Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-21 / 51. szám

6 Dunántúli napló 1979. február 21., szerda Mk§& íÉlliiÉ Aíw'RA.i F. hó 26-án, (hétfőn) bocsát­ja forgalomba a Magyar Posta a nemzetközi gyermekévről meg­emlékező, 3 darab 1 forintos bélyegből álló sorozatát. Az első bélyeg a gyermek örömét mutatja be, kezében virágcsokrot tartó, lepkét ker­gető kisfiúval, kutyával, virá­gokkal, több színnel. A nemzet­közi gyermekév 1979, felirat lila, Magyar Posta és az értékjelzés lila és vörös, az évszám és a tervezőművész neve lila színnel olvasható. A második bélyeg a gyerme­ket a családban mutatja be, szülőket, egy kisfiút és egy kis­lányt. mellettük macskát és vi­rágokat, több színnel. A gyer­mekév felirata lila, a Magyar Posta és értékjelzés lila és vö­rös, az évszám és a tervező- művész neve lila színű. A harmadik bélyeg egymás kezét fogó két kisfiút és egy kislányt ábrázol, virágokkal a háttérben, több színnel. A gyermekévre utaló felirat lila, a Magyar Posta felirat lila és kék, értékjelzés vörös és lila, az évszám és a tervezőművész neve lila színben látható. A bélyegsorozat 393 300 foga­zott és 9900 fogazatlan pél­dányban, ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült, Kass János grafikusművész ter­vei alapján. ANTINARKOMÁNIA Az ENSZ egészségügyi vi­lágszervezete már régóta har­col a kábítószer élvezete ellen, ami a nyugati világot kataszt­rofálisan sújtja. Természetesen, mint minden világméretű ak­ciónál, a sok milliós példány- számú bélyegek rendkívüli ha­tású propaganda erejét is igénybe veszik. Az első ilyen bélyeg 1964-ben jelent meg. Három kezet ábrázol, amely a mák gyümölcse után nyúl. Tud­valévőén a mákból nyerik az ópiumot, a morfiumot, a hasist, tehát a legveszedelmesebb ká­bítószereket, amelyek a gyógyá­szat hasznos eszközei, túlzott fogyasztásuk azonban halálos végű lehet. A világszervezet 2 évvel később újabb 3 címletű sorral jelentkezett, amely ha­lálfejet és mákot ábrázolt. Na­gyon hatásos a sor elsőnapi bélyegzőjének rajza. A mák szárából kinyúló kötélhurok szimbolizálja a halálos vesze­delmet. Magába roskadt fiatal leány, fejét karjai közé rejti. Monaco is szükségesnek tar­totta, hogy a nemzetközi akció­ban részt vegyen. 1972-ben 2 bélyeget bocsátott ki, amely egy kábítószer által rabulejtett fiatal leányt és egy fecskendőt ábrázolt. A következő évben ugyanezzel a céllal, bélyegpá­ron, kábítószert élvező 5 ifjú fejképe és ismét fecskendő sze­repelt. Ezzel akarták kifejezni, hogy a fiatalkorúak nagyobb mértékben vannak kitéve a kí­sértésnek, mint az idősebb kor­osztály. Egy olasz filatéliai szaklap olvasóinak szavazata alapján, 1973-ban 56 ország kiadásai közül azt a megdöbbentő ábrá- jú, osztrák bélyeget találták a leghatásosabbnak, amely egy. kábulatban színes látomásaitól körülvett, részben csontvázszerű leányfejet ábrázolt. Felirata: „Vigyázz!" A sajtó világszerte szinte na­ponta számol be a kábítószer­csempészek elleni harcról. En­nek egyik módját mutatja be a svéd posta 4 éve megjelent bé­lyege, amelyen különlegesen képzett kutyák érzékeny szima­tukkal felfedezik az elrejtett méregrakományt, s odavezetik a nyomozókat De nemcsak a kábítószer- fogyasztás, hanem a túlzott gyógyszerszedés veszedelmére intenek az orvosok. A VI. Gyógy­szerész Kongresszus alkalmából megjelent finn bélyegen diag­ramok láthatók, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos gyógy­szerek hogyan hatnak az embe­ri szervezetre. Vadászat A vadász számára a vadá­szat adta sport szórakozás, ki- kapcsolódás és sikerélmény mellett egyik legnagyobb érték az általa elejtett vad szép tró­feája. Vadásztrófea alatt ért­jük magát a vadat, vagy egy részét, megfelelően kikészített formában, amely emlékeztet a vadra és elejtésére. A szépen kikészített trófea állandó emlék a vadószélményeinkről, ezért kell különös figyelmet szentelni kikészítésének, kezelésének és a káros hatások elleni védel­mének. Szarvas és őz esetében a fő trófea az agancs. Szarvasnál mint melléktrófea a gyöngyfog (a felső állkapocsban találha­tó szemfogak) is igen értékes. Továbbá számításba jöhet az elejtett vad kikészített bőre, végül a hullott agancs is. Vaddisznónál a vadkan cgyarát már régóta igen kiválló trófeának tekintjük. Olykor a kocáknál is előfordul a hosszú szemfog, (koca agyar, vagy kampó) de ez kevésbé érté­kes. Mint mellék trófea a vad­disznó sörte jöhet számításba és a kikészített vaddisznó bőr. Szőrmés apróvadnál és dú- vadnál a kikészített bőr szá­mít trófeának, vagy ha azokat egészben preparájuk ki trófea­ként. Szárnyasvad trófeaként a vadászható madarakat három féle alakban őrizhetjük meg. Az egész madár kerül ki­preparálásra, amikor falra akasztható ágra vagy vízszin­tes talpazatra állítjuk fel ter­mészetes állásban. Vadászias az egész trófea még úgy is, ha a madarat (fácánt, vadlibát, kacsát) ^ úgy preparáljuk ki, mintha agatékon lógna, s me­rev állapotban, nyújtott nyak­kal, kissé nyitott szárnyakkal, lábnál fogva akasztjuk falra. A második forma, ha a ma­T rófeák dár egy része kerül kiprepará­lásra, például fej a nyakkal, mögé a legyezőszerűen nyitott farkat esetleg szárnyakat he­lyezzük el. Ez főleg „nagy ma­daraknál” használatos, például túzok, és süketfajd preparálá­sánál. A harmadik forma a madár különböző tollai. Fácán, fogoly, egyes vízimadarak fedő, illetve pehelytollai, valamint a má­tyás, szajkó színes szárnya. Ezeket főleg kalapra tűzve használják trófea gyanánt. A magyar vadászoknál a leggyak­rabban látott kalapdísz trófeák a szalonkák zsírzó és festő tol­lai, valamint a vadkacsa hím­jének (gácsérnak) kunkorodó faroktollai. A felsorolt trófeákon kívül még nagyon sok, de kevésbé ismert trófeaféleség van a va­dászattal kapcsolatban. Az ismert trófeák közül leg­nagyobb jelentőséggel a nagy­vad trófea bír, amelyet nem csak a vadászélmény alapján értékelünk, hanem méretei, sú­lya és pontszámok szerint fon­tos összehasonlításokat végzünk és ma már kötelező elbírálás alá vesszük. A nagyvad trófeák tájankénti értékelése rámutat az állomány minőségére, amely visszatükrözi a vad környezetét, a vadról való gondoskodást, és a terület vadtartó értékét. Ezt a környezet biztosította öko­lógiai viszonyok mellett az em­beri tudatos beavatkozás is nagyban helyes irányba befo­lyásolhatja. A nemzetközileg is nagyra értékelt vadállományunk szép és értékes trófeáinak biztosí­tásához ma már igen nagymér­tékben a tudatos vadgazdálko­dási tevékenység is hozzájárul és ez biztosíthatja a jövőben is a szintentartását, illetve folya­matos fejlődését. Farkas János-------------------------------------------¥-----------------------------------­L IBAVADÁSZAT N em vadlibavadászatról lesz szó, hanem annál sokkal rit­kább ,,sport"-ról, — ha an­nak tekinthető, amit láttam. Sok állatot láttam már a gesz­tenyésben, mókust, pelét, madara­kat, siklót, sőt őzet és szarvast is, mégis feltűnő volt, hogy szép nagy liba sétálgat az autóbusz-végállo­mással szemben a fák közt. Be­mentem kislányomért, hogy (ha már élő gulipánt nem láthat) megcsodálhassa a szabadon rit­kán látható madarat. Mire kiér­tünk, a liba a bozótos felé mene­kült, mert egy fekete bundás, kö­zépkorú nő kergette és igyekezett megfogni, vele volt egy tíz év körüli kislány is. Megkérdeztem, hogy övé-e a liba és talán elszökött? Habozás nélkül válaszol, hogy az övé. Hamarosan sikerül is neki el­fogni a libát és szárnyait megkö­tözve belegyömöszölte a vele levő szatyorba. Elég furcsának tűnt az eljárás, mivel azt várná az em­ber, hogy valaki elszökött libáját egyszerűen hazatereli vagy cipeli és a fekete ünneplő kabát sem látszott alkalmasnak libavadászat­ra. Még mielőtt jobban végiggon­dolhattam volna a dolgot, az asszony a becsomagolt „madár­ral" az autóbuszállomás irányá­ba eltávozott Folytattuk a sétát az erdő szé­léig. Itt az utolsó épületben lakó P. S.-né siet ki a házból, s izga­tottan kérdezi, nem láttam erre egy libát. Mondtam, hogy jóval lejjebb. Kiderült, hogy reggel vett a piacon egy libát 140 forintért, és az szökött meg tőlük. A kirán­duló vagy látogató asszony lá­nyával (unokájával?) „levadász­ta" az elkóborlott madarat. Hama­rosan előkerül P. S., a férj is és ketten keresik kétségbeesve a megszökött pecsenyét. Nem „Kék fény" téma, tehát nem kívánunk „köröztetni" egy alacsonyabb, középkorú, fekete (sötét) szőrmekabátos nőt sárgás- szürkés, széles csíkos műanyag szatyorral, amely megtömve, talán a szárny is látszott - aki feb­ruár 15-én a fél 1 vagy 1 órakor az Ezeréves végállomásáról in­dult a városba. P. S.-ék is körű1- néztek és feltehetően megtalálják. Jóhiszeműség alig tételezhető fel, hiszen sajátjának mondta a libát, amelyet eszerint sétálni vagy le­vegőzni vitt a gesztenyésbe. így valószínűleg drága libasült lesz az illetőnek és emlékezetes a gesz­tenyés! libavadászat. Autó-motor Ar MMG Automatika Művekben készül a Zsiguli műszerfal, amelyből az idén 400 000 darabot gyártanak Kiskert örökzöldek Bármennyire kicsi a kertünk néhány örökzöldet feltétlenül ültessünk. Előtérbe kell helyez­ni azokat a fajokat, fajtákat, melyek szárazságtűrők és fagytűrőek. Ajánlatunk főleg ezekre terjed ki. Helyszűke mi­att javaslatunk vázlatos. Figyelemre méltóak a boró­kák. Ajánlott a KÖZÖNSÉGES BORÓKA, Juniperus communis. Alkalmazkodó képessége miatt a külterjes körülményeket is jól tűri. Az Alföldön őshonos. Osz­lopos változata a JUNIPERUS COMMUNIS VAR. HIBERNICA submediterrán hangulatot áraszt. A fagyot jól tűri. El­fekvő a JUNIPERUS SABINA azaz a nehézszagú boróka. El­fekvő törzsű pikkelylevelei sö­tétzöldek, dekoratív megjele- nésűek. Dél-Európa hegyeiben honos. Elterjedtebb és ajánlha­tó a KÍNAI BORÓKA Junipe- rus chinensis. Széles kúpalakú örökzöld. A talaj felett 45 fokos szögben elterülő változata mu­tatós a JUNIPERUS CHINEN­SIS PFITZERIANA. Pikkelysze­rű levelei szürkésszöldek, aranylevelű változata a kert dísze lehet. Az ÉLETFA vagy Thuja köz­ismertebb. Számtalan változa­ta található meg hazánkban. Kitűnőek soliterként, csoport­ban vagy térhatárolóként. A NYUGATI ÉLETFA Thuja oc- cidentalis, a nedvesebb körül­ményeket , szereti, az öntözést meghálálja. Egyik változata a THUJA OCCIDENTALS „MA- LONYANA" a malonyai tuja. Karcsú, vékony, oszlopos ter­mete elegáns. Jobban tűri a szárazságot a keleti életfa Thuja orientolis. Napos helyet biztosítsunk számára, a félár- nyékot nem szereti. Épületek, falak déli védel­mében próbálkozhatunk a va­lódi ciprussal is. Ez kimon­dottan mediterrán örökzöld, jól bírja a szárazságot, de fagyérzékeny. öntözést csak mérsékelten végezzük, hogy hajtásai jól beérjenek, ezáltal a fagynak jobban ellenállnak. Városunkban szép példányai vannak magánkertekben, vé­dett helyen az idei hideg tél­nek is ellenálltak. Magról, zölddugványról jól szaporíthatok. A fagyot legjobban az ari­zonai ciprus CUPRESSUS ARI- ZONICA viseli el. Lombozata kékeszöld, mutatós. A valódi ciprus CUPRESSUS SEMPER- VIRENS a mediterrán városok jellegzetes örökzöldje. Igen dekoratív ä karcsú oszlopos CUPRESSUS1 SEMPERVIRENS „STRICTA”. Említést kell tenni a LUC­FENYŐRŐL, közismertebben a karácsonyfáról. A luc a Kár­pátok — Alpok 1000—2000 m-es zónájában érzi jól ma­gát, ahol a klíma hűvös, csa­padékos. Meleg déli fekvés­ben egyáltalán nem ajánlatos ültetni, északi oldalon vagy nedvesebb, párásabb körül­mények között sikeres telepí­tése. Nyugati országrészen jobban érzi magát. A SZERB LUC Picea omorika, valamint a KELETI LUC Picea orientalis jobban tűri a szárazságot. Kalla Gábor Blende-mélysígélesséfl - expozíciós idő Fotósarok A blende mélységélesség és az expozíciós idő a fényképe­zésben elválaszthatatlan fogal­mak. A technikai kérdéseken túl, a képalkotás, a kompozí­ció fontos kellékei. A blende- érték nemcsak a filmre jutó fénymennyiséget szabályozza, hanem azt is, hogy a tér mi­lyen nagy és melyik része raj­zolódik ki élesen a képen. Vegyünk két gyakorlati pél­dát: Egy magasugrót fényké­pezünk, abban a pillanatban, amikor a léc fölött van. A kép mondanivalóját maga az ugró adja, a mozdulat szép­ségét, az arcáról tükröződő erőfeszítést akarjuk bemutatni. Ebben az esetben mellékes például az atlétikai pálya hát­térben levő része, vagy az ott tartózkodó személyek. A 2,8— 4-es értékű blende biztosítja, hogy a háttér életlen, elmo­sódott lesz, és semmi nem vonja el a néző figyelmét a főtémáról. Másik esetben, ha valakit úgy akarunk lefény­képezni. hogy egyben bemu­tassuk a környezetét is, eset­leg a mögötte elterülő tájat, 16-22-es rekeszt használunk, így elérjük, hogy a tőlünk másfél, két méterre levő sze­mély és a háttér is teljesen éles lesz. Az objektíveket mélységéles- ségi táblázattal látják el, amelyről leolvashatjuk, hogy mekkora blendenyílás mellett egy adott távolság esetén az élességi pont előtt, illetve mö­gött hány méteren belül je­lentkeznek élesen a tárgyak. Az objektívek mélységélességi skálája közvetlenül a méter­skála alatt van, s együtt kell használni őket. Ez a rendszer természetesen fordítva is hasz­nálható, tehát nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy adott tá­volság és lencsenyílás esetén mekkora a mélységélesség, ha­nem azt is megnézhetjük, hogy a kívánt mélységélesség eltéréséhez mekkora rekesznyí­lást kell használnunk. A fényerő, vagyis a lencse fényáteresztő képessége úgy határozható meg, hogy a gyújtótávolságot elosztjuk a blendenyílás átmérőjével. Ha például a blende átmérője két centiméter, a gyújtótávol­ság négy centiméter, akkor a fényerő 1:2, nyolc centiméte­res gyújtótávolságú objektív­nál 1 :4, tizenhat centiméteres gyújtótávolságnál 1:8. A gya­korlatban csak a második számmal jelöljük a blendét, tehát 2-es, 4-es, 8-as blendé- ről beszélünk. Mivel a blende értékek az Írisz segítségével folyamatosan állíthatók, a nemzetközileg szabványosított blendeszámok használata se­gíti a gyakorlati alkalmazást. Blendenyilások (az írisz folyamatosan változ­tatható blende, ellentétben a régi lyukblendével, amely meg­határozott nyílású lemez). Min­den blendeszám az előző ér­ték fele fénymennyiségének áteresztését jelöli, az a 4-es blende fénymennyiségének dupláját jelenti, az 5,6-osnak négyszeresét stb. A kisfilmes gépeken általában 2-től 22-ig jelölik a blendeszámokat, de egyes speciális gépeken még 64-es érték is szerepel. A zár és blende segítségé­vel tehát úgy kell szabályozni a fény mennyiségét, ahogy a megvilágítás, a téma mozgá­sa, és a mélységélességi ha­tárok megkívánják. A megvilá­gítás mértékét a blende és az expozíciós idő összefüggésé­ben határozhatjuk meg. A va­riációk száma a lehetséges blendeértékekből és expozíci­ós^ időktől függ. Ha tehát a nyílást egy értékkel nagyobb­ra vesszük (a fénymennyiség kétszeresére nő), akkor az ex­pozíciós. időt felére kell csök- kentenünk. Például 22-es blen­de és egy másodperces meg­világítási idő szükséges, akkor 16-os blendével 1/2-ed má­sodperc, 11-esnél 1/4-ed má­sodpercet kell állítanunk. Az expozíciós időt mindig a téma mozgásának alapján ha­tározzuk meg. Természetesen nem mellékes a mozgás gyor­sasága mellett az iránya sem. Egy, a gép felé közeledő au­tót például lefényképezhetünk 1/250-ed másodperccel, de ha ugyanez az autó a fényképe­zőgép előtt halad el, akkor nem biztos, hogy akár 1/500- ad másodperces zársebesség­gel is éles képet kapunk. Ér­demes megjegyezni, hogy las­sú mozgás esetén, például sétáló emberek, az 1/125-öda legalkalmasabb, gyorsabb moz­gásnál pedig az 1/250-ed má­sodpercet használjuk. Vida András •& Bélyeg í _________________________ S orozat a gyermekek életéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom