Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-25 / 24. szám

2 Dunántúlt napló 1979. január 25., csütörtök Aktívaértekezlet a KGM-ben A kohászat és a gépipar idei feladatait vitatta meg szerdán a Kohó- és Gépipari Minisztérium aktívaértekezletén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Soltész István miniszter be­számolójában elmondta: mind­két ágazat elmúlt évi termelé­se meghaladja a népgazdasá­gi terv előirányzatát. Az előze­tes adatok szerint a kohászat 3, a gépipar 7 százalékkal több terméket gyártott, mint egy évvel korábban, örvende­tes, hogy a termelés a gazda­ságosabb termékekből növe­kedett a legdinamikusabban. Országos KISZ­konferencia Országos agitációs és pro­paganda konferenciát rendezett szerdán Budaoesten, a KISZ Központi Bizottsága. Az egész­napos tanácskozáson részt vet­tek a megyei KISZ-bizottság agit.-prop. titkárai, az országos ifjúsági lapok főszerkesztői, és a megyei lapok ifjúságpolitiká­val foglalkozó munkatársai. Barabás János, a KISZ KB tit­kára mondott megnyitót, majd Kőhalmi Ferenc, a Társadalmi Szemle rovatvezetője a közéleti aktivitás problémakörét elemez­te. Délután Kozma Ferenc, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok titkárságának főosztály- vezetője, a népgazdaság hely­zetéről, és az 1979-es év gaz­dasági feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. Az országos agitációs és pro­paganda-konferenciát a me­gyében és városokban helyi konferenciák követik majd. A magyar és a szarajevói rádió munkaterve A munkaterv szerint a két rá­dió kölcsönösen tájékoztatja egymást c készülő hangjáté­kokról, más jelentősebb műso­rokról, a két országban sorra kerülő fontosabb zenei rendez­vényekről. Közöttük a Buda­pesti Zenei Fjetek és a Szara­jevói Zenei Esték eseményei­ről, s lehetőséget nyújtanak közvetítésükre is. A Szarajevói Rádió megemlékezik hazánk nemzeti ünnepéről és Móricz Zsigmond születésének 100. év­fordulójáról, a Magyar Rádió pedig Jugoszlávia nemzeti ün­nepéről és Dizdarevicről, Bosz­nia-Hercegovina neves költőjé­ről sugároz műsort. Nem kielégítő a vállalati bel­ső ellenőrzés színvonala, tevé­kenysége egyes vállalatoknál nern felel meg a követelmé­nyeknek, a központi elképzelé­seknek, bár szervezeti hovatar­tozása rendezett. Ezért fontos feladat a belső ellenőrzés haté­konyságának javítása — hang­súlyozta Selmeci Lajosné, a bel­kereskedelmi miniszterhelyettes, aki szerdai sajtótájékoztatóján a kereskedelem felügyeleti el­lenőrzéseiről, valamint a fo­gyasztói érdekvédelem helyzeté­ről adott képet. Elmondotta egyebek között, hogy a kereskedelemben meg­különböztetett szerepe van az ellenőrzésnek, miután az or­szág 55 ezer üzletében, ven­déglátóhelyén naponta megfor­dul a lakosság fele, érzékeli és értékeli az ellátás kedvező vagy kedvezőtlen jelenségeit, s ta­pasztalatai alapján alkot vé­leményt a kereskedelmi mun­káról. A kereskedelmi dolgozók kezén naponta több száz milliós értékű áru illetve készpénz for­: Üzemek az iskolákért Együttműködés a dobszai Nevelési Központ, a Búzakalász Mgtsz és a Szigetvári AG között | Elfogadták az éves programot Ülést tartott a Pécs városi NEB • • Ot szakcsoport kezd munkához Mikrobusz szállítja a gyerekeket Az agrárértelmiség vállaljon több szerepet a közművelődésben „Úttörőcsapatunk Pártoló Testületé 1979, január 24-én 17 órakor összejövetelt rendez a Nevelési Központ könyvtá­rában; tisztelettel meghívjuk... Az összejövetel keretében ke­rül sor a dobszai Búzakalász Mgtsz a Szigetvári Állami Gazdaság, valamint a Neve­lési Központ együttműködési megállapodásának megköté­sére." így szólt a meghívó, amely Nagydobszáról a szerkesztő­ségünkbe érkezett. „Megint egy együttműködési megálla­podás — legyinthetne valaki — újabb papír, igazolás egy közművelődési feladat kipipá- lásáról." Csakhogy a dobszai szerződéssel mintha egy ki­csit más volna a helyzet. Ko- lics Pál iskolaigazgató el­mondta, hogy itt jóval előbb született munka, mint papír, s a két termelőüzem már ko­rábban adakozó partnere volt az iskolának. Áldozatkészségüket nemcsak a sok ezer forintra rúgó kilo­méterpénz jelenti — kisgyere­keket szállítanak óvodába, is­kolába — a kulturális alap­ból az oktatási és közműve­lődési létesítmények fenntartá­sára fordított nem csekély ösz- szeg, hanem az is. hogy pél­dául a Szigetvári Állami Gaz­daság vezetői hathatós esz­közökkel ösztönzik a dolgozó­kat a tanulásra, az általános iskola, sőt a középiskola el­végzésére. A szerződés tehát jó néhány korábbi kezdeménye­zést csupán szentesít, emellett, hogy természetesen új vállalá­sokat is tartalmaz. Ilyen például az, hogy a Búzakalász Mgtsz is érdekelt­té igyekszik majd tenni a ta­gokat az iskolai végzettség megszerzésében, továbbá ösztönözni fogjc az agrárér- íeimiséget: vállaljanak több részt a falu, a kilenc telepü­lést magába foglaló tanácsi körzet közéletében. Az iskola a gazdaság szakmunkáskép­zéséhez nyújt majd segítséget, irányítja a termelő üzemek brigádjainak Munka és mű­velődés akcióját. Szorosabb kapcsolatot kívánnak létesíteni a szocialista brigádok és az úttörőrajok között, elsősorban a diákok munkára nevelését, a társadalmi pioblémák iránti érzékenységét elérendő. Fon­tos feladat vár a nevelési központra a pályairányítást il- 'etcen: el keli érni, hogy a tanulók megismerjék a mező- gazdasági munkában rejlő szépséget és lehetőségeket, s minél többen válasszák mun­kahelyüknek a környék e két mezőgazdaság’ nagyüzemét. A tegnapi nappal hivatalo­san is szerződést kötött intéz­mények kapcsolatáról már so­kan tudtak korábban is, de a dokumentumot hiányolták. Hát most már c papír is megvan. H. J. Első ülését tartotta tegnap az újjáalakult Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság, melyen részt vett dr. Petőházi Szilvesz­ter, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára és dr. Sza­bó József, a Baranya megyei NEB elnöke. Az újjáválasztott kilenc tagú testölet élére Remeczki László került, aki függetlenített állás­ban tölti be az elnöki tisztet. A bizottság önálló irodával rendelkezik, s működését nagy tapasztalattal rendelkező mun­katársak segítik. A munkaprog­ramot értékelve dr. Szabó Jó­zsef, a megyei NEB elnöke ki­emelte, hogy az új összetételű testületre újszerű feladatok vár­nak: önálló hatásköri lista alapján végzi munkáját, tevé­kenységi körében már szere­pelnek a Pécs környéki falvak üzemei, szervei is. A városi NEB önálló társadalmi népi el­lenőri hálózattal oldja meg vizsgálatait, s ezek mellett alapvető követelmény a jó együttműködés kialakítása a város párt- és állami vezetői­vel. Dr. Petőházi' Szilveszter a városi pártbizottság üdvözletét A közúthálózat idei fejlesztési Látványos „átadások" nél­kül, de tervszerűen folytatódik az autópálya-építés programja: továbbra is a városi átkelési szakaszok korszerűsítésére, a hidak, az utak kiszélesítésére, megerősítésére, a közúti-vasúti kereszteződések veszélyeinek megszüntetésére fordítják a rendelkezésre álló — a tavalyi­val nagyjából azonos — 7,4 milliárd forintot. Ezekben sűrít­hető az országos közúthálózat idei fejlesztési terve, amelynek részleteiről a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Az V. ötéves tervben 1979-re meghatározott ütemet tartva, 1,3 milliárd forint felhasználá­sával elsősorban a 41 kilomé­ter autópálya jövő évre terve­zett kapkodás nélküli átadá­sát alapozzák meg az építők. Bicske és Tatabánya között dolgoznak az M—1-es autópá­lyán, ahol Törökbálinttól kifelé egy négy kilométeres szakaszt üzembe is helyeznek, hogy se­gítsék az M—1—M—7 autópálya közös csomópontjának átépíté­sét. Készül az M—3-as autópá­lya Gödöllő-Hatvan-Hort kö­zötti szakasza, míg a leendő M-5-ösön Budapest-Kecske- mét között főlea hidakat, felül­járókat építenek, megteremtve ezzel a későbbi gyorsabb mun­ka feltételeit. Az útkorszerűsítéseket a leg­nagyobb forgalmú főútvonalak­ra és az útvonalon levő hidak­ra, ezen belül elsődlegesen a „legkimerültebb" kapacitású nagyvárosi átkelési szakaszok­ra összpontosítják, befejezve számos tavaly elkezdett mun­kát. 51 helyen, összesen 82 ki­lométer hosszúságú utat, hi­dat építnek át. Egyebek között elkészül a pécsi 6/A főút más­fél kilométeres nagykapacitá­sú négysávos szakasza, amely tehermentesíti a 6-os út forgal­mát és lehetővé teszi, hogy a városon átvezető főút alatti pincerendszert rendbe hozhas­sák. Átadják a 14-es főút új vonalon haladó győri átkelési szakaszát a mosoni Duna-ág új hídjával, amely nemcsak a városi és távolsági, hanem a nemzetközi forgalom lebonyolí­tására is jobb feltételeket te­remt. Import aromából készül a szirup (Jj üdítőital- család születik Fogyókúrázóknak Gyöngy-Bíbor Fokozzák a kereskedelmi ellenőrzést A vizsgálatokban részt vesz a Pénzügyminisztérium dúl meg, emiatt is indokolt a rendszeres ellenőrzés a társa­dalmi tulajdon védelmében. A minisztérium vezetőinek döntése alapján a jövőben több időt, nagyobb gondot fordíta­nak a helyszíni vizsgálatokra, a vállalatoknál feltárt hiányos­ságok elemzésére, azok gyor­sabb megszüntetésére. Szoro­sabb kapcsolatot teremtenek a különböző ellenőrzést végző szervekkel, hogy a rendelkezés­re álló erőket jobban haszno­síthassák. Ennek megfelelően például az idén a vállalati kész­letgazdálkodás helyeztét, a szerződéses fegyelem kérdéseit az élelmiszer kereskedelemben a Pénzügyminisztérium, a ru­házati szakmában pedig a Bel­kereskedelmi Minisztérium vizs­gálja majd. A minisztérium külön foglal­kozott a vállalati belső ellen­őrzéssel, amely a kereskedelmi és vendéglátó hálózat színvo­nalas működését a kulturált, udvarias kiszolgálást, a hibák, a visszaélések csökkentését, meg­előzését hivatott szolgálni. A mi­nisztérium szükségesnek tartja a belső ellenőrzés erősítését, javítását, amelyet az ellenőrök képzésével, továbbképző tanfo­lyamok szervezésével segít. Köz­ismertebbek a minisztérium programja alapján tartott, or­szágos vizsgálatok, amelyeket a kereskedelmi felügyelőségek 130 „hivatásos" ellenőrével és 15 ezer társadalmi ellenőr köz­reműködésével végeznek, éven­te 27 ezer — 30 ezer ellenőrzést tartva szolgálják a fogyasztói érdekvédelmet. A receptura szerint a szent­jánoskenyér-por semmiképpen nem maradhat ki a Gyöngy fantázianévvel ellátott narancs üdítőitalból. A söripari válla­latok a múlt év végén hatá­rozták el, hogy új üdítőital családdal rukkolnak ki a piac­ra. Ennek a történetét rekonst­ruáltuk Timár Istvánnal, a pé­csi Pannónia Sörgyár főmér­nökével. A söripar 1971. óta gyárt üdítőiatalokat. A pécsi és a bocsi sörgyár állítja elő a legnagyobb mennyiséget. A cég számára az üdítő megle­hetősen gazdaságos termék, így évről évre ncgyobb meny- nyiséget palackoznak. 1979- ben például a 630 ezer hek­toliter sör mellett 300 ezer hektoliter alkoholmentes ital is elhagyja a Pannónia Sörgyár telepeit. A népszerű Pepsi Cola mel­lett már korábban is gyártot­tak literes kivitelben citrom, narancs és grape-fruit ízű üdí­tőket. A Gyöngy családot az a célszerű elhatározás hívta életre, hogy ne csak literes palackozásban kínálják a vá­sárlóknak e citrusféléket. A trösztön belül pályázatot írtak ki a fantázia névre és hoz­záláttak az üveg tervezéséhez. A Gyöngy-üveq fontosabb mű­szaki paraméterei megegyez­nek a Pepsis üvegével, ám megjelenésében, formájában attól lényegesen különbözik. Zöld színű és szitanyomással került rá az elnevezés. A Pan­nónia e’’átási területén már 6 millió darab von belőle for­galomban. Tehát a Gyöngy első be­mutatkozása csak formájában volt új, mert tartalma meg­egyezett a korábbi literes üve­gekével. A citrusfélék aromája Görögországból érkezik. Sűrű­ségére, töménységére jellemző, hogy 1 kilogrammból 100 üveg üdítő készül. Az aromát elő­ször cukoroldattal elegyítik és ebbe kerül o szentjánoskenyér­por is. Az így készült szirupot azután palackozásnál, lágyított vízzel hatszorosára hígítjuk és szénsavval telítik. A söripar új ízekkel is je­lentkezett, mert Hollandiából campari és tonik aromát is vásároltak. A Gyöngy-campa- rit színéről Bíbornak nevezték el. Ez utóbbi valószínűleg a fogyókúrázók kedvenc itala lesz, mert ebben van a legke­vesebb cukor. A Gyöngy na­rancsban körülbelül 2,5 dekc. cukrot tartalmaz a Bíbor pe­dig ennek a mennyiségnek csak a felét. Az import alapanyagok me1- lett a szakemberek most a hazai alapanyagból készülő Gyöngy szőlőlé előállításával kísérleteznek. tolmácsolta a városi NEB-nek, s hangsúlyozta, a jó együttmű­ködés, segítő szándék, vala­mint az új szervezeti forma kereteiben a tervszerűség és szakszerűség fontosságát. A bizottság ez évi ellenőrzé­si programjának összeállítása­kor elsősorban a megyei NEB tervéből a városi bizottságra háruló feladatokat vették figye­lembe. Az idei témák között több komplex vizsgálat szere­pel. Többek között elemzik a közművelődésről szóló 1978. évi V. törvény egyes rendelkezései­nek végrehajtását, összegzik a lakások felújításával, karban­tartásával kapcsolatos munkák tapasztalatait. Részt vesznek a KERMI komplex vizsgálatában, és kapcsolódnak a megyei NEB témáihoz, például a mezőgaz­dasági termékek felvásárlásá­nak és elszámolásának hely­zetéről szóló jelentés elkészíté­sével. A bizottság tagjai el­fogadták a hatásköri jegyzéket, amely kibővült a város környéki településekkel, ami a megszűnt pécsi járásnak mintegy a felét teszi ki. A bizottság mellett hamaro­san megkezdi működését az öt szakcsoport, melyek a város adottságainak megfelelően ágazatonként alakultak. Alap­vető feladatuk az információ biztosítása, szakszerű tanács­adásokkal az ellenőrzési mun­ka segítése, de esetenként ön­álló vizsgálatok kezdeménye­zése is. Az egészségügyi-szo­ciális, a közművelődési, kultu­rális, a kereskedelmi és szol­gáltatóipari, a mezőgazdasági és élelmiszergazdasági, vala­mint az ipari, szállítási és hír­közlési szakbizottságban nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberek vesznek részt, és bekapcsolódnak a szakmájuk­ban kiváló eredményt elért szakmunkások is. A szakcsopor­tok azért is jelentősek, mert le­hetőség van újabb társadalmi aktívák bevonására munkájuk­ba. Gáldonyi M. Veszprémben lesz a második országos teher- cross-verseny Kedvező visszhangot váltott ki a múlt esztendőben az el­ső országos tehercross ver­seny, amelyet Észak-Magyaror- szágon rendeztek meg nagy közönségsikerrel. Ám a közle­kedési szakemberek is életre­valónak találták ezt a kezde­ményezést, mert ebben az év­ben már a második országos tehercross verseny szervezésé­hez fogtak. A rendező szervek úgy ha­tároztak, hogy a Veszprémhez mindössze három kilométerre levő versenypályán tartják az idei tehercrosst. A Csatár­hegy oldalában levő pálya ed­dig már kétszer adott kitűnő­otthont a Magyar Honvédelmi Szövetjég által rendezett „Ve­zess kiválóan!" országos ver­senynek. De itt tartják évrőf évre a hagyományos Lado márka találkozókat is. A pá­lya és festői környezete egy­szerre nyolc-tízezer érdeklődő befogadására alkalmas sze­mélygépkocsijaikkal együtt. A második országos teher­cross verseny iaőpontja febru­ár 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom