Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-16 / 46. szám

Dunántúli napló 1979. február 16., péntek Hatékony közlekedés­nevelési munka Tavaly Baranyában 32 ezer ember tekintette meg a közle­kedésbiztonsági filmeket, siker­rel rendezték meg a közleke­désben részt vevő kerékpárosok és idősek hetét, filmet készítet­tek Pécs balesetveszélyes he­lyeiről. Mindezekről az MKBT Általános Közlekedésnevelési Szakbizottságának tegnapi ülé­sén hallottunk, amelyet Pécsett, a megyei rendőr-főkapitányság Légszeszgyár utcai klubjában tartottak. Két napirendi pont szerepelt a tanácskozáson. A bizottsági tagokat és a meghívottakat először Szakonyi Lajos, a szak- bizottság elnöke tájékoztatta a múlt évi munkatervben szere­pelt feladatok teljesítéséről, majd az idei teendőkről volt szó. Egyebek között arról, hogy idén is meghirdetik a közleke­dés biztonsága érdekében szer­vezendő célkirakat-versenyt, s a Pécsi Kesztyűgyárral együttmű­ködve a fényvisszaverős ruhák bemutatóját tervezik a Konzum Áruházban. Lesz kerékpáros hét is, s nem marad el az „Idős emberek hete a közlekedésben” akció sem. Újabb film forga­tása is szerepel a tervekben, mely Pécs után most a megye közlekedési szempontból kriti­kus helyeit mutatja majd be. Véget ért a küzdelem Isanán Véget ért az ember és az elemek küzdelme Zsanán: há­rom héten át tartó éjjel-nappali munka eredményeként csütör­tökön megtörtént a gáz végle­ges elfojtása. Pénteken pedig megkezdődik a „csatatér” fel­számolása. A különböző mun­kagépek, szivattyúk elvontatása után betemetik a víztárolókat és az ideiglenes csatornáikat. Néhány nap múlva már ismét hétköznapion békés lesz a táj: visszatérhetnek a közeli tanyák­ba a lakók, s nem vigyázza ha­tárőr, rendőr a dűlőutakat. Megérdemelten pihenhetnek mindazok, akik a háromhetes hősies küzdelemből részt vál­laltak. Több százan teremtették meg a veszélyes műveletek biz­tonsági feltételeit. A mintegy 40 tagú „bátrak brigádja" — a kitörésvédelmi szakemberek — újabb gyakorlati tapasztalato­kat sezreztek. Többségük már jó néhány gázkitörés elfojtásában részt vett, de mint mondják, vala­mennyi más-más feladatot je­lentett számukra. A zsanainál a nagy Icalóriájú, több irányból áramló égő gáz bonyolította az elfojtás műveletét. Napirenden a jog- propaganda kérdései Gyorsult az állampolgárok ügyének intézése Bealkonyul a zugírászoknak A jogpropaganda és ismeret- terjesztés iránytűt ad az állam­polgároknak ahhoz, hogy ügyes-bajos dolgaikkal mely fórumhoz, bírósághoz, ügyész­séghez, rendőrséghez, vagy ép­pen a tanácshoz forduljanak — húzták alá az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülé­sén. A parlamenti tanácskozá­son — amelyen részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész — a jog. propaganda helyzetét és to­vábbfejlesztésének lehetőségeit vitatták meg a képviselők. A jogszabályok egyszerűsíté­sére, világos megfogalmazásá­ra, valamint széles körű, közért­hető jogpropagandára kell tö­rekedni, ezzel is segítve az ál­lampolgári kötelességek és jo­gok érvényesülését — hangsú­lyozta bevezető előadásában dr. Antalffy György, a bizottság titkára, a Magyar Jogász Szö­vetség főtitkára. Ebben a szel­lemben hozott határozatot 1969-ben a kormány, másfél év­vel ezelőtt az igazságügy-mi­niszter a Minisztertanács Tit­kárságának vezetőjével közö­sen készített jelentést a végre- +iajtásról. A fejlődést jelzi, hogy növekvő érdeklődés kísé­ri a törvénytervezeteknek a népfront szervezésében zajló vitáit, a joqpropagandában leginkább érintett országos fő­hatóságok szélesítették, színe­sítették munkájukat, átfogó in­tézkedést dolgozott ki a kor­mány Tanácsi Hivatala is. A legtöbb városi tanácsnál ma mór ügyfélszolgálati irodák, jogi tanácsadók és felvilágosí­tok segítik a lakosságot az el­igazodásban, eredmény: gyor­sult az ügyintézés és javult áz á'llamDolgárok, valamint a ta­nácsok kapcsolata. A vitában felszólaló dr. Ju­hász Tibor (Bács megye) hoz­zátette: a jogsegélyszolgálat egyebek között kitárta az in­gyenes jogi tanácsadás kapuit. Remélhető, hogy ezzel lassan bealkonyul a zugírászoknak is, akik hozzáértés nélküli fogal­mazványaikért vágják zsebre a pénzt. Mindenki ad tanácsot és gyakran rossz tanácsot — fűzte tovább a gondolatot Szokola Károlyné dr. (Somogy megye). Ezért erősíteni kell a felelőssé­get a joghoz értőkben és a „laikusokban” egyaránt, hiszen egy-egy rossz tapasztalat nyo­mán az ember hajlamos az ál­talánosításra. A felszólaló egy fonák gyakorlatra is rávilágí­tott: az ügyiratok utolsó példá­nyait kapják az állampolgárok, s ezek a másolatok bizony gyakran teljesen olvashatatla­nok. A vitában elhangzott gyakor­lati példák is alátámasztották azt a megállapítást, hogy poli­tika és jog egymástól elválaszt­hatatlan, a törvények ismerete közvetlenül is hozzájárul a köz­életi és szocialista demokratiz­mus fejlődéséhez, erősíti az ál­lampolgárok politikai aktivitá­sát. Tetszetősebb függönyök Jobb minőségű és tetsze­tősebb függönyök gyártását teszi lehetővé oz a széles mosógép, amelyet ezekben a napokban helyeznek üzembe a győri Gardénia Csipkefüggöny Gyárban. A nagy teljesítményű masinát, amely percenként 30 méter anyagot tisztít, a függöny­gyártás korszerűsítését szol­gáló, mintegy 100 millió fo­rintos fejlesztés keretében vásárolták. Az év első felé­ben munkába állítják az ólomzsinór illetve a szegő­pánt bevarró gépsort is. Az ólomzsinór az ablakok dí­szeinek szép esését, jó tar­tását segíti elő, a szegő- pánt rávarrásával pedig a függönykészítés legutolsó műveletét is a gyár végzi el s a vásárlóknak csupán a karnisra kell felfüggesz­teniük a kelmét. A lakosságot érintő feladatok Pécs-városkörnyék Kölcsönös érdekekre épül az együttműködés Pécs-városkörnyék létrejötte óta elsőízben tegnap került sor olyan széles körű találkozóra, amelyen egyfelől Pécs párt- és állami vezetői, másfelől a vá­roskörnyék pártszervezeteinek, tanácsainak vezetői és a gaz­dasági vezetők vettek részt. A tanácskozáson jelen volt dr. Burma Gyula, a megyei párt­bizottság munkatársa. Először Lukács János, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Pécs városi Pártbizott- sáq első titkára adott átfogó tájékoztatást a pártbizottság tevékenységéről, amelynek ja­nuár 1-e óta jelentős része a városkörnyék pártirányítása, va­Vizsgáztakn a fehér és a Bot minősítés a pécsi kutaló­állomáson Huszonhárom esztendő óta minden februárban értékeli elő­ző évjáratú borait a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pé­csi Állomása. A házi borminő­sítés két napon át tartott, majd a második nap délutánján — tegnap — dr. Diófási Lajos tu­dományos főmunkatárs, igazga­tó meghívott szőlészeti-borásza­ti szakemberek előtt ismertette a zsűrizett borokkal kapcsola­tos termesztési, kutatási tapasz­talatokat. Elmondotta, hogy ma már a hazánkban termett borok min­den harmadik literje exportra kerül és ezt nagyon kevés sző­lőtermesztő ország mondhatja el magáról. Ez a tény már ele­ve meghatározza a hazai sző­lészet-borászat korszerűsítésé­nek fontosságát. Tavaly október 29-én dél­után K. I. nagydobszai lakos meglehetősen „vastagon”, 1700 forinttal a zsebében tért be a helybeli italboltba, ahol éppen bált rendeztek Szór­ta a pénzt, fizetett boldog­boldogtalannak, többek kö­zött Nagy Lászlónak, Kőszegi Lászlónak és Krasznai László­nak is. Mindhárman fejenként 8—10 korsó sört ittak az idős ember egészségére és szám­lájára, amikor Krasznaiban megszületett az ötlet: foly­tassák a mulatozást a közeli Csingilingi csárdában, K. I. hajlott is erre, így éjfél táj­ban négyesben elindultak oda. Elöl a sorban K. I. és Nagy László haladt, s az egyik be- kötőúton a többiek utolér­ték őket, ekkor Krasznai kez­deményezésére mindhárman ütlegelni kezdték a 68 éves idős embert, ütötték, rúgták, eszméletlenre verték, majd Italozással indult, rablás lett a vége Krasznai sugallatára elvették, pénztárcáját. A nagydobszai rablók ha­marosan rendőrkézre kerül­tek, s megtalálták náluk az elrablott 600 forint körüli ösz. szeget is. ügyükben a napok­ban hozott ítéletet a Sziget­vári Járásbíróság. Társtettesként elkövetett rablás és súlyos testi sértés miatt álltak a bíróság előtt. Emiatt halmazati büntetésül Nagy László 3 évi és 4 hóna­pi; Krasznai László — aki már korábban összeütközésbe ke­rült a törvénnyel — 4 évi sza­badságvesztést kapott, amit mindkettőjüknek szigorított börtönben kell letölteniük. Kőszegi László büntetése pe­dig 2 év és 8 hónapi, börtön­ben letöltendő szabadság- vesztés. Mellékbüntetésül mindhármukat 4—4 évre el­tiltották a közügyek gyakor­lásától is, s Nagy László és Krasznai László ellen vagyon­elkobzást rendeltek el. A nagydobszai rablók ügyében hozott ítélet, ellen a vádlottak és védőik felmen­tésért, illetve enyhítésért fel­lebbeztek, ezért az ítélet nem jogerős. — hi — Az intézet szőlőállományának 60 százaléka 100—200 mázsa, illetve 20 százaléka 200 má­zsán felüli átlagtermést hozott hektáronként 1978-ban. Meg­jegyzendő: 100 éves viszonylat­ban Magyarországon az átlag­termés hektáronként mindössze 23 mázsa volt. (1875—1975-ös időszakra vonatkozik ez az adat.) Tavaly nagyon kedvezőtlen volt az időjárás. Köztudomású, hogy a szőlő nagyon hő- és napfény­igényes. Az utóbbi 200 eszten­dő tapasztalatait véve 1978-ban a hőhiány mértéke olyan súlyos volt, amelyhez fogható csak négy különböző esztendőben fordult elő a hazai borvidéke­ken, többnyire az évszázad el­ső felében. A napfényes napok száma is olyan kevés volt, mint 1912-ben, 1913-ban, illetve 1972-ben. Tavaly tulajdonkép­pen egy nyári, nyárvégi hónap teljes napfény-mennyisége hiányzott. A kedvezőtlen időjárás elle­nére azért Baranyában a nagy­üzemi termelőhelyeken a hek­táronkénti termésátlag 93 má­zsa volt. A bírálóbizottság azt tapasz­talta, hogy a rossz idő ellenére az intézet borai megtartották ki­tűnő illat-, íz-, zamatanyagai­kat. A fehér borok jobban át­vészelték a rossz klimatikus vi­szonyokat mint a vörös borok, különösen a korai érésű fehé­rek, mint a tramini, vagy a riz­lingszilváni, de az olaszrizling már nem minden esetben tu­dott teljesen beérni. A fehér borok között mindenképpen a „zenit” és a „zalagyöngye” hoz­ta a legszebb borokat. A zenit egy új szőlőfajta, dr. Kozma Fe­renc kutató nevéhez fűződik. A szintén fiatal zalagyöngye fö­lött jó tíz éven át folyt a szak­mai vita és bár a múlt évben a vitát eldöntendő —. országo­san elfogadták, azért bizonyos előítéletek még mindig meg­nyilvánulnak vele szemben. A pécsi kutatók kiállnak a zala­gyöngye mellett: sokat terem és kitűnő cukorképző tulajdonság­gal rendelkezik, emellett pedig étkezésre is nagyon megfelel. A meghívott szakemberek is szí­Dr. Diófási Lajos összegzi a bor- bírálat tapasztalatait vesen hasonlították — már ami zamatanyagát, illatát illeti —a „nagy” chardonnay-hez és ez a zalagyöngye elismerését je­lenti. Dr. Diófási Lajos összeg­ző értékeléséből még annyit, hogy ott — ahol a talaj meg­kapta a szükséges tápanyagot — a szőlő sokkal jobban elvi­selte az aszályt mint ahol ke­vesebb — vagy kísérletként — semmi tápanyagot nem biztosí­tottak a termőtalajnak. A jelenlévők közben vagy tíz-tizenkét fajta fehér, illetve vörös bort ízleltek meg, többek között Egerből, Szekszárdról és Villányból származó — az in­tézet által „odatelepített” — cabernet-et. Mindhárom bor — az egymástól meglehetősen tá­vol eső vidékek — sajátos táj­jellegét ugyan magán viseli, de van egy közös tulajdonságuk: kitűnőek. lamint a pártélet időszerű kér­déseiről. Foglalkozott a város gazdasági életével, kiemelve, hogy az itt létrehozott jelenté­keny termelési érték meghatá­rozza a városi pártbizottság és; a helyi pártszervek tevékenysé­gének irányát is. A városkör­nyéken települt ipari üzemek munkáját a pécsiekkel azonos mértékkel méri majd a pártbi­zottság, amely különös figyel­met kíván fordítani a mezőgaz­dasági üzemekre. A várospoliti­kai tevékenység kiegészül a községpolitikával — a pártbi­zottság a városkörnyéki közsé­gek lakosságát közvetlenül érintő kérdések irányítását — a politikai célok jegyében — fon­tos feladatának tartja. Pécset és a városkörnyéket közös érde­kek fűzik össze. Közel 18 ezer ember került most a megye- székhely irányítása alá, számuk­ra olyan életkörülményeket kell teremteni, ami közelít a városi­hoz. Olyan községpolitikát kell folytatni, ami arra ösztönzj az embereket, hogy szívesen ma­radjanak meg a lakóhelyükön. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy Pécsett még hosszú éve­kig nagyon nehéz lesz lakás­hoz jutni. Végezetül arra szólította fel Lukács János a községi veze­tőket: ahol lehetőség van rá, vegyenek részt a pécsi felada­tok megoldásában, a segítés bármilyen formája fontos és a város számít is rá. Különösen sok reményt fűz a pártbizottság ahhoz, hogy a városkörnyéki mezőgazdasági üzemek az ed­diginél jobban részt vesznek o város ellátásában. Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke kije­lentette: Pécs nagyon komolyan veszi a teljes egyenjogúságon, a tanácsok önállóságán ala­puló együttműködést, ami a város és környéke kölcsönös­érdekeire épül. Tájékoztatta a községi vezetőket arról, hogy a: megyei és a pécsi Városi Ta­nács saját költségvetéséből koordinációs alap létrehozását tervezi, ennek összege annyi lenne, mint a kilenc városkör­nyéki tanács jelenlegi együttes költségvetése. Az alap célja az, hogy általa bizonyos felújításo­kat, kisebb korszerűsítéseket meg lehessen oldani, s olyan alapvető igényeket, mint pl. egy új óvodai vagy tanulócso­port beindítása, ki lehessen elé­gíteni. A város örömmel venné, ha a községek közreműködné­nek a pécsi szanálásokban, eh­hez azonban meg kell találni a- jelenlegi házilagos építőbrigá­dok legalizálásának módját. A város segítséget kíván nyúj­tani a városkörnyéki tanácsok­nak az ellátási — adó, egész­ségügyi, oktatási — körzetek összehangolására. A hatodik ötéves terv előkészítésében Pécsnek és környékének együtt kell működnie; a városkörnyék fejlődését szolgálja, hogy Pécs rendezési tervével összhangban kell a községek rendezési ter­veit elkészíteni. S amit ezen keresztül vár Pécs a községek­től: segítsék a várost családi házas övezetek kialakításával, hiszen köztudott, milyen nagy Pécsett a telekínség. A tájékoztató után külön ta­nácskozásra ültek össze az idő­szerű, egymást kölcsönösen ér­deklő kérdések megvitatása vé­gett a városkörnyéki pártszer­vezetek titkárai a pártbizottság titkáraival és osztályvezetőivel, valamint o községi tanácsi ve­zetők Pécs város tanácsi veze­tőivel. H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom