Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-19 / 49. szám

Korszerűsítik a készpénzforgalmat Csekkel fizet a magyar állampolgár Ismerős kép: kígyózó sorok a postai kisablakoknál. Sokak­nak mindennapos gyötrelme a pénzfeladás, amikor az aznapi bevételiéivel kell kutyagolni a postára. Idegtépő percek, amíg c postáskisasszony az ötszá­zas, százas, ötvenes és huszas kötegeket, az 1—2—5 és 10 fo­rintosokat, a 10—20 és 50 fil­léreseket újra megszámolja. De úgyszólván mindnyájan elő­fordulunk a postán, felméré­sek szerint a családok három­negyed része havonta ad fel készpénzt. Megint másik adat: az OTP több mint 2 millió adós számláját vezeti, az adósok havonta törlesztenek, adják fel készpénzben a részleteket. Nem lehetne ezt egyszerűbben és kényelmesebben intézni? Egyál­talán, mindig pénzt kell vin­nünk magunkkal, ha valahol fizetni akarunk? Nem lehetne olykor kiiktatni a készpénzt? Mondjuk csekkel fizetni. KÉNYELMES ■ BELGÁKNAK Belgiumban mindenesetre már a csekk utáni korszakot élik. A nagyobb áruházakban fel tornyozodott csekk-Himalá- jákkal ugyanis a külön csak az ezek feldolgozásával foglalko­zó cégek sem képesek már megbirkózni. Az elektronikát hívták segítségül. A belga pol­gár bemegy kedvenc áruházá­ba vásárolni, s ha van hitel­kártyája, a vásárlás után egy megfelelő készülék nyílásába helyezi, elektronikus úton el­könyvelik tartozását, azaz meg­terhelik a banknál számláját, illetve az összeget jóváírják az áruháznak. Ha netán nem vol­na fedezete a vásárlásra, hitel­kártyáját a készülék visszatart­ja. Tehát se készpénz, se csekk. Hol vagyunk mi még ettől?! Megtudtuk viszont, a Magyar Nemzeti Bankban hosszabb ideje foglalkoznak és lépése­ket kívánnak tenni a készpénz- forgalom korszerűsítésére. Az elkövetkezendő években Ma­gyarországon is szeretnék be­vezetni a lakosság körében a csekkfizetési rendszert. A kor­szerűsítéssel külön tárcaközi bizottság foglalkozik. Miről van szó, mit terveznek? Erről kér­deztük dr. Tallós Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettesét, a tárcaközi bizottság vezetőjét. például páncélautóval — A készpénzforgalom hatal­mas élőmunkaigénye tette idő­szerűvé, hogy a kérdéssel fog­lalkozzunk — mondta elöljáró­ban dr. Tallós György. — Pos­tások, takarékpénztáriak, ban­kosok, jó néhány tízezer ember foglalkozik közvetlenül pénz­számolással, immár egyre ke­Beszélgetés dr. Tallós Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesével véssé bírják. Ugyanakkor az állampolgárok igénye is meg­nőtt, hogy fizetéseiket kényel­mesen és gyorsan intézzék. Ma néhány százezer ember él az OTP átutalási betétszámla ad­ta lehetőséggel, de az elkö­vetkezendő években ennél többre gondolunk.- Hogyan képzelik el a kor­szerűsítést? — Egyrészt a készpénzforga­lom körének szűkítésével, más­részt egyszerűsítésével. A szű­kítés azt jelenti, hogy az OTP átutalási betétszámlán túl szé­lesebb körben szeretnénk lehe­tővé tenni, hogy az állampol­gárok bérük, jövedelmük meg­felelő részét, akár közvetlenül a munkahelyükről átutalhassák az OTP-nél levő számlájukra és az OTP intézze fizetéseiket, ne pedig egyénenként, elszór­tan fizessenek készpénzzel. Az egyik oldalon szélesíteni kell az átutalási betétszámlával rendelkezők körét, másrészt le­hetővé kell tenni, hogy az ál­lampolgárok ne csak átutalás alapján rendelkezhessenek készpénzükkel, hanem ha pénz van a számlájukon, kapjanak csekkfüzetet és alkalmasint csekkel is fizethessenek a ke­reskedelemben, a szolgáltatá­sokban. A csekkfizetési rend­szer bevezetése előtt természe­tesen nagyon sok nyitott kér­dést kell tisztázni, de megvan a reális alapja, és azon dolgo­zunk, hogy a következő évek­ben bevezessük.- Miként kívánják egyszerű­síteni a készpénzforgalmat? — A pénz ma ide-oda utazik, ezt az utat rövidebbre lehetne zárni. Gondoljuk csak meg, a készpénz befizetésével a bi­zonylat is elindul. Évente több százmillió bizonylat mozog. Ezeknek útja hallatlanul lassú, két-három hét is beletelik, mi­re a pénzt jóváírják. így meg­esik, az illető már rég befizet­te tartozását, de a címzett nem tud róla, küldj a felszólítást Lépnünk kell a szervezés és a gépesítés terén, hogy meggyor­sítsuk és megrövidítsük a bi­zonylatok útját. Megvizsgáljuk többek között, feltétlenül a legjobb módszer, hogy minden pénznek, amit a vállalatok a Magyar Nemzeti Bankhoz be­fizetnek, meg kell járnia az utat: kisposta, nagyposta és úgy a bank. Ezt az utat is rö­vidíteni lehet. Többek között szóba került, egyes nagy kész­pénzforgalmú vállalatoktól, üz­leti központokból megfelelő Az ÉLISZ értesíti a lakosságot és a közületeket, hogy i SZÖGBELOVÉST KULCSMÁSOLAST FESTÉST, MÁZOLÁST, TAPÉTÁZÁST FALBURKOLÁST SZŐNYEGPADLÓ. ÉS PVC-RAGASZTAST rövid határidőre vállal Tapéta kiválasztása a helyszínen. Rendelést felveszünk: 7—16 óráig, Kossuth Lajos utca 63. 14.30-tól 18.30-ig Viktória u. 3. Telefon: 11-739 biztonsági intézkedések mellett páncélautóval is be lehetne gyűjteni és közvetlenül a bank­ba továbbítani a pénzt. MINDENKINEK LÉPNIE KELL — A készpénzforgalom kor­szerűsítését természetesen fo­kozatosan képzeljük el. E téren fontos, hogy elsősorban a pénzintézetek és a posta, de a készpénzforgalomban érintett vállalatok is egymással szink­ronban szervezzenek és gépe­sítsenek, a munka összehangol­tan folyjék. Nemkülönben fon­tos az is, hogy a készpénz- forgalom korszerűsítése során olyan szolgáltatásokat vezes­sünk be, melyeknek igénybe vétele egyértelműen előnyös és kényelmes az állampolgá­roknak — mondta beszélgeté­sünk végén dr. Tallós György, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese. Miklósvári Zoltán Hosszúra nyúlt az olSadásszünot Mikor nyit a pécsi Park mozi? Amikor 1977 szeptemberé­ben utoljára szerepelt a mo­ziplakáton a pécsi Park mozi neve azzal, hogy „Viszontlá­tásra az újjáépített Park film­színházban" - valahogy olyan érzést sugallt ez, hogy csupán rövid szünetről van szó. Saj­nos, a szünet túlságosan hosszúra nyúlik: jó, ha 1980 szeptemberében megnyithat­ják az újjávarázsolt Parkot. Ha a bólyi költségvetési üzem is úgy akarja, a jövő ősszel Filmszínház lesz a Ságvári épülő, új szárnyának színházterme Baranya, Tolna, Somogy, Zala Jövőre új telefonkönyv Az idén Szekszárdot, Paksot is bekapcsolják a távhívásba Nemrég jelent meg az orszá­gos közületi telefonkönyv, ami­ről nekünk mindjárt az jutott eszünkbe, mi lesz a miénkkel — Baranya, Somogy, Tolna és Zala közös telefonkönyvével, amelyet még 1972-ben adott ki a posta? Dr. Bányai Sándortól, a Pécsi Postaigazgatóság távközlési osztályának vezetőjétől kedvező híreket kaptunk: a jövő év ele­jén megjelenik az új telefon­könyv. A szekszárdiaknak és a paksiaknak külön is örvendetes hírrel szolgálhatunk: a két vá­rost idén nyáron bekapcsolják a távhívásos rendszerbe, s az előfizetők még ezt megelőzően kézhez kapják Szekszárd és Paks külön telefonkönyvét. A négy dél-dunántúli megye telefonkönyve már meglehető­sen elavult. Új könyv kiadása annál is inkább időszerű, mivel a pécsi telefonközpont bővítése eredményeként ősszél újabb ál­lomásokat kapcsolnak be, a szekszárdiak és a paksiak pe­dig a Crossbart belépésével tel­jesen új számokat kapnak. Ezért határozták el tehát a re­gionális telefonkönyv újbóli ki­adását. Szerencsére az előfizetők adatai mikrofilmen vannak, ez egyszerűbbé, igencsak gyorssá teszi a kiadást, lehetőség nyílik arra is, hogy a könyvben a ki­adás előtt egy hónappal ren­delkezésre álló, tehát a legfris­sebb adatok szerepeljenek. A szerkesztést Budapesten, a nyo­mást az Athenaeum Nyomdá­ban végzik, az új telefonkönyv az ígéretek szerint a jövő év januárjában vagy februárjában kerül az előfizetőkhöz. Mellesleg a döntés megho­zatala előtt vita volt, négy me­gyés formában, avagy úgy ad­ják ki a telefonkönyvet, hogy az tartalmazza az ország ösz- szes távhívó számát. Ez utóbbi igen vaskos és drága lett volna, így az előbbinél döntöttek. Mellesleg, a jelenleg használt telefonköny r ára 26 forint. És az újé? Nyilván több lesz, több adatot is tartalmaz, meg aztán azóta drágult a papír is. Vala­melyest támpontul szolgálhat az új székesfehérvári telefon­könyv, melynek ára 15 forint. Ennél viszont három és félszer lesz vastagabb a dél-dunántúli. A tervek szerint Szekszárdon júniusban adják át az új Cross­bar-központot, júliusban kötik be Paksot. A szekszárdi központ bővítésével 400—500-zal gyara­podik a telefonelőfizetők szá­ma, s azért csak ennyivel, mert a központ bővítésével nem tar­tott lépést a hálózat kiépítése. 1980-ban várhatóan még több új előfizetőt kötnek be. Mint említettük, Szekszárd és Paks telefonkönyvét külön is kiadják, így az előfizetők jó előre értesülnek új számukról. Az élet megy tovább, 1980-ban és azután Pécsett és Szekszár­don is újabb telefonállomáso­kat adnak át, az új könyv is elavul, hamarosan esedékessé válik egy még újabb kiadása. (—mz—) A mozi utolsó nyara már fölöttébb kínos volt. Szinte a nézők lába alatt bütykölget- tek-foltozgattak, az 1969-ben indult nagy korszerűsítési program akkor már átcsapott a közel 60 éves moziterembe. A 70-es évek elején épült — 1973-ban nyílt meg - az új Kert-mozi, akkor készült el a két mozi közös gépháza, elő­csarnoka 12 millió forintért. A következő években a pénzt gyűjtögette a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat az újabb nagy erőpróbára. És letett egy korábbi ötletéről, hogy tudniillik a Park-mozi olyan kettős tetőszerkezetet kapjon, amelynek felső elemét esőre hajló időben a Kert-mozi fölé húzhatnák. A szomszédban la­kók azonban az északi oldal éjszakai benapozósának ve­szélyeztetésétől tartva perrel fenyegetőztek. Ezért aztán ma­radt tetőnek a csillagos ég. Tehát másfél éve hiányzik a Park-mozi. Csakugyan hiány­zik? Rejtő Jánosnak, a Mozi­üzemi Vállalat igazgatójának a válasza lehangoló:- Éves statisztikánk szerint 1978-ban a Kossuth látoga­tottsága 54^ ezer fővel csök­kent, a Petőfié viszont — igaz, rendszeresítettük a negyedik előadást — 53 ezer fővel emel­kedett. Nem volt számottevő nézőszám-növekedés a kis- mozikban, így aztán azt mond­hatom: a Park nézőközönsége, amely az utóbbi években amúgy is egyre csökkent (és ezt a korszerűtlenség számlá­Kiszabadult a szellem 85 millió Márka-kupak! Vajon mennyi Márka üdítőt fogyasztottak el az átvétellel foglalatoskodók, amíg átszá­molták azt a 85 millió Márka kupakot, amit egy év alatt küldtek be a szenvedélyes gyűjtők? Hogy is szólt a Gyújtsd a kupakot versenykiírá­sa? Aki 50 kupakot küld be a Borgazdasági Vállalatok Tröszt­jéhez 1978. december 15-ig, sorsjegyet kap, amivel — ha szerencséje van — értékes tár­gyakat nyerhet. Hát, az ötletes reklámfogás kitalálói sem gondolták volna, hogy kiszabadítják a Márkás üvegekből a szellemet. Tény: végeláthatatlan sorokban in­dultak kupakok Budapestre. Hazánk lakosságának majd egyötöde küldött be kupak­csomagot, összesen 85 millió darabot. Ugyanakkor sokan bosszan­kodva veszik át a december 15-e után feladott és visszakül­dött gyűjteményeiket. Ők a versenylázban elfeledkeztek a határidőről! Még többen vár­ják a sorsjegyek húzását, me­lyet február 24-én, szombaton fél tizenegykor ejtenek meg a Vidám Színpadon, természete­sen műsorral egybekötve. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság végzi az 1111+1 nye­remény kisorsolását. Kíváncsian várjuk: ki nyer hűtőszekrényt, külföldi utat, magnót, televí­ziót vagy mást, s főleg azt, hogy ki lesz a márkás Lada szerencsés nyertese. Murányi jára írhatjuk), teljesen elve­szett számunkra. A nézősereget tehát vissza kell hódítani. Erre szolgál a mozi hosszan tartó felújítása. Az AGROBER-nél készült tervek szerint a bólyi költség- vetési üzem végzi a 12 milliós felújítás építészeti részét A Koller utcában nagyjából kész — jórészt a burkolásra vár — az új homlokzat. Ezt látva arra gondolhat az ember: ugyan mit kell itt még jövő szeptemberig csinálni? Hű de sokat! A terem közepén óriási föld­hányás — ez került ki onnan, ahová a légfűtés vezetékeit beépítették. Ezenkívül mind­két oldalon három-három új, széles kijárati ajtó (nyílás) fedett kijárati folyosókkal, me­lyek előcsarnoki végén lesz­nek a ruhatárak. A terem a földhányással ma meglehető­sen vigasztalan képet nyújt, s a látványt még lehangolób- bá teszi a mozi jellegzetes Gebauer-freskóinak állapota. Az igazgató mondja, hogy már kikérték az összes érde­kelt szerv véleményét. Mind lemondtak a' freskókról. így aztán a Kossuth és a Petőfi után a Parkból is eltűnnek a Gebauer-festmények. Vajon egy-két részletet sem lehetne belőlük megmenteni?... Milyen lesz? Vida Gyula belső építész tervei szerint a legkorszerűbb, a legkényelme­sebb pécsi mozi lesz a Park­ból. A korábbi 600 helyett „csak” 500 néző befogadásá­ra lesz alkalmas. Szélesebbek lesznek a fotőlyök, támlától- támláig mért távolságuk pe­dig egyméteres lesz. Az ol­dalt levő járóutak lejtősek lesznek, a széksorok mind­egyike külön lépcsőre kerül — az első néhány sortól elte­kintve, amelyek egy szintben lesznek —, ami azt jelenti, hogy igen jó lesz az átlátás a vetítővászonra. A viszontlátásra tehát még jó másfél évet kell várni. De azért van egy jó mozihírünk az uránvárosiaknak: a Ságvá­ri Művelődési Ház épülő új szárnyának színházterme — előzetes megállapodás sze­rint — az idei bányásznapi megnyitás után a hét megha­tározott napjain korszerű esz­közökkel felszerelt filmszín­házként várja majd a város­rész lakosságát. Hársfai István Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom