Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-24 / 23. szám

1979. január 24., szerda Dunántúlt napló / 3 A jövő a kavicsértékíí betonadalékanyagoké Baranyában nem nyitnak kavicsbányát Az éle# előbbre jár án Is. Gondok - óvodás- cipőben Keresni kell a megoldást! Mesedélelött a szalántai napközis óvodában Néha megoldhatatlan dolgokat produkál az élet: az a bizo­nyos gordiuszi csomó magától kötődik. Mint ahogy kötődött Szalánta körül a minap. Kis műhelyek, híres mesterek Hotter József könyvkötő Több szülő kereste fel a napokban szerkesztőségünket és elpanaszolták legfrissebb gondjaikat. A szalántai köz­ségcsokorban laknak, s ez ideig a szalántai óvodába járatták gyermekeiket. A termelőszövet­kezet autóbusza vitte és hozta az apróságokat, az óvodakapu­tól szinte az otthonig. Rend­jén is volt a dolog egészen ez év január 1-ig. Január elsejé­től ugyanis a termelőszövetke­zeti buszra nem engedték fel az óvodásokat — de nem en­gedték fel az iskolásgyereke­ket sem — akik szintén Sza- lántára, a körzeti iskolába jár­nak. Most nem tudják a szülők, mitévők legyenek. Ugyanis a tsz-busz elvitte a gyerekeket szinte „kísérő nélkül" is: vi­gyáztak rájuk a felnőttek, a munkába menők és munkából érkező szomszédok, ismerősök. A tsz-busz körbejárt, faluról- falura, mind a kilenc Szalán- tóhoz tartozó községbe. Ké­nyelmes volt és jó megoldás. A Volán járatain viszont óvodáskorú gyerekek kísérő nélkül nem utazhatnak, s most o szülőknek kéne elkísérni gyermekeiket az óvodába és vissza. Olyan nehéz lenne ez? Má­sutt is így van . . . így, így- de az autóbuszok — nem helyi, hanem értelem­szerűen távolsági közlekedésről van szó — nem minden köz­ség esetében teszik ezt lehe­tővé. A szülő még bejuthat gyermekével az óvodáig, de onnan hogy jut a munkahelyé­re? S ha netán még ez is stim­mel, hogy megy a gyereke elé? Ez a januári „buszfordulás" 42 óvodásgyereket és 70—80 napközis gyereket érint. (Ez utóbbiak csak ebédet kapnak, aztán menniük kell haza a menetrendszerű Volán-járattal.) A szalántai tanács elnöknő­je szerint az óvodás gyerekek több mint valószínű elmarad­nak az óvodából — legalább­is azok, akiknél a szülő nem talál megoldást — az iskolá­Gyorsfejlesztési programot dolgoztak ki a Balaton-parton tapasztalt legsürgetőbb ide­genforgalmi gondok enyhítésé­re. A tavalyi idegenforgalmi rekord, az üdülőhelyek zsú­foltsága szembetűnően meg­mutatta, hoav a nemzetközi turizmus Európában „jegyzi" a magyar tengert és az érdek­lődés idén várhatóan tovább növekszik. A tavaly tapasztalt gondok enyhítésére, az újabb idények kielégítésére 230 mil­lió forintot költenek. A nyorsfejlesztési program szerint 90 millió forint jut újabb kempingek kialakításá­ra. A most készülő tervek sze­rint az idei szezon kezdetéig 10 500 hellyel növelik a kem­pingek fogadóképességét. Sió­sok pedig nem élhetnek a napközi kedvezményeivel. Hozzáteszem: az édesanyák munkába járása is megkérdő­jeleződött. Otthon kell marad- niok a gyerekkel. Természetesen megkerestük a szalántai termelőszövetkeze­tet is. ök már két hónappal január 1-e előtt bejelentették: az új esztendőben csak a tsz- tagokat szállítják. Indokaik alapján igazat kell adnunk a termelőszövetkezet elnökének is, hiszen rendelet írja elő, hogy saját autóbusszal csakis termelőszövetkezeti tagokat szállíthatnak, s a fuvarozásért díjat nem szedhetnek. Ahogyan beindult a tsz-busz, felült rá ez is, az is, s mivel az utazás in­gyenes volt, lassan épp azok szorultak le az ülőhelyekről, akikért a buszjárat megindult. De még ha a kényelmes uta­zás forogna kockán. Az ilyen „kisegítő szállítmányozás" miatt már a termelőszövetkezet elnöke is fizetett saját zsebből büntetést! Nem beszélve arról, hogy mindennemű felelősség a termelőszövetkezeté, s baleset esetén, szintén a szövetkezetét vennék elő. A szövetkezet döntése tehát megalapozott. Nincs tehát tsz-busz, nincs jó Volán járat — és azt is tud­ják a szalántai tanácson, hogy a Volán ezen a helyzeten „ja­vítani” nem igen tud. Megvan tehát a gordiuszi csomó, s nincs sehol Nagy Sándor, hogy kettévágja. Leg­feljebb a gondok jönnek elő: a sajátos, óvodás cipőben já­ró, baranyai gondok. A társ­községek és a vezérközség kö­zötti közlekedés, a bejutás és hazajutás gondjai. És a kérdé­sek. Hogyan lehetne egy ilyen fakvak és falvak közti, „kör­zeti" közlekedést megoldani? Ahol járnak a tsz-buszok, mi­féle törvényi kivétellel lehetne a községek vérkeringésébe be­kapcsolni őket? A Volán meg­találhatja-e a megoldás kul­csát? Kozma Ferenc fokon, Balatonszemesen, Rév­fülöpön és Aszófőn az eddigi szükségtáborok pótlására má­sodosztályú kempingeket épí­tenek, de máris megteremtik a továbbfejlesztési feltételeit is. Ezenkívül — u~vancsak idén — 9600 négyzetméterrel gyarapítják a kereskedelmi és a vendéglátó egységek háló­zatát. Főleg a tömegigények gyorsabb és jobb kielégítésé­re készülnek fel. A régebben elkezdett prog­ram befejezéseként pedig Aka­iiban és Zamárdiban a szezon kezdetére további '200 kem­pinghelyet kínálhatnak a tó partján. Idén ezzel együtt csaknem 50 százalékkal nő a balatoni kempingek fogadó- képessége. „Hotter józsef — olvasom a Muzsika 1961. évi júliusi szá­mában — Beppo kis szerepében is jó alakítást nyújtott, hang­ja o szerepadta követelmé­nyeknek kitűnően megfelelt.” Azután még sok-sok fotót, más lapokban megjelent kriti­kákat, plakátokat, nézegetünk. Bár a műhelyben, ahol beszél­gettünk, minden kötésre vár, vagy mór be van kötve, a mes­terről szóló hajdani kritikáknak még nem jutott ez a rang.- Nincs idő játszadozni - mondja Hotter József könyvkötő mester. - Rengeteg a megren­delés. Én vagyok Pécsett eb­ben a szakmában az egyetlen olyan kisiparos, aki adót fizet. Sok olyan munkát vállalok el, amit máshol nem csinálnak meg. Gondolhatja: nagyon sze­retem a könyveket. Néha szí­vesen elszórakoznék azzal, hogy egy-egy régebbi példányra díszes bőrkötést húzzak, de en­nek elkészítése minimum 4—5 napot igényelne. Kinek van ilyesmire manapság ideje? Pedig az idő jelentős ténye­ző abban, hogy Hotter József­ből, az operaénekesi pálya el­ső ívében tartó színházi ember­ből könyvkötő lett. A pálya­váltás okait nem szívesen rész­letezi. Választania kellett. An­nak ellenére kötött ki édesap­ja műhelyében, hogy a könyv- kötészet nem tartozott az ál­mai közé, s ma is azt mondja „Tudja, uram, én nem erre szü­lettem I” ötvenéves az a mű­hely, ahol dolgozik. Néme­lyik gépe, mint a Josef An- ger&Söhne, Wien feliratú stan- cológép még ennél is jóval idősebb. Ott azonban a másik véglet is, a nagyon korszerű vágógép. — öt éve dolgozom a szak­mában, de ennek fogásait, az ismereteket jóformán az anya­tejjel együtt szívtam magamba. Ezt a szakmát könyvből legfel­jebb csak olvasni lehet, de megtanulni: azt nem! Ahhoz gyakorlat kell. A megrendelők által hozott kötésre váró anyagok sokféle­sége bámulatos. Hogy mi min­dent akarnak vállalatok, intéz­mények, emberek beköttetni! A tanácsülési jegyzőkönyvtől a kottáig, Margaret Mitchell Elfújta a szél című könyvétől az ügykörjegyzékig. És ott van­nak — időszakonként nagyon megsűrűsödve - a szakdolgo­zatok. Előfordult: a mestertől kértek az elkészült dolgozatról véleményt, „hiszen annyit lá­tott már, össze tudja hasonlí­tani !” — Súlyra kitűnő munka! — volt a válasz. Présgép, vágógép, aranyozó­gép, fűzőgép, perforáló gép — meg az apróságok. Mindezek kellenek a minőségi munká­hoz. De az igazi — vallja Hot­ter József — O kézifűzés. Mert az olyan, mint a suszterek ese­tében a gojzer-varrós. Vagy az ugróhátas kötés: amikor a könyvet kinyitva annak két ol­dala, szép, egyenes síkban si­mul egymáshoz. A könyvkötők és a nyomdá­szok között — a mester véle­ménye szerint — évszázadosak az ellentétek. Vagyis kezdettől megvannak. Mert „o nyomdá­szok képesek úgy felhasználni a papírt, hogy nem veszik fi­gyelembe annak szálazását. ..” Márpedig a minőségi mun­kát csak úgy lehet készíteni, ha minden „smakkol”. — Nézze csak — mondja Hot­ter József, és felemelt egy ne­héz könyvet —, egy lap tartja az egész könyv súlyát. Nem esik ki, nem hullik szét. Kézi­fűzéssel készült. Ezért vállalom a felelősséget! Mészáros A kavicsbeszerzés mind ége­tőbb gond a Dél-Dunántúlon, elsősorban Baranya megyé­ben. Legsúlyosabbnak itt mondható a helyzet az ország­ban. A kavics iránti igény óriási a jelenlegi viszonyok között Baranyában évente csaknem másfél millió köbméter. Az el­következő 15 év alatt ez leg­alább 17 millió köbméterre rúg. Hasonló a helyzet Bu­dapesten, Csongrád, Szolnok és Békés megyében. Országos felmérés Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság irányításával most fejeződött be egy, egész hazánkra kiterjedő felmérés: 15 év távlatában igyekeztek meghatározni a kavicsigényt, és hogy mennyi kavics, vagy ezt helyettesítő kőanyag lel­hető fel az országban. A Magyar Állami Földtani Intézet Dél-dunántúli Kiren­deltsége Dunántúl déli régió­jára vonatkoztatva értékes adatokkal szolgált, öt év kü­lönféle' geológiai és fúrási megfigyeléseit összegezték dr. Kassai Miklós és dr. Mach Péter irányításával. E szerint megyénkben nincs feltárható, vagyis kibányász­ható kavics-készlet. Tolna me­gyében, Szekszárd és Tolna térségében számíthatunk ka­vicsra, aminek a minőségét mosókkal fel kell javítani. So­mogy déli részében, a Dráva mentén adottak a gazdag le­lőhelyek, ott már 6 kavicsbá­nya működik. Mindinkább feszítő problé­maként jelentkezik, hogy a tsz-ek, a különféle üzemek szakszerűtlenül tárják fel a bányákat, többek között ami­att is, mivel gépeik csak 8— 10 méteres mélységig tudnak kotorni. Pedig egy jó minősé­gű kavicsbánya a Dráva men­tén 15—20 méter vastag le­lőhelyet is rejt magában. Egy­Aki naponta résztvevője az tudja csak igazán, milyen Pécs közlekedése, hol vannak a jár­művezetők és a gyalogosok szempontjából veszélyes cso­mópontok, mely utcákon halad­va ajánlatos elkerülni a túl­zsúfolt belvárost, melyik útvo­nala,; igénybe véve lehet vala­mit lecsípni a menetidőből. A nap mint nap a városban közlekedőknek, a leginkább ru­tinból vezető pécsi autósok­nak, de főleg a kellő helyisme­rettel nem rendelkezőknek szol­gál hasznos tudnivalókkal az a film, amely Pécs közlekedését veszi nagyító alá. A felvilágosító, oktató jelle­gű rövidfilmet a közúti balese­tek csökkentése érdekében a Baranya megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács készíttette az ÉPFU filmstúdiójának forgató- csoportjával. Megalkotásában a KPM Pécsi Közúti Igazgató­ság, a Városi Tanács, a 12-es Volán, az ÉPFU, az MKBT és a közlekedésrendészet munkatár­saiból álló szakértőgárda se­gédkezett. Az MTV Pécsi Kör­zeti Stúdiójának szerkesztő-ri­portere által írt forgatókönyv alapján közel két hónapig tar­tott a forgatás. A 14 perces, színes, hangos rövidfilm a város észak—déli, valamint kelet—nyugati tenge­lyén vezető utak, utcák közle­kedését mutatja be, magyaráz­re többet hagynak el a kiter­melők és az üzemi bányák- tönkremennek, tehát agyag, homok, iszap szennyezi őket. Dél-Dunántúlon az elhagyott kavicslelőhelyek száma több tucatra tehető. Baranya Somogybái a szük­séges mennyiségnek legfeljebb egynegyedét képes fedezni 1990-ig. Maga, Somogy megye Dráva-menti bányáira mindin-' kább támaszkodik, szinte tel­jes mértékben azokból akar élni, sőt még más megyékből is behozatalra szorul. Másik besegítünk Bács-Kiskun megye az elkövetkezőkben valószínű­leg megszűnik, értékes part­nerünk lenni: -ugyanis teljesen Budapest, Békés, Csongrád és Szolnok megye ellátására ren­dezkedik be. Komoly hátráltató tényező, hogy a kiterrőelő berendezé­sek mind nehezebben szerez­hetők be, épp a KGST-piac- ról. Több gép előállítása meg­szűnik, mint például a mar­kolás úszókotróé. Amelyek dol­goznak, azok szervize gyenge és főleg az alkatrész-utánpót­lás akadozik. A szállítási költ­ségek mind vasúton és mind közúton már jelenleg is több­szörösét teszik ki a termelési költségeknek. Műszakilag felkészülni Mi a kiút, hogy a beton­előállítás ne szenvedje kárát a hiányzó kavicsnak? Erőtelje­sebben állítsanak elő a kő­bányák kavicsot helyettesítő kőzúzalékot, ahogy ez már o nemzetközi gyakorlatban jópár éve nagyon jól bevált A ha­zai vizsgálatok igazolják, hogy kaibonátos kőzeteink, így o mészkő és a dolomit zöméből könnyen gyárthatunk kaviccsal cronos értékű betonadalék- ar.yagokat. Ehhez a baranyai kőbányáknak is mind jobban fel kell készülniök elsősorban techr ológiában és műszakilag is. Cs. J. za az ott kihelyezett jelzőtáb­lákat, felvilágosít a forgalom- irányító jelzőlámpákról, na­gyobb parkolóhelyekről, szer­vizállomásokról. Elsősorban a személygépkocsik vezetőinek ad hasznos tanácsokat, segíti a pécsi közlekedésben való, csep­pet sem könnyű eligazodást. Hogy mindezt kik láthatják? A gépkocsivezetői tanfolyamo­kon részt vevők, a Volán, at ÉPFU és más szállítási válla­latok sofőréi, a KBT szervezte oktatások, előadások hallga­tói. A Pécs közlekedése című filmről Budapesten további 5 kópiát készítenek, ezeket ad­ják kölcsön az igénylő üzemek­nek, vállalatoknak, intézmé­nyeknek is. (Az sem lenne ha­szontalan, ha például a Pécs­re látogató jugoszláv autósok­nak az ottani közlekedésbizton­sági előadások keretében szin­tén levetítenék. Erre az MKBT és az eszéki rendőrség közötti jó kapcsolat alapján remény is van.) Mint Szakonyi Lajos, az MKBT általános-nevelési szak- bizottságának elnöke elmon­dotta, még az idén a megye közlekedéséről is forgatnak ha­sonló filmet. Ebben a baranyai városok és az üdülőhelyek ve­szélyesebb gócait, az oda ve­zető útvonalakat mutatják be. Horváth L. Cyorsfejlesztési program a Balatonnál Rövidfilm készült Pécs közlekedéséről Felvilágosítás, a balesetek megelőzése a cél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom