Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-11 / 10. szám
Védjük erőgépeinket Bőséges az árukészlet a Zöldért Megyeri úti telepén. Képünkön 15 vagon kelkáposztát takarnak be fóliával Korrózió elleni bemutató Reménypusztán Szervezéstechnika A szakszervezetek fő feladata: Géptisztítás a betakarítási munkák után Korszerű rozsdátlanító anyagok Kaposvárról A Kanizsa Bútorgyárban márciusban állították üzembe a processzorgráf-rendszert. Azóta sokan vitatják, egyáltalán kell-e, hasznos-e a berendezés — annak ellenére, hogy manapság ez a termelés szervezésének legmodernebb eszközei közé tartozik. Hazai gyártmányú Praticomp—4000-es mini- számítógép áll a központban. Ide érkeznek a különböző tér- melöberendezésektöl az adatok. Mikor állnak a gépek és mi ennek az oka: géphiba, anyaghiány vagy rossz előkészítés? Az eszköz pontosan informálja a vezetőket a legfontosabb berendezések kihasz. náltságáról, a meglévő munka- szervezési hiányosságokról. Ugyanakkor az is gyorsan megállapítható, hogy a termelés szervezettségében jelentkező hiányosságokért ki a felelős, így aztán nem csoda, hogy a vélemények megoszlanak a rendszer hasznosságáról. Pedig az ilyen és hasonló eszközökre egyre nagyobb szükség van, hogy a munka az üzemekben szervezettebbé váljon, hogy az irányítás hatékonysága nőjön. Ezek az eszközök nagyban megkönnyítik a szakemberek munkáját. Segítségükkel például a Debreceni Műanyagipari Vállalatnál végzett műszeres veszteségidő-vizsgá- lat alkalmával jó néhány olyan forrást is kimutattak, melyek a helyi szakemberek által előzőleg készített feljegyzésekben nem szerepeltek. A vállalatnál jó néhány müanyagpiés dolgozik. Ezeken a gépeken a hülési időt legtöbbször csak megsac- colták. A gép kezelői a biztonság érdekében általában a szükségesnél mindig valamivel hosszabb ideig hagyták hűlni a darabot. A vizsgálatnál alkalmazott műszer szépen feljegyezte a papírra az így kiesett időket. A szakembereknek már csak azt kellett kiszámítaniuk, mennyivel nő a gép teljesítménye akkor, ha pontosan beszabályozzák a hülési időt. A szervezéstechnikai eszközök iránti igény egyre nő. Nem meglepő, hogy a KGM Technika Házában a közelmúltban rendezett kiállításon — ahol az egyszerű másoló- és Írógépektől kezdve az ügyviteli kisszámitó- gépig mindent megtalálhattak a szakemberek — meglehetősen nagy volt az érdeklődés. A munkaszervezés, mint szakma, ma a gyors és látványos fejlődés korát éli. Ugyanilyen gyorsan fejlődnek az eszközeik is. A computer alkalmazása a termelésben, az adatfeldolgozás gépesítése elengedhetetlen segítőeszköze az irányításnak. Az érdeklődés ellenére a gépesítés mégis lassabban halad, mint kellene. A kisebb-nagyobb számitógépek elég sokba kerülnek, de például a jóval olcsóbb középgépek — elektromos, elektronikus könyvelő-, számlázógépek — is elsősorban a számviteli területeken terjedtek el. A műszakiak ritkán használnak középgépeket, pedig vannak olyan berendezések, melyek például a gyártáselőké- szitésnél jelentősen könnyítik és gyorsítják a manuális munkát. A legtöbb helyen azonban még nem fedezték fel őket. A középgépeknél az elmúlt néhány év során korszakváltás zajlott le, ez a folyamat még napjainkban is tart. A hagyományos gépek mellett egyre több új, korszerű berendezés érkezik az országba, melyek jóval több területen használhatók. Pichler Ferenc a gazdaságot segítő munka ■■■■■HHBHBBHHHUHUHHHHUUHHHHHUIIHHHlHHHHUHHHUUHHHHIIMBHBBHHBHHHUBi színvonalának emelése Ülésezett a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa „Az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának tapasztalatai és az 1979. évi feladatok" volt kiemelt napirendje a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa tegnap Pécsett megtartott ülésének. Szili József, az SZMT titkára az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésében a múlt évi munkáról többek között hangsúlyozta: a szakszervezetek vezető testületéinek tevékenysége a népgazdasági terv, a megye gazdasági tervének teljesítésében alapvetően az SZMT állásfoglalására és a központi szervek határozataira épült. A vállalati szakszervezeti tanácsok és bizalmi testületek 1978-ban a vállalati tervek véleményezését magasabb színvonalon végezték, nőtt a tervezés demokratizmusa, és szélesedett a dolgozók javaslataira való támaszkodás a politikai, gazdaságpolitikai munkában. A kedvező tapasztalatok ellenére azonban nem vált egyértelművé a tevékenységben a minőségi munkára, a tartalékok feltárására, a tervszerű takarékosságra törekvés. A tömegpolitikai és tisztségviselői oktatásban nagy jelentőséget kapott a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás. Nagy figyelmet fordítottak a szocialista munkaverseny szervezésére,— módosították a munkaverseny szabályzatát is. Mindenki a maga területén Az 1979. évről szólva kiemelte: a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységét még jobban összhangba kell hozni a népgazdasági és vállalati tervek követelményeivel. A szakszervezetek politikai nevelőmunkájukkal azt az alapvető célt kell szolgálni, hogy segítsük megteremteni a gazdasági feladatok végrehajtásában az egységes szemléletet és cselekvési egységet. Rész etesen foglalkozott számos tennivalóval, mint például a szocialista munkáverseny szervezésével, a jobb minőséggel, a munkafegyelemmel, az anyag- és energiafelhasználással. Hangsúlyozta: nagyon lényeges szak- szervezeti és munkaversenyfeladatnak tartják a kooperációs és szállítási fegyelem betartását. Hasznos javaslatok, ötletek A hozzászólások a jobb, takarékosabb munkát hangsúlyozták. Az anyagellátás javítása érdekében a megyei „anyagbörze" gondolata is felmerült, segítené ez a tájékozódást: hol milyen elfekvő anyagkészlet van. A hozzászólásokat követően a tanács meghatározta az 1979. évi népgazdasági tervből adódó gazdaságpolitikai és szakszervezeti feladatokat. Az állásfoglalás hangsúlyozza: gazdasági helyzetünk szak- szervezeti szerveinktől is tartalmasabb munkát követel. Fontos feladat a jelenlegi helyzet megértése és megértetése, o végrehajtásra való széles körű mozgósítás. Szakszervezeti szerveink erősítsék a politikai agitációs munkájuk tartalmát — a nép- gazdasági összefüggések mellett a helyi feladatok megoldására összpontosítsák erőiket. Az együttes ülések megtartása után követeljék meg a bizalmiaktól, hogy az ott elfogadott célkitűzésekről, döntésekről a bizalmi csoport tagjait megfelelően tájékoztassák. A szakszervezeti szervek ismertessék a SZOT és a KISZ KB felhívását. Nevelő és fel- világosító munkával szervezzék az 1979. évi munkaver- seny-vállalások megtételét. A vállalások mindenütt a vállalati tervek teljesítésére, a tervben foglalt célok elérésére irányuljanak. A mennyiségi szemlélet helyett a termékek minőségének javítását, a termékszerkezet-váltás gyorsítását, a takarékosság széles körű biztosítását, a fegyelmezettebb és jobb munkát helyezzék előtérbe. Megyénk kevés önálló üzemmel rendelkezik. Ez a körülmény indokolja azt, hogy az SZMT és az ágazati szak- szervezetek központi vezetőségei, a nagyvállalati és tröszti szakszervezeti tanácsok, üzemek, gyáregységek, telephelyek szakszervezeti szervei között jobb munkakapcsolat alakuljon ki. Javítsuk dolgozóink életkörülményét Az 1979. év egyik jelentős feladata lesz a kollektív szerződések és szociálpolitikai tervek felülvizsgálata és a helyzetnek megfelelő módosítása. Szakszervezeti szerveink őrködjenek azon, hogy ha szerényebb lehetőségek mellett is, de biztosítsák a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. A szakszervezet szervei fokozottabb árellenőrzéssel járuljanak hozzá a tervezett árszínvonal betartásához. A megye szakszervezeti mozgalmának fő feladata 1979- ben. a gazdaságot segítő munka színvonalának emelése. Rajtunk a sor A tanácsülés elfogadta az SZMT és elnöksége 1979. I. féléves üléstervének javaslatát, amelyet Neubauer József, az SZMT vezető titkára terjesztett elő, majd elfogadta az SZMT elnökségének beszámolóját a két ülés között végzett munkáról. A tanácsülésen részt vett Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára és Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. G. F. hatták a kombájnosok — ahhoz, hogy a következő aratási munkákhoz jó állapotban kezdhessenek, szükséges a belső kezelésük. Ehhez ki kell szerelni a cséplődobot, a dobkosarat, a rostákat, a szalmarázó ládákat, a láncokat és a fogaskerekek borítólemezeit, ki kell nyitni a csigavájút, a ferdefel- hordót, hogy a felületeket alaposan megtisztítsák a rárakódott szennyeződéstől. Természetesen mindez időigényes és csak megfelelő hőmérséklet mellett lehet elvégezni. Ezért ajánlatos a kombájnok rendbetételét rögtön a betakarítási munkák idején elvégezni, mert ilyenkor, a hideg beálltával már nem tudják a munkákhoz szükséges feltételeket teljesíteni. A korrózió elleni védekezéshez speciális vegyszerek vannak. Az IKR 16 baranyai taggazdasága Kaposváron, az Ásványolajforgalmi Vállalat III. számú tájegységi telepén tudja beszerezni a magyar gyártmányú anyagokat. A rozsdátala- nításhoz és zsírtalanítáfhoz a CR 25 nevű anyagot ajánlották, zsírtalanításhoz a CIMUSOL felületelőkészítő anyagra hívták fel a szakemberek figyelmét. ANTICOROL—UA-val a krómozott részeket, a KORRO- VAX B47/3-mal a festett és testetlen felületeket lehet védeni. Az IKR célja az, hogy a termelőszövetkezetek minél nagyobb számban rendelkezzenek saját felszereléssel, hogy az évenként visszatérő korrózió elleni védekezést folyamatosan tudják végezni. A szakemberek szerint ehhez szükséges 2 db festékszórópisztoly, egy mobil kompresszor vagy valamilyen sűrített levegő nyerésére alkalmas berendezés, egy nagynyomáson mosó — legcélszerűbb egy THERMO-RAPID és egy AURAS tartályos szárítóberendezés. Mindezek a készülékek nerrj olcsók — hisz áruk együttesen eléri a 400 000 forintot is, de hosszú távon megéri a befektetést, hisz óvják, védik a munkagépeket, azokat a berendezéseket, melyek nélkül ma már egyetlen gazdaság sem tud eredményes"’ munkát végezni. Eszterhai Katalin A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat korrózió elleni bemutatót tartott a pécs-reménypusztai termelő- szövetkezetben. Az IKR 1978- ban kezdte meg gépvédelmi szolgáltatását. Ennek elterjesztését elsődlegesen az indokolja, hogy taggazdaságonként 2 -3 kombájn, ugyanennyi vetőgép és zöldtakarmány-gépsor dolgozik a termelőszövetkezetekben. A karbantartásuk, korrózióvédelmük meghosszabbítja élettartamukat. Míg a kombájnokat átlagosan 5 évig használják a közös gazdaságok, a mai bemutatón ajánlott korrózióvédelemmel 9—13 évre is meghosszabbíthatják az erőgépek életét. A korrózió elleni védekezés szükségességét már korábban Is hangsúlyozták az IKR szakemberei, azonban méq a mai napig sem sikerült egységes szemléletet kialakítani a taggazdaságoknál. Sokan úgy vélik, elegendő a gép külső tisztítása, mások a tisztogatás mellett festéssel védekeznek a fellépő rozsda ellen. A kombájn védelme nem csupán a tisztításból áll — mint ahogy ezt a mai bemutatón lát*Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunqo 11 napló XXXVI. évfolyam, 10. szám 1979. január 11., csütörtök Ára: 80 fillér
