Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-26 / 25. szám
1979. január 26., péntek DunQntuli napló 3 Céltudatosság, következetesség, fokozott felelősség Tagfelvételi munka az egyetemi-ffiiskolaí pártalapszervezetekben B evezetőben egy tény: az'egyetemeken, főiskolákon a párttagfelvételi munka legfontosabb tényezői alapvetően kedvezőek. A pártszervezetek javuló színvonalon végzik eszmei-politikai nevelömunká- jukat. Az intézmények többségében magas szinten oktatják a marxizmus—leniniz- must. Az iskolai demokratizmus fokozatos érvényesülésével egyre eredményesebb és aktívabb a közéleti munka. A hallgatók közel 90 százaléka KISZ-tag, többségük politikai-közéleti aktivitása elfogadható. Mindezek ellenére az egyetemi, főiskolai hallgatók között a párttagok arányát, az évente felvételre kerülők számát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az elmarad mind a politikailag kívánatos mértéktől, mind a lehetőségektől. Országosan a felvett párttagok mintegy 2 százaléka egyetemi, főiskolai hallgató. A XI. kongresszus óta az egyetemi, főiskolai hallgatók nem egészen 1 százalékát vették fel a pártba. E számok mögött azonban igen nagy különbségek vannak, ha az egyes felsőoktatási intézményeket vizsgáljuk. A párttagok aránya a hallgatók között sokszor indokolatlan — esetenként elfogadhatatlan — különbségeket mutat. Az ún. keretszámszemlélet Sok helyen tapasztalható hibás felfogás, formális, kifogásolható módszerek alkalmazása, megszokottság, a tervszerűség hiánya stb. S ami a legfurcsább, még mindig létezik a „keretszám" szemlélet. Ez ellentmond a Politikai Bizottság 1974-ben hozott határozatának, amely kimondja, hogy a párttagfelvételek politikailag kívánatos fő arányait politikai eszközökkel, s nem „keretszámok” kiadásával kell biztosítani. A „keretszámokra” való hivatkozás sokszor afféle „alibi”, mert arra a kérdésre, hogy hány — a párttagságra alkalmas — fiatallal foglalkozik a pártszervezet, néhol nehezen tudnak elfogadható választ adni. Mi mással, mint c tervszerűség, a rendszeres nevelőmunka hiányával magyarázható, hogy az adott egyetemen, főiskolán évente felvett hallgatók száma érthetetlen hullámzást, visszaéléseket, majd kampányszerű felfutásokat mutat. A párttagfelvételre történő kiválasztás, a követelménytámasztás — mint fontos tényező — a pártszervezetek többségénél megfelelő, A kiválasztás alapja elsősorban a kiemelkedő társadalmi, közéleti tevékenység, a megfelelő emberi magatartás, jó tanulmányi munka. A hallgatók párttaggá nevelésében rendkívül lényeges szerepe van a KISZ-szervezeteknek, a KISZ-ben. a diák tanácsokban, a kollégiumi önkormányzatokban végzett mozgalmi, társadalmi munkának. A mérce mind a pártszervezet, mind a KISZ-szervezet részéről egyaránt indokoltan magas. A leendő párttagok ideológiai felkészítése az intézményben folyó marxizmus oktatása mellett, egyre több helyen különböző ideológiai, politikai vitakörben is folyik. A kiválasztás buktatói A párttagságra való kiválasztásban továbbra is problémát jelent, hogy az sokszor eléggé szűk körre terjed ki. Nem szűnt meg a bizalmatlanság a középiskolák, a honvédség, vagy a korábbi munkahely pártszervezetei által készített jellemzések, kel szemben (bár az is tény, hogy ezek egy része túl általános, sematikus). Ennek eredménye pedig az, hogy a kiválasztást későn, általában a harmadik negyedik évfolyamon kezdik meg. A körültekintőbb, eredményesebb kiválasztást szemléletbeli problémák is zavarják. Esetenként a magas mércére hivatkozva eltúlozzák a követelményeket, fetisizálják a ‘tanulmányi eredményeket. Előfordul, hogy a pártba felvételüket kérő hallgatókat „helyezkedéssel”, esetenként „karrierizmussal” vádolják társaik, anélkül, hogy ez ellen a pártszervezetek, a kommunisták fellépnének. Az egyetemi-főiskolai párt- alapszervezetek esetében is fontos, hogy ne csak azokat vegyék figyelembe, akik jelentkeznek a pártba, hanem rendszeresen vizsgálják, hogy kikkel erősödik a párt. kik a legalkalmasabbak a párttagságra. Ebben rendkívül nagy felelőssége van a KISZ-szervezetnek, a KISZ-ben dolgozó kommunistáknak és a párttag oktatóknak. Előfordul, hogy a pártszervezet — az egyébként elengedhetetlen bizalmat túlhangsúlyozva - nem adja meg a szükséges politikai segítséget, vagy az esetenként csak a pártszervezet ifjúsági felelőse nyújtotta segítségre korlátozódik. A kommunista értelmiség utánpótlása Az egyetemi, főiskolai hallgatók körében végzett párttaggá nevelő munka helyzetéről és feladatairól a közelmúltban tárgyalt az MSZMP KB Titkársága. Határozatában megállapítja: „A kommunista értelmiség utánpótlásának biztosításában, nevelésében egyre nagyobb szerep és felelősség hárul az egyetemek és főiskolák kommunista oktatóira, pártbizottságaira, pártvezetőségeire, pártszervezeteire, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteire és az irányító pórtszervekre.” Dérfalvi István MEGJELENIK: FEBRUÁRBAN: Az Atheneum Nyomdában készítik az új közületi telefonkönyvet, ami februárban jelenik meg. Változik a példónyszám és az oldalszám, az előbbi százhetven- ezerről kétszáznegyvenezerre, az utóbbi pedig háromszázhetvenhétről ötszáznegyvenre emelkedik. A kutató- és mélyfúrás szolgálatában Uj hegesztési eljárást dolgoztak ki A z elmúlt évben teljesen új, korszerű dörzshe- gesztő berendezést szerkesztettek Komlón, amelynek segítségével a magcsövek összeszerelésénél alkalmazott menetes összekapcsoló alkatrészeket kiiktathatják. A Gépipari Tudományos Egyesület tervei alapján készült elmés szerkezet a mélyfúrás helyszínén a súrlódás hőjét kihasználva hegeszti egymáshoz a csöveket. Ezzel az eljárással jelentős időt és anyagi befektetést takaríthatnak meg. Komlón, a Szászvár felé vezető út mentén, csaknem a város határában, már a dombok közé szorulva üzemel az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat komlói üzeme. Ez a mindössze 150 fős kisüzem évről évre fontos tevékenységet folytatva viszonylag dinamikusan növeli termelését. Komlón biztosítják a vállalat többi üzemének eszköz- ellátását. Itt készülnek a fúróberendezésekhez szükséges iszapszivattyúk, a speciális keménységű fúrási magcsövek, a fúrókoronák, itt adaptálják a mi viszonyainkhoz a Szovjetunióból érkező fúróberendezéseket is. Komlón dolgozik a földtani kutatólaboratórium, amely a közeljövőben költözik új épületbe a már rég kinőtt barakkokból. A laboratóriumban 30 geológus, vegyész, biológus és technikus a Mecsek területén végzett mélyfúrások alapján pontos képet rajzol a hegység kőzetrétegeiről, ezek földtani, koráról, ásványairól. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat eddig főként a szénkutatással foglalkozott, az idén már hidrogeológiai kutatásokat is végez, amihez ugyancsak a komlói üzem készíti el a szükséges különleges berendezéseket. S. Zs. Balázs Gyuláék családja az új lakásban — Szokolai fel*. — BALÁZSÉK D élután 5 óra után kezdődik a családi nagyüzem Balázs Gyuláéinál. Hazaér az apa a négyéves Mónival, aki Újmecsekalján óvodás, megjön a 8 éves Norbert is az általános iskolából. Éva leteszi a jegyzetet, abbahagyja a tanulást. A 6 hónapos Dénes is felébred délutáni álmából, megszokta, hogy ilyenkor kezdődik a testvéri babus- gatás. A két nagyobb kör- beudvarolja, játszanak vele, mindent kitalálnak, hogy gügyögésre birják. A családfő kicsomagolja az élelmiszereket és más háztartási anyagokat, a bevásárlás az ö feladata. Feleségével gyors értékelés a mai napról: mit csinált Norbi délelőtt, mi volt az ebéd, Dini hogy viselkedett, mi történt a férj munkahelyén? Lvov-Kertváros most épülő déli részén, a Fazekas Mihály utca 26. alatt háromszobás, szövetkezeti panellakás. November végén költöztek ide az Enyezd utcai kétszobásból. Rend, tisztaság. A nagy szobában új bútorok és tv, végig szőnyegpadló, a radiátor mellett bébitipegő. A gyerekszobában a korábbi gyerekbútor, játékok és a csöppség ketrecágya, a harmadik szoba teljes berendezése még várat magára. Luxusholmiknak nyoma sincs, de minden szükséges berendezés és háztartási gép megvan. A gyerekek elfoglalják magukat, játszanak, be-beronta- nak a nagyszobába, ahol beszélgetünk. Régi ismerőseim, így elég sokat tudok róluk. Mindketten 34 évesek és pécsiek. Gyuszi a Gépipariban érettségizett, utána a nappali tagozaton a Pollack Mihály Műszaki Főiskola elődjén szak- technikus képesítést szerzett. Azóta letette a különbözetit és vegyigépész üzemmérnök. Az iskola után elhelyezkedett a Pécsi Közúti Építő Vállalatnál, rá egy hónapra bevitték katonának. Éva a Leöweyben érettségizett, kitanulta a látszerész és optika-fotócikk eladó szakmát, azzal a Centrum Áruházban eladóként kezdett dolgozni. ÉVA: — Kilenc éve házasodtunk. A szüleimnél kaptunk egy szobát, aztán jött -Norbi. Apu, anyu nagyon sokat segített akkor és most is, sok mindent nekik köszönhetünk. önálló életre vágytunk mi is, mint minden fiatal. Beadtuk a lakáskérvényt és kezdtünk takarékoskodni. Aztán Norbi és az áruház nyitvatartási ideje örökös feszültséget okozott, otthagytam és máshová mentem dolgozni áruforgalmi eiőadóként. GYULA: — Leszerelés után visszamentem munkahelyemre. Labor helyett a termelésirányításba kerültem, majd az aszfaltüzem vezetője lettem. Onnan egy csábító ajánlat — szolgálati lakást ígértek — ideiglenes lakóként áttelepítettek minket Bá- taszékre, az épülő vázkerámiagyárhoz, ahol műszaki ellenőrként, majd a gyár beindulásától mű szakvezető ként dolgoztam. — Szülővárosukat nem is akarták végleg elhagyni? GYULA: — Nem. Bátaszéken a konyhakerttel és állattartással anyagilag egy kicsit összeszedtük magunkat. Bebútoroztuk a lakást, vettünk egy használt Trabantot, amivel gyakran hazalátogattunk szüléinkhez, öt év után végre megkaptuk a lakás- kiutalást Pécsett egy kétszobás szövetkezetire. így visszajöttünk, de már négyen. Közben megszületett Móni. — Tehát révbe értek. GYULA: — Jó volt végre és végleg itthon. A téglaipari vállalat központjában továbbra is a báta- széki gyárral foglalkoztam. Kezdő éveim azonban mély nyomot hagytak bennem, egyre inkább vágyódtam az útépítéshez. Amikor 1976 elején megtudtam, hogy a Baranya megyei Tanács megalakítja az útfelügyeletét, átmentem oda. Azóta ott dolgozom. A siklósi járás tanácsi útépítéseinek vagyok műszaki ellenőre. Szeretem csinálni, jó bent a légkör, megbecsülnek, nekik köszönhetem ezt a minőségi lakáscserét is. Nemrég ké szült el a tótokföldje—eperjesi bekötőút, a szalánta—németi— turonyi és a beremend—kásádi úthálózat teljes felújítása. Második éve kaptam egy Nysát, magam vezetem, azzal járom a területemet. ÉVA: — A Bányászati Aknamélyítő Vállalathoz mentem 1975 decemberében bérszámfejtőnek, onnan vagyok gyesen Déneské- vel. Délelőttönként tanulok Norbival, ő délutános és harmadikos, megfőzöm az ebédet, foglalkozom Dinivel, mosok, takarítok. Délután a család ha- zaérkeztéig van időm tanulni, igyekszem kihasználni a lehetőséget. Ősztől elkezdtem a kétéves számítógépes folyamatszervező tanfolyamot, amit a gyerek mellett szeretnék elvégezni. Érdekel a programozás, bár sokat kell tanulni. Aztán az egész napos bezártság után hetenként egyszer a tanfolyam szinte felüdülést jelent: emberek között vagyok. — Mire vitték házasságuk kilenc éve alatt? ÉVA: — összejött a lakásbeugró, vettünk részletre egy kis szőlőt présházzal, van új Trabantunk, amivel öten is könnyen kimozdulhatunk és megvan minden, ami szükséges. GYULA: — Fizetésem a gépkocsivezetői pótlékkal és mindennel együtt eléri a 4800 forintot, ehhez jön a családi pótlék a három gyerekre, Éva kapja a gyest. Tavaly elvégeztem a labdarúgóedzői tanfolyamot, a villányi focicsapatot edzem másodállásban. Ez is hoz valamit a konyhára, bár kiautózósom a heti két-háromszori edzésre és a vasárnapi meccsekre majdnem el is viszi az egészet. Ez a szenvedélyem, szeretem csinálni. A szőlőnkben megterem a szükséges zöldség, gyümölcs bor. Havonta a lakás a rezsivel együtt 2000, a bútor- és tv- részlet 1000 forintot visz el. Beosztással marad is minden hónapban, aminek megvan a helye. A szüléink támogatásával tudtuk megvenni a szövetkezeti garázst. Éva kimegy a konyhába vacsorát készíteni. Nemsokára vajas és márványsajtos kolbászos kenyeret tálal mindenkinek, Norbert és Móni még tejet is kap. Déneske sírásba csap át. Ő is sorra kerül, anyja ölében a teli cumisüveget percek alatt kiszopja. Az étvágyával nincs gond. A két nagyobb elvonul a fürdőszobába. Csobogás vi- háncolás. Tisztán, pizsamában jönnek vissza, összekülönböznek, hogy ki ágyazzon, végül megegyeznek: ma este Móni lesz a „szobaparancsnok”. Norbi megy a húga után, sietni kell, mindjárt kezdődik a tv- ben az esti mese. Köszönések, ölelések után aludni térnek. Balázsék zárt, kiegyensúlyozott családi életet élnek. A három gyerek behatárolja életüket, mégis kárpótolja őket. A házaspár utoljára még Bátaszéken volt moziban. Ha jó az idő és a férj. sincs edzésen vagy meccsen, kimennek a szőlőbe, ahol a gyerekek kedvükre hancúrozhatnak. Az öreg présház helyreállítása, tágasabbá tétele Gyula szabadidejét még pár éviq betáblázza. Fogalmazom magamban a kérdést: mit jelent és milyen lemondással jár három gyerek szülőjének lenni? Aztán kimondom. Látom, nem sikerült elég diplomatikusnak lennem. Csodálkozva néznek. Eqyszerre, szinte egymás szavába vágva mondják: — Táncos szórakozóhelyre egyébként se vágyunk, meg nagy vendégjárós társasági életre sem. Mozinak, színháznak itt a tv, az újságok, könyvek is kikapcsolódást nyújtanak. A család kitölti az életünket. Sok mindenről valóban, le kell mondani, meg kell gondolni, mire költünk. Takarékoskodni kénytelenek vagyunk, de nem koplalás árán. Amire szükségünk van, előbb-utóbb meg- vehetjük. Van egy sor dolog, amit nem engedhetünk meg magunknak, ezzel tisztában vagyunk. GYUSZI: — Hajdanán nem hittük volna, hogy idáig eljutunk. Bízom benne, hogy öt-tíz év múlva is ugyanezt mondhatom. ÉVA: — Ha a gyerekek nagyobbak lesznek, veretnénk utazgatni. Mindenekelőtt szeretnénk tisztességben felnevelni mindhármukat. * Balázsék átlagcsalád? — kérdezem magamtól. Sok szempontból valóban azok. Valami azonban, pontosabban a három gyerek és az otthonuk légköre, céltudatosságuk mégis az átlag fölé emeli őket. Murányi László Családok — közelről
