Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-31 / 30. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtull napló XXXVI. évfolyam, 30. szám 1979. január 31., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A fejlődés minősége köznapi tudat a gaz- i dasági fejlődést a mennyiségi növekedéssel azonosítja. A megtévesztő logika szerint, ha többet termelünk, az egyértelműen jó, ha kevesebbet termelünk, az már nem annyira jó. Volt olyan időszak, amikor ez a gondolkodásmód elfogadható volt, de jelenleg az előttünk álló feladatok megoldásának egyik legfőbb tudati akadálya. Nehezíti az igazán értékalkotó tevékenység társadalmi elismerését, térhódítását, az értékpusztítás, -fogyasztás visszaszorítását. A mennyiségi szemlélet ugyanis több termelésre buzdítja azokat a vállalatokat is, amelyek állami támogatásból élnek, abból képzik nyereségüket, s így nem termelik, hanem fogyasztják a nemzeti jövedelmet. A hatékonyság követelményének felismerését miért nem követte és követi kilépés a termelés, a gazdasági fejlődés mennyiségi bűvköréből? Ebben bizonyára szerepet játszik az, hogy a mennyiség konkrét, kitapintható, pontosan mérhető fogalom. A hatékonyság, a munka, a gazdálkodás minősége viszont sokféle tényezőből tevődik össze, alakulása csak közvetve mérhető. A mennyiségi szemlélet beidegződéséhez hozzájárult az eddigi szabályozás, amely a vállalatok számára lényegében egyenlő feltételeket teremtett, elmosva a köztük levő hatékonysági különbségeket. Hozzájárult a propaganda is azzal, hogy elsősorban a mérhető számszerű eredményeket népszerűsítette. De a tudati torzulásnak — a jelenség és lényeg felcserélésének — mindemellett van valós társadalmi-gazdasági alapja, mondhatnánk történelmi gyökere, objektív táptalaja is. A szocialista iparosítás időszakában mind a lehetőségeket, mind a szükségleteket tekintve a mennyiségi fejlesztés volt a fő feladat. Bár a takarékosság, a termelékenységemelés, a korszerűsítés, a minőségjavítás tennivalói újból és újból szóba kerültek, ám az ilyen nekibuzdulósokat a termelésnövekedés lendülete mindannyiszor az erőtlen jelszavak közé sorolta. Az elmaradottság felszámolásához több kenyér, ruha, cipő, gép, épület kellett. Az elemi létszükségletek kielégítése, a foglalkoztatottság növelése, új munkahelyek létesítése volt napirenden. A világgazdasági viszonyok szintén a mennyiségi törekvéseknek kedveztek. A munkaerő, a nyersanyag, az energia olcsó volt, gazdagon buzgó forrásai szinte kiapadhatatla- noknak tűntek. Termékeink, bár magas műszaki színvonalat nem képviseltek, mégis versenyképeseknek bizonyultak. A tartós fellendülés időszakában az értékesítés sem ütközött merev korlátokba. Mindez természetesnek tűnt mindaddig, amíg a 60-as évek végén, a 70-es évek elején csaknem egyidőben a felsorolt valamennyi előny hátránnyá változott. A munkaerőforrások elapadtak, jelezvén, hogy a népgazdaság extenzív fejlesztésének időszaka lejárt. A világpiaci cserearány-változás nyomán megdrágultak a magyar importcikkek, a nyersanyagok, az energiahordozók, az intenzív fejlesztéshez szükséges korszerű berendezések. A műszakilag és minőségileg nem túl igényes exporttermékeink ára viszont olykor még a száguldó inflációval sem tartott lépést. A tartós konjunktúrának pedig vége szakadt, a fejlődő országok kínálaté nagyarányú árlemorzsolódásra vezetett. Végeredményben a magyar munka 20 százalékkal leértékelődött a világpiacon. Adriai kőolajvezeték épült, jelezvén, hogy a megdrágult szovjet kőolaj sem áramolhat hazánkba korlátlan mennyiségben ... A gazdasági fejlődés belső és külső feltételrendszerében valamennyi elmozdulás tehát a mennyiség ellen hatott és fokozott minőségi, hatékonysági követelményeket támasztott. Mivel ezeknek a követelményeknek 1978-ig megfelelni nem tudtunk, s az ország eladósodása fokozódott, az 1979. évi népgazdasági terv határozottabb módszerekkel, egyebek közt az ipari termelés növekedésének mérséklésével igyekszik kikényszeríteni a szükséges minőségi előrehaladást. Az ipari termelés az idén — mint ismeretes — 4 százalékkal nőhet. Ezen belül a mennyiségi feladatok ágazatonként, vállalatonként, termékenként erősen differenciáltak. A nem gazdaságos tevékenység stagnál, sőt csökken. A korszerű, versenyképes termelés pedig, ha az egyensúly javítását szolgálja, szinte korlátlanul növekedhet. A mennyiségi ütem mérséklése tehát nem cél, hanem eszköz, a termelési szerkezet határozottabb korszerűsítésének, a külkereskedelmi egyensúlynak a javítását kell szolgálnia. A sok is lehet kevés, a kevés pedig sok. A termelésnövekedés egyértelműen káros, ha rossz hatásfokú és csupán a népgazdasági veszteség, a külkereskedelmi deficit gyarapítója. régi, elavult dolgok meghaladása, az új teremtése nem mennyiségileg, hanem elsősorban minőségileg meghatározott. A dinamikus gazdasági fejlődés szintén az előrehaladás milyenségére utal. A dinamikus — az értelmező szótár szerint- erős, mozgékony, belső energiában gazdag. A dinamizmus tehát nem mennyiség hajhá- szás, a dinamikus vezető pedig nem valamiféle „csúcstartó”. A dinamikus gazdaság képes erőteljes változásokra, hatásos újításokra, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásra. Más szavakkal: a dinamikus gazdaság nemcsak követi a változó szükségleteket, s mind magasabb szinten kielégíti azokat, hanem vissza is hat rájuk, esetenként új igényeket támaszt. Vagyis a dinamikus fejlődést olyan minőségi ismérvek jelzik, mint a korszerűség, a jövedelmezőség, a versenyképesség. A termelés mennyisége, szérianagysága azért nem teljesen mellékes, a gazdasági növekedés egyik fontos alkotóeleme. Súlyának megfelelően számoljunk tehát a mennyiségi tényezők pozitív és negatív hatásaival, de ne abszolutizáljuk a volument. Ezért tekintsük a természetbeni mutatóknál át- fogóbbnak, fontosabbnak a különböző minőségi tényezőket kifejező értékkategóriákat: az árat (forintban, rubelben, dollárban), a ráfordítást, a megtérülést, a nyereséget, a hozamot stb. Az állami támogatások csökkentése, a termelői árrendszer továbbfejlesztése elősegíti majd, hogy ezek az értékmutatók — mindenekelőtt az árbevétel és a nyereség — híevbben tükrözzék a tényleges értékalkotást, a népgazdaság valós érdekét, a fejlődés minőségét. Kovács József Kádár János találkozója a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Pénzügyminisztériumba látogatott. Elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Hoós János, a Központi Bizottság osztályvezetője és Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára. Kádár János a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel folytatott megbeszélést, amelyen részt vettek a két inézmény pártbizottságának titkárai is. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tájékoztatást adott pénzügyi helyzetünkről, az 1979. évi terv és állami költségvetés végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi intézkedésekről. Ismertette a pénzügyi szervek értékelését a vállalatok pénzgazdálkodásáról, és beszámolt arról, hogy milyen intézkedések segítik elő a termelési és az exportszerkezet gazdaságosságának javítását. Tájékoztatást Tudott a VI. ötéves terv előkészítése és a pénzügyi szabályozás korszerűsítése érdekében folyó minisztériumi munkáról. Beszámolt a pénzügyi törvény előkészítésének helyzetéről. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatást adott a gazdaságpolitikai követelmények érvényesüléséről a hitelezésben, továbbá a vállalati beruházásokról, a készlethitelezésről és a pénz- forgalom időszerű kérdéseiről. Fekete János, a bank elnök- helyettese tájékoztatást adott nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkról. A tájékoztatókban elhangzottakról közvetlen hangú, sokoldalú eszmecsere bontakozott ki. Kádár János a Központi Bizottság nevében elismerését fejezte ki a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank vezetőinek, a pénzügyi szervek dolgozóinak a párt gazdaságpolitikája, a népgazdasági tervek megvalósítása érdekében végzett munkájukért, szólt a gazdasági építőmunkában előttünk álló feladatokról, ezek megoldásában a pénzügyi tevékenység jelentőségéről, a következetes irányítási magatartás fontosságáról. Munkájukhoz további sikereket kívánt. Sarlós István Libanonba utazott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezetésével kedden népfrontküldöttség utazott Libanonba Jasszer Arafat- nak, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökének meghívására. A küldöttség tagjai: dr. Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára és Göbölyös Gábor, a HNF OT Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának titkára. Évente 12 millió a keret A Belvárosi Iskola Kulich Gyula utcai épületének egyik tanterme felújítás után. Szokolai felvétele Iskolák, óvodák felújítása Pécsett B Pénzmaradványokból és egyéb forrásokból... Szükség van ezután is a társadalmi akciókra Évente 12 millió forint o kulturális ágazat kerete Pécs város alsó- és középfokú oktatási intézményeinek felújítására — tájékoztatták lapunk vezetőit nem régen a városi tanács osztályvezetői értekezletén. Ennél természetesen lényegesen nagyobb összegeket fordítanak minden évben a pécsi iskolák, óvodák tatarozására, külső és belső korszerűsítésére. Honnan és milyen konkrét célokra? Ez iránt érdeklődtünk Pécs megyei Város Tanácsának művelődésügyi osztályán. Pécs iskolaépületeinek jelentős részét alaposan megviselte az idő, a fölépítésük óta eltelt sok évtized. Becslések szerint jó egyharmad részben elavult, öreg iskolákban tanítanak Pécsett. Különösen a belváros és a meszesi városrészhez tartozó iskolák állaga romlott sokat az eltelt fél évszázad vagy még több idő alatt. Ezen a téren viszonylag az óvodák helyzete a legkevésbé aggasztó; a legtöbb gond az általános iskolák épületeiben jelentkezik. Éppen ezért a városi tanácsvezetés egyéb forrásokból, pénzmaradványaiból is igyekszik minden évben kiegéÚj cipőkéreggyártó gépsort vásárolt a Pécsi Bőrgyár. A 20 millió Ft értékű nyugatnémet berendezést most szerelik be a külföldi szakemberek. szíteni' a felújítási keret eléggé szűkös összegét. Ebből a 12 millióból ugyanis az utóbbi évek gyakorlatában legfeljebb egy vagy két iskola teljes felújítását lehetséges fedezni. (Az elmúlt években pl. az Ágoston téri iskola felújítása S, a Geisler Eta utcai kollégiumé 6 millióba került.) Tavaly a tanácsi támogatással a felújítási keret mintegy kétszeresét sikerült felhasználni állagmegóvásra, korszerűsítésre. De nem jelentéktelen a társadalom aktív támogatása sem: az iskolák patronálása, a szülők segítsége, az Egy üzem, egy iskola mozgalom jegyében. Ezek az akciók, különösen az óvodáknál mintegy 6 millió forintos értékű társadalmi hozzájárulást eredményeztek 1978- ban. így együttesen, a három forrásból minteqy 30 millió forintot költhettek 1978-ban Pécsett oktatási intézmények felújítására. Köztük jelentősebb volt az Acsády utcai iskola és a Komarov Gimnázium konyhájának, éttermének helyreállítása; a közgazdasági szakközép- iskola kollégiumának teljes rekonstrukciója és 40 személyes bővítése; a gépipari szakközépiskola. s a Kulich Gy. utcai iskolaépület külső -felújítása. Mint nemrég lapunkban is bemutattuk, új napközit alakítottak ki a szabolcsfalusi iskolában. Korszerűsítették a Kilián utcai óvodát; helyreállították a nagyárpádi iskolát; több általános iskolában bevezették a központi fűtést és mintegy öt intézményben kisebb, fél millió forintos korszerűsítési munkálatokat végeztek. Az idei tervekről, munkákról: megkezdődött a Petőfi utcai általános iskolában a távfűtés bevezetése; a Széchenyi téri kollégiumban a vizesblokk felújítása; a Székely Bertalan úton pedig a Dolgozók Általános Iskolája önálló épületének kialakítása. Tervezik, hogy az idei évben elvégzik a Nagy Lajos Gimnázium és a kollégium, valamint a meszesi általános iskola és a Janus Pannonius Gimnázium külső tatarozását. Az 506. sz. szakmunkástanuló intézetben a távfűtést, az egészségügyi szakiskolában a központi fűtést szerelik be az idén a nagyobb szabású felújítások között.
