Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-20 / 50. szám

e Dunámon napló 1979. február 20., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! A honvédelmi hozzájárulás A fizetési kötelezettség megállapítása Életet védő macskaszem A honvédelmi hozzájárulás­ról szóló hatályos jogszabályi rendelkezéseket a 6/1976. (III. 31.) MT. sz. rendelet és az en­nek végrehajtásában kiadott 11/1976. (V. 27.) PM. sz. ren­delet tartalmazza. Az előbb hivatkozott rendeletek 1976. jú­lius 1-én léptek hatályba. A hatályos jogszabályi ren­delkezések szerint honvédelmi hozzájárulást az köteles fizet­ni, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, vagy teljesített ugyan, de 11 havi sorkatonai szolgálat letelte előtt lesze­relték. Ki kell hangsúlyozni, hogy a honvédelmi hozzájáru­lás fizetési kötelezettség meg­állapítása során csak a sor­katonai szolgálatot kell figye­lembe venni; ezzel szemben a tartalékos katonai szolgálat­nak a honvédelmi hozzájáru­lás fizetési kötelezettség szem­pontjából nincs jelentősége. Ha betöltötte a 23. életévét A honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség kezdete annak az évnek a december 1., amely évben a hadköteles 23. életévét betölti. Ez nem jelenti azt, hogy — amennyi­ben korábban valamilyen ok­nál fogva nem kötelezték — a hadkötelest későbbi időben nem lehet honvédelmi hozzá­járulás fizetésére kötelezni. Abban az esetben, ha a hadkötelest 11 havi sorkatonai szolgálat letöltése előtt a ka­tonai parancsnokság leszereli, a leszerelést követő második hónaptól kell honvédelmi hoz­zájárulás fizetésére kötelezni. A honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség azoknál, akik sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek, vagy teljesí­tettek ugyan, de annak idő­tartama a két hónapot nem érte el, 24 hó, azoknál vi­szont, akik két hónapot meg­haladó, de tizenegy hónapot el nem érő ideig teljesítettek sorkatonai szolgálatot, 16 hó. A honvédelmi hozzájárulás mértéke: a) munkaviszonyban, továbbá szövetkezeti tagsági viszonyban álló hadköteles esetében a nyugdíjjárulék alapjának 12%-a; a mező- gazdasági szakszövetkezet tag­ja esetében azonban leg­alább évi 1440 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó mező- gazdasági főfoglalkozású, va­lamint a mezőgazdasági szak- szövetkezet nyugdíjjárulék fi­zetése alól mentesített tagja esetében a hadköteles és a vele közös háztartásban élő családtagok használatában le­vő földterület kataszteri tiszta jövedelme után aranykoronán­ként 30 Ft, de .legalább évi 1800 Ft, c) általános jövede­lemadó, illetőleg szellemi te­vékenységet folytatók jövede­lemadója fizetésére kötelezett­nél az adó alapjául szolgáló összeg 15%-a, de legalább évi 1800 Ft. Az a) pontban meghatározott hadkötelesnek a munkaviszonyon vagy szövet­kezeti tagsági viszonyon kívüli tevékenységből származó, le- vonásos rendszerben adózta­tott jövedelme mentes a hon­védelmi hozzájárulás alól. Kérelem a mentesítésre Amennyiben a hadköteles­nek a honvédelmi hozzájáru­lás fizetési kötelezettség fenn­állása alatt önálló jövedelme nincs, a hozzájárulás fizeté­séért az a felmenő ági rokon, illetőleg házastárs (élettárs) felelős, akinek háztartásához a hadköteles mint családtag tar­tozik, vagy aki a hadköteles eltartásáról más módon gon­doskodni köteles. Mentes a honvédelmi hoz­zájárulás fizetési kötelezettsé­ge alól; a) aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt kereső foglalkozásra képtelen vagy munkaképességét leg­alább 67° „-ban elveszítette, b) aki testi vagy szellemi fo­gyatékossága mellett kereső foglalkozásra képes, de a ke­resete nem haladja meg a sorkatonai szolgálatot teljesí­tők hozzátartozóit megillető családi segély megállapításá­nál irányadó összeget, c) aki a honvédelmi kötelezettség tel­jesítésével összefüggő beteg­ség vagy rokkantság miatt vált katonai szolgálatra alkalmat­lanná, d) aki személyi vagy egyéb körülményeire tekintet­tel mentesítést kapott. Az előző bekezdés a) pont­jában foglaltak szerinti men­tesség megállapításához az Orvosszakértői intézet (Pécsi) Elsőfokú Orvosi Bizottságának szakvéleménye szükséges. Az erre irányuló kérelmet a had­köteles nyújthatja be. A had­kötelest az adóhatóság meg­keresése alapján hívja be az Orvosi Bizottság és állapítja meg azt, hogy kérelmező ke­reső foglalkozás folytatására alkalmas-e, illetőleg munkaké­pesség csökkenése mily mérvű. A d) pontban foglaltak sze­rinti részleges vagy teljes mentesítést az adóhatóság a hadkiegészítő és területvédel­mi parancsnoksággal egyetér­tésben adhatja meg. Havonként esedékes A honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség szünetel: a) ha a hadköteles bármilyen (akár tartalékos) katonai szol­gálatot teljesít, b) vagy be­tegsége következtében táp­pénzt, betegségi segélyt, táp­pénzpótló segélyt vagy bal­eseti táppénzt kap. A honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség havon­ként esedékes. A hozzájáru­lást — a levonásos rendszer­ben adózók esetében — a munkáltató vagy a szövetke­zet havonta vonja le a had­köteles munkabéréből. A fize­tési kötelezettség kezdetét — méltánylást érdemlő esetben — ettől eltérően is meg lehet állapítani. A munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszony­ban álló hadkötelesek levoná­sos rendszerben fizetnek hon­védelmi hozzájárulást. A me­zőgazdasági főfoglalkozásúak, továbbá az általános jövedel­mi adó fizetésére kötelezettek kivetéses rendszerben kötele­sek honvédelmi hozzájárulást fizetni. A fizetési kötelezettsé­get az elsőfokú adóhatóság határozattal állapíthatja meg. A határozat ellen fellebbezés­sel lehet élni. A fellebbezés­nek halasztó hatálya van. * A hadköteles részére a be­fizetett honvédelmi hozzájáru­lás összegét hivatalból vissza kell téríteni a sorkatonai szol­gálatra történő behívása vagy túlfizetés esetén. A honvédelmi hozzájárulás visszautalása iránt tehát nem kell kérelmet benyújtani. A visszautalásnál azonban mel­lőzhetetlen feltétele annak az ismerete, hogy a jogosult mennyi ideig teljesített sorka­tonai szolgálatot, (továbbá az, hogy tőle mily összegű honvédelmi hozzájárulást von­tak ie, illetőleg — a kiveté­ses rendszerben adózók — menny:t fizettek be. Célszerű ezért, ha a jogosult a katonai parancsnokságtól és a mun­káltatójától igazolást szerez be, és azokat mielőbb eljut­tatja a visszautalásra illetékes adóhatósághoz. Dr. Selényi János Pécs megyei város Tanács V. B. Hivatala Pénzügyi Osztályának csoportvezetője Hányszor beszélünk az éjsza­kai országút veszélyeiről. A ki- világítatlan lovaskocsikról, a szinte láthatatlanul bandukoló gyalogosokról, a szembejövő gépkocsi elvakító reflektoráról, a szertelenül szaladgáló kisgye­rek kiszámíthatatlanságáról. Tet­tünk is mind ez ellen: szabá­lyokkal, reklámmal, kisfilmekkel, járőrkocsikkal, szigorú vizsgák­kal, ám az eredmény — egy- egy baleseti híradás jelzi — még nem a legjobb. Pedig: szóljunk csak a kerék­pározókról. Hányszor, de hány­szor találkozunk velük az éjsza­kai országúton. Van olyan isme­rősöm, aki a kivilágítatlanul ha­ladó „biciklis” mellett megáll, s leereszti a kerekeit. Van más megoldás is. Például a fényvisszaverő prizmák. Mi lett velük? Itt-ott fürdőszobák­ban csempedíszként lehet talál­kozni ezekkel az életet óvó, praktikus „közlekedési segéd­eszközökkel". Ezért érdemes megnézni a felvételünket: a kép Mohácson készült, s hogy ki a gazdája a kerékpárnak, nem tudjuk. Csak azt, hogy a küllők­re szerelt fényvisszaverő, a Motoros SE Pécsett Feleleveníteni a régi idők motoros sportsikereit, összehoz­ni a pécsi motoros fiatalokat. Ez a cél vezérelte 1974-ben a pécsi József Attila Művelődési Ház fiataljait, amikor megalakí­tották a motoros klubot. A me- szesi homokbányában megren­dezett versenyeik, részvételük országos versenyeken — Farkas István bajnoki érme, egy 3. és egy 5. helyezésük —, nyílt mo­toros túráik Sírokra, Kilián-te- lepre, Szarvasra, meghozta a kedvüket, összehozta a gárdát. Többre vágytak. Az agilis klub­titkár, Németh István kezdemé­nyezésére a múlt héten meg­alakították Baranya első moto­ros sportegyesületét, a József Attila Motoros SE-t, rövidebben a JAM SE-t. Az egyesület új elnöke Németh István, így szá­mol be terveikről:- Továbbra is a József Attila Művelődési Ház a bázisunk és legfőbb anyagi támaszunk, de segíti munkánkat az MHSZ Pécs városi vezetősége, a Bara­nya megyei KBT, a KISZ Pécs városi Bizottsága, a Volán 12. sz. Vállalat, a PIK is raktár- helyiséget adott. Az MHSZ társadalmi mun- kaakcióvöl, társadalmi össze­fogással felújítja a hajdani ver­senyek színhelyét jelentő cser­tetői cross-pályát, ahol jövőre már országos versenyeket sze­retnénk tartani, de más segít­séget is kapunk. A KBT havon­ta egyszer előadást tart, az MHSZ segítségével lehetőséget kapunk, hogy tagjaink megsze­rezhessék a jogsit motorra, de sorköteleseink a hivatásos ve­zetői engedélyt is, Újvári István technikus, aki eddig is társa­dalmi munkában javította a motorjainkat, most műszaki elő­adásokat is fog tartani.- Mit jelent, hogy klub he­lyett, most már sportegyesület­ben fogják össze a pécsi moto­ros fiatalokat?- Ónálló költségvetéssel gaz­dálkodhatunk a bázisunk 10 ezer forintos támogatását a ta­gok havi 15 forintos tagsági díjaival egészítjük ki. Szívesen vesszük, ha más vállalatok, in­tézmények anyagiakkal is tá­mogatnak. Növelhetünk minősé­gi versenyzőket, rendezhetünk országos versenyt, versenyzőink munkaidő-kedvezményben is ré­szesülhetnek, erre az SE jogi alapot teremt. Mindenkit szíve­sen látunk: segédmotorost, jo­gosítvánnyal és motorral ren­delkezőt, a szerda esti foglal­kozásainkon, a József Attila Művelődési Házban (Pécs, Kor­vin Ottó u. 20.), vagy vasárnap délelőtti edzéseinken, a meszesi homokbányában. macskaszem nagyon jó helyen van. Túl azon, hogy a kerékpár gazdája magát óvja a sötét or­szágút veszélyeitől, figyelemmel van arra, hogy alapszabály: Baleset a Szigeti út—Tüzér utca kereszteződésében! Zúg a sziréna — villog a kék fény, né­hány perccel később már a rendőrség is helyszínel. És ez így megy hétről-hétre. A szakemberek, a járműveze­tők, a gyalogosok az okokat keresik. Miért rendszeres eb­ben a — most már joggal mondhatjuk — kritikus csomó­pontban a gyalogoselütés? Szabálytalanok a gyalogosok? Sok bajt okoznak a közle­kedésben igaz, de nem min­dig hibáztathatok, mert a „zeb­rán” a szabályok szerint védett­ségben vannak. Persze, csak akkor, ha féktávolságon kívül lépnek le a járdáról! A másik nagy tábor az autó­vezetők, illetve a járművezetők serege. Akad bőven olyan ve­zető, aki figyelmetlen, felelőt­len. Az említett kereszteződés­re és az ott lévő gyalogos­átkelőhelyre is vonatkozik az előírás, miszerint „a gyalog- átkelőhely előtt álló jármű mellett meg kell állni. Tovább­haladni csak akkor szabad, ha a vezető megállás után meg­győződött arról, hogy azt a gya­logosok elsőbbségének megsér­tése nélkül megteheti.” A balesetek zöme ebben a kereszteződésben sötétedés után történik. Emlékezzünk csak vissza, mennyit hadakoztunk a jól megvilágított átkelőért, pél­dául a magasháznál. Egy seb­tében felállított villanypózna a rászerelt világítótesttel — ha csak ideiglenesen is — meg­oldást jelentett. Nagyobb a biz­tonságérzetük az arra közle­kedő autósoknak, gyalogosok­nak egyaránt. Egyébként 1977-ben tartottak ezen a szakaszon forgalom- technikai felülvizsgálatot és ak­kor azt rögzítették jegyzőkönyv­be, hogy a világítást meg kell oldani 1977. december 31-ig. Elmaradt a világítás korszerűsí­tése. Az erről szóló határozatot ideje lenne kivenni a fiókból. Idéznék még egy szabvány­ból is: „Különösen nagy for­galmú, kijelölt gyalogosátkelő­helyet — amennyiben forgalom- irányító lámpa nincs — kiegészí­látni és látszani! Szögezzük le még egyszer: neki van igaza! Tett is érte valamit, amit eset­leg érdemes követni. — ma — tő fényforrással kell ellátni." Ez azt jelenti, hogy pozitív kont­rasztot kell kialakítani, vagyis olyan világítást ír elő a ren­delkezés, hogy a gyalogos messziről jól látható legyen. Még az is idetartozik, hogy a világítás színének eltérőnek kell lennie, az előtte és a mögötte lévő útszakasz megvilágításá­tól. A gyalogos-átkelőhely korszerű megvilágításának hiánya, a fe­lelőtlen járművezetők, a meg­gondolatlanul lelépő gyalogo­sok, szomorú statisztika előidé­zői. Az elmúlt két hónapban a Szigeti út—Tüzér utca csatla­kozásában felfestett átkelőhe­lyen hat alkalommal ütöttek el gyalogost. Ezek közül két halá­los, három súlyos, egy könnyű sérüléssel végződött. Müller István STOP A Gépjárművek műszaki álla­potáról címmel megjelent a Házi Jogtanácsadó 1978. de­cemberi számának különnyomata, a gépjárművezetők számára nél­külözhetetlen információkat tar­talmaz. Szól az időszakos mű­szaki vizsgák idejéről, díjáról; a segédmotoros kerékpárokra és gumiabroncsokra vonatkozó elő­írásokról. A hasznos kis füzet az újságárusoknál és a hírlapüzle­tetekben egyaránt megvásárol­ható. * 16 ország 53 autós szakíró­jának szavazatai alapján a Chrysler Simca Horizon lett a tavalyi év autója. A takarékosabb Üzemelésű kiskocsik közé tartozó ötajtós Chrysler változtatható csomagtérrel rendelkezik, közle- désbiztonsági paraméterei kitű­nőek, futóműve elsőrendű menet­stabilitást biztosit. * 1954 óta már a negyedik szer­ződést kötötte meg nemrégiben a Fiat és a jugoszláv Zastava autógyár. Utóbbi a legújabb megállapodás értelmében Fiat 131 és 127-es típusú kocsikat gyárt majd olasz licenc alapján. * A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osztá­lyának tájékoztatása szerint öt személyi sérüléssel járó közleke­désig baleset történt megyénkben. Ebből 2 súlyos, 3 pedig könnyű kimenetelű volt. A tankolás „tudománya” A gépkocsi üzemanyag-feltöl- tésével, a tankolással kapcso­latban túlzott dolog ugyan „tu­dományról" beszélni, de azért van néhány szempont, amit nem árt szem előtt tartani e műveletnél. Mindenekelőtt az ellen kell szót emelnünk, hogy sokan azt kérik a benzinkutas­tól, hogy szinte csordultig töltse meg az autó üzemanyagtartá­lyát. Ilyenkor az utolsó csep- pekből jut még a kocsi karos­szériájára is, de másfajta kelle­metlenséggel is szembe kell néznie az autósnak, ha meleg­ben történik a tankolás. A ben­zin ugyanis — mint minden anyag — a meleg hatására ki­terjed, kitágul, s Celsius-fokon- ként 0,11 százalékkal növekszik a térfogata. Tekintettel arra, hogy a föld alatti tartályokban tárolt üzemanyag hőfoka nem több 8—10 C-foknál, ha 28—30 C-fokos környezetbe kerül, s ott felmelegszik a benzin, a 45—50 literes üzemanyagtankra számí­tott térfogatnövekedés az 1— 1,2 litert is elérheti. Ennyi ben­zin elfogyasztásához legalább tíz kilométernyi utat kell meg^ tennie az autónak. Ha tehát csak rövid távolságra megy a tankolás után és a gépkocsiját a napon hagyja az autótulajdo­nos, számíthat rá, hogy vagy a nem kellően tömített beömlő­csonkon, vagy a szellőzőcsövön át eltávozik a „felesleges" ben­zin a kocsijából. Erre persze nemcsak az üzemanyagtank, ha­nem a tartalék kannák feltölté­sekor is gondolni kell, amelyek akár ki is lyukadhatnak a meg­növekedett belső nyomástól. ­A beömlőcsonk csatlakozási hibája egyébként még a nem színültig való töltésnél is ben- zinelfolyást okozhat. Kilötyögés- ből származó benzinveszteség a tanksapka laza felillesztésé­ből is adódhat. Mindkét kelle­metlenség még fokozottabb mértékben jelentkezik akkor, ha a járdaszegélyre való féloldalas felállásra, lejtőn való megállás­ra kényszerülünk, s a kocsink töltőnyílása az alacsonyabban álló részre esik. Ha tehát rend­szeresen járdaszegélyre felug­ratva kell parkolnunk, soha ne töltsük fel színültig a tartályt. Csak egy esetben van értelme a szinültig töltött tanknak, amikor országúti menetben fo­lyamatosan nagyobb távolsá­gokat teszünk meg. Ilyenkor ugyanis csak e módon tudjuk ellenőrizni az üzemanyagfo­gyasztást. Azoknál az autóknál, amelye­ket nem zárható tanksapkával, vagy zár nélküli töltőnyílásfe- déllej szállít a gyártómű, előbb- utóbb meg kell oldani a kulcs­csal való lezárhatóság kérdését. A zárható tanksapkánál előfor­dulhat, hogy nem tökéletes a tömítettsége és mellette kilötyög a benzin. Az is ellene szól, hogy ha elromlik vagy télen befagy a zárszerkezet, jóformán lehetet­lenné válik a tankolás. A zár­ral ellátott töltőnyílásfedelet azonban könnyebben fel lehet nyitni erőszakos úton, már csak ezért is az a praktikusabb. Mind­kettőnél jobb persze az utastér­ből „távirányítással" nyitható töltőnyílás. Végezetül még egy jótanács: nagyon vigyázzunk rá, hogy tan­kolásnál ne kerüljön az üzem­anyagtartályba víz (például eső­ben való tankolásnál), se más folyékony vagy szilárd idegen anyag. Időnként ellenőrizzük, hogy a szellőzőcső (túlfolyócső) nyílása nem tömődött-e el, s az sem árt, ha egy-két évenként tisztítás céljából leürítjük az üzemanyagtartályt a legmélyebb pontján levő leeresztőcsavar megnyitása útján. Pécs-baranyai utakon A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton, a Cserkúti csárda és a kővágó- szőlősi elágazás közötti útsza­kaszon, 80 km-es sebességkor­látozást vezetnek be. A sebes­ségkorlátozást az úton zajló élénk gyalogosforgalom indo­kolja. Az új forgalomkorlátozás a táblák kihelyezésével lép ha­tályba és a járda kiépítéséig marad érvényben. Egy veszélyes gyalogátkelőhely Hat baleset — két hónap alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom