeztek, 200 km új út épült. Átadták a forgalomnak az M-3- as autópálya Budapest-Gö- döllő közötti 23,5 km-es szakaszát. A telefon-főközpontok befő-, gadóképessége 33 ezer, az alközpontoké 30 ezer állomással, 5—5 százalékkal bővült. A települések közötti közvetlen ösz- szeköttetésre az összes főállomás 72 százaléka alkalmas. Az év végén ' 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolat tunk. A levélirányítás korszerűsítésére Budapesten levél-feldolgozó automatát helyeztek üzembe. Külkereskedelem A népgazdaság fejlődésében nagy jelentőségű nemzetközi gazdasági kapcsolataink 1978- ban tovább fejlődtek. E kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal való tervszerű együttműködésiek: az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, a tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. A külkereskedelmi Forgalom nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialista országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban az áruforgalom, részben a kedvezőtlen piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglévő hiányosságok hptására, a tervtől eltérően alakult. A behozatal a számítottnál gyorsabban, a kivitel az előirányzottnál lassabban emelkedett. A forgalomnak a tervezettől eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb behozatali többlet keletkezett, elsősorban a nem rubel elszámolású forgalomban. Beruházás A szocialista szervek 196,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a tervben előirányzott 180-182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet. Ez folyó áron 8 százalékkal, volumenben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesztési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi éveknél valamivel nagyobb mértékben fordították a folyamatban lévő beruházásokra. A központi állami beruházások az előirányzottnál mérsékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek. A vállalatok és szövetkezetek a számítottnál nagyobb fejlesztési forrásokkal rendelkeztek, beruházásaik az előirányzott csökkenés helyett gyors ütemben, 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat jelentős túllépése. A vállalati beruházások növekedésében szerepe volt az exportfejlesztő beruházásoknak. A beruházások építési hányada csökkent, a gépeké, beleértve az import gépeket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az építőipar, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás beruházásai emelkedtek. lövedelmek, fogyasztás A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett ütemet megközelítően emelkedett. A nominál jövedelmek növekedése valamivel meghaladta az előirányzatot. A munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben megvalósított béremelések mellett szerepe volt az 1977. év második felében végrehajtott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedéseknek. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete meghaladta a 3700 forintot. A nominál bérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valamivel gyorsabban emelkedtek a tervben számítottnál. így az egy keresőre jutó reálbér lényegében a tervezett ütemben nőtt és mintegy 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak reálkeresete ennél mérsékeltebben emelkedett. Ugyancsak nőtt a társadalmi juttatások értéke. Az egy lakosra jutó reáljövedelem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi juttatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 milliárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt és az év végén 1 974 000-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8,8 milliárd forintot fizettek ki, 3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási segélyen 1978 decemberében 277 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év végére 124.9 milliárd forintra emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1978-ban 281 milliárd forint volt, összehasonlító áron 3.9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál valamivel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1.9 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,7 százalékkal fokozódott. Az áruellátás 1978-ban élelmiszerekből — egyes zöldséggyümölcsfélék kivételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálata ösz- szességében az előző évhez képest kismértékben javult, egyes termékcsoportokban azonban továbbra is előfordult választékhiány. A vegyes iparcikkek eladásának gyors növekedése mellett egyes cikkekből — például hazai gyártású automata mosógép, villanybojler, vastömegcikk, egyes építőanyagok — a kínálat a keresletet nem elégítette ki. A kiskereskedelem üzlethálózata 1978-ban tovább bővült. A főváros üzlethálózatának fejlődése a tervezettnél kissé lassúbb, ami elsősorban a lakótelepek üzlethálózatának nem kielégítő ütemű fejlesztésével függ össze. A fogyasztói árak a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek. A számítottat meghaladó növekedés lényegében a'z égetett szeszes italok július 24-vel végrehajtott központi áremeléséből adódott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Állami erőből — főként a budapesti lakásépítkezések elmaradása következtében —- a tervezettnél kevesebb lakás készült el, de a lakosság lakásépítése sem érte el a számítottat. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás 1979. január 1-én az ország népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15,7 élveszületett és 13,1 halálozás jutott. Az él- veszületések aránya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás jutott, az előző évi 4,3-del szemben. A csecsemőhalandóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az iparban, valamint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a korábbi évekhez hasonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak. A kiadások nagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azonban — a kórházi rekonstrukciók, tatarozások, átépítések miatt — az év végén lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az orvosok száma az év folyamán 700-zal, 29 200-ra emelkedett. Egy általános körzeti orvosra valamivel kevesebb lakos ellátása jutott, mint 1977-ben. Az összes körzeti orvosi állások 5,3 százaléka betöltetlen volt. A bölcsődék befogadóképessége az év végén 58 100 volt, 2800-zal több, mint egy évvel azelőtt. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és decemberben elérte a 345 000-et. Rendszeres iskolai oktatásban az 1978 79-es tanévben 1.8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagozatokon az alsófokú oktatásban a létszám emelkedett, a középfokon csökkent és a felsőfokú oktatásban nem változott. Alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, szakmunkástanuló a 14—16 évesek 40,5 százaléka, középiskolai tanuló a 14—17 évesek 38.8 százaléka, főiskolai vagy egyetemi hallgató a 18—22 évesek 8,3 százaléka. 1978-ban nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozatokon 34 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 ezren, esti és levelező tagozatokon 14 ezren szereztek oklevelet. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió előfizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 246 televízió előfizető jutott. Idegenforgalum 1978-ban nagymértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több, mint 1977-ben. Egy napnál hosszabb ideig 10 millió turista tartózkodott hazánkban, számuk 2,8 millióval nőtt. A Magyarországot felkereső külföldiek többsége — 90 százaléka - a szocialista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növekedésével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni — szálláshelyek a főidényben zsúfoltak voltak. Külföldre 5,4 millió magfar utazott, 16 százalékkal több, mint az előző évben. A magyar turisták 93 százaléka a szocialista országokba látogatott. Budapest, 1979. február 3. Központi Statisztikai Hivatal Éneklő ifjúság Díszhangverseny Pécsett ,,A Kórusok Országos Tanácsa és a Kommunista Hiúsági Szövetség, a Magyar Rádióval egyetértésben az 1978/79-es tanévben módosított szervezeti formában hirdette meg az Éneklő Hiúság mozgalmat a középiskolásoknak ..." — olvastuk a Liszt-teremben, tegnap délután megrendezett dísz- hangversenyre szóló meghívóban. A kedves hangulatú — és ismert pécsi hagyományokat is ápoló — diákhangversenyen, amely egyúttal a helikoni diáknapok megyei rendezvényeinek nyitánya is volt, dr. Varga Sab- ján László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára mondott megnyitót. Ezt követően egy énekegyüttes és kilenc kórus váltotta egymást a pódiumon, friss, tavaszt ígérő kórusmuzsikával: a szigetvári gimnázium és szakközépiskola leánykara, Hergenrőder József; a mohácsi gimnázium vegyeskara Sas Zsuzsa; a siklósi gimnázium leánykara Dede Ilona; a pécsi Nagy Lajos Gimnázium férfi vokálegyüttese és vegyeskara Ivasivka Mátyás; a komlói gimnázium vegyeskara Nagy Ernő; a pécsi Dobó István úti gimnázium kamarakórusa és leánykara Kertész Attila; a Janus Pannonius Gimnázium ■ és Szakközépiskola leánykara Ivasivka Mátyás, valamint a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola veqyeskara Varga Tamás vezénylésével. A megye középiskolai kórusai a módosított szervezeti forma keretében az idei tanévtől nem négyéves ciklusokban, hanem minden évben újra benevezhetnek az Éneklő ifjúság mozgalom rendezvényeire. A legjobbak a megyei díszhangversenyen szerepelnek, fölszabadulton, a rádiófölvételek feszültsége nélkül. Előadásuk minősége alapján a zsűri javasolhatja a Helikonon való részvételüket; illetve nyilvános rádióadásra, lemezfelvételre, kórusfesztiválra, táborozásra tehet javaslatot egy-egy kórusnál. A tavasz első tiirnökei A napos időjárás hatására Budapesten és az ország egyes vidékein már megjelentek a tavasz első hírnökei: a fővárosi állat- és növényketíben kibújt a földből a kisázsiai hóvirág, gazdagon virágzik a japán varázsmogyoró és virágba borult erdeink ismert törpecserjéje, a farkasboroszlán is. Tolna megye védettebb völgyeiben sárgállik a kankalin, de kidugták fejecskéjüket a százszorszépek is, A kirándulók a völgységi erdőkből már hazavihették az első idei hóvirágot, és megcsodálhatták a védetté nyilvánított szúrós csoda bogyó kármin színű virágait. A Kisalföld tájait — különösen a folyók árterületein — elborította a barka. Nagy sikerű gyermekfarsangot rendeztek tegnap délután Hidason, a művelődési házban. A rendezvény leglátványosabb része a gyerekek jelmezes felvonulása volt.