Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-21 / 51. szám

1979. február 21., szerda Dunántúli napló 3 Felújítják Komló öreg házait Átépítik a tbermofor- kéményeke t Elkészülnek a szemétledobók Komló bárme!/ pontján ér­zékelhető a Városgazdálkodási Vállalat ötszáznegyven dolgo­zójának munkája: ők ültetik ki a virágokat, amelyeket sa­ját kertészetükben nevelnek. De ők felelnek a város tisz­taságáért és a lakóházak csi­nosításáért is. Nyáron roham­tempóban végzik az iskolák, óvodák festését, nagytakarítá­sát. Idén tizennyolcmillió fo­rintot költenek a lakóházak felújítására és a kezelésükben levő ötezer lakásban keletke­zett hibák kijavítására, ötven­nyolc lakásban nagyobb kar­bantartási munkákat végez­nek, ezek nagy része már 20 —25 éves. Elsősorban a Zrínyi utca házaiban cserélik az el­öregedett víz- és villanyveze­tékeket, kicserélik a lakások elöregedett berendezési tár­gyait, sok helyen a régi szén- tüzelésű vízmelegítők helyébe villanybojlert állítanak be. E- mellett megjavítják a tetőszer­kezetet és a homlokzatot, va­lamint befejezik a Berek utca házainak külső vakolását. Tavaly megkezdték a Ké­ményseprő Vállalat szakvéle­ménye alapján a thermofor- kémények építését. A munká­kat jól megszervezték, minden anyagot előre beszereztek, s a legjobb mesterek végzik majd az átépítést. A vállalat ez évi feladatai között szerepel a Lenin téri magasházak liftjeinek cseréje mellett — ezt a Gépipari Elektromos Karbantartó Szö­vetkezet végzi — a szemétle­dobók megépítése is, mert az épületeket annak idején ezek nélkül adták át. A lakók kö­zött pedig kialakult az a szo­kás, hogy a szemetesvödröket egyszerűen az ajtók elé rak­ták ki, s a házmester szedte össze az edényeket. Ezt a tarthatatlan állapotot szünte­tik meg végre a ledobok be­építésével. A karbantartási, hibaelhárí­tási és felújítási munkák zö­mét a vállalat építő részlege végzi el. G. M. Nemzetközi barátság hét Az Eszperantó Világszövetség tíz évvel ezelőtt hirdette meg a barátság hét a szombat esti lemében Pécsen hetedik alka­lommal rendezik meg a talál­kozót. Pécs testvérvárosaiból, Schwerinből, Szlivenből, Lah- tiból kisebb csoportok érkeztek hétfőn a városba. Eszékről pén­teken várják a hatvan tagú küldöttséget. A nem testvérvá­ros Krakkóból húsz eszperantis- ta vesz részt a barátság hét baranyai eseményein. A pécsi Nevelők Házában hétfőn este tartottak ismerke­dési estet, melyet pénteken újabb követ, az építők munkás, szállóján. Szombaton talál­koznak a szakszervezetek me­gyei tanácsának vezetőivel. A hét többi napján ellátogatnak Bolyba, Mohácsra, Harkányba, megismerkednek Pécs neveze­tességeivel és mindenütt fel­veszik a kapcsolatot a helyi eszperantó csoportokkal. Hulladékból milliók Erdőtelepítések Baranyában Jó az ellátás csemetékből ■ Az úttörők példamutatása ■ Ki lehet „hivatásos” gyűjtő? A vas és színesfémek, papír, rongy, üveg legtöbbje a sze­métbe kerül. Ha eljuttatjuk a feldolgozó iparnak, akkor mór értékes másodnyersanyagok. A különféle feldolgozó techno­lógiákhoz egyenesen nélkülöz­hetetlenek. A MÉH az elmúlt évben félmillió tonna vasat és 36 ezer tonna színesfémet jut­tatott a kohókba, majd 150 ezer tonna papírt a papír­gyáraknak. Ezzel 90 millió dollár értékű importtól men­tesítette a népgazdaságot. Ki tegye || mindezt? A kincs a lábunk előtt he­ver, csak le kell érte hajolni, össze kell gyűjteni, át kell ad­ni a MÉH-nek. De ki tegye mindezt? Az otthon összegyűlt újságokat, felesleges ron­gyot kinek van kedve és ideje fajtánként szétválogatni, össze­kötözni, elcipelni valamelyik átvevőhelyre. Pécsett három, a megyében hét ilyen létezik. És ha a kiválasztott átvevőhely nincs nyitva, vagy éppen nem veszi ót, mert tele van? A leg­gyakoribb megoldás ömlesztve a kukába vágni az egészet. Ha anyagilag megérné... A gyűjtőkereskedés gyakor­lásáról szóló belkereskedelmi miniszteri rendelet tavaly au­gusztusban szabályozta, milyen feltétellel ki lehet „hivatásos" gyűjtő. A megszigorítás bizo­nyára helyénvaló. Tény: vala­mikor 20 gyűjtőkereskedői iga­zolvány tulajdonosának a hul­ladék jelentette a megélhe­tést, napjainkban már csak négy ilyen vállalkozót tartanak számon. Mi történt augusztus óta? Született ösztönző és ösztön­zőnek egyáltalán nem mond­ható intézkedés, rendelet, megállapodás. A közületi papírhulladéknál az egy forint helyett egysége­sített 40 filléres kilónkénti ár lelohasztotta a gyűjtőkedvet, növelte a pécsi szemétbányák­ba naponta kivitt „szemét” mennyiségét. A Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat megállapodásra ju­tott a MÉH Vállalattal: bolt­jaik egyharmada, mintegy 150 nagyobb egység szocialista brigádjai, kiszesei a vegyes papírhulladékot már 1 forin­tos áron adhatják el két fel­tétellel. Az egyik: saját jár­művel vagy tehertaxival, de semmi esetre sem az élelmi­szerkereskedelmi teherautójá­val szállítják az összegyűjtött papírt. A másik: szigorú bi­zonylatolási fegyelem óv az egyéni haszonszerzéstől, tehát a papírt csak a brigád, kö­zösség nevén lehet átadni, a befolyt összeqeket szigorúan csak közösségi célra lehet ford ítani. Ugyancsak közületi kedvez­mény, hogy a mezőgazdasági üzemek — amennyiben saját járművükkel viszik leadni a vas és színesfém hulladékukat — most az év elején duplá­jára emelt szállítási költséget kapnak. A lakossági papír-, vas-, rongyhulladék megmentése továbbra is az úttörőkre hárul. Tevékenységükkel mindenképp hasznot hajtanak maguknak és a nagy közösségnek. Ezzel gazdagítják a csapatpénztórt: az összegyűjtött papír, vas, textil ellenértékéből telik ki­rándulásra, sportfelszerelések­re, játékoka és sok mindenre. Igen ám, de az úttörők gyűj­tése a pedagógusok irányítá­sa, felügyelete, mozgósítása nélkül aligha képzelhető el. Logikus, hogy a tanárokat ezért a plusz tevékenységért külön honorálják, hiszen sza­bad idejüket áldozzák az ügyért, a vas, papír, textil ezertonnáiért. Logikus! !Í||i||p||Í|Íi rendelkezés De a miniszteri rendelet ér­telmében a MÉH Tröszt ve­zérigazgatója rendelkezést fo­ganatosított az éveken át bevált és eredményt hozó ún. pedagógus jutalékos gyűjtői megbízások megszüntetésére. Senki se gondoljon csillagá­szati összegekre és főleg ar­ra nem, hogy a jól megérde­melt pár száz forintot egye­sek vágták zsebre. Az úttörő­csapatvezetők és a tantestüle­tek ebből fedezték a legjobb gyűjtő pajtások, valamint az ifivezetők jutalmazását, csa­ládi estekre, közös kirándulá­sokra, nyugdíjas kollégák meg­ajándékozására is ebből tel­lett. Baranya iskolásai az 1977/ 78-as tanévben 455 tonna pa­Bányaipari tanácskozás a munkavédelem fejlesztéséről A legnagyobb bányaveszé­lyek — a sújtólégrobbanás, a vízbetörés, az omlás, a bá­nyatűz és a gázkitörés — el­leni védelem és megelőzés fejlesztése a legfontosabb fel­adat — hangsúlyozta Kapolyi László nehézipari miniszter- helyettes a szén-, érc- és ás­ványbányák igazgatóinak és biztonságtechnikai vezetőinek országos munkavédelmi ta­nácskozásán, amelyet a bá­nyaipari és a vegyipari szak- szervezettel közösen tartottak kedden a Nehézipari Minisz­tériumban. A múlt évben csökkent ugyan — öt százalékkal — a balesetek száma, de jelentő­sen növekedett a halálos ki­menetelű szerencsétlenségeké. Gyorsítani kell tehát a biz­tonságtechnikai fejlesztést, szi­gorítani az ellenőrzést, hatéko­nyabbá tenni a munkavédel­mi oktatást. Központi és helyi intézke­dések alapján a sújtólégve­szélyes bányákban kiterjesztik a gépesített fejtést, jövesztést, minimálisra korlátozzák a ha­gyományos robbanóanyagok felhasználását, helyettük láng nélküli és egyéb biztonságos robbanószerek alkalmazására térnek át. A legutóbbi tapasz­talatok alapján többféle meg- bldást kell kidolgozni a gáz­kitörésveszély csökkentésére. A bányatűz n.egelőzése érdeké­ben folytatják a szénmonoxid- észlelő és riasztó hálózatok felszerelését, a tűzvédelmi víz­csőrendszerek kiépítését. pírt, 610 tonna vasat és 30 tonna vegyes textilt gyűjtöttek. Az 1977-es évben szeptember­től december végéig, tehát a tanév első felében 223 tonna papírt, 197 tonna vasat és 13 tonna textilt adtak át a MÉH- nek. Az 1978/79-es tanév.el­ső félévének gyűjtése már csak: papír 135, vas 93 és háztartási textilhulladék 6 tonna. Murányi László A vödör víz, a speciális ásó: ezzel a legfontosabb eszközzel párban dolgoznak a csemete­ültető erdei munkások. Már szorgoskodnak Baranya erdei­ben, naponta legalább 500-550- en, csaknem 60 munkahelyen. A zord téli idő engedett és a 2—3 fokos melegben a talaj 30—40 centi mélyen is lágy, pu­hán szalad bele az ásó. Ápri­lis derekáig ültetik ki a fenyő-, Göngyölt sertésjava Aranybulla módra Tárkonnyal, kakukkfűvel, boros és kapros mártással ízesített, pikáns és különleges nevű fo­gásokkal lepte meg hétfőn és kedden este a Misina étterem vendégeit Határ Gábor, szé­kesfehérvári mesterszakács. A „Fejér megye bemutatko­zik” gasztronómiai rendezvény- sorozat vacsoraestjeinek hétfőn volt a nyitánya, s akit vonzanak az ételkülönlegességek, az ma este még megkóstolhatja a Fe­jér megyei specialitásokat A Hotel Velence étterméből nem csupán a mesterszakács és két segítője — Madler László és Kis Ödön — érkeztek Pécsre, hanem Döme Misi és népi zene­kara, Dombi János énekessel együtt. Valamennyi asztalon, az étlap mellett találhattak a ven­dégek néhány magyar és német nyelvű színes prospektust is, amely közelebbről bemutatja a Velence szállót Egyébként ez a háromnapos rendezvény vi­szonzása volt a korábbi látoga­tásnak, amikor a székesfehérvári Alabárdos étteremben baranyai ízekkel ismerkedhettek az ezer­éves város lakói. Néhány különlegesség az ét­lapról : Palotai bárányleves, ami nem más, mint bárányhús­ból készült raguleves, kakukk­fűvel és tárkonnyal ízesítve: a Göngyölt sertésjava Aranybulla módra virslivel, gépsonkával, májjal, füstölt szalonnával, gombás-tejfeles, boros mártás­sal készül; s még két név: Ba­jadér borda, párolt almával és rizzsel, s Csábos bélszinszeletek Erb János felvételei burgonyával. Végezetül a fehér­váriak által kínált különleges saláta, amit három alkotóelem­ből, savanyú dinnyéből, ecetes- paprikából és hagymából készí­tenek ,.. tölgy-, kőris-, gyertyán-, éger-, bükk-csemetéket, valamint a nyár- és fűzsuhángokat, leg­alább 650 hektárnyi területen gyors ütemben, hogy a rügy ki ne pattanjon a szárakon. Az újratelepítendő erdőrészek nagysága 250 hektárral több mint tavaly ilyenkor. Az újratelepítések színhelye elsősorban Sellye és Vajszló környéke, míg teljesen új erdő- részt főként Sellye határában telepítenek, majdnem 15 hektá­ron. A Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság saját erdői­ben több mint 5 millió darab csemetét és suhángot ültet ki, zömében elsőrendű faanyagot. Így tölgyet, bükköt, fenyőt, kő­rist, fűzet és nyárt. A téli nagy fagyok nem tet­tek kárt a bólyi, csányoszrói, vitézi-pusztai és sellyei csemete­kertekben, ahol a most kieme­lendő csemeték és suhángok zömét egy-két éve vetették el magról és makkról, illetve dug- ványozták. A kertekben most 60—70 szakmunkás emeli ki ásóval és géppel a kiültetendő példányokat, de bőven jut ide­gen cégeknek is, 8-10 millió forint értékben. így döntően erdőgazdaságoknak és téeszek. nek, állami gazdaságoknak, kertészeti vállalatoknak. Ezen a tavaszon több mint 10 mil­lió darab kél útra idegen er­dőkbe, így nagyon sok a Nyír­ségbe, Szolnok és Pest megyé­be, de az első helyen épp Ba­ranya áll. A vevők elküldik ponyvázott szállítójárművei két, egy autóra felraknak 300—400 ezer csemetét. Különösen kelen­dő ebben az ültetési szezon­ban a tölgy, akác, gyertyán, fenyő, a vadgyümölcsök közül főleg a cseresznye, alma, meggy. Pécsett, a várost körülölelő zöldövezet továbbfejlődik, idén majdnem húsz hektárral, szintén az erdőgazdaság jóvol­tából. Például a Budai-vám­tól a homokbányáig, a 6-os út mentén, a Hőerőmű zagyterein, a kökényi Malom-völgyben, Kő- vágószöllősnél és az Ércbánya új, pellérdi zagytározójánál. Az ősszel alig tudták felújí­tani a baranyai erdőket, csak 50 hektárral végeztek, mert a puskapor-száraz és a kőnél is keményebb talajból nem emel­hették ki a csemetéket. De ilyen talajviszonyok mellett az ültetés is leállt. A bajt csak tetézte az eső után hirtelen beköszöntő fagy. Most kedvez az időjárás. Az ültetőpárok kannájában ott sorakoznak az ép gyökerű cse­meték, úgy helyezik el azokat, hogy gyökerük egyenesen álljon a földben. A rügyek mindegyi­ken megduzzadtak, de nem pat­tantak, vagyis nem eredtek még meg. Ha robbanásszerűen be­köszönt a tavasz, akkor a cse­metéket a „hóvermekbe” dug­ják. Az erdősítések központjá­ban húsz ilyen vermet mélyítet­tek ki, aljába másfél méter vastagon havat döngöltek össze, erre fél méteres humuszréteget raktak. Erre kerülnek a kis fák, hogy rügybontásukat mérsékel­Rendeiet a vásárlók tájékoz- tatásáról Nemcsak a vevő, de sokszor az el­adó sem tudja egy-egy fogyasztási cikkről, hogy tulajdonképpen mi is az, hogyan kell használni, kezelni. A vásárlók ilyen irányú jogos kifo­gása korántsem csak az import termékekre, hanem sok hazai áru­ra is érvényes. Ezért adott ki a bel­kereskedelmi miniszter — a külkeres­kedelmi miniszterrel és az érdekelt szervekkel egyetértésben — rendele­tet a fogyasztási cikkek használati útmutatóiról. A miniszteri rendelet augusztus 1-én lép hatályba, amikor nemcsak az újonnan forgalomba kerülő, ha­nem a raktáron levő termékek hasz­nálati, kezelési útmutatóiról is kö­telesek gondoskodni az érintett szervezetek. iÍ:íÍiiÉÉÍ^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom