Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-26 / 25. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV!. évfolyam, 25. szám 1979. január 26., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Formalizmus nélkül Ülést tartott a Minisztertanács Felülvizsgálták a beruházások megvalósítását szabályozó hatósági előírásokat és eljárásokat 1979-ben 100 db különböző méretű aluminium tárolóedényt gyárt az élelmiszeripar részére a MEZŐGÉP Vállalat cserkúti gyáregysége. Képünkön 35 köbméteres tárolóedényeket készítenek az új gyártócsarnokban Nyáron olcsóbb az élet fi tél ára A XI. kongresszus a pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősítésével kapcsolatban megállapította, hogy a felesleges ülésezés, az indokolatlanul sok papírmunka figyelmet és energiát von el a tömegek körében folytatott politikai tevékenységtől. A párt vezető' szervei e figyelmezetés szellemében rendszeresen foglalkoznak a pártmunka módszereivel, a pártmunka stílusát érintő kérdésekkel. Tapasztalható is ezen a téren fejlődés, mert észrevehetően csökkent a testületi ülések, az írásos előterjesztések, jelentések száma és terjedelme. Az előrehaladás azonban nem olyan mértékű, hogy a formalizmus elleni küzdelemben „pihenjt" lehetne fújni. Tulajdonképpen mit nevezünk formalizmusnak a politikai, a mozgalmi munkában? Röviden fogalmazva: azt a munkamódszert, amely többre becsüli a látványos megoldásokat, mint a politikai munka tartalmát, az emberekkel, az ügyekkel való lelkiismeretes törődést. A formális, a bürokratikus megoldásokkal rendszerint a politikai munka hiányát igyekeznek pótolni vagy helyettesíteni. A helyes felismerés nehézsége a politikai, a mozgalmi munka természetében rejlik. A politikai munka, vagy annak eredménye soha nem önmagában jelentkezik, s nem mérhető az életben használatos mértékekkel. A politikai életben, munkában nélkülözhetetlen a gyűlésezés, a párttestületek értekezleteiken vitatják meg a társadalmi élet fontosabb kérdéseit, s itt hoznak határozatot annak további formálására. A papírmunka, a jelentés, feljegyzés is nélkülözhetetlen a politikai munka gyakorlatában. Ezekután szinte magától adódik a kérdés: hol a határ, mire mondjuk, hogy hasznos és szükséges és mire azt, hogy felesleges? Párthatározat született arról, hogy a községi, üzemi pártbizottságok és -vezetőségek csökkentsék, illetve csökkent- hetik üléseik számát. Számos pártszerv élt és él ezzel a lehetőséggel, s a többség az így felszabadult időt a’ gyakorlati munkára fordítja. Nagyon leegyszerűsítenénk azonban a formalizmus elleni küzdelmet, ha azt letudnánk az ülések számának csökkentésével. Ez önmagában ugyanis nem mentesít az üresjárattól, a bürokratizmustól. Az utóbbi időben egyes pártszervek munkájában ismét „kísért” a múlt hibás gyakorlata. Igaz ugyan, hogy ritkábban üléseznek, de ezek fél nap helyett egész napot vesznek igénybe, s lényegében a ^napirendek száma — amely egyben a papírmunka növekedését is jelenti — nem csökkent. Az előbbiekből kitűnik, hogy a pártmunka stílusának fejlesztése nem egyszerűen és formálisan az ülések számának csökkentését jelenti, hanem elsősorban a megfontoltabb, tervszerűbb irányító munkát. Ez tartalmazza az ülések helyileg kialakult ritmikusságának fenntartását, a napirendi témák igényesebb megválasztását, a szóbeli előterjesztések számának növelését, az előterjesztések terjedelmének csökkentését. De jelenti azt is, hogy a határozatok végrehajtását biztosító helyi intézkedések kidolgozása, a végrehajtás szervezése és ellenőrzése álljon a pártvezetőségek munkájának középpontjában. A tartalmas szervezeti élet feltételeit a pártszervezetek vezetőségeinek biztosítaniuk kell, tehát vezetőségi üléseket, taggyűléseket, pártcsoportértekez- leteket, pártnapokat kell tartani, persze a helyi politikai feladatoknak megfelelő gyakorisággal és tartalommal. Az irányító munka tervszerűsége nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi, hogy amennyiben a tennivalók sokasága követeli, sűrítsék a rendezvények gyakoriságát, vagy adódhat olyan feladat, amelynek megoldása rendkívüli testületi ülés összehívását teszi szükségessé. A politikai élet jelenségeire való gyors reagálás jelenti a színvonalas politikai munkát. A pártszervezetek területük mozgalmi-politikai életének irányítói, s egyben felelősei is. Irányító tevékenységük kiterjed a tömegszervezetek és -mozgalmak, társadalmi és gazdasági szervezetek munkájának segítésére, koordinálására. Ez utóbbi tekintetben sok még a pártszervezetek tennivalója, mert nem eléggé összehang- golt a tömegszervezetek és -mozgalmak munkája és gyakori a formális elem. Elég sok még az átfedés, a párhuzamosság munkájukban, rendezvényeikben. Gyakori, hogy ugyanazt a napirendet megtárgyalja a pártszervezet, a tanács, a töm eg szervezetek és -mozgalmak. Tekintve, hogy a politikailag aktív lakosság több szervezetnek is tagja, ugyanarról a kérdésről többször is kap tájékoztatást. Ezért néha úgy tűnik, hogy valamennyi rendezvényen ugyanazokat az arcokat lehet látni, a lakosság egy jelentős része pedig távolmarad az ülésekről, rendezvényekről. a pártszervezetek törekedjenek arra, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak hatásosabb rétegpolitikai tevékenységet folytassanak, igyekezzenek bevonni munkájukba a politikailag nem vagy kevésbé aktív rétegeket. Tudatosabban törekedjenek arra, hogy az előadások, rendezvények a lakosság egyes rétegeit érintő és érdeklő kérdésekkel foglalkozzanak. Segítsék ebben őket a pártszervezetek. Az említetteken kívül számos példát sorolhatnánk arra, hogy a politikai munka tartalmának figyelmen kívül hagyása milyen formában jelenik meg. Legyenek ezek bármilyen látványosak, ha csökkentik a párt és a tömegek közötti élő kapcsolatot, akkor károsak. A pártszervezetek úgy küzdenek eredményesen a formalizmus, az üresjárat, a bürokratizmus ellen, ha az elérendő politikai célból kiindulva határozzák meg munkamódszerüket, a politikai munka formáját és gyakoriságát. Mihók Sándor A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának 88. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a beruházások területén meglevő hatósági előírások felülvizsgálatáNyolc hegyháti község — Egy- házaskozár, Hegyhátmaróc, Kárász, Magyaregregy, Szárász, Szászvár, Tófű és Vékény — termelőszövetkezeti tagjai gyülekeztek tegnap délelőtt a mázai művelődési házban, ahol 10 órai kezdettel tartotta zárszámadási közgyűlését az egyházas- kozári Haladás Termelőszövetkezet. Az elnökségben helyet foglaltak Zámbó István, az MSZMP megyei párt-végrehaj- tóbizottságónak tagja, Kiss Károly, a Megyei Tsz Szövetség helyettes titkára, Pilisi János, a Baranya megyei Tanács Komlói Járási Hivatalának elnöke. A vezetőség nevében dr. Vass János tsz-elnök számolt be az 1978. évi gazdálkodásról, amely minden vonatkozásban előrelépést hozott. Növelték a szövetkezeti alapokat, a forgóalap 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben volt. A szövetnek eredményéről. Felhívta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a felülvizsgálati munka eredményeit hasznosítva tegyék meg az előírások egyszerűsítése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének javaslata alapján a Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek irányításáról, s módosította a levegő tisztaságának védelméről szóló 1973. évi rendeletét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. kezet tiszta nyeresége meghaladja a 11,3 millió forintot. Legnyereségesebb ágazatuk a tehenészet, amelynek ágazati nyeresége — állami támogatás nélkül — 1,6 millió forint. A Haladás Termelőszövetkezet a szarvasmarha-állomány takarmányozását az olcsó melléktermékek feldolgozására, felhasználására alapozza. így sikerüli a takarmónyköltségeket leszorítani. Az 1 liter tej önköltsége 1977-ben még 5,1 forint volt, tavaly már csak 4 forint és 85 fillér, ami a legalacsonyabbak között van a megyében. Tejtermelési átlagukat 1 év alatt 3018 literről 3465 literre emelték. A szövetkezeti tagok alapmunkadíja 10 százalékkal nőtt egy év alatt. Az egy főre jutó részesedés havonta 3360 forint, ami 5 százalékkal emelkedett. „Nyáridőben, amikor az idő szép, könnyű az élet.. .” Gershwin ismert slágerrefrénjéhez hozzátehetjük, hogy nyáron nemcsak könnyű az élet, hanem olcsóbb is mint ilyenkor télidőben. Hogy pontosan mennyibe is kerül a tél, azt kiszámítani lehetetlen, hiszen a tételek vállalatonként és családonként változnak. Néhány számadat azonban mégis alkalmas arra, hogy érzékeltesse azt, hogy a tél a legdrágább évszak. A KPM Baranya megyei Közúti Igazgatóságának költségvetésében tavaly 11,5 millió forinttal szerepelt a tél. Idén már több mint 18 millió forintot terveztek erre a célra, ám az eddigi jelek szerint ez is kevés lesz, 1550 kilométernyi utót kell ugyanis télen tisztítani. Egy átlagos téli napon ennek költsége 100 ezer forint. Minden kilométernyi útszakaszra átlagosan 6 tonna sót, salakot és homokot szórnak ki. Egy kilométernyi útszakasz téli tisztítására telenként 7—8 ezer forintot kell fordítani. Természetesen vannak olyan napok — ilyenek voltak az év első napjai —, amikor 10—20 ezer forint anyagi ráfordítás is szükséges egy-egy főútvonal egyetlen kilométernyi szakaszának járhatóvá tételéhez. Január 2-án, a 6-os úton egyetlen méternyi útra több mint 10 kiló sót, salakot és homokot szórtak. Tavalyi összesítés szerint 2 565 tonna ipari sót, 4991 tonna salakot és 1850 tonna homokot használt fel a KPM. A pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat évente 3,5 millió forintot kap a tanácstól arra a célra, hogy a város legfontosabb útjain — összesen 124 kilométer hosz- szúságban — gondoskodjék a hó és a jég eltakarításáról. Emellett például a szemét elszállításánál, a vállalat saját erejéből legalább 1 millió forintot fordít téli időszakban a zavarok leküzdésére. Ezen a télen idáig négyzetméterenként 2,5 kilogramm ipari sót szórtak ki. Tavaly az egész téli időszakban még 2 kilogrammra sem volt szükség négyzetméterenként. De a téli pluszköltségekhez tartozik például az alkalmi hómunkások bére is. Januárban mintegy 135 ezer forintot fizettek ki a lapátos seregnek. A vállalatnál egyébként oly mértékben megcsappantak már az ipari só készletek, hogy tartalékként 1500 mázsa konyhasót is beszereztek; mázsánként 230 forintért. A 12-es Volán Vállalat költségvetésben is sok milliós tétel a tél. Idén eddig több mint 300 ezer forintot fordítottak fagyálló hűtőfolyadékok beszerzésére. A járművek éjszakai járatása és fűtése eddig 420 ezer forintba került. Az üzemanyagul szolgáló gázolajat télen petróleummal kell dúsítani, hogy meg ne dermedjen. A tegnapi napig 240 ezer forint értékű petróleumot használtak fel erre a célra. Újabb fűtőberendezések beszerzésére több mint 700 ezer forintot költöttek. Sok millió forintba kerültek a plusz gumiabroncsok és akkumulátorok. Hetvenöt emberből áll a 12-es Volán fagyszolgálata, az ő munkabérükre az idei télen eddig mintegy 400 ezer forintot fizettek ki. Csupán a síkosság okozta eddigi két komolyabb karamboljuk után félmillió forint a javítási költség. Természetesen sokáig lehetne folytatni a felsorolást a MÁV, a DÉDÁSZ, a PÉTÁV, a Vízművek, a posta, és sok más cég tételeivel. Az biztos, hogy az idei tél kemény napjai a megyében naponta legalább egymillió forint plusz ráfordítást igényelnek a közös kasz- szaból. E befektetések gazdaságosságát azonban nem kényelmi okok indokolják, hanem az a tény, hogy a megye termelésének akár egyórás leállása is sok millió forintos kiesést jelenthet. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat IMS üzemében az 1979. évre tervezett 1500 lakáshoz mintegy 12 000 db födémpanelt gyártanak. A képen a födémelemek vasszerkezetét szerelik az üzem dolgozói Melléktermékből több és olcsóbb tej Nyereséges évei zárt az egyházaskozári tsz E. A.
