Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-20 / 50. szám

2 Dunántúli napló 1979. február 20., kedd Munkácsy Mihály Pécsett S zázharmincöt évvel ez­előtt, 1844. február 20-án született Lieb Mi­hály, akiből a XIX. szá­zad magyar festészetének legnagyobb alakja, a nagy Munkácsy lett. Mo- darász Viktoron kívül, ta­lán egyetlen nagy magyar festőművészt sem fűzték az emlékezés szálai olyan szorosan Pécshez, mint ép­pen Munkácsy Mihályt, a magyar nemzeti művészet, a kritikai realizmus leg­nagyobb alakját. Pécsett, a Munkácsy Mihály utcában még ma is áll a földszintes ház, rajta egy márványtábla. Már teljesen megfakult, alig olvasható a szövege: „E házban lakott Munká­csy Mihály 1865-ben. Messze időkig álljon ez emlék s lelkesedésre gyújtva a honfi szívet, fönnen hirdesse nevét." A fiatalon árván ma­radt Munkácsy Mihály há­rom ízben járt Pécsett: 19. 21 és 23 éves korá­ban. Az egykori Nepomuk utca 29. számú, ma már Munkácsy Mihály 31. szá­mú házba' lakott rokona: Reök Lajos ügyvéd ott­honában. Itt töltötte az 1863. évi augusztusi és szeptemberi szünidejét. A Reök-család büszke volt a 19 éves, bozontos hojú, szőke ifjúra, akit magukkal vittek azokhoz a pécsi családokhoz, akik­kel jó barátságban vol­tak. így került Munkácsy Mihály Németh Béla tör­ténész* házába is. A tör­ténész édesanyja meg­hívta „Cze>ék”-ben levő szőlőjébe szüretre. Mun­kácsy itt ismerkedett meg Mayer Móric pécsi taná­rai, a neves botanikussal, aki felfedezte benne a‘ tehetséget. Másodszor 1865-ben, harmadszor pedig 1867- ben járt Pécsett. 1867 farsangján Munkácsy Mi­hály a Reök-család tag­jaival ott volt a Hattyú Vigadóban, a mai Kossuth Lajos u. 15. számú ház­ban. Itt hallgatta meg a Pécsi Dalárda hangver­senyét es elnézegette a karnevólozó, táncoló pécsi fiatalokat. A csa'ádi hagyomány szerint Munkácsy Pécsett beleszeretett egy leányba, akiért az akkori Casinó kertjében párbajozott is, de a felhevült fiatalokat a rivális bátyja szétzavarta. Munkácsy megkérte a le­ány kezét, de az apa ki- kosarczta azon a címen, hogy leányát nem adja oda akármilyen jött-ment festőművészhez. Az érzé­keny Munkácsyt bántotta a kudarc, de elégtétel­képpen az apa távollété- ben elment a Mária, a mai Dé'yné utcai házba és leányát lefestette. Munkácsy Mihályt 1889- ben Párizsban a világki­állítás alkalmával felke­reste Lenkei Lajos, a Pé­csi Napló akkori szerkesz­tője. Munkácsy a francia fővárosban sem feledke­zett meg Pécsről és a pé­csiekről. A lep szerkesztő­jétől az akkor épülőfél­ben levő pécsi vártemp- lomrái, c mai Székes­egyházról érdeklődött. A mikor 1900. május 1- én Munkácsy Mi­hály örökre lehunyta a szemét, a Pécsi Napló 8 nap múlvc javasolta, hogy a Nepomuk utcát nevez­zék el Munkácsy Mihály- ról és a jelenleg 31-es számú házat jelöljék meg emléktáblával. így is tör­tént. Pusztai József ||jlí 1111^ ! Figyelmeztető tűzesetek Baranyában Az okok: figyelmetlenség, könnyelműség, felelőtlenség 1978-ban nyolcán lelték halálukat a lángok között A varsói katasztrófa Magángépkoeslk tucatjai segítettek a mentésben Négyezer önkéntes véradó A rangsor figyelemre méltó. Amikor tegnap Kosteleczky Sándor ezredes, a tűzoltóság Baranya megyei parancsnoka a múlt évi tűzeseteket, tűzkárokat ismertette, a megelőzés szük­ségességének fontosságát hang­súlyozva így mondta: minél ke­vesebb személyi sérülés, minél kisebb kár keletkezzen. A számok bizonyítják, hogy még mindig sokan hagyják fi­gyelmen kívül: milyen károkat okozhat életben, vagyonban a tűz. A múlt évben nyolc ember halt meg emiatt, huszonnégyen sérülést szenvedtek. Sok ez? Mindenképpen. S néha milyen egyszerű okok miatt! Miközben cigarettára gyújtok, ránézek a statisztikára: 1978-ban dohány­zás miatt 65 esetben keletke­zett tűz Baranya megyében. Az okok között az elsők között van. Ez ugyan nem sokkal több, mint az előző évben, annál inkább el- szomoritó, hogy az utóbbi 12 hónapban feltűnően megemel­kedett a lakóházi tüzek száma: 173 esetben kellett emiatt a tűz­oltóknak kivonulniuk, s a tüzek eloltása után összesen 1 millió 300 ezer forintos kárt állapítot­tak meg. Megfelelő rendszabályok, az előírások betartása mellett a tűz megelőzhető. Nem lehet en­nek fontosságát eléggé hang­súlyozni. Hányszor ejtünk szót arról, hogy vigyázzunk kirándu­lásaink során a tábortüzekkel. Mégis: a múlt évben a szabad­ban való tüzelés miatt 36 eset­ben riasztották a tűzoltókat... Van azonban örvendetes ese­mény is: jelentősen csökkent a kisgyermekek okozta tüzek szá­ma. Az 1977. évi 52-vel szemben a múlt évben 31 volt, de még ezt sem lehet így jellemezni: mindössze. Áll viszont ez a jelző a na­gyobb kárt okozó tüzekre. Mind. össze két olyan eset volt, ami­kor a kór meghaladta az 1 mil­lió forintot. Az egyiket, a drá- vaszabolcsi lengyár kazaltüzét villámcsapás okozta. A másik a Cipőnagykereskedelmi Válla­lat hosszúhetényi raktárában volt, amelynek során 1,1 millió forint értékű vagyontárgy vált a lángok martalékává. Folytathatnánk még a felso­rolást. Talán csak annyit: 1978- ban Baranya megyében 531 tűz­eset volt, az okozott kár ösz- szesen 6 millió 315 ezer forint Hogy mi minden okozhat tüzet, felsorolni is hosszadalmas len­ne. Hiszen ha csak azt említjük, hogy az említett időszakban csaknem 50 esetben gyulladtak ki gépkocsik, s hogy ezekből 37 magántulajdonban lévő sze­mélygépkocsi volt, máris látni, milyen fontos a járművek elekt­romos berendezéseinek állandó karbantartása. Vagy ha meg­említjük azt, hogy az elektro­mos áram a megyében 68 eset­ben okozott tüzet, be kell lát­nunk, mennyire szem előtt kell tartani a szabályszerű szerelést, hiszen ezek a tüzek döntő ré­szében a rövidzárlatok során ke­letkeztek. Tény: mindaddig, amíg min­denhol és mindenki be nem lát­ja, hogy a tűzzel játszani nem lehet — s ezt rendszerint a fi­gyelmeztető példákon keresztül tanuljuk meg —, addig a tűz­oltóknak sok dolga lesz. Kemény a szolgálatuk, veszélyes. A baranyai állami tűzoltók ott voltak Zsanán is, s mint hír­lik: kitűnően megállták a he­lyüket. A megyében 566 jelentő­sebb létesítményt ellenőriznek rendszeresen. Felszereléseiket a lehetőségek engedte határokon belül állandóan korszerűsítik. Ezért nem ijedtek meg Zsanán sem, ahol a baranyai tűzoltók az utolsó kísérlet során 3-4 perc alatt „elfújták a tüzet”. Mészáros Varsói tudósilónk telefonje­lentése. A Lengyel Rádió pénteken mind a négy hullámhosszán csak komolyzenét sugárzott. A revüműsorokat, szórakoztató programokat, színházi és mozi­előadásokat törölték, Varsó 45 élet elvesztését gyászolta. Szombat estig nem tudtuk, mi is okozta a lengyel főváros legforgalmasabb pontján tör­tént gázrobbanást. Csütörtök déltől szinte óránként érkeztek az újabb és újabb hírek arról, hogy hány halálos áldozatot követelt a katasztrófa. A ször­nyű számsor aztán 45-nél véget ért. Az okot azonban város­szerte csak találgatták. Végül is szombat este a televízió hír­adó műsorvezetője közölte: a közelben húzódó föld alatti gázvezeték szelephibája miatt a távközlési kábelek mellett c takarékpénztár pincéjébe szi­várgott gáz robbant fel. Azóta is éjjel-nappal folytatják a vizs­gálatot a részletek tisztázásá­ra. A lengyel Belügyminiszté­rium és a Főügyészség robba­nástechnikai szakemberekből, bányamentőkből, vegyipari szakértőkből és közműépítők­ből alakított csoportjai kél-hő- rom óránként váltják egymást, mert a dermesztő hideg, és az orkánszerű szél álljt parancsol. Hogy a föld mélyéről szivár­gó gázt a bank alagsorában — ahol az értékeket tartották, ahol az archívumot és a szo­ciális részlegeket helyezték el — mi is robbantotta be, a mos­tani nyomozás deríti majd fel. A helyszíni szemlélő csak azt tudja, amit a saját szemével látott Varsó szívében csütörtö­kön 12 óra 30 perckor. A körforgalmú térre négy irányból érkező villamosok, Jobbá válnak körülményeik Költözik a múzeum Megoldódik az értékes régészeti Ülést tartott a MIB pécsi területi bizottsága leletek elhelyezése Milyen legyen Pécs közúti idegenforgalmi tájékoztatási rendszere? Milyenek a helyre­állított pincék idegenforgalmi célú hasznosításénak lehetősé­gei? Erről tárgyalt tegnap dél­után a Mecsek-vidéki Intéző Bi­zottság pécsi területi bizottsága. Az előbbiről: bemutatták a bi­zottságnak az új táblatervezete­ket, amelyeknek az a céljuk, hogy a városba érkező idege­neket elkalauzolja Pécs bármely részére, s megkönnyítse a tájé­kozódást. Kétfajta szitanyomatú alumíniumtáblát helyeznek el még ebben az esztendőben a város számos pontján. Az egyik a város térképe a másik nagyobb városrészeket ábrázol, s e tér­képek helyét az előzőn is rög­zítik. A pincék. A bizottság elé Csecsemőtáplálási bemutatót rendeztek az alsószentmártoni- ak: arra is volt gondjuk, hogy kéznél legyen egy párhónapos csecsemő, aki elfogyasztja a frissen, szakszerűen készített főzelékeket. Alsószentmártont nem kell bemutatnunk, a baranyaiak többsége jól tudja, hogy zö­mében cigánycsaládok élnek a faluban. A bemutatót kizá­rólag fiatal cigányasszonyok részére szervezték. Mint Győrffyné, a helyi ki­segítő iskola tanára elmondta, a találkozók előkészületeit ja­nuárban kezdték. A Baranya megyei Tanács egészségneve­lési csoportja, a megyei nép­front fogott össze az alsó- szentmártoni népfrontaktívák­kal, s e hónapban, Paróczi lllésné védőnő vezetésével el­terjesztettek egy listát 47 meg­erősített pincéről, amelyeknek összes alapterülete meghaladja a 17 ezer négyzetmétert. Ezek egy része degenforgalmi és vendéglátóipari célra hasznosít­ható lenne, de az igénybevétel igen vontatottan halad. Az ál­lásfoglalás az volt, hogy e pin­céket be kell mutatni a számí­tásba vehető felhasználóknak, akik részére hirdessen pályáza­tot a tanács. A bizottság jóváhagyta az idei, 7,4 millió forint értékű ide­genforgalmi jellegű munkák tervét, amihez a MIB 2,6 mil­lió forintos támogatását kéri. E munkák között van a jakab- hegyi ásatások folytatása, az em­lített tájékoztató táblák elké­szíttetése. kezdték a foglalkozásokat. Minden hétfőn három órakor találkoznak egy jelenleg üre­sen álló lakásban. Az első előadáson és be­mutatón 15 fiatal anya vett részt. Ekkor ismerkedtek a tápszerek összetételével, elké­szítési módjával. A következő héten mór a pürékre, főzelé­kekre került sor, s a védőnő azt is bemutatta, hogy kell hozzájuk adagolni az ételek tápértékét növelő tojást, saj­tot, húst. Tegnap délután a „felnőttes ételek" bevezetőjeként húsle­vest főztek, s ezzel együtt megtanulták a húselőkészítés, tisztítás alapkövetelményeit. Elköltözött a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgató­sága a Széchenyi téri épület­ből. A volt járási hivatal he­lyére vonultak át a Kulich Gyula utcába. Jelenleg az el­ső emeleti részen rendezke­dett be az igazgatóság, a gazdasági hivatal és a közmű­velődési osztály. Ezzel egy „vándorlás" kezdődik el, mely­nek célja, hogy a múzeum különböző osztályai a réginél jobb körülmények közé ke­rüljenek. A Kulich Gyula utcában kap végleges helyiséget a Modern Magyar Képtár és a képző- művészeti osztály. Erre akkor kerülhet sor, ha a megyei földhivatal s illetékhivatal át­költözik a megyei tanács épü­letébe. Ennek előfeltétele, hogy a megyei tanács is elfoglalja új helyét. A múzeum igazga­tósága várhatóan 1980. má­Amikor ez a bemutató in­dult, a szervezők aligha gon­dolták, hogy a résztvevők lesz­nek azok akik kérik, folytas­sák a bemutatókat, de most már a felnőttek táplálkozási szokásait változtatható főző­tanfolyammal. A cigányasszo­nyok tegnap azt is elmond­ták, hogy elsősorban a külön­böző köretek készítését és a gyümölcsök eltevését szeret­nék megtanulni. Azt is eldöntötték, hogy a nyár eleji hetekben beindítják az újabb sorozatot. A főzőtan­folyam vezetését az iskola nepközijének vezető szakácsa — Budai Vilmosné vállalta. sodik felében települ át a Káptalan utca 4. számba, az Uitz Múzeum egyik udvari épületébe. Az udvar másik építményéből is kiköltöznek a lakók és ezt a házat a ro­mánkori kőtárnak adják át. Itt restaurálják majd a kőtár anyagát. A múzeum a városi tanáccsal közösen az épület pincéjét is átalakítja, ahová a kőtár tanulmányi raktárát he­lyezik. A tervek szerint a kő­tár egész anyagát a püspöki magtárba viszik majd át, mert a mostani épületet városren­dészeti szempontok miatt le­bontják. Előbb azonban a magtár is rekonstrukcióra szo­rul. A Széchenyi tér 12. szám alatti épület majdnem teljes egészében a régészeti osz­tályé lett. Néhány helyiségét a helytörténeti részleg kapta meg. Nyárig elkészül a ház tatarozása, tetőtérbeépítése és Így megnő a régészeti osztály raktárterülete. Bővülhet a könyvtára és a kutatószobája. Szükségük is van erre, mert a belváros rekonstrukciója során számtalan értékes régészeti anyagot találtak, melynek el­helyezése eddig gondot oko­zott. A Káptalan utca 6. szá­mú épület földszintjén idén, Martyn Ferenc 80. születés­napja alkalmából állandó ki­állítást nyitnak a művész gra­fikáiból. Az udvarban a kiál- lításrendező-csoport jutott'mű­helyhez. A természetrajzi múzeum egyelőre marad régi helyén. A néprajzi múzeum (Rákóczi út 15.) épületének falai meg­repedtek, tűzfalai kifelé dől­nek, tetőszerkezete elmozdult. A felújítási tervet március 31- re elkészíti a Baranya megyei Tervezi 'Vállalat. A kivitele­zést a pécsváradi TÖVALL végzi majd. Még az idén bő­vül a Csontváry Múzeum is. Elköltözik a TIT és így az első emeletet a múzeum veheti majd birtokba. B. A. Csecsemőtáplálási bemutatók Álsószentmártonban autóbuszok állandó gépkocsi­folyam zajába óriási erejű rob­banás csapott. A földindulás szerű remegés után füst, por szállt a magasba, és a körala­kú csupaüveg és acélépület ablakaiból kilógó műanyagre­dőnyök foszlányait mozgatta a szél. Perceken belül a felbú­gó szirénák hangja töltötte be a hatalmas teret. Az életmen­tésben a magángépkocsik tu­catjai segítettek. Azokkal vit­ték el a könnyebb sérülteket, hogy a mentők a súlyosabb esetekkel foglalkozhassanak. A tragikus helyzet felmérése után hangosbeszélőn kérték az ösz- szesereglett embereket - adja­nak vért! Két üres autóbusz érkezett a térre, ezekkel vitték a jelentkezők — többségében fiatalemberek - csoportjait a közeli kórházakba, ahol ad­digra már felkészültek a vér­adók fogadására. A lakosság segíteni akarását mutatja, hogy vasárnap estig több mint négy­ezren jelentkeztek véradásra a kijelölt állomásokon. Eközben 77 — köztük több életveszélyes — sérült megmentésén fáradoz­tak az orvosok. 45 emberen azonban a még­oly gyors mentés és az orvo­sok küzdelme sem segíthetett Az áldozatokat négy eset kivé­telével sikerült azonosítani. Köz­tük van egy 11 éves kislány, csütörtök délben, miután édes­apja a takarékpénztárban elin­tézte dolgát, a gyereket kérte, hogy a zord idő miatt ne men­jen vele a szemközti boltba, várja meg a meleg teremben. A gáz egy perccel ezután robbant. Krassó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom