Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-25 / 55. szám
CN HÉTVÉGE 10. RIPORT 1979. FEBRUÁR 25. Kápolna - hatvan évvel mm ,.Antal János volt a legelső ember Magyarországon, aki földet kapott A sánta vitézt tolták, vezették, ölelgetve vitték tel oz emelvényre, mindenki megsimogalta a szegény katonát. — Hány gyermeke van, Antal János? — kérdezte az elnök. — öt gyermekem, beteg feleségem van. — És földje? — Egy csepp se." (Krúdy: A kápolnai földosztás) Kál, Bajcsy-Zsilinszky utca 45. szám, 1979. február. Antal János, 75 esztendős, nyugdíjas tsz-fogatos a ház gazdája. — Hogyan telt a mai nap? — Hatkor keltem, mint mindig. Megetettem a tyúkokat, kacsákat, utána kihordtam a hugyot a malacok alól. Vizel húztam, szenet pakoltam. Kocsonya és tea volt az ebéd. Délben bementem a tsz-irodá- ra, mert be kellett jelenteni, Koqy mit akarok a földdel. Délután aludtam, mert csak az egyik vesém ép már és sokat kell pihenni. Mire felébredtem, megjött az unoka és vele számolgattuk a leckét. Este televízió és korai lefekvés. — Mi lett a földdel, amit édesapja 19-ben kapott? — Negyven évig műveltük, aztán édesapám beadta o közösbe. 59-ben még aláírta a belépési nyilatkozatot. 84 éves volt akkor és súlyos beteg. Egy évre rá eltemettük. A nagyúti két hold persze kevés volt a megélhetéshez, így mindig vállaltunk még földeket telesbe vagy harmadába. — Boldog ember volt idős Antal János? — Józan életű, rendes ember volt. Gyakran emlegette Károlyit. Nagyon pártolta. — Magának van valamilyen emléke a földosztás napjáról? — Otthon voltam, apám bezárt minket a testvéreimmel együtt. Hallotta, hogy Erdőtelken a csendőrök szátzavarták a gyűlést és attól tartott, hogy Kápolnán sem mennek majd simán a dolgok. — Mennyi nyugdíjat hoz a postás? — Keveset. Ha hamarabb alakult volna meg a tsz, akkor többet kapnék. 1733 forint a nyugdíjam, a pótlékkal együtt. — Szeretném megnézni édesapja fényképét. — Nem maradt kép róla. Mikor meghalt, az igazolványt is le kellett adni a tanácsnál. Antalék konyhafiókjában böngésszük a régi papírokat. Három irat őrzi idős Antal János kézjegyét. 1927-ben büntetőparancsot adott ki ellene az egri járás főszolgabírója, mert ,,a község csendjét háborította”. Díszes okirat tanúsítja. hogy Antal János 1928-ban hat pengővel részvényese lett a Hangya szövetkezetnek. Az utolsó papíros egy árverési hirdetmény, melyen a lefoglalt ingóságokat 10 mázsa búza és egy db pej ló jelenti. A dátum: 1936. X. hó 7. napja.„Az 1978. évi gazdálkodásunkról megállapítható, hogy több területen nem a tervezett és a kívánt eredményt hozta. A munkafegyelem és a szövetkezeti vagyonvédelem nem javult a termelőszövetkezetben. Egész éven keresztül nem tudtuk megszüntetni a vezetők közötti ellentéteket, ami kihatott a tsz- tagság munkavégzésére is.” Az önkritikus megállapításokat a kál-kápolnai Károlyi Mihály Termelőszövetkezet zár- számadási beszámolójában olvasom Inklovics Józseffel beszélgetek, aki egy héttel ezelőtt még elnöke volt Kál, Kompolt és Kápolna közös gazdaságának. Most elnökhelyettes. — Milyen földeken gazdálkodnak, mi terem az egykori Károlyi-birtokon? — A szövetkezet területe 6200 hektár. Ebből körülbelül 800 hektár volt valamikor Károlyié. A futóhomoktól, az agyagos kötött talajig mindenféle földjeink vannak. Tavaly 42,7 q volt a búza és 24 q p kukorica átlagtermése. 1157 tagunk van, közülük 475 aktív, 4050 forint volt az átlagos havi munkabér. — Miért nem sikerült a tavalyi esztendő? Sok volt az eső, rossz volt az idő. Emellett pediq rossz volt a szervezés. -77-ben 106 millió forint összbevétel mellett 14 millió volt a nyereség; tavaly 114 millió forint bevétel mellett csak 196 000 forint nyereséget sikerült elérnünk. Szomorú zárszámadás volt a mostani. Senki sem kapott prémiumot. 1979-ben szeretnénk gazdaságosabbá tenni a termelést és csökkenteni a költségeket. Talán az időjárás is jobban besegít majd. — Tudja, hogy névadójuk is hive volt a szövetkezeti eszmének? — Nem. — Akkor idézek a kápolnai beszédből: „A többtermelés sikere a szövetkezéstől függ és ezért szövetkezeti alapon való együttműködésre hívom fel az ország kisbirtokosait. Termelő, beszerzési és értékesítő szövetkezeteket kell alakítani!” A káli vasútállomásról Kom- polton át jut az utazó Kápolnára. Káltól Párádig húzódott a Károlyi-birtok 38 ezer hold földje. Az egykori riporterek -- köztük Krúdy és Móricz is — szemérmesen elhallgatták, hogy Kápolnán soha nem volt egy talpalatnyi földje sem Károlyinak, mert ez a község mór az egri érsekséghez tartozott. Kelemen Gyulával, Kápolnc község tanácselnökével a földosztás helyszínére igyekszünk. — Kápolna központi fekvése és a kápolnai csata kerek évfordulója miatt választotta Károlyi Kápolnát a földosztás megkezdésének helyéül. A szabadságharc emlékének is ily módon akart tisztelegni, mert felesége könyvéből tudom, hogy az a gondolat is bántotta, hogy o Károlyi-birtokok nagy részét őse. Károlyi Sándor tábornok az osztrák császártól kapta jutalmul a szatmári békekötésért, A kápolnai emlékmű mellett azon a napon dombot emeltek a Károlvi- birtokokról szekérrel ideszállított földekből. Eqy szekérnyit hoztak Kompoltról, másikkal az Erzsébet téri táblákról, aztán pedig Honvédhalmáról. Ebbe a földbe verte bele Károlyi a karót. A krónikások feljegyezték, hogy azon az esős, februári vasárnapon Károlyi körül forgolódott egy helyre, tófalui menyecske. Másodjára Károlyi neki adta kezébe az ütőszerszámot és a menyecske hármat ütött a cövekre. Ő, özvegy Dajkóné így emlékszik vissza: — Huszonhat éves voltam Károlyi Mihály a kápolnai földosztás első cövekét üti be a földbe okkor, négy gyermek fogta a szoknyámat. Hogyne vertem volna ró arra a karóra . . . Kelemen Gyula a mai Kápolnáról mesél: — 1800 lakosa és 540 háza van a községnek. A legtöbben helyben dolgoznak. 180 embert foglalkoztat o Tárná menti Ipari Szövetkezet üzeme, 120 dolgozója van a Költségvetési üzemnek, több mint 100 kápolnainak ad kenyere; a dohánybeváltó. De működik itt ipari részlege az áfésznek; van autószervizünk és gabonafelvásárlónk. — 1938-ban 2200-an lakták Kápolnát. . . — Igen, csökken a lakosság száma. Bár Kápolna a legjobb fekvésű község, mégis Kompol- tot fejlesztik. Valamikor majd egyesülni fog Kál, Kompolt és Kápolna — kompolti székhellyel. Mo még Kápolnát szeli át o 3-as főút. de már épül az autópálya és annak kompolti leágazása lesz. Szóval, kevés pénzt kapunk, de azért segítünk magunkon. Társadalmi munkában építettün-k utakat, járdákat, iskolát, tprnatermet. — Miről volt szó a legutóbbi tanácsülésen? — Az idei költségvetésről. 2 millió 720 ezer forinttal gazdálkodunk. 1979 legfontosabb feladata számunkra a községi ivóvízhálózat kiépítésének folytatása. 81-re minden lakásban lesz víz. 1967-ben kezdtük el ezt a munkát. 1971 óta lelassult, mert a megyei tanács elvonja tőlünk a közületek által korábban a községnek átutalt községfejlesztési adót. — Hányon élnek segélyből Kápolnán? — 16-an. — Hány kápolnai lakos fizet gépjárműadót? — 187. — Két évtizedes tanácselnöki működése alatt mi volt a legemlékezetesebb esemény? — A 70-es árvíz, amikor megvadult a Torna. — Miért itt, a Károlyi-emlékpark és az emlékművek közvetlen szomszédságában jelölték ki o község szemétgyűjtő helyét? — Urbanizálódik a falu és egyre több a szemét. Itt volt egy nagy gödör és azt legalább betemetik. Az évfordulóra csináltatunk ide egy kerítést és az úttörőkkel rendezzük a terepet. . A kápolnai síkon három emlékmű emelkedik. A legdíszesebb — melynek talapzatánál Károlyi évszázados igazságtalanság jóvátételéhez kezdett hozzá — az 1849-es kápolnai csata emlékét hirdeti. A kápolnai csata jelentőségéről azótc is vitatkoznak a történészek. Vannak, akik szerint az osztrákok győzelmét; vannak, akik szerint a magyar honvédek dicsőségét hozta a több napos ütközet. Az mindenesetre tény, hogy Kossuth a kápolnai csata után ruházta át a főparancsnoki tisztet Dembinszkiről Görgey Artúrra. A kápolnaiak ápolják a szabadságharc emlékét, a közséq más részén védetté nyilvánítottak három hár- sat, melyek alat‘ — a hagyomány szerint — Kossuth megpihent. \ Kápolnai kőművesek keze- munkájót dicséri a második emlékmű, amit a csata 100. évfordulóján emeltek. A földosztás félévszázados jubileumára készült a legfrissebb emlékkő, melyen így kezdődik a felirat: „Mi most egy új, nagy hadjáratra indulunk . .." Ilyen csatái voltak Kápolnának. 1849 és 1919 kora tavaszi napjait is szomorú, véres és vészterhes nyár követte. A 84 esztendős Ignácz Mátyásnak csak a hallását kezdte ki az idő, a memóriája ép ... — Annyian voltunk kint a határban, mint egy nagy vásáron. Hát ami igaz is, hiszen ilyen vásárt még nem csinált földesúr, kit a parasztok kegyelmes szentatyának szólítottak. Mikor hírül vettük, hogy mire készül Károlyi, forrongott-billegett a nép a Torna völgyében. Sokan voltak, akik nem hitték a hírt. Hát mór csak azért is eljöttek, hogy a saját szemükkel lássák az osztást. Én szerettem Károlyit, mert jó programja volt. Ezért is mentem el, bár én akkor földet nem kaptam. Mikor Károlyi befejezte a beszédet, akkor kihoztak egy nagy táblát a dohánybeváltóból és azon vittük be a köztársaság elnökét. Olyan bankettféle ünnepi ebéd volt a dohánybeváltó nagytermében. Pörkölte; meg baromfit főztek az asszonyok. Sokon hálálkodtak akkor ott a Károlyinak, hogy a nagy iga alól kivett minket. — Hatvan év után milyen emlékképe van Károlyiról? — Jó magas, derék férfi volt Hegyes szája volt, azt beszélték, hogy nyúlszájú. Én nem c száját figyeltem, hanem azt. amit mondott. Jól beszélt, nagyon megünnepeltük. — Milyen volt az időjárás 1919. február 23-án? — Jégtörő Mátyás előtt voltunk, ezért valaki jégtörő Károlyinak nevezte az elnököt, mert akkora melegséget hozott a szívünkbe. Ügy emlékszem, hogy sütött a nap. Azt biztosan tudom, hogy azon a napon láttam életemben először repülőgépet. Röplapokat szórtak a gépből. Járdán József, a község plébánosa szabad idejében tájképeket fest és helytörténetet ír: — Kápolna nevét 1271-ben említik először az oklevelek, amikor Kompolt Péter királyi adománylevelet kap V. Istvántól. Kápolna sorsa mindig szorosan összekapcsolódott Eger történetével, nemcsak a földrajzi közelség miatt, hanem azért is, mert egyházi birtok volt. Tatár, török, német rombolt és pusztított Kápolnán, de szívós és életerős emberek élnek itt, mert minden csapást kiheverve újra és újra benépesült, épült a falu. — Mi o plébános úr véleménye a kápolnaiakról? — Ami talán egy kicsit jellemző az itteniekre, az a mesélőkedv, a legendacsinálás. Jól példázza ezt a három hórs esete. Egy élelmes kaposvári író, Roboz István kifantáziólta. hogy Kossuth milyen imát mondhatott a kápolnai csata utón. ügyes kiadók a kiegyezés után képet festettek ehhez a kitalált eseményhez. Ezen a képen láthatók hársfák. Hót ez a kápolnai védett hársak története . . Szabó Pál igazgató, a község pórttitkára kalauzol Kápolna frissen vakolt általános iskolájában. 170 tanulója van ebben o tanévben az iskolának, így az átlagos osztálylétszóm 20 körül mozog. A 8. osztályban keresem o választ a kérdésre: mit tud Kápolna legifjabb nemzedéke Károlyi Mihályról és a földosztásról? — Régi óhajtása volt a magyar parasztnak, hogy földhöz jusson. Károlyi ezt teljesítet te . . . — Károlyi miniszterelnök volt. . — Károlyi Mihály szerette a parasztokat és a parasztok is szerették. Nagyapámtól hallottam . . — Károlyi Mihályról nevezték el a termelőszövetkezetet. Igazságos úr volt.. . — Károlyi Mihály szociáldemokrata volt. Haladó gondol kodású... — A felesége elsősegélyt nyújtott a sebesülteknek háborúban és nagyon szere a férjét. .. — Ö volt az első, oki nemcsak beszélt, hanem ténylegesen tett is a szegényekért. Azt mesélték, hogy a parasztot annyira örültek a földnek hogy sokan szájukba vették és úgy ízlelgették, kóstolgatták . . „Gyakran töprengek rajta ha újra kellene kezdenem ugyanúgy cselekednék-e, ugyanúgy reménykednék-' ugyanúgy igyekeznék-e meg jobbítani a világot. Azt hiszem igen. Mindannyiunknak meg van a magunk sorsa, a magun szerepe, amit be kell töltenünk és majd a történelem fogj megítélni, sikerült-e vala értékeset alkotnunk.” (Káról Mihály: Hit, illúziók nélkül) Erdős Ákos
