Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-12 / 11. szám

1979. január 12., péntek Dunaatűil napló Fillérekből lesi a forint... A szervezettebb szövetkezeti iparért Vannak már nagy elméleti rendszereink, díszes kötésekbe foglalt tanulmányaink a korsze­rű szervezéssel és vezetéssel. Mégis az alapvető szervezés gondjaival találkozunk nap mint nap, a szépen kidolgozott rendszerek ugyanis legtöbb esetben a vállalatvezetés asz­talfiókjába kerülnek. A Pécsi Városi Ipari Szövet­kezetek Pártbizottsága abból a célból hívta meg az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalat vezetőit, hogy az ipari szövetkezetek mindennapi mun­kájában hasznosítható, és a szövetkezetek teljesítőképessé­gét fokozó, korszerű szervezési gyakorlatokat megismertessék. Őry Tamás igazgató több konkrét szervezési ajánlatot tett a szövetkezetek részére. A vegyesipari tevékenységet folytató szövetkezeteknél pél­dául több esetben nem tudják megfelelőképpen figyelemmel kísérni többirányú termelő ága­zataik költségalakulását. így aztán a legtöbb esetben csak óz év végi mérlegek elemzésé­nél derül ki, hogy a szövetke­zetek által addig gazdaságos­nak trítt tevékenységi kör vesz­teséges. A Szervezési Vállalat az ilyen vegyes profilú szövet­kezetek részére konkrét terme­lési és költségfigyelő irányítási rendszer kidolgozását vállalja. Az árutermelő szövetkezetek­nél tapasztalható elsősorban, hogy a termelési fő folyamatok­ra való koncentrálás mellett ke­vesebb figyelmet fordítanak a zavartalan üzemeltetéshez szük­séges segédfolyamatok konkrét körének kijelöléséhez, vagy op­timális nagyságának a megha­tározásához. A költségvizsgá­latok egyértelműen igazolják, hogy milyen hasznos vagy ká­ros lehet egy-egy gyártási se­gédfolyamat minősége. A szö­vetkezeti szervezők újszerű szol­gáltatásként ajánlották az ipari szövetkezetek részére, a termelés gazdaságosságát biztosító, korszerű technológiák kidolgozását is. A szövetkezetek pártbizottsá­gán folytatott megbeszélésen az egyes szövetkezeti gyártási rendszerek korszerűsítésére, az anyag- és félkésztermék gaz­dálkodás fejlesztésére, valamint a nyereséges költséggazdálko­dós kialakítására is javaslatokat adtak a szervezési vállalat ve­zetői. korszerű oktatáshoz nélkülözhetetlen A nevelő-oktató munka egységének erősítéséért „A gyakorlati munkában hasznosítani tudjuk a tanultakat” A z Oktatási Igazgatóságon befejeződött az a másfél éves ideológiai és művelődéspolitikai továbbképző tanfolyam, amelyen több mint negyvenen vettek részt, igazgatók, igazgatóhelyettesek, szakfelügyelők, vezető óvónők. Kerek- asztal-beszélgetésünk résztvevői: dr. Bernáth József né, a pécsi Leowey Gimnázium igazgatója, Judt Tamás, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyettese, dr. Nagy Imre, a pécsi Zipernovszky Károly Ipari Szakközép- iskola magyarszakos szakfelügyelője, Nagy Sándor, a pécsi Ifjúsági Ház vezetője. Szerkesztőségünket Garay Ferenc, a pártpolitikai rovat vezetője képviselte. Elméleti tisztánlátás — A szóban lévő ideológiai és művelődéspolitikai tovább­képző tanfolyam ebben a tor­mában első volt megyénkben. Mi a tanfolyam résztvevőinek véleménye a vizsgák után? DR. BERNÁTH JÓZSEFNÉ: — A neveléscentrikus okta­táshoz — s ez most mind na­gyobb hangsúlyt kap — elen­gedhetetlen a pedagógusok magas szintű ideológiai kép­zettsége. Most került sor erre a speciális ideológiai, művelődés- politikai tanfolyamra, amely — jól szolgálta az elméleti tisz­tánlátást, ami a korszerű okta­táshoz nélkülözhetetlen. Külö­nösen sok tapasztalatot szerez­tünk azokból a megbeszélések­ből," amelyek során egy-egy csoport kidolgozta különböző témákat vitattunk meg. Vélemé­nyem szerint helyes volt az is, hogy nemcsak a marxista ál­lásponttal ismerkedtünk meg különböző témákban, hanem az azt ellenző, illetve attól eltérő véleményekből is tanultunk. így felkészültebbek lettünk marxista álláspontunk igazának bizonyí­tására. — Tanulmányoztuk például a szocialista demokrácia, a mun­kahelyi demokrácia kérdéseit. Ez nagy segítséget adott a kö­zelmúltban befejeződött ifjúsá­gi és diákparlamentek előké­szítéséhez. Tovább mélyítettük tudásunkat a vezetéselmélet té­májában is. Enélkül ma már fel­adataink nem oldhatók meg. — A tanfolyam tematikájában szerepelt pártépitési téma is ... JUDT TAMAS: — A Középfokú Oktatási In­tézmények Pártbizottsága párt­építési munkabizottságának vagyok a titkára és a pártmun­káról folytatott megbeszélések sokat segítenek ez irányú mun­kám végzésében. Jóleső érzés­sel említhetem meg, hogy a pártépítés területén kellemes gondjaink vannak: kopogtatnak a pártba felvételüket kérők. Úgy tapasztalom: az utánpót­lás biztosított, az arra legjob­ban érdemesek lesznek pártunk tagjai. A pártba jelentkezőkkel és a már párttagokkal való rendszeres foglalkozáshoz - lé­nyegében tehát patronáló mun­kámhoz — szereztem sok hasz­nos tapasztalatot ezen a tan­folyamon. Van feladatunk töb­bek között az aktivitás fokozá­sa területén is. Szocialista életmód- A fiatalok között mind többször merül lel a „Hogyan éljünk?" - témaköre. Ez a munka nagyon összetett neve­lési probléma. DR. NAGY IMRE:- Hadd említsek egy esetet csak saját munkámból. Meg­határozott tematikával vezetek középiskolásoknak filmklubot. Olasz filmeket vetítettünk. Irány­zatuk: a neorealizmus után. Következnek majd a szürrealista filmek. Vetítés után megbeszél­jük, megvitatjuk a látottakat. A tanfolyamon szerzett isme­retek engem segítenek ez irányú tevékenységemben. Bizonyos témák a továbbgondolás igé­nyét is felvetették. Tehát a tan­folyam befejeztével nem csuk­juk be a könyveket. A nevelés céltudatos tevékenység. Ehhez kapcsolódik az életmód kérdé­se. Itt sokféle kérdés felmerül, - a fogyasztó társadalomtól kezdve a fejlett szocializmus építéséig. Ezekre nekünk választ kell adnunk, elfogadhatót, meg­győző érvekkel alátámasztotta­kat. Ez továbbképzés nélkül nem megy. Rég túl vagyunk már a „tanár-tanít, a diák ta­nul” szemléleten. A nevelő csak akkor nevelhet jól, ha maga is lépést tart a követelményekkel. — Az oktatási intézmények és a közművelődés kapcsolatát tű­zi szorosabbra ti pécsi Ifjúsági Ház. Negyedszáz szakkörében, műhelyében, klubjában napon­ta 380 ifjúmunkás, tanuló mű­velődik, szórakozik. Milyen hasznosítható tapasztalatokat nyújtott az IH vezetőjének a tanfolyam? T udatos tevékenység NAGY SÁNDOR:- A tanfolyam vezetéselmé­leti kérdésekkel is foglalkozott. A vezetés nem rutin, hanem tu­datos tevékenység! A tanfolyam sok hasznos tudnivalót adott a vezetés köréből.. A fiatalok vi­lágnézeti nevelése fő feladat. Igyekszünk cselekvésre nevelni a fiatalokat. Tapasztalat: a mai fiatalok nagyon szívesen vesz­nek részt azokban a programok­ban, ahol nemcsak passzív szemlélői valaminek, hanem ak­tív részeseivé válnak, ahol szerepelhetnek, véleményt nyil­váníthatnak. Előfordulhatnak téves nézetek, vélemények? Igen. De nekünk az a felada­tunk, hogy ezeket megvitassuk, a helyére tegyük. De ehhez ideológiai alapokkal kell ren­delkeznünk. Mégpedig nem is akármilyen fokon. Ehhez járult hozzá a szóban lévő tanfolyam. Különösen tetszett az a mód­szer, hogy egy-egy speciális témára felkészültünk, úgyneve­zett kiselőadással és ezt a té­mát alaposan megvitattuk. Na­gyon hasznos volt, mindenki tanult belőle. Nevelésről beszé­lünk. Hozzá tartozik ehhez pél­dául a közéletiségre nevelés. A közösségi szemléletre nevelés is! A feladatok megoldásához előfeltétel: tudjuk mit akarunk és tudjuk a végrehajtás ho­gyanját is. ♦ Januárban mintegy 60 fő részvételével ismét indul tanfolyam, amelyen még több lehetőség lesz a közös megbeszélésekre, szeminá­riumokra. A BKR térhódítása Moldáviában Takács László Megdcifr/ázzdfc a kukoricatermést Valjo-Derzsüjben, ebben a 6000 lakosú moldáv sztyeppi faluban legalább annyian is­merik Takács Lászlót, mint Pel- lérden, ahol nevelkedett, s mint agronómus gyakornok indult a pályán, s ahol 12 évig volt a termelőszövetkezet mezőgazdá­sza. Két éve, mióta a Bajai Kuko­ricatermelési Rendszer techno­lógusaként először tette a lá­bát a Bundzsják sztyeppe feke­te földjére, munkája csaknem állandóan reflektorfényben van. Moldáv, ukrán és szovjet rá­diósok, tévések, riporterek fil­mezik, fotózzák, nyilatkoztatják a magyar kísérletről. Az első sikeres betakarítás mindenkit lázba hozott, hogy a magyar módszerrel valóban meg lehet duplázni a kukoricatermelést egész Moldáviában és Ukraj­nában. Kisinyovtól 100 kilométerre délre, a Csadür Lungai Agro- komplex — ez egy 40 000 hek­táros, három évvel ezelőtt 10 kolhozból összevont gazdasági egység — területén 800 hektár sztyeppf földet jelöltek ki a. ba- jaiaknak 1977 tavaszán, hogy a szovjet—magyar műszaki-tu­dományos egyezmény alapján bizonyítsák be a BKR előnyeit. A BKR gépsor, a vetőmag és a növényvédőszer Magyarország­ról érkezett, a Kirovec trakto­rokat és a műtrágyát helyben szerezték be. A gépekre is helybeliek ültek, az Agrokomp- lex dolgozói.- Csekély orosz nyelvtudá­som ellenére már az elején na­gyon jól együttműködtünk — emlékszik vissza Takács László. — Egy 70 fős gépesített brigá­dot bocsátottak rendelkezé­sünkre. Csak a legnagyobb el­ismerés hangján szólhatok az ottani dolgozók fegyelméről, munkaszeretetéről. — Eleinte persze voltak viták is. Ök ötször szoktak boronálni vetés előtt és tiltakoztak, mikor mi teljesen elhagytuk a baro- nólást és simítóztunk, hogy az amúgy is száraz talaj — a Bundzsják sztyeppén állandóan és erősen fúj a szél, kavarja a port — vízkészletét megőriz­zük. Furcsán néztek az altalaj- lazítóra is. A régi technológia 15 centinél mélyebb szántást nem írt elő, kétszer ilyen mély­re mentünk le, 26-32 centire. Egészen új volt az ottaniaknak, hogy mi eldobtuk a kultivátort, mert gyomirtószereket használ­tunk. A nagyadagú, hektáron­ként 450—550 kilogramm ható­anyagtartalmú műtrágya dózis is újdonságnak számított. Még­is, mikor az első évben — a hatal­mas szárazság ellenére — meg­dupláztuk az ottani átlagter­mést, kiderült, hogy mi 3 rube­lért állítottunk elő egy mázsa kukoricát, míg a helybeliek 6 rubelért. Persze más fajtákkal is dol­goztak, francia, amerikai, sze­gedi és martonvásári hibridek­kel. Az első évben a „magyar parcellán” — ahogy a 800 hek­tárt a helybeliek nevezték — 58 mázsás átlagtermést arattak. Az idén egy óriási jégverést kaptak június 13-án, mégis 68 mázsás átlagot értek el. de vol­tak 80 mázsa feletti tábláik is. Az idén Moldáviában mór 17 000 hektáron termeltek BKR szisztéma szerint kukoricát, s az átlagtermés 62 mázsa lett ezen a nagy területen. Jövőre már nemcsak Moldáviában, de Ukrajnában is összesen 300 000 hektáron veszik át a magyar módszert. Ukrajnában, ahol 2,5 millió hektáron termelnek ku­koricát, az idén átlag 25 má­zsás termést takarítottak be, jövőre ennek már a dupláját szeretnék elérni. — Rné — Szabadalom Szifononként öt forint megtakarítás Szabadalomnak minősítették a Jászberényi Hűtőgépgyár technoló­giai laboratóriumában kidolgozott találmányt. Az úgynevezett szervet­len felületkezelő csoport hosszú kí­sérletezés után olyan vegyianyagot állított elő, amelye az autoszifonok polirozásához, kémiai fényesítéséhez eddig használt import foszforsavat lehet helyettesíteni. Az anyag nem­csak minőségileg veszi fel a ver­senyt az importált foszforsavval, ha­nem olcsóbb is annál. A találmány szifononként öt forint megtakarítást eredményez. Mivel a Jászberényi Hűtőgépgyár — évente egymillió szóda- és habszifont állít elő — az évi megtakarítás ötmillió forint. A találmány üzemszerű alkal­mazása óta hárommillió szifont mun­káltak meg az új anyaggal. A vegyi felületkezelés új receptje iránt t a hazai ipar mellett a külföldi piacon is érdeklődnek. A pécsi Hőerőmű turbinaterme, ahol riportalanyunk is dolgozik Nem kizárólag férfimunka Á turbinagépésznő Egy nehézatléta külsejű, da­rabos mozgású, szűkszavú, mo­solynélküli nőre számítottam, helyette egy középtermetű, in­kább karcsú, fürge, közvetlen és derűs asszonnyal találkoz­tam. Reggel hat óra, vége az éj­szakai műszaknak. Végig simít­ja arcát:- Hétvégére csúnya lesz a bőröm — mondja.- Fáradt?- Most még nem. Az előbb zuhanyoztam, de amire haza­érek ... A kisfiam is otthon van, nem igen lesz időm alud­ni.- Hogy került az erőműbe?- Újsághirdetésre jöttem. Itt dolgoztam nem messze a Kesz­tyűgyár üzemében. Érettségiz­tem, de szakmám nem volt, ke­veset kerestem. Gáspár Jánosné három évvel ezelőtt kezdett a Pécsi Hőerő­műben dolgozni. Segédmunkás­ként, turbinaalgépészként vet­ték fel, de még 1976-ban el­végezte a turbinagépész tanfo­lyamot, nemrég pedig a kazán­kezelői és a kazángépészi tan­folyamat. Most havi 3900—4000 forint az átlagkeresete. — A turbinagépész tanfolya­mon egy komlói kolléganőm­mel ketten voltunk nők — mond­ja. — Annyi önbizalmam volt, hogy a tanfolyamot vállaltam, de amikor végeztem, megkér­deztem magamtól, hogy mer­jek-e hozzányúlni valamihez. Három hónapon ót mindig volt mellettem rutinos szakember, a kollégák is biztattak, így az­tán megjött a bátorságom. A fiatalasszony kérdezés nél­kül magyarázza, miként alakul a víz száraz gőzzé, hogy lesz ebből áram, mi mindent kell figyelni a műszerfalon, mekkora erő kell a tolózár nyitásához, zárásához, miként változik üzemzavar esetén pillanatok alatt méhkassá a különben nyugodtnak látszó munkahely. — A három műszak sem vet­te el a kedvét? — A gyárak többségében há­rom, illetve két műszakban dol­goznak az emberek, s nagyon sok olyan munkahely van: pos­ták, kórházak, ahol szintén nem állhatnak le a munkával ün­nepnapokon sem. A férjem egy műszakban dolgozik, így ő viszi és hozza a kisfiúnkat a dohány­gyári óvodából. Lvov-Kertváros- ban lakunk. Nemrég kaptuk meg a kétszobo összkomfortos lakásunkat. — Terveik? — Szeretnénk szépen beren­dezni a lakásunkat. Ehhez egy kicsit még gyűjtenünk kell. Mindketten a mostani munka­helyünkön akarjuk megkeresni a bútorra., aztán az újabb ter­veink megvalósítására kellő pénzt. Török Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom