Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-16 / 15. szám
1979. január 16., kedd DimantQlt napló 3 Bébiételgyártás Magyarországon lUöuelílc a termelés*, böuitík a ualaÍBztékot Mikrobiológiai ellenőrzés a laboratóriumban A kiskereskedelem tehet róla, ha néha hiánycikk? Az élelmiszerboltokban és áruházakban tizenhárom évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar gyártmányú bébiételek. Hosszas kísérletezés után, nemzetközi tapasztalatok -alapján kezdte gyártani a Gyümölcs és Főzelékkonzervgyár kettes számú üzemegysége. Ezekre az időkre Miklovicz András gyár- részleg-vezető így emlékszik vissza: — Az első években csupán évi 800 tonna bébiételre futotta erőnkből. 1969-től azonban már 1200 tonnát készítettünk. Jelenleg pedig évi 3000 tonnát hozunk forgalomba. S hogy ez kevés, vagy sok? A bébiétel keresett cikk az országban. Úgy vélem, időnként azért nem kapható az üzletekben, mert a kiskereskedelem nem folyamatosan, az igényekhez mérten rendel. Állításomat igazolja az is, hogy a nagykereskedelem raktárai tele vannak bébiételekkel. Három év óta a nyíregyházi konzervgyár is „besegít" nekünk. Évente 800-1000 tonna bébiétel kerül le a gépsoraikról, de csak a natúr ételek készítésére vállalkozhatnak, mivel a hús és máj hűtött tárolására nincs lehetőségük. — Hol fogy a legtöbb bébiétel? — Budapesten értékesítjük termékeink huszonöt százalékát, a többit vidéken, leginkább az ipari megyékben, Borsodban, Győr-Sopronban, Baranyában és Nógrádban. — Ennek a speciális konzerv- lajtának mi a készítési módja? — Jelenleg tizennyolcféle készítményünk között lehet válogatni. Többi között van zöldborsó, vegyeszöldség, paraj, natúr marhahússal vagy marhamájjal, valamint natúr és tejes sütőtök. Ezt a választékot szeretnénk még sárgaborsóval bővíteni. A munkafolyamat első fázisa a friss nyersanyag előkészítése, mely már tisztítotton, tehát minden fertőzésveszély kizárásával érkezik a gyárba. További válogatás és mosás után 400 literes edényekbe kerül, főzik, majd paszírozóssal távolítják el a felesleges cellulózt és rostanyagokat, A lisztet, vajat, a főtt és darált húst vagy májat ezután adják hozzá. Amikor összeállt a készítmény, kolloid malmon engedik át, mely finom péppé keveri. Közben a készítményt gyártási fázisonként ellenőrzi a laboratórium. Első a gyártásközi ellenőrzés, mely a technológia betartását, a só és zsírtartalmat vizsgálja, a másik a készáru ellenőrzése, mely analitikai és mikrobiológiai vizsgálatokon alapul. Közben termosztát próbát is végeznek, ez azt jelenti, hogy harminchét fokos hőmérsékleten tartják a készítményeket, hogy a mikrobiológiai folyamatokat jobban megfigyelhessék. Huszonegy napig tárolják az árut, mely alatt figyelik, hogy valóban megfelel-e a követelményeknek. — Három műszakban dolgozunk — folytatja a tájékoztatót a gyár vezetője —, két műszakban történik az ételkészítés, majd a harmadikban a takarítás és fertőtlenítés következik, hiszen patika tisztaságú körülményeket kell teremtenünk. Ez utóbbiakat is szigorúan ellenőrizzük, a gépekről például minden esetben felületmintát veszünk, így kizárjuk a fertőzésveszély lehetőségét. Termékeink állami dotációsok, ezért juthatnak olcsó áron 3,50—4,00 forintért a fogyasztókhoz. A bolgár import bébiétel 7-8, az olasz, a francia és a svéd pedig 10-13 forint. — További tervek? — A bébiétel-gyártás növelése mellett a választékot is bővíteni szeretnénk. Ezt a gyáregységet azonban kinőttük, s további fejlesztésre, terjeszkedésre nincs lehetőségünk. A megoldás: még ebben az ötéves tervben a kecskeméti konzervgyár „átvállalja" a bébiételek gyártását. Persze a „hírős városban" meg kell teremteni a megfelelő technológiai adottságokat. A beruházások már megkezdődtek. Kezdetben előreláthatóan hatezer tonna bébiételt készítenek évente, de ez a mennyiség később meg is duplázódhat, s így nem lesz majd hiánycikk a közkedvelt bébiétel. A. T. Távhívó mintahálózat Telefonközpontokból, mikrohullámú és kábeles távközlési berendezésekből távhívó mintahálózatot alakítanak ki a posta és a híradástechnikai ipari vállalatok a Duna-kanyar településein. Ezzel nemcsak több telefonhoz jut a környék, de egyben a hazai gyártmányú hírközlés-technikai berendelések „állandó kiállításaként” működés közben mutatkozhatnak be a külföldi vásárlóknak. Ez utóbbi különösen előnyös a híradástechnikai ipar számára, hiszen az exportpiacokon a kereslet az egyes berendezések helyett mindinkább a komplex híradástechnikai rendszerek iránt jelentkezik. Főként a fejlődő országok piacain kínálkozik lehetőség hírközlő berendezéseink eladására, ehhez azonban az „áru" jó minőségét tanúsító gyakorlati vizsga is szükséges. Ezt a bizonyítványt — jelenleg — a megrendelő külföldi ország hírhálózatába beépített minta berendezések gyakran egy évig is eltartó próbaüzemével lehet csak megszerezni, márpedig ez költséges és hosszadalmas. A kialakítás előtt álló hírközlő mintahálózat ezt az időt csökkentené, s felépítése a posta és az ipar- vállalatok érdekeinek szó szerinti összekapcsolását is jelentené. Az előzetes elképzelések szerint a hírközlő minta- rendszer kiépítése a jövő évben kezdődne. Akik a hírekben szerepelnek... Dr. Palotai Ferenc »» A tanácsi apparátus „mögöttes segítője Újsághír: 1979. január 1-től dr. Palotai Ferencet a Baranya megyei Tanács újonnan alakult gazdasági és ügyviteltechnikai osztályának vezetőjévé nevezték ki. * Régóta ismerem, de nehezen tudom megfogalmazni, hogy milyen ember is Palotai Ferenc ... Lendülettel, fiatalos kedvvel, szinte már önpazarló módon él és gondolkodik; s gondolom maga sem hiszi, hogy az egyetem óta eltelt huszonegy esztendő. Pedig már 1957. július 15- től a Baranya megyei Tanácson dolgozik; a jogi diploma kézhezvétele után a pénzügyi osztályhoz került mint gyakornok, egy év múlva már a tervosztály anyaggazdálkodással összefüggő teendőit intézte, s 1967-től az osztály vezetője lett. Pécsi „gyerek" — mondhatjuk; felmenői ki tudja hányad- íziglen szintén itt éltek, ebben a városban. Ez a sajátos, más vidékről idekerültek számára olykor érthetetlen „pécsiség” kíséri minden gondolatát, az elrontott dolgokat keserű pirulaként nyeli, a szép, megvalósult álmokról örvendezve beszél, sajátjának érzi. — Tizenegy év a tervosztály élén. Sok vagy kevés...? Mielőtt válaszolna, visszakérdez; amolyan időnyerésnek szánva: — Egy kávét? Aztán nyomban elkezdi a januári vihar okozta károk számbavételét, felidézi az ítéletidőt, s magam is megfeledkezem célomról. Mikor elémtolja a feketét, egy szusszanásnyi időt enged magának. — Tizenegy év éppen elég arra, hogy megismerjem Baranyát, hogy mind a 316 települését, azoknak gondjait sajátomnak érezzem. Akadt sok nehéz csata — főleg a beruházások vonalán, — de akadt néhány látványos győzelem is. Sorolja a tanácsi munka változását adó legfőbb állomásokat. Jött az új mechanizmus, megfogalmazódott az új tanács- törvény — a tanácsok gazdái lettek a vidéknek —, aztán szép munka volt a területfejlesztés .. — Most? — Újabb feladatok, a szó legteljesebb értelmében. A gazdasági és ügyviteltechnikai osztály a tanácsi apparátus mögöttes segítője. Lesz központi iktatóiroda irattárolóval, ahol pillanatok alatt bármelyik ügy iratai elővehetők, központi leíró iroda, technikai csoport, nyomda ... Ide tartoznak majd a tanácsi gépkocsik, az eddigi gondnokság mindenestül. — Igen izgalmas feladat ez — mondja — s őszintén örülök, hogy az államigazgatásba végre bevihetjük a technikát, a „korszerűt”. Különféle prospektusokat vesz elő, szétrakja. — A mikrofilmes adattárolást is megoldjuk. Ahol van irattár, tudják, nehézkes a mozgatás, a kikeresés, nagy helyet vesz igénybe. Mi jónéhány év anyagát egyetlen szekrénybe betudjuk majd tenni.. . Mikor? Majd az új megyei tanács-épület birtokbavétele után. A hírek szerint, a nyáron. A gazdasági osztály az egyik legnépesebb tanácsi osztály lesz. Szerteágazó feladatokkal, az alapítólevél szerint, itt végzik majd a szervezet működésével kapcsolatos teendőket, technikai, ellátási, vagyonkezelői feladatokat. — Csak egy apró dolgot említek: amikor a portánál bejön a panaszos, szinte eltéved az épületben: a sok-sok iroda, az irányító nyilak tömkelegé csak annak mond valamit, aki már „jártas" az emeleteken. Éppen ezért az új épületben már megalakítjuk az ügyfélirányító irodát, ahol szakember ül, a tanácsi munkát ismerő, a tanácsi munkában jártas személy, ő tudni fogja, hogy melyik osztályra, melyik ügyintézőhöz küldje a panaszost... S ez is az osztály feladata. Kozma Ferenc H a minden foglalkozásáról pár mondatnyit elmesélne, aligha jutna hely a főfoglalkozásának. Vagyis annak, amit már 1919- ben elkezdett, alig kinőve a rövid nadrágból és a matrózblúzból. Addig ugyanis ez volt az „egyenruhája", mert tagja volt a régiek által talán ismert Oppe-zenekarnak. A nagybácsi kívánságára zenével kezdett el foglalkozni kilenc éves korában, s az összes ütő- és fémfúvós hangszeren megtanult játszani. Nagyon régen volt. Most 71 éves Oppe Béla, a híres kárpitos-család utolsó szakmát hordozó tagja. Az Oppe-féle kárpitosmunkáknak, a tőlük beszerzett antik bútoroknak jó híre van szerte a városban, a megyében. Ám erről már nem nagyon beszél az idős mester. Tulajdonképpen elégedetlennek látom, különösen akkor, amikor a stílbútorok kerülnek szóba. Messzi évek távlatából szedi elő azokat az emlékeit, amikor egy XVI. Lajos korabeli ládát őrizgetett, vagy amikor — 1949-ben Kis műhelyek, híres mesterek Oppe Béla Biedermeier vagy Chippendale? — egy pécsi kiállításon nagydíjat nyert egy garnitúrával. Miniszteri kitüntetés is járt a szereplésért. „De valóban nagyon szép volt. A mennyezet díszítéséhez 72 méter csipkeszövetet használtam fel.” — Ma — mondja apró műhelyében a mester — a stílbútor reneszánszát éli. Sokan keresik, ám az a gyanúm, hogy nem mindenki ért hozzájuk. Legfeljebb a biedermeiert és a barokkot ismerik, de a rokokót, a Chippendale-t már kevesen. Márpedig nem mindegy: melyik bútorhoz milyen szövetet használ a kárpitos.- Elfogadják az érveit? — Hiába magyarázom, sajnos, nagyon sok esetben nem. A biedermeierhez például csíkos szövet passzol. Ám ha a megrendelő simát akar, mit tegyek? Megcsinálom, de a szívem egy kicsit fáj. Duplaspicc, garnírozótű, kecskeláb, spiccfogó: megany- nyi speciális szerszám, amit a kárpitosok használnak. Ezek itt, a hátam mögött a falon, már nagyon régiek. Némelyiket talán még a szakma-alapító Oppe is használta a múlt században. Az idő más vonatkozásban is szerepet kap a szakmában. — Kérem szépen — mondja Béla bácsi —, a kárpitosoknál az igazi sikert az jelenti, hogy 25—30 évvel korábban készült munkáit hozzák vissza javításra. Nem azért, mert tönkrement egy karosszék rugózata, hanem azért, mert elkopott , a huzat. Az idő a mi meósunk. — Hetvenegy éves korban dolgozni: ez már önmagában is szép teljesítmény. — 1980. május 1-ig szól a működési engedélyem. Hogy utána mi lesz, az egészségemtől függ. Azt tudom, hogy a fél évszázad alatt nem engedtem ki a műhelyből hibás munkát, s azt is: fittnek érzem magam. Ha Végigtekintek a szakmai gyakorlatomon, nyugodtnak érzem magam. Jól is alszom. Mészáros Attila
