Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-25 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 55. szám 1979. február 25., vasárnap Ára: 1,60 FT Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Új termelőkapacitások léptek üzembe Baranya megye ipari termelésének növekedése meghaladta az előző évekét A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1978. évről Közéletiségre nevelni Megyei úttörövezetői konferencia Pécsett Gazdagodott, tartalmasabbá vált az úttörőélet A megye szocialista iparának termelése 1978-ban az előző éveknél fokozottabb mértékben, 6,6 százalékkal, (bányászat nélkül 12,4 százalékkal) emelkedett. Az 1978. évi nagyobb mértékű növekedés elsősorban az előző években létrejött új termelőkapacitások üzembe lépéséből adódott. Ezek hatására kismértékben változott az ipar ágazati megoszlása is: nőtt a könnyű- és az élelmiszeripar, és csökkent a nehézipar aránya. Az utóbbin belül emelkedett a gépipar részesedése. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3,5 százalékkal, az egy munkaórára jutó 4,7 százalékkal növekedett. A termelés emelkedésének mindössze 54 százaléka adódott a termelékenység és 46 százalék a foglalkoztatottak létszámának növekedéséből. Ipar, építőipar A nehézipar termelése 1,9 százalékkal volt több az előző évinél, ezen belül a bányászat nem érte el a múlt évi szintet. A termelt szén mennyisége ugyan több a tervezettnél és az előző évinél is, de fűtőértéke csak 98,7 százaléka az 1977. évinek. Jelentős fejlődésnek indult az ágazaton belül a gépipar melynek termelése 14,2 százalékkal volt magasabb. Az építőanyag-ipar termelése 4,4 százalékkal nőtt, de a téglaiparé alatta marad az előző évinek. A könnyűipar termelése 11,7 százalékkal emelkedett. A minisztériumi iparba tartozó 10 könnyűipari vállalat közül öt azonban nem érte el az előző évi szintet, különösen a textilipari vállalatoknál nagy a visszaesés. Az élelmiszeripar 29,7 százalékkal növelte termelését. A jelentős mértékű többlet nagy részét a Baromfifeldolgozó KV üzembe lépése és a boripari tevékenység bővülése adta. A megyei székhelyű iparösz- szehasonlítható áron 7,7 százalékkal értékesitett többet, mint az előző évben. A belkereskedelmi értékesítés 7,9 százalékkal, a külkereskedelmi értékesítés 11,1 százalékkal, a beruházási célú átadás 3,6 százalékkal nőtt. A megyei székhelyű ipar exportjából a dollár viszonylatú értékesítés a múlt évinek 101,8 százaléka, aránya azonban valamelyest alacsonyabb az előző évinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 3 százalékkal, a fizikai foglalkozásúaké 3,1 százalékkal növekedett. A fizikai foglalkoztatottak havi átlagkeresete 4011 forint volt, 7,4 százalékkal több az előző évinél. A megyei székhelyű szocialista építőipar termelése az előző évhez képest 2,2 százalékkal nőtt, kisebb ütemben, mint az előző években. Az építési-szerelési munkák 1978. évi terv- előirányzatát a négy megyei székhelyű építőipari vállalat egyike sem teljesítette. A minisztériumi építőipar lényegében szinten tartotta, a szövetkezeti építőipar viszont számottevően növelte termelését. A munka termelékenysége tovább javult. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1978-ban 1,1 százalékkal kevesebb főt foglalkoztatott, mint az előző esztendőben. Az építési-szerelési tevékenységen dolgozók száma ennél nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal csökkent. Az építőiparban foglalkoztatott fizikai dolgozók havi átlagkeresete 3424 forint volt, 7,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A befejezett építkezéseket építménycsoportonként vizsgálva továbbra is a lakásépítkezéA BÉV új hálóhegesztő üzeme sek aránya volt a legmagasabb. 1978-ban összesen 1886 lakást adott át a megyei székhelyű szocialista építőipar. A korábbinál gyorsabb ütemben folytatódtak az építőipar gépberuházásai. Az építőipar ipari hátterét számottevően bővíti a Baranya megyei Építőipari Vállalat komplex telepe, melynek első létesítményeit már üzembe helyezték. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés összességében a mostohának mondható időjárási feltételek és az előző éveknél nehezebb közgazdasági körülmények között mérsékelten kedvező eredményekkel zárult. Az időjárási szélsőségeket legkevésbé a kalászosok sínylették meg. Csupán 4 megyében arattak több búzát egy hektárról, mint Baranyában. 45,52 mázsás hektáronkénti termeléssel megyénkben megismétlődött az előző két év jó terméseredménye. A fontosabb őszi betakarító- sú növények közül a kukorica, a burgonya és valamelyest a silókukorica nagyüzemi termésátlaga is meghaladta az előző évit, a cukorrépa és a napraforgó nem érte el az egy évvel korábbit. A nagyüzemek ez évben az eddigi legnagyobb tömegű kukoricát termelték meg, hektáronkénti hozamuk 58,78 mázsa. Ez évben zöldségből kevesebb termett. Sok kórt és terméskiesést okozott a késői fagy, majd a csapadékhiány és a kevés napsütés. Paprikából, paradicsomból késve és kevesebb termett, mint tavaly, általában eltolódott a zöldségfélék érése. Az 1978. december 31-i ösz- szeírás adatai szerint a megyében 100 600 szarvasmarhát tartottak (2,7 százalékkal többet, mint egy éve) és 426 500 sertést (2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban). Az állatállományon belül az anyaállatok száma is nőtt, a teheneké 1 százalékkal, a kocáké 7 százalékkal. A nagyüzemekben kedvező a szarvasmarhaállomány alakulása, a kisüzemekben azonban lassan, de folyamatosan csökken a számuk. A sertésállomány változatlanul nagyarányú a kisüzemekben, az év végén a sertések 46 százalékát e szektorban tartották. Baranya megye népessége Baranya megye népessége 1978-ban is mérsékelten, mintegy ezer fővel növekedett. A falvak népességének csökkenése tovább folytatódott, ugyanokkor a városi népesség száma kissé mérséklődő ütemben növekedett. A városlakók aránya megyénkben elérte az 56— 57 százalékot. Az élveszületé- sek száma ez évben is mérséklődött, az 1977. évinél kb. 4—6 százalékkal kevesebb csecsemő született, de a születésszám (6500—6600) még valamivel magasabb az 1973. évinél. A lakosság bevételei Baranya megye lakosságának készpénzbevétele 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés üteme valamivel nagyobb volt a tervezettnél és a megelőző két évinél. A munkából származó bevételek — azon belül is a bér és-bérjellegűek — erőteljesebben nőttek, mint a társadalombiztosításból szárma- zóak. A bér és bérjellegű bevételeken belül a munkabérek 10 százalékkal, az egyéb kifizetések 7 százalékkal emelkedtek. A szocialista szektor főbb ágazataiban dolgozó fizikai foglalkozásúak átlagos havi keresete mintegy 8 százalékkal volt magasabb a múlt évinél. Az átlagkeresetek növekedése eléggé kiegyenlített az egyes ágazatokban. A lakosság mezőgazdasági munkából származó bevételein belül a termék- eladásért kifizetett összeg nőtt erősebben (9 százalékkal), bár alig maradtak el ennek mértékétől a termelőszövetkezeti munkadíj és munkabérkifizetések, melyek 8, illetve 7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalom- biztosítás címén kifizetett ösz- szegek közül a táppénz és egyéb segély 4,7 százalékkal, a családi pótlék 0,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1977-ben. Kereskedelem, idegenforgalom A kiskereskedelmi árindex Baranya megyében 4,6 (országosan 4,9) százalékos áremelkedést jelzett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a bolti élelmiszerek és a ruházati cikkek ára, valamivel kevésbé a vendéglátásé és a vegyes iparcikkeké. Az idényáras élelmiszercikkek a boltokban, 5, a piacokon 18 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban. Elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélék kerültek a múlt évinél magasabb áron a fogyasztókhoz (26, illetve 15 százalékkal). Baranya megye kiskereskedelmi forgalma 1978-ban meghaladta a 11,2 milliárd forintot, ami összehasonlítható áron 6,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A forgalom növekedésének üteme nagyobb az ez évre tervezettnél. 1978-ban a bolti kiskereskedelmi hálózat közel 3900 négyzetméter új alapterülettel bővült és a vendéglátó-hálózat fejlesztése is közel 2200 négyzetmétert tett ki. A fejlesztések nem jártak együtt a hálózati egységek számának gyarapodásával, mert egy-egy nagy alapterületű bolt belépésével egyidejűleg legalább egy kisebb egység megszűnt, a minőségi javulás azonban jelentős. A megye közúti teher- és személyforgalma 1978-ban tovább nőtt. A teherautók által szállított áruk súlya 6,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1977- ben, a személyforgalom 4 szá(Folytatás a 3. oldalon) Egy alapvetően fontos gondolat más-más szavakkal, de nagyon sokszor megfogalmazódott a tegnap Pécsett tartott megyei úttörővezetői konferencián: Akik ma gyermekekkel foglalkoznak, a jövőt formálják. Ennek jegyében készült a Magyar Úttörők Szövetsége Baranya megyei Tanácsának a VI. országos konferencia óta végzett munkáról számot adó, sókoldalú elemző beszámolója, ez tükröződött valamennyi hozzászóló mondanivalójából. Az úttörővezetők III. megyei konferenciáját az MSZMP Oktatási Igazgatóságán rendezték. Képek, tablók, zászlók, őrsi naplók, grafikonok segítségével kitűnően illusztrálták a rendezők a baranyai úttörők életét. A konferencián részt vett dr. Jerszi István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Gácsér József, az országos úttörőelnökség tagjo, Végh József, a Baranya megyei Tanács ifjúsági titkára. A konferenciát Mőrcz Róbertné, a megyei úttörőelnökség tagja nyitotta meg, majd Vér László megyei úttörőelnök fűzött szóbeli kiegészítőt a beszámolóhoz. A kiegészítőből és az írásos beszámolóból megtudtuk, hogy az úttörővezetők 1975-ben tartott VI. országos konferenciája óta Baranyában 3706 úttörővezető irányító-segítő munkájával 44 502 úttörő és kisdobos dolgozott a konferencián elhangzottak szellemében. Az eltelt időben - a társadalmi munkamegosztás eredményeként egyaránt többet munkálkodtak a gyermekekért a párt-, állami, KISZ-szervek, tömegszervezetek, iskolák, üzemek és a szülők. A tevékenységük eredményeként gazdagodtak az úttörőközösségek programjai, javultak az iskolai és iskolán kívüli nevelési lehetőségek feltételei. Az eltelt idő alatt egy sor állami beruházással, társadalmi összefogással tovább bővültek a gyermekközösségeket szolgáló létesítmények: 112 tornaterem, tornaszoba, 356 sportpálya, játékudvar, 51 külön könyvtár, 69 csapatotthon, úttörőszoba álla gyermekek rendelkezésére. Külön figyelmet érdemel, hogy az úttörőcsapatok tevékenysége — társadalmi munkák, ünnepélyek, szolidaritási rendezvények — egyre inkább szerves részévé válik a lakóhely társadalmi-politikai életének. A jobb tanulásra ösztönző, a munkára, közéletiségre nevelés mellett szakkörök, táborok, hasznos szabadidő programok, sportrendezvények, vetélkedők teremtenek lehetőséget az önképzésükre, fizikai fejlődésükre. A beszámolót követően 14- en kértek szót. Elsőként Bóna Ernőné, aki a KISZ- és az úttörőmozgalom dinamikusan fejlődő együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta. Elismeréssel szólt a megyében folyó úttörőmunkáról. A további hozzászólók - köztük Gácsér József — elégedetten nyugtázták az eddigi eredményeket, de a további tennivalókat — még eredményesebb munkára, közéletiségre nevelés önképzési igényének növelése, tisztségviselők alaposabb képzése —, is megfogalmazták. Dr. Jerszi István a „legidősebb" testvérszervezet, a párt, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében köszöntötte az úttörőmozgalomban tevékenykedőket. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben gazdagodott, tartalmasabbá vált az úttörőmunka. Kiemelte, hogy a jövőre felkészítés mellett meg kell ismertetni a múlt történelmi hagyományait, hogy a gyerekek is őrizzék és tiszteljék hazánk és az emberiség fejlődésének történelmét. A megyei konferencia résztvevői megválasztották a VII. országos úttörövezetői konferencián részt vevő 9 baranyai küldöttet, illetve a 17 tagú megyei úttörőelnökséget, melynek elnöke ismét Vér László lett. A megyei úttörővezetői konferencia küldöttei szolidaritásukat kifejező táviratot küldtek a vietnami nagykövetségre. A megyei úttörőmozgalom hároméves munkáját értékelő tanácskozás Benkö Gyulának, a Pedagógus Szakszervezet Baranya megyei Bizottsága titkárának zárszavával fejeződött be.
