Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-25 / 55. szám
1979. FEBRUÁR 25. MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. A Skoda plzeni gyáregységei A paksi atomerőmű „lelke’ Csehszlovákiai utóm legemlékezetesebb napját Plzen- ben töltöttem, ahol a Csepel Művekhez sok tekintetben hasonló, gyáróriásra leltem: a Skoda Trösztre. A Skodának legalább 20 üzeme és 45 ezer dolgozója van, akik úgyszólván minden gépipari terméket képesek magas színvonalon elkészíteni, még a legbonoyluitabb atomreaktorokat is. — Ugye, a paksi reaktort készítő üzemre kíváncsi? — fogadott a tröszt központjának kapujában Vladislav Kratky, sajtótitkár. Bólintottam. — A reaktor-csarnokban már várnak bennünket. Az atomenergetikai ágazat kifejlődése az ország első ilyen erőművéhez kapcsolódik szorosan. Az erőművet 1972 végén avatták, Jaslovské Bohunicében. Még átadása után két-három évvel sem mertük volna remélni, hogy egyszer majd a világ tíz atom- erőművi berendezéseket gyártó üzeme közé sorolnak bennünket. Látja, ott az a hatalmas épület, a reaktorcsarnok — még épül. Ha elkészül, Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. Aki integet, az üzem vezetője, Jiri Köllner mérnök, legjobb szakemberünk az atomenergetika területén .. . Köllner mérnök nagy léptekkel, ellentmondást nem tűrő tempóban végigvezetett a csarnokon. A látvány — talán mondanom sem kell — számomra, egy hozzá nem értő számára is, lenyűgöző volt. Az üzemvezető először a reaktorköpenyről mesélt, amely négyféle, a legkiválóbb minőségű acélból készül. Mutatott is egy darabot a paksiból, amelyet éppen akkor kezdtek röntgenezni. Aztán a hatalmas próbagödörnél álldogáltunk hosszasan, ahol a turbinákat összeszerelik és kipróbálják. Majd a reaktor- készítésnél oly fontos, hibátlan, pontos, kiváló minőségű munkáról beszélt.. . — Számomra éppen ezért a legfantasztikusabb itt — mondtam —, hogy miközben még épül ez az üzem, már reaktorokat gyártanak. Nemcsak Magyarországnak, más országoknak is. Ahogy hallottam, a reaktor az egész erőmű „lelke". Nem fél, hogy valahol hiba csúszik a munkába? — Nem! — válaszolt nagyon határozottan. — S hogy miért nem? Többször ellenőrzünk mindent, ha kell, még többször — egészen addig, amíg nem vagyunk száz százalékig biztosak a dolgunkban. Mutattam a röntgenkamrákat, azokban a reaktor minden részét régyzetm.illiméterenként átvizsgáljuk — nem is egyszer. A paksi lesz az első komoly reaktorunk, ezért, hogy még jobban higgyen nekem, itt én most megígéremi hogy ami rajtunk múlik, minden a legnagyobb rendben lesz... A határidőket tartjuk, egyes részeit már elküldtük rendeltetési helyére, másokon most dolgozunk. Ez a reaklortípus teljes egészében szovjet tervek alapján készül. Korszerűbb, mint az első termékünk, amely 150 megawattos volt és nehézvízzel működik. A paksinak egyrészt a teljesítménye nagyobb, 440 megawattos, másrészt technológiai előnye, hogy könnyűvízzel dolgozik majd. A berendezések és az acél egy részét még importálnunk kellett, de a tröszt kutatói hamarosan ezeket a feladatokat is megoldják, legalábbis remélem . . . A KGST tagállamai évtizedünk elején kezdtek hozzá atomenergetikai elképzeléseik valóraváltásához. Tervük, hogy 1980-ig megnégyszerezik atom- erőművi kapacitásukat. Továbbra is a Szovjetunióban épül a legtöbb atomerőmű, de dinamikus fejlesztés valósul meg az NDK-ban. Bulgáriában és Csehszlovákiában, s már építik, vagy tervezik az elsőt Lengyelországban, Kubában és Romániában is. Nálunk a paksi lesz az első, amely fokozatos üzembe helyezésével, 1990-ben villamos- energia-szükségletünk mintegy 15 százalékát fedezi majd. Kocsi Margit Mire jó a bambusz? A bambusznád a világ leggyorsabban fejlődő növénye. Két hónap alatt 40 méter magasságra is megnő. Rugalmassága és szilárdsága miatt még ma is alkalmazzák, mint építőanyagot. A régi időkben egy kínai tudós a bambusz felhasználásának több mint 1300 lehetőségét irta le. Varsó zajtérképe A varsói építéstechnikai intézet akusztikai csoportja a lengyel főváros zajtérképét készíti el. A térképen dolgozó szakértőik megállapították, hogy a város főutcáin az intenzív közlekedés miatt 85 decibeles intenzitású lárma is keletkezhet. A szakértő-csoport vezetője, Sadowsky professzor keresi a probléma megoldásának hatékony módszereit, tekintettel arra, hogy a lárma közismerten károsan hat az emberi szervezetre. A legjobb megoldásnak a hangszigetelő építőanyagok alkalmazása látszik. Fém és üveg A jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatói érdekes új anyagot fejlesztettek ki üvegből és kerámiából. Ugyanúgy vágható, mint a fémek, de egyúttal csiszolható és karcolható is, mint az üveg. Felmelegítve szükség szerint formázható és különböző öntvények, illetve alkatrészek készíthetők belőle, szinte tetszés szerint. Az alkohol ellen A. Rolen dél-amerikai orvos új módját találta ki az alkoholizmus elleni harcnak: a páciens fogába különleges anyagból készült betétet épít, amely az alkohollal érintkezéskor elektromos szikraként hat. A fogban nagy fájdalmat okoz és emellett általános rosszullétet. A hidpillérek cölöpéi előkerülnek az ásatás során Számos ország kutatóit foglalkoztatja ma is a vikingek története. Az eredetileg Skandináviában és a mai Dániában élt északgermán törzsek, a norvégek, svédek, és dánok őseit tulajdonképpen mormannok- nak nevezték, és a vezéreik voltak az ún. vikingek. Eredetileg pásztorkodással, halászattal és vadászattal foglalkoztak. A Vili—IX. század folyamán — az ősközösségi társadalom felborulásával — vagyoni különbségek jöttek létre, kialakult az arisztokrácia és ők Jovábbi vagyonszerzés céljából, távoli tengeri rablóportyákat szerveztek, ezzel veszélyeztetve az európai népeket. Kalóz portyáik célja a fosztogatás és rabszolgák szerzése volt, akiket értékesítettek az európai és ázsiai rabszolgapiacokon. Újabban amerikai kutatók azt bizonyították, hogy a vikingek nemcsak Amerika északkeleti partjáig, hanem mélyen a földrész belsejébe is eljutottak. A vikingek településeivel kapcsolatban ugyanis számos kérdésre választ adnak, amerikai kutatók infravörös fényképezéssel végzett kutatásai. Dél-Amerikában készítettek ilyen légifelvételeket és ezeken erődítmények maradványait lehetett felfedezni Az erődítmények feltűnően hasonlítanak az 1000 és 1300 közötti években épült észak-európai viking erődítményekhez. Abban az időben néhány viking-„szó- zad" tengerre szállt, és azután eltűnt. A legújabb kutatások szerint ugyanabban az időben néhány indián kultúrában lényeges változások következtek be. Egy francia kutató pedig még 1732-ben beszámolt arról, hogy olyan indián törzzsel találkozott, amelynek tagjai mintegy 7 százalékban magas ter- metűek, szőkék és kékszeműek voltak. A másik új felfedezés a vikingekkel kapcsolatban egy híd maradványa, amelyet Dániában, a Vejle-patak völgyében találtak. A hidat 980-ban Canut király nagyapja, Herald Bluetooth építetté. A híd 6 méter széles és 1000 méter hosszú volt. A katonai célra épített híd 5 tonna súlyt is elbírt, és a becslések szerint 50—60 évig használhatták. A Dán Nemzeti Múzeum igazgatója szerint, aki 32 éve tanulmányozza a vikingeket, ilyen viking-technológiát még sehol sem találtak. Hajóik és vázaik is azt mutatják, hogy a vikingeknek jó érzékük volt az építkezéshez. A „Westerplatte Hősei” nevű gdanski hajógyárban átadták a szovjet megrendelőknek a „Szprut" óriásvontatót, mely jelenleg a legnagyobb ilyen típusú halászhajó a világon. A 7200 lóerős motoroknak köszönhetően a hajó hatalmas hálókkal dolgozhat és 2200 méter mélységig lehet vele halászni. Jövőre a gdanski hajógyár további négy ilyen hajót épít a Szovjetunió részére. A megmentett bölény Lengyelország területének csaknem a negyedrészét fenyves- és vegyes erdők borítják. Legnagyobb és legszebb a bialowiezai erdő. Megőrizte az egykor Európát borító vegyes őserdő képét, és ma ez a bölény és a vadbivaly egyetlen európai lakhelye. Az ősvadon 47 négyzetkilométeres részén hozták létre a Bialowiezai Nemzeti Parko^ Bölényből Lengyelországban él a legtöbb a világon. Ma mindössze két fajuk él: az európai és az amerikai bölény. Az európai bölénynek eredetileg két változata volt: a hegyi bölény, amely a Kaukázus magasan elterülő erdeiben tanyázott, valamint a síkföldi bölény, amely Francia- országtól a Balti-tengerig, hatalmas területeken volt elterjedve. A lengyelországi bölényállomány 1914. elején még 737 állatot jelentett, az első világháborúban, illetve annak következményei során csaknem teljesen megsemmisült. Csupán húsz bölény menekült meg, de később ezek is többnyire a vadorzók áldozatául estek. Ugyanerre a sorsra jutott az eredetileg 800 állatból álló kaukázusi állomány is. Ügy látszott, a faj sorsa végképp megpecsételődött. Végül már alig 30 európai bölényt lehetett találni az állat- és vadaskertekben. Az utolsó példányokat összeszedve mentették meg a teljes kipusztulástól. Ma ismét több mint 200 él a bialowiezai őserdőben, de a Kárpátokban és a Szovjetunióban is találhatók. Az erdei bölény a bialowiezai fauna előkelősége, ott háborítatlanul, az őserdő sűrűjében él. Az állat eszmei értéke egymillió zloty, ami azt jelenti, hogy ha orvvadász kilőne egyet, a börtönbüntetésen kívül az értékét is meg kellene térítenie. Új levelezések a vikingekről Próbagödör, ahol a turbinákat összeszerelik
