Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-05 / 4. szám
1979. január 5., péntek Dunántúli napló 3 Szervezetten# nehéz körülmények között Nő- és gyermek védelem Pécsett Pécsett 60 éve beszélhetünk szervezettebb anya. és csecsemővédelemről. Madzsar József kezdeményezésére létesült az Országos Stefánia Szövetség pécsi „fiókja” 1922-ben. Feladata a városi anya- és csecsemővédelmi ellátás kiépítése és biztosítása volt. A szövetség életében — három évvel később — igen nagy jelentőségű Heim Pál irányító munkája. „A helyesen vezetett védelemnek a csecsemőket az élet első napjától, sőt már születésük előtt oltalom alá kell helyezni — mondotta. — A terhesség védelme és a csecsemő gondozása egy és ugyanazon feladatot jelent.” Szellemi örökség Heim Pál a társadalmi erőből fenntartott szervezetnek aktív szervezője és irányítója volt. Ezen szellemi örökség lelkes to- vábbvivője ma dr. Várbíró Béla, a Pécs megyei város Tanács egyesített egészségügyi intézetének vezetője. — A gyermekvédelmi munkát nem a megszületés pillanatában, hanem azt megelőzően kell kezdeni. Ugyanakkor a lakosság egészségügyi ellátása nem szűkítheti le sem életkori, sem állapotbeli, de „csak” egészségügyi gondozásra sem. Ahogy a terhesgondozás lényegében a csecsemő- és gyermekkori problémák prevencióját, úgy a csecsemő, majd a gyermek gondozása a felnőtt korban jelentkező problémák megelőzését jelenti. Ez pedig az egészségügyi ellátás folyamatos, láncszerű összekapcsolódó együttműködésével lehetséges. Ezért is egyesítettük Pécsett a felnőtt, valamint a nő- és gyermekvédelmi hálózatot. Szakosított alapellátás — Mit jelent az, hogy egységes anya-, nővédelmi, illetve nő-, gyermekvédelmi ellátás? — 1964-ben egyesítettük az addig külön működő nő- és terhes- illetve anyavédelmi ellátást, majd a gyermek körzeti és Várakozók a Munkácsy utcai gyermekorvosi szakrendelőben az anya-nővédelmi ellátás- között területileg is egységes hálózatot alakítottunk ki. A nő- és gyermekvédelmi szakellátás koordinált működésének intézményi szinten való biztosítására hoztuk létre 1970-ben Pécsett a hazai viszonylatban egyedülálló Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézetet. 1972-től a nőgyógyászati, onkológiai, család- és nővédelmi tanácsadó (CSNT) is ebbe a szervezeti egységbe tartozik. Az intézet feladata szervezetileg összetartani, szakmailag irányítani a város nő- és gyermekvédelmi hálózatát. — Mit kell érteni nő- és gyermekvédelmi alapellátás alatt?* — A szakosított alapellátás legkisebb egysége a gyermek- orvosi körzet, melyben egy-egy orvos mellett két védőnő is tevékenykedik. Feladatuk mind a szaktanácsadás és betegrendelés, mind pedig az otthoni, a bölcsődék, óvodák és általános iskolák egészségügyi ellátása. Három ilyen gyermekorvosi körzet tartozik egy-egy nő- és gyermekvédelmi körhöz. Ez azt jelenti, hogy a területi alapellátást egy nőgyógyász, egy gyermekorvos hat védőnővel közösen biztosítja. — Igaz, hogy a csecsemő szaktanácsadás nemcsak a táplálásra vonatkozik, mégis azt ragadnám ki, mivel gyakran lehet hallani, hogy a mai kismamáknak nincs vagy kevés a .tejük. — Nagyon fontos lenne, hogy minden kismama legalább háromhónapos korig biztosítsa csecsemőjének az anyatejes ellátást. A statisztikai adatok szerint Szolnok megyében tavaly 48,8 százalék volt az anyatejjel táplált 3 hónapos csecsemők aránya, ugyanakkor ez nálunk csupán 16,2 százalék. Ez is bizonyítja, hogy van anyatej a mai kismamáknál is. — Milyen a terhes kismamák helyzete az ipari üzemekben? — Rendelet írja elő, hogy harmadik terhességi hónapot betöltött egészséges terhesek számára könnyebb munkahelyet létesítsenek — folytatja dr. Várbíró Béla. — A könnyebb munkahelyek létesítése és a kisgyermekes anyák számára előnyös munkabeosztás megszervezéséhez szükséges az egészségügyi, ipari, a kereskedelmi szakigazgatási szervek hathatós együttműködése, Csakis így tudjuk szolgálni az anyák és kisgyermekek érdekeit. Növekvő születések- Hogyan alakult Pécsett a születések száma? — A népesedéspolitikái határozat megjelenése óta a születések száma Pécsett is emelkedett. A szociális juttatásokon, az egészségügyi tevékenységen kívül a fokozottabb felvilágosító munka — a házasság előtti tanácsadás, az ilyen irányú szervezett klubfoglalkozások, az iskolai családi életre nevelés stb. - döntően befolyásolta ezf. — Miben látja a gyermekellátás legkiemelkedőbb nehézségeit ma?- Egy szervezeti forma működéséhez alapvetően szükség van - annak eszmei tartalma mellett — megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítására. Sajnos, mindkét vonatkozásban vannak nehézségeink, ami elsősorban a gyermekszakrendelések és szakgondozók szétszórt és szűkös körülményeiben jelentkeznek. Messze kinőttük már a 10 év előtti igényeket. Komoly elhelyezési problémáink vannak. A városi párt. és tanácsi szervek segítségével a VI. ötéves tervidőszakban elkészül majd — az ország több nagy városához hasonlóan — Pécsett is az ifjúsági rendelőintézet, melynek beindulása nemcsak Pécs, de az egész megye gyermeklakosságának is érdeke. Kecskeméti Magdolna A tizenötödik lakó Nézzék el nekem, hn°e9vyezemem meg sem az utcát, sem a házszámot. Pécs egyik emeletesének egyik lépcsőházáról van szó. A sok egyforma között fel sem tűnne: ajtaját kilenc-tíz között kulcsra zárják. Modern épület és fiatal. Szintenként 3-3 családnak ad otthont, s így összesen tizenöten emlékezhetnek vissza a négy évnek előtti hangos honfoglalásra, a szögbelövők pufogására, a szekrénytologatásra . . . A közelmúltban egy lakó — magam neveztem el a tizenötödiknek — csendháborításért kezdte perelni a többieket. Idézek a feljelentő sorokból: „Sajnos, lakótársaim gyakran kivetkőznek emberi mivoltukból és hajnali 1—2 óráig meg nem engedhető zajt csapnak. Jelenleg az alagsor egyik tároló helyiségét klubnak rendezték be maguknak, mivel sem a fejem fölött közvetlen, sem alattam nem voltam hajlandó eltűrni az ordináré viselkedésüket . . ., Kérem, hogy panaszomat kivizsgálni szíveskedjenek, mivel úgy érzem, hogy családomat megilleti a nyugalom . . ." A tizenötödik lakónak^ reke van, felesége négyhónapos terhes. Ő maga is úgy jutott lakáshoz, mint a többiek: aláírt a munkahelyén 20 esztendőt, s a munkáslakás akció keretében ugyanattól a vállalattól kapta az öröklakást, mint lakótársai. Magának élő embernek vallja magát. Mint mondta : évekig csendes szemlélője volt a lakótársi vitáknak — mert volt abból bőven —, s most úgy néz ki, hogy teljesen magára maradt. Volt munkatársai közösítették ki. E helyiség mellett a szépen berendezett klub. A szoba lakkozott lécekkel borítva, körbe székek, asztalok. Hangulatvilágítás. A falakon díszítés: miniüvegek sora cérnára kötve. Egy függönnyel elválasztott rész: mögötte az egyik oldalon kabátakasztó tükörrel, a másikon polc, poharak, tálcáknak. A klubot a lakók közösen hozták létre — a tizenötödik lakó véleménye ellenére. Sokat dolgoztak rajta: fúrtak, gyalultak, szegeztek, festettek. Az ajtót hungarocellel borították, hogy ne szűrődjön ki a zaj, de egy távolabbi ajtó is van — a lépcsőház felé - az is beborítva. Azt mondják, 20—25 ezer forintnyi érték van benne. Egy lista is készült a klub készítésekor. Tételesen felsorolva: léc, kence, festék, szög, hungarocell, lámpa, poharak, stb... A végösszeg precíz munka: 5641 forintról szól. A többi lakó ,stván-akno' VasasLUUUI laKU bányaüzem, Kutatási Osztály, Külfejtés, Szénelőkészítő, Villamosüzem, Zobák-bánya dolgozói . . . Férjek-feleségek. Majdnem mindenkinek két-három gyereke. Zavartak, mérgesek, cso- dálkozók. — Nem értik, mi lelte a tizenötödiket. Ritkán közösködött, az igaz. Munkatársuk volt, némelyiknek iskolatársa is. — Mindnyájan egy tőről fakadnak: Meszesről, Újhegyről, Pécsbányáról, — Tudja — mondja egyikük — talán a természetében lehet a hiba. A bányát is otthagyta. Magnót vesz elő, magyarázza: — A tanácson ezt nem fogadták el, pedig ez aztán bizonyíték. Kivittem az egyik mikrofont a konyhába, a másikat meg az ajtóm elé... Hallgassa csak. Bekapcsolja, teljes hangerőre. „A lábamon alig-alig állok, mégis szeretnek a ..." — szól az ének. Egy-egy hang élesebben, egy-egy dörmögőbben. — Ennek jó vége nem lesz. Azt mondták, szerezzek tanúkat. Majd szerzek. Ha kell, a bíróságig is elmegyek, de bezáratom a klubot. Dühös elkeseredettség árad belőle. Nem ül le, föl-alá járkálva magyaráz. Borzasztó világban él. Berázza a szőnyeg szemetét a fölötte lakó az ablakon, más nyitva hagyja a kaput, hogy ellophassák a virágtartókat, melyeket ő készített mindenki közös örömére a harmadik meg unos-unta- lan becsönget a lakásba, aztán elszalad. .. A gyerekek meg az ő ajtaja előtt kiabálnak. — Én dolgoztam kint az NDK-ban, de ott az ilyen embereket kibunkóznák a házból... Mondja, hogy nincs házirend sem, tűzrendé- szeti-rend sem. Mindenkinek van névnapja, születésnapja, házassági évfordulója, de azt normálisan is meg lehet ünnepelni. Nem ilyen vandál módon, zajongva, mással nem törődve. — Szóltam a közös megbízottunknak is, de az is velük van. Kihívtam a rendőrt legutóbb, aztán mentem a tanácsra. A klubot a közös helyiségből alakították ki,- az ő beleegyezése nélkül. A holmijait is átvitték egy másik alagsori helyiségbe, amelyiknek az ablaka rossz, nem is lehet becsukni. Ajánlja, hogy menjünk le, nézzük meg azt a kocsitárolót. Lemegyünk. Babakocsi, sezlon, tricikli, miegymás. — Ide be sem hozhatom a saját dolgaimat, mert alig van hely. Mesélik: három évig kerülgették egymást a ház lakói: ki ezzel, ki azzal torzsaIkodott. — Egy festéskor jöttek össze. Akkor határozták el közösen, hogy kéne az alagsorban egy kis helyiséget kialakítani. Hogy ne fönt a lakásokban legyen a névnap, a születésnap. Egy olyan szobát, ahol mindenki otthon érezhetné magát, ahol lehet barátkozni, zenét hallgatni, társalogni... A pénzt összeadták, a megbízott pedig listával kereste fel a lakókat. OTP öröklakás. Minden helyiség közös használatú az alagsorban, mindegyik felett dönthetnek közösen. A klubötletkor a többség győzött. — Legutóbb a gyerekek őrsi foglalkozását tartották itt — még a tanárok is csodálkoztak, hogy milyen remek hely ez. A klub nem hivatalos. Nincs sehol bejegyezve, engedélyeztetve. Nem is klub, csak a neve az. Az egyik lakónak magnója, erősítője van, meg jó számai. S mivel mind fiatalok — apró gyerekekkel — nem mozdulhatnak ki este, sehová. Csak ide — néhanapján. Állítják: egy év alatt, amióta a klub megvan, csak öt közös rendezvény volt. A gyerekeket lefektetik, aztán lemennek . . . Majd vissza, óránként, félóránként ellenőrizni, hogy aluszna k-e. A klub az alagsorban van, a földszintieket nem zavarja c klubélet. A tizenötödik lakó az első emeleten lakik — az ő szomszédjait sem. — Nem akarjuk föladni! Sokat dolgoztunk érte. A mienk. Az újságíró megjegyzése: örüljünk minden közös lakótársi megnyilvánulásnak! A klubnak is. A lakótelepek ismeretlenségében, a betonházak szürke halmazában az ilyen szigetek szükségesek. Az emberi közösségek kovácso- lói, formálói. Kozma Ferenc KOLONICS MIHÁL.YNÉ A Pécsi Állami Gazdaság központjában fél nyolckor kezdődik a munka, de az igazgató- helyettes gyakran később ül az íróasztala mögé: Az igazgatóhelyettes — Hajnalban indulok a területre, mert a legtöbb üzemben korán kezdenek az emberek — mondja Kolonics Mihály- né, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. - Alig több mint fél éve, hogy a gazdaságban dolgozom, s még nem sikerült mindent és mindenkit megismernem. A területen egy- időben van lehetőségem mindkettőre. Egy Zala megyei kisközségből, szegény sorú szülők gyermekeként indult: — Olyan kis faluban születtem, ahonnét, ha leesett az eső, hetekig nem lehetett mozdulni. Sosem fogom elfelejteni, hogy az első, igazi élményem a Talpalatnyi föld című film vetítése volt, amikor az egész falu ott tolongott a „moziban” egy falusi ház udvarán. Ahogy eljutott hozzánk a film, a könyv, az újság, s megalakult a helyi ifjúsági szervezet, én is részt kértem a feladatokból. Később tanácselnök lettem egy közeli faluban. Időközben férjhez mentem, s mivel a férjem pécsi, ideköltöztünk. Az Ércbánya Vállalatnál személyzeti vezető voltam kilenc évig, majd a megyei pártbizottság apparátusába kerültem, s tizenöt éven át dolgoztam a párt és tömegszervezetek osztályának munkatársaként. — A baranyai mezőgazdasági vállalatok, gazdaságok vezetői között ön az egyetlen női igazgatóhelyettes. Nehezebb a nőknek végigjárniuk az ilyen felelős beosztásig vezető utat? — A stabil családi háttér nélkül lehet, hogy nekem sem sikerült volna. A munkahelyi, társadalmi feladatok vállalása, a tanulás, s emellett a háztartással való törődés kizárólag kiegyensúlyozott családi légkörben oldható meg. Legalább ennyire fontos a munkahelyi bíztatás, a segítés, elismerés. — Az elismerést említette ... — Egyik munkahelyemen sem aszerint mérték a feladatokat és a megbecsülést, hogy nőknek avagy férfiaknak adják. Sokszor kaptam jutalmat, jó szót, oklevelet. Az Ércbányánál az első nők Főzött vehettem át a Nehézipar Kiváló dolgozója kitüntetést. A megyei pártbizottság 1973-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerte el a tevékenységemet, 1977-ben pedig a Kiváló pártmunkáért emlékplakettet kaptam. — Itt a gazdaságban, mint személyzeti és szociális igazgatóhelyettesnek a dolgozókkal való foglalkozás, törődés a feladata. Van-e olyan részterület, amit fontossága miatt kiemel a többi közül? — Az oktatást, a cselédlakások felszámolását és a dolgozók szociális körülményeinek további javítását. Az oktatásban épp most tartunk a „nagyüzemnél", mivel a mezőgazdaságban télen lehet szakmai tanfolyamokat szervezni. A cselédlakások felszámolásában a terveink szerint haladunk, de csaknem ötven olyan lakásunk van, melyek ugyan lényegesen jobbak, mint a valamikori cselédlakások, ám az ezekben lakó dolgozóinkat is szeretnénk szebb és jobb lakásokhoz juttatni. Ehhez, illetve a munkahelyek szociális körülményeinek további javításához és a még magasabb termelési eredmények eléréséhez az eddigieknél még jobban kell dolgoznunk ... Török Éva Fotó: Szokokri
