Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-29 / 28. szám
Restellünk beszélni róla Pottyan a tetű ■ Hol a hatásos irtószer, gyógyszer ? ■ Tífuszt, májgyulladást és más betegségeket terjeszt V árosszerte tetű... Fejtetű. Igen szívós, aprótestű állatka, a fejtetük családjában talán a legéletképesebb. S mi több, járványszinten bizonyitjc ezt: ma Pécsett nincs olyan általános iskola, ahol ne lelnénk tetvesfejü nebulót. Az óvodások is hordozzák, a bölcsödés apróságok is, de nem kivételek a felnőttek sem. Erről beszélnek a kapualjakban, az utcán, a buszon, csendben, suttogva, s ezt a csendet nem meri megtörni senki... Szégyenérzettel, felháborodással kevert ügy, s egyre dagad. A Pediculus capitis, hivatalos néven élősködő, pottyan- va terjedő, viszkető-csípésű állatka pedig minderre fittyet hány. A szakember szerint kedvező biológiai körülmények közé jutott — s állítólag országos gondunk már —, s kellő erővel, hatékonysággal nem tudunk fellépni ellene. Hadd citáljak kertvárosi példákat, hisz új lakótelepünk vezet tetűfronton. Mint hallottam, a védőnői hálózat minden tagját leköti a szűrési-ellenőrzési munka, alig jut — vagy egyáltalán nem jut — idő a klasszikus védőnői munkára. A kertvárosi körzet egyik gyermekorvosa a Berek utcai iskolából néhány szűrés nyomán 60 gyereket emelt ki. Az Anikó utcai óvodából két hét alatt — kétszeri szűrésről — fejek átvizsgálásáról van szó — 30 apróságot vettek kezelésbe. Az Enyezd utcai óvodában szintúgy. A körorvosnő szerint tavaly is, tavalyelőtt is találtak néhány fejtetőt, de erről a mai járványszintről nem beszélhettek, egykét hét alatt úrrá tudtak lenni a helyzeten. M^ mór más a kép: amúgy kilátastalan. Terjedésének feltételei A tetű a tömegben érzi jól magát, a zsúfoltságban, ott, ahol van hova pottyannia. Zsúfoltak az iskolák, óvodák az új lakótelepen, a buszokban levegőt sem lehet kapni: tömeg van a boltokban, üzletekben. Terjedésének előfeltételei tehát adottak. Korunk átka tehát a tetű? Civilizációs betegség? Korántsem! Táptalaj kell neki, s azt megkapja. Főleg akkor, ha maradéktalanul védekezni sem tudunk ellene. Szokatlan helyzet, úgy bizony. A szűrések, az állandó iskolai, óvodai vizitek mit sem érnek — talán valamicskét —, de gyökeres megoldáshoz nem vezethetnek. Amolyan tetűgócok vannak; s a gyerek újra iskolába megy, s újra visszakapja. A tetű-ping- pong kezdődik élőiről. Kétféle gyógyszerről lett hirtelen frissében tudomásunk e néhány hónapban: keresett cikk lett az Ergo és a Neocyklotox. Nemcsak keresett, hanem hiánycikk is. Ezt tudják — ha tudják — nyújtani a patikák, de tisztelettel megjegyezném: egyik sem gyógyszer. A drogériái cikkek sorába tartoznak, meg-meg. ölik a tetűt, de hatásosságuk némileg megkérdőjelezett. Van ugyan, aki esküszik rájuk, de még a KÖJÁL-tól is azt súgták: a kis tetűtojások, a serkék ellen nem sokat ér... Ez pedig öreg hiba. A serkéből tetű lesz, s a kör újrarajzolódik. A csatában a helyi egészségügy lassan elfárad. Kérik — és kérnék — a szülőket is, vegyenek esténként tetűpróbákat, ne csak a gyerekek, hanem a saját fejükön is, próbálják a tényeket .higgadtan fogadni: nem feltétlenül az ápolatlanság, a tisztá- talanság, hanem a pottyanás a tetűterjedés okozója. A tetű nem tesz különbséget értelmiségi és mondjuk alkalmazotti kategória között. A városi tanács egészségügyi osztálya szórólapokat szeretne kiadni, figyelem-felhívásnak, védekezési tanácsadónak, de egyelőre tehetetlen; nem tud megfelelő tetűirtószerre javaslatot adni. Legfeljebb azokról szólhatna, amiről az idősebbek, többet megéltek is tudnak, de hát a petróleumot mégsem ajánlhatják mai korunk követelményszintje mellett. A művelődésügyi osztály az iskolaigazgatók figyelmét hívta fel — hívja fel — körlevélben: a tanulót hazaküldhetik. S ha több ízben is fejtetővel érkezik vissza — a fertőtlenítést elszabotálja a szülő —, akkor bírságra, szabálysértési eljárásra tehetnek javaslatot. A KÖJÁL a szűrővizsgálatokra esküszik: ők gócirtást — hihetetlenül nehéz munka lenne — csak akkor ejthetik meg, s csak akkor vehetik igénybe a kényszerintézkedéseket, ha olyan fertőző járvány lépne fel, amit éppen a tetű visz tovább. (Köz- bevetőleg: a tetű terjesztheti a tífuszt, a májgyulladást meg egyebeket.) A gyógyszertárak kínlódnak: még a fentebb említett „drogériákból” sincs elég. Lehet: saját, úgynevezett házi készítményekhez nyúlnak. Tudunk arról is, hogy a tetű elleni — az eddigieknél — jóval hatásosabb készítményen is dolgoznak . . . Elindult már néhány levél az illetékes minisztériumokba is; amolyan segélykérő irat. Ugyanis elegendő — és megfelelő — gyógyszer híjón cselekedni lehetetlen. Pedig vannak tetű elleni hatásos készítmények, hajmosók, egyebek, nem kell feltalálni a spanyolviaszkot. Gócirtást végezni Az idő pedig múlik, s mindaz, ami eddig történt, semmi: hatástalan tűzoltómunka. A te- tűgazdák, elsődleges tetűhordo- zók — akikre nem illik újjal mutatni, akiket egészségügyileg- higiéniailag elmaradottabb egyéneknek nevezünk tapintatosan — minden törekvéseinket áthúzzák, Az orvos tudja, kikről van szó; tudja a szűrést végző is, hogy melyik gyereket kell vissza-visszatérőleg tetvetlení- tésre küldeni, tudja azt is, hogy mely családi fészkekben háló- társ-lakótárs-ágyrajáró a tetű. Itt, ezeken a búvóhelyeken kell hatásos gyógyszerek segítségével — esetleg rendőri segítséggel — gócirtást végezni. Az újságíró egyet ajánlhat: nyúljunk a kérdéshez az eddigieknél bátrabban, határozottabban! Ugyanis a tétovázást, a tehetetlenkedést érzi a Pediculus capitis is ... És tovább tottyan-pottyan. Kozma Ferenc A fűtés mindig igazodik a külső hőmérséklethez Gázkazán a tetőtérben Egy esetleges robbanás legfeljebb a tetőt viszi el Energiaínséges világunk refrénjei közé számít: ne az utcát fűtsük! Télvíz idején ez különösen időszerűen hangzik. Nyilvánvaló, az Építéstudományi Intézet szakemberei ezért is időzítették mostanra vizsgálódásaik eredményének és javaslatuknak közreadását: gázkazánt a tetőtérbe! Ennek a külföldön és itthon is gyorsan terjedő fűtésnek az előnyeiről Sállá: Gyula gépészmérnök, az Építéstudományi Intézet tudományos főmunkatársa számolt be nemrég a budapesti Technika Házában. Az intézet szakemberei egy teljes éven át vizsgálták az egyik kispesti lakótelep négy házának fűtését. Ezekben az épületekben ugyanis a lakásokat a tetőtérben elhelyezet gázkazánok — négy különböző típusú, de körülbelül azonos hőteljesítményű kazán fűti, Céljuk a kazánok működésének felmérése volt műszaki és gazdaságossági szempontból egyaránt. A „vizsgát" mind a négy kazán jó eredménnyel tette le, együttesen pedig igazolták a tetőtéri gázkazánok előnyeit. Ismét bebizonyosodott, aminek elismertetéséért sok szakember küzd már hosz. szú ideje, hogy tudniillik bizonyos körülmények között a lakóházak fűtésének legelőnyösebb módja a gázkazán lehet. A sok előny között talán a legfontosabbak a következők : Egy esetleges robbanás legfeljebb a tetőt viszi el, de a lakásokban és a lakók testi épségében, életében kárt nem tesz. Nem szennyezi a levegőt, automatikája gondoskodik arról, hogy a fűtés mindig igazodjék a külső hőmérséklethez. Felszabadul a pince, nincs szükség az épület teljes magasságán végighúzódó kéményre, és így tovább. Szakértők szerint a tetőtéri gázkazánok sok esetben a távfűtéssel — különösen a szintén gázzal üzemelő távfűtéssel — is győztesen veszi fel a versenyt. Hiszen amíg a meleg víz a fűtő központból a fogyasztóig jut, nagyobb távolság esetén az induló hőenergiának több mint 20 százalékát elveszti. Ha viszont a gázt vezetik az épület saját kazánjához, az energiatartalom semmivel sem csökken. E fűtési mód külföldön gyorsan terjed. Remélhetően idehaza sem lesz másképp, mind több lakóépület padlására felvóndorol a gázkazán. (— mz —) ilyen lesz Pécs „gyomra ff Hol menjek be? Itt, a Bajcsy-Zsilinszky úti három bejárat valamelyikén vagy a Zólyom utca felöl? Netán ... Voltaképpen bár- merről is érkezem, bemehetek. Hát akkor gyerünk ... De hoppá, előbb egy pillantást a homlokzatra: nagy üvegfelületek, s a homlokzat — a túloldali üzletsor lépcsőzését nagyobb léptékben ismételve — három lépcsőben lép vissza, ahogy a Zólyom utcai sarok felé közeledik. Év végén indulhat az árusítás a fedett piacon Könnyen tisztán tartható asztalok Ezer adag étel a bisztróban Hát akkor bent vagyunk. Hatalmas csarnok, 380 asztalnál — az ám, nem a megszokott betonasztalok, hanem fémvázas keményfa léccel borított, köny- nyen tisztántartható alkalmatosságok — árusok hada kínálja a portékáját: zöldséget, gyümölcsöt és mindent, ami szem-szájnak ingere. A levegőt piaci szagok és illatok töltik meg, a falak c különféle hangokat egyetlen nagy morajlássá alakítják. Rengeteg a vásárló: tömött szatyrokat cipelnek, szemlátomást elégedettek. baromfit, naposcsibét árusítanak. És most menjünk ki! Itt „hátul” is egy üzletsor van. A HALÉRT élő és sült halat árusít, van vetőmag és virágbolt, zöldség-gyümölcs árusítóhely, az egyik ablaknál pedig házi húskészítményeket kínálnak. Még egy szóra leállítjuk az egyik ellenőrt: ,,ló a felhozatal, hamar visszaszokott ide elárusító és vevő egyaránt. Hanem tavasszal kell majd megnézni, mi lesz itt, amikor jön az új termés .. Kicsit elszaladt a fantáziánk. De a Bajcsy-Zsilinszky úton áll mára pécsi fedett piac „csontváza”, egy-kettő kivételével — ahová majd a felvonók kerülnek — a tetőelemek is a helyükre kerültek. A kétszintes, összesen 5760 négyzetméter alapterületű csarnok — amelyet a Kereskedelmi Tervező intézetnél Vadász Éva tervezett — műszaki átadása (jelenlegi ismereteink szerint) ez év decemberében lesz, s ha számottevő hiánypótlásra nem lesz szükség, az őstermelői árusítás akár azonnal meg is kezdődhet a mintegy 65 millió forintba kerülő létesítményben. S hogy már a nyitáskor zavartalan üzemeltetést lehessen biztosítani — ez legfőképpen az áruszállításra értendő — a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat feltehetően már ez év második felében hozzákezd az új autóbuszpályaudvar építéséhez. Hársfai István Amott a csarnok északi oldalán, amerre az asztalsorok mutatnak, a pavilonsorban zöldséget, vágott baromfit, mohácsi élőhalat árusítanak, s itt van a hatósági hússzék is. A csarnok keleti oldalán hús- és élelmiszerbolt — az árusítás ablakon át, pecsenye- és lán- gossütők, trafik. És máris a keleti bejáratnál vagyunk: tágas hely van itt ahhoz, hogy árut is szállíthassanak be. De most nem megyünk ki, hanem fel, az emeletre, ahol a szép nagy bisztróban — egy étkezési időre ezer adag ételt szolgáltatnak ki — gyorsan bekaphatunk valamit. Aztán itt az emeleten még száz asztalnál élőGátépítők télen a Dráván Rőzsenyalábokat gyűjtenek a partvédő keresztgátakhoz Folyami sarkantyúkba való rozsét vágnak most a Dráva menti fűzesekben, vízparti csontosokban a gátépítő munkások, elsősorban Majláthpusztá- nál, Felsőszentmárton és Barcs határában. A téli szezonban legalább 40-50 ezer kéve rozsét gyűjtenek össze, hogy majd tavasztól a készülő drávai keresztgátak (sarkantyúk) és partvédő-művek alapjaiba fektessék le a rőzsenyalábokat. A legtöbb rőzsére Majláthpusztá- nál van szükség, ahol most szabályozzák a gyakran zabolátlan Drávát. E térségben három év alatt egy csaknem húsz kilométer hosszúságú gátrendszer készül el a VÍZIG pécsi szakmérnöksége és a Sellyéi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat kivitelezésébert; a töltések a Pécsi-víz, a Feketevíz és a Dráva áradásai ellen fognak védeni. Az építők jelenleg a munkák felénél tartanak. Vágják ki a fákat is, melyek a létesülő gátak útjában állnak. II komló karrierje A máj és epe gyógyszereként említik „Ha borban megfőzöd a komlót és megiszod, negyednapi hideglelést meggyógyítja", írja Betye András 1595-ben megjelent „Fives könyvében". Vili. Henrik viszont 1530-ban kimondatta az ongol parlamenttel, hogy a komló „olávaló növény", amely csak arra alkalmas, hogy „az italt elrontsa és a népet romlásba döntse". Ez az alávaló növény mégis nagy karriert futott be az elmúlt 2000 évben, lévén, hogy a sör a népek egyik legkedveltebb italává vált Már a régi babiloniak is kedvelték, az egyiptomiak tőlük vették ót a sörfőzés módját. Elődeink már a nép- vándorlás idején ismerték o növényt, hisz a mordvin komla, a cseremisz humia és a vogul gumleh csaknem megegyezik a mi komió elnevezésünkkel. Pozsony városa 1380-ban már komlót exportált. A középkori udvarházak gazdasszonyainak füveskertiében gyógynövényként termelik. Régi orvosi könyvek a máj és epe gyógyszereként említik. E sokoldalú növényt a mai gyógyászat is használja, drogként. A hazai avórtású enyhébb hatású idegcsillcpítókban, mint a Leqatin. Hovaletta, Bel lóid, a komló, vagyis a Humulus lupu- lus a nyugtató hatóanyag. Másutt, főként a juqoszláv tengerparton, és Elzászban kedvelt tavaszi csemege a komlósaláía, amit a metszéskor szedett, ún. komlóspárqából — talajbeli zsenge haitás — ecettel, olajjal és tejföllel készítenek. Levele és leszüretelt indája, zölden besilózva, szénaértékű takarmány. A komlótoboz a sörgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga; a komló Lupulin-, illóolaj-, gyanta és keserűsav tartalma adja a sör keserű ízét, zamatót, illatát. Termesztése átmeneti visszaesés után, hazánkban ismét fellendülőben van, jelentősége pedig növekvőben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy sok évtized múltán hiánypótló és igen érdekes könyv j'elent meg a komlóról, színes borítóval, 230 oldalon, 3000 példányban a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. A szerzők baranyai szakemberek: — dr. Cseh Sándor és Ternai Jenő, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese, illetve a bólyi HUMULON komlótermelési rendszer vezetője, mintegy jelezve, hogy a hazai komlótermelés és -kutatás központja Baranyába tevődött át. A szerzők igényes könyvet adtak nemcsak a szakemberek, és az egyetemi oktatók, de az érdeklődő olvasók kezébe. A komló története a sörivás története is. — Rné — netföi □ egifelofe fandototftiai1
